Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-08-08 / 32. szám

2. odal

NAGYBÁNYA

1918. augusztus 8.

sőbb és magasabb rendű közérdek úgy kívánja. S ez úgy is van helyesen.

Miniszteri rendelet jelent meg a múlt héten arról, hogy a 10 ezer lakosúnál nagyobb városok ellátás dolgában kivétetnek a vármegyék alól a következő gazdasági évre, tehát 1918. aug 15-től. Nagyfokú öröm fogott el bennünket ennek hallatára, s ez a 10—12 napos rendelet már eddig is annyiban változást szenvedett, hogy újabb intézkedés szerint nem aüg. 15, hanem csak szept. 15-től kezdve kapjuk meg ellátásunkat közvetlen az élelmezési minisztertől. Íme tehát ilyen a há- horus közélelmezés. Változnak a rendelkezések, mert úgy látják helyesnek magasabb érdekből.

Azok a dolgokba melyeket cikkíró ur pontokba foglalva óhajtandónak vél, megvalósithatás esetén ideális állapotot jelentenének, ezek azonban mint az eddigi rendeletek mutatják, ez idő szerint jó részben lehetetlen kívánságok.

Városunk élelmezésének íinánszirozásáí már 1918. április hó 15-től a város takarékpénztára intézi előzékenységgel, és mindenre kiterjedő figyelemmel és pontossággal.

Felvilágosításul közöltem ezeket, lássa tisztán mindenki, hogy mit kaptunk és mit adhattunk s a háborúnak még hátralevő idejét élelmezés tekintetében úgy leszünk képesek kibírni, ha különös megértéssel munkálkodunk a város élelmezésén.

Nehézségekkel kellett küzdenünk, de nem nagyobbal, mint más városok küzdöttek. Az élelmezési rendeleteket — mivel azok jó részben az újságokban is megjelennek — majdnem mindenki elolvassa s a helybeli élelmezési hatósággal szemben mindenki úgy állítja be a maga követelését. Ez volt a legnagyobb hiba az elmúlt évben is. Kiadták a minisztériumban a fejkvóta rendeletet s azt a rendéletet maga a felsőbb hatóság szegte meg legelőször ama tényével, hogy a megállapított mennyiséget nem küldte le a városnak, a közönség pedig követelte a maga adagját.

Az a meghurcolás és mosdatlan gyalázko- dás, a melyet e miatt nekünk s bizonyosan más városok élelmezésével foglalkozó embereinek is el kellett viselni, tiszteletreméltó kitartásról és a közügy szolgálatának elismerésre méltó voltáról tesz tanúságot.

Mindenesetre szükséges volna, hogy csak olyan élelmezési adagokat állapítsanak meg felsőbb helyen, a mennyit a valóságban tudnak is adni, akkor idejében tájékozódik a közönség s egyéb élelmicikkel úgy próbálja magát ellátni.

Azok a hírek, a melyeket egyszer-másszor más városban megforduló uraink hoznak annak a városnak a kitűnő közélelmezéséről, az legfeljebb csak azt jelenti, hogy a hol ő ebédelt vagy vacsoráit, annál a háznál bőviben volt minden, de nem lehet abból helyes következtetést vonni az egész város ellátására nézve — bár kerülhet egy-két ilyen város is. Minden városban vannak olyanok, a kik el tudták magukat látni.

A mi városunk egész évi gabona szükségletét beszerezni nem lehet, mert nem engedik meg, akkor nem engedik azt meg más városnak sem ; egyes városokra kivételt nem enged meg a törvény.

Budapest előkelő vendéglőiben épugy, mint más nagy városokban, tengeri liszttel sütött kenyeret esznek, Szatmáron a múlt héten 80 dekás liszt adagot adtak. A nehézségek mindenütt meg vannak tehát, nem csak nálunk.

Nagybánya, 1918. aug. 3.

Sólyoin*-Feronc.

Osztrák gyerekek Nagybányán.

Nem tudom, más is úgy van-e vele, mint én, de amikor megláttam a nagy csoport osztrák-német gyereket: ellágyultam s egy könny szökött a szemembe. Szegény apróságok ! A háború kérlelhetetlen rombolása belemarkol a családi életbe. Nincs mit enniök a szegény apróságoknak, el kellett hozni Magyarország Kánaán földjére, hogy el ne pusztuljanak.

Egy kis 9 éves szöszke leányka akadt utamba; megkérdeztem, hová való, jó kedvvel jött-e? Tiszta németséggel felelt, a boldogság látszott arcán, i^gv kék szemében megcsillant a könny. De magam -is félre fordultam, nehogy a kiszökkenő könnyet meglássa valaki szememben.

Károly király fölséges, nemes gondolata testet öltött. A mi gyermekeinket elvitték Abbáziába, a tengerpartra, a németeket ide és az ország külömböző vidékére vitték. Tehát úgyszólván: cseregyerekek. Igaz, hogy a lapok értesítése szerint a magyar gyermekekkel mostohán bántak, állítólag éreztették is; de mi ne essünk ugyanazon hibába. Bánjunk gyöngéden, szeretettel a csöppségekkel. Mutassa meg a magyar nemzet, hogy ktilömb valamennyinél!

De ez alkalommal a városi hatóságra is nagy föladat vár. Gondoskodjék élelmi cikkekről. Különösen a liszt az, melynek hiánya óriási gondokat okoz. Ha nincs kenyér, előáll a nélkülözés! Mindent el kell követni, hogy állandóan legyen liszt. Ahol kenyér van, ott nem éheznek! Nincs arról szó, hogy gömbölyűre hizlaljuk a német gyerekeket; de nélkülözni sem engedhetjük. Aztán Nagybánya gyümölcstermő vidék. Adni kell bőven a jó érett, édes gyümölcsből, mert Ausztriában nem sok részük volt abban. Csak a hallatlan uzsoraárakat kell letörni. Ki hallott valaha olyat, hogy 5 férges, hitvány almáért egy koronát késjenek? Valóban a rendőrségnek bele kellene szólnia és megakadályozni e garázdálkodást.

De reméljük is, hogy a városi hatóság mindent elkövet, hogy e szegény gyermekek nélkülözést ne szenvedjenek. Bizunk is rendületlenül, mert olyanok állanak hatóságunk élén, mint Dr. Makray Mihály és Dr. Ajtai Nagy / Gábor, kiknek neve már magában biztosíték.

Üdvözöljük a néniét apróságokat szivünk melegével!

H 1 R E K.

Személyi hir. Veress József főbányatanácsos, bányaigazgató műszemlére Kapnik-és Erzsé- betbányára utazott. — Szabó József főerdőtanácsos máramarosszigeti erdőigazgató, a helybeli főerdö- bivatalnak volt érdemes vezetője, pár napot városunkban töltött a főerdőhivatal átadása céljából.

A főerdőhivatal uj főnöke. E hó 5-én érkezett körűnkbe Nagy Károly főerdőtanácsos, az itteni főerdőhivatal uj főnöke. Az erdészeti tisztikar megjelent fogadására a vasúti állomáson s meleg szeretettel üdvözölte az uj főnököt. Nagy Károly még aznap átvette a hivatal vezetését.

Kitüntetés. Katz Antal főhadnagynak vitéz magatartásáért a bronz vitézségi érem adományoz- tatott. Katz négy év óta front szolgálatot teljesít, a szerbiai harcokban a Száva átkelésénél súlyosan megsebesült.

Kinevezés. A m. kir. Vallás és Közoktatás- ügyi miniszter Bertalan Mária szegedi polg. -iskolai segédtanitónőt jelenlegi állomáshelyén való meghagyása mellett kinevezte a X. fizetési osztály 3. fokozatába rendes tanítónővé. — LJjabb hir szerint áthelyezték Nagykárolyba.

Díszes esküvő. Aug. 3-án, szombaton este V•> 7 órakor vezette oltárhoz Szaitz Károly, a budapesti „Hangya“-szövetkezet tisztviselője lovag Berks Leó pénzügyi főtanácsos leányát: Emmyt. Az ifjú párra szép beszéd kíséretében Szőke Béla h. plébános adta az áldást. A menyasszony tanúja Baróthi Ede közigazgatási biró, a vőlegényé Szaitz Mihály erdőszádai jószágigazgató volt. Az esküvő fényét emelte b. Kovács Géza főbányatanácsos orgonajátéka, továbbá Gurszky Gabika, aki Cherubini Ave Máriá-ját énekelte Gurszky Lujza orgona- és Németh Béla, hegedű kísérete mellett. Az ifjú párt a jóbarátok, ismerősök ellialmozták virág esővel és szererencse- kivánataikkal. A szertartás után díszes családi vacsora volt a nászháznál.

Kinevezés. A in. kir. pénzügyminiszter Szappanyos Gézát számvizsgálóvá, Katz Antal és Mészáros Gyula számtiszteket számellenörökké nevezte' ki.

Esküvő. Almer Károly helybeli földbirtokos leányának: Annus-kímak aug. 1-én esküdött örök hűséget Mester László csornai gyógyszertár tulajdonos, fehérgyarmati földbirtokos,! tartalékos hadnagy. Az uj párra a nászháznál Soltész Elemér ref. lelkész adía megható beszéd kíséretében az egyház áldását. A menyasszony tanúja fivére, dr. Almer Sándor fővárosi orvos, tart. főorvos volt, a vőlegényé pedig Kerekes László fehér- gyarmati földbirtokos. A szertartást a háznál fényes ebéd követte, mely után az uj pár a délutáni vonattal a Balatonra utazott.

Sajtóvasárnap. Dr. Kováts István budapesti theol. tanárnak a református templomban múlt vasárnap tartott alkalmi beszéde, melynek keretében az országszerte megindított Sajtómozgalmat ismertette, igen mély hatást gyakorolt a figyelmes hallgatókra. E hó 5-én a presbyterium gyűlésén ismét beszédet mondott; dr. Kováts meggyőző előadásának hatása alatt rriég a gyűlésen alapitó tagokul jelentkeztek 100 — 100 K befizetése mellett: L. Bay Lajos birtokos, dr. Nagy Gábor I városi főjegyző, Szűcs Károly föpénztáros, dr. Wass j Gyula ügyvéd. Virágh István tímár, Kovács Béla J kovács. Az egyesületnek már korábban alapító 1 tagja lett Soltész Elemér lelkész és az „Igehir- I dető". A ref. egyház perselypénz fejében 100 j K-t, alapitó tagdíjban 200 K-t adományozott a nemes célú egyesületnek. .A presbyterium tagjai és a hívek közül többen vállalkoztak taggyüjtésre. í Jelentkezéseket készséggel fogad a lelkészi hivatal is. Pártfogó tagok 1000 K-t, alapítók 100 K-t adnak egyszersmindenkorra. Rendes tagok évi 4 K-t fizetnek. Minden tag ingyen kapja a „Református Sajtó“ cimü lapot, annak eddig megjelent számait is. Itt említjük meg, hogy a Ref.

! Sajtóegyesülettel kapcsolatban Budapesten létesített „Bethlen Gábor-nyomda“ 200 K névértékű részvényeiből a ref. egyház 8 drbot, Soltész Elemér és Bay Lajos 1—1 drbot jegyzett. (Alaptőke 500.000 K) A föltétlenül jól jövedelmező részvények tőkebefektetésre alkalmasak. Jegyzéseket elfogad a lelkészi hivatal.

Nagybánya történetének megírásával bízta meg annak idején a város néh. Schönherr Gyula dr. múzeumi igazgató őrt, a kiváló történészt, aki szülővárosának történelmi emlékei iránt a vérbeli történetiró rajongásával lelkesedett. Szegény nem tudta befejezni épen e szivéhez nőtt müvét. Hagyatékát most átrevideálta dr. Morvay Győző fővárosai áll. főgimn. igazgató, aki az értékes anyagot rendezte, a város levéltárából eredetileg felhasznált és csatolt okleveleket különválogatta, a vonatkozó útbaigazításokat (oklevél száma stb.) rájegyezte, szóval az anyagot történeti érzékkel és szakértelemmel csoportosította s a család óhajtására felajánlotta a városnak a 18 vaskos kötetbe foglalt kéziratos anyagot. A város nevében dr. A. Nagy Gábor főjegyző vette át a hagyatékot s elhelyezfe a város levéltárában, hogy majd jobb idők jöttével avatott kéz építse fel a monográfiának azt a müvét, amelyhez az alapot boldogemlékü hazánkfia adta, munkájával a maga nevét is, de városunk kultúrtörténetében nevezetes helyet betöltő családjának az emlékét is maradandóan megörökitve.

űr. Weiaz Ignácné hanversenyére már csak állóhely kapható, olyan páratlan érdeklődés előzi meg az aug. 10-i estélyt. A műsorban némi változás lesz; Salten Félix egy felvonásában ugyanis Weisz Piriké helyeit Grünberg Blanka lép fel a szobaleány szeredében. — Az élősakkjáték keleti zenéjét, valamint a séta hangverseny zenéjét Balogh Lajos kolozsvári prímás zenekara szolgáltatja. — Az estély pont V* 9 órakor kéz-' dodik ; előadáskor az ajtókat elzárják. — Részletes műsort az esti pénztárnál és a színház előtt rikkancsoktól lehet 20 fillérért vásárolni.

Bekiildetott. Fölkérettünk a következő sorok közlésére: „Siculus néven valaki a Nb. és

V.-beti a Frenkel-kert zöldségtermésének a város közönsége részére való lefoglalását proponálja. Nem tudjuk, hogy az illető járt-e künn, vagy csak a hírét hallotta e bérletnek, illetve az abban folytatott keiti művelésnek. Ha figyelemmel kisérte volna, hogy ’ milyen küzdelemmel lehetett abból a köves talajból, amely eddig úgyszólván legelőre sem volt alkalmas, csak ennyi zöldségfélét is kierőszakolni a mostani nehéz munkásviszonyok mellett, bizonyára melegebb hangon irt volna e zöldségtelepről s nem rendelkeznék olyan szigorúan e kérdésben. Mindazonáltal illetékes helyről nyert információnk az, hogy e zöldségtelep bérlője, Frenkel Mór készséggel bocsátja