Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-08-01 / 31. szám

XVI. évfolyam.

1918. augusztus hó 1.

31-ik szám.

Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy szám ára 24 fillér.

== Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. ==

Eclelős szerkesztő NÉMETH BÉLA. Főmunkatárs RÉVAI KÁROLY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz.,

ahova lapközleményck, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők.

===== Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. ***»

..., i„—in. ■ ■

Ju

biláló polgári leányiskolánk.

Városunk közművelődési fejlődésében az egyik fontos tényező, az áll. polgári leányiskola nevezetes évfordulóhoz érkezett: immár 25 év óta áll a magyar nőnevelésnek s így a közművelődésnek szolgálatában. Hogy erre az 1893. szept. 28-án az I. es II. osztályban összesen 57 tanulóval megindult intézetre milyen nagy szükség volt, azt egyebek között mutatja az is, hogy növendékeinek száma olyan rohamosan nőtt, hogy már néhány év óta az intézet épülete szűknek bizonyul a tanulók befogadására. Ez állapoton a felsőbb hatóság remélhetőleg rövidesen javítani fog az épületnek a párhuzamos osztályok felállításához szükséges bővítésével.

Ez a nemzetnevelő munkában eltöltött 25 év méltó önérzettel és a jól teljesített munka megelégedett tudatával töltheti el az iskola tantestületét, főleg Waigandt Anna igazgatónőt, aki immár 20 éve áll az élén a jubiláló iskolának s akinek nevéhez fűződik tulajdonképen az iskola megizmosodása. Az ő buzgólkodásának eredményeképen bővült az iskola a kézimunka-tanfolyammal, majd felsőruhát szabó és varró osztállyal s kertészeti, továbbá 2 évenkint tartott női kereskedelmi szaktanfolyammal.

Ez iskola nevelői munkájába is beleszólt a háború: 3 éven át 120 ágyas vöröskereszt-kórházában 20G0-nél több vitéz katonánkat ápolták; azonkívül 3866 drb meleg holmi kötésével, összesen 2928 K hadi jótékonycélra való adakozással, fém, fehérnemű, szederlevél, gyógynövény stb. gyűjtésével vett részt az intézet növe'ndék serege a homentő munkában. Ezenkívül tetemes összeget jegyeztek a növendékek a hadikölcsönökre, s a tanítótestület jegyzése eddig összesen 49.900 K-t tesz ki.

Ez mind az intézet fejlődésének külső történetéből vett pár adat. Nagyobb jelentőségű az az erkölcsi és lelki tőke, amely- lyel gyarapodva lépnek ki leányaink az iskola padjaiból az életbe, hogy testben és lélekben megerősödve álljanak a magyar nemzeti élet szolgálatába. Ez a felmérhetetlen lelki és erkölcsi tőke tanúskodik arról, hogy nőnevelésünk e szépmultú iskola nemesen gondolkodó tantestületének kezében megnyugtató, jó helyen van letéve.

Azzal a tudattal, hogy a 25 év alatt így megerősödött intézet a fejlődésnek nagyvonalú távlatában szolid alapul fog szolgálni, «őszinte örömmel és jókivánatainkkal üdvözöljük a jubiláló intézetet és annak érdemes vezetőségét, további kulturmunká- jához a jó Isten áldását kérve.

Marosvásárhelyi Thordai Imre.

Mesék, krónikák beszélnek arról az ötven esztendőről, melyet Thordai Imre városi tanácsos a közpályán eltöltött. Nagybánya város életében ő egy élő ^rténelem, hiszen tevékenységben gaÉ-oag múltra tekint vissza az a nemesszivü, fen- kolt gondolkozásu öreg ur, aki nemcsak családjának, hanem e nemes városnak is mindenkori büszkesége. Thordai Imre neve fogalommá vált sok oldalú tevékenysége révén, de vendégszeretete híressé-tette őt egész Magyarországon. Csodálatos egy ember. Ott van mindenütt, ahol a közért munkálhat, de nem hiányzik onnan sem, ahol a társadalmi érintkezésre van szükség. Imre bátyánk nem hiányzik sehonnan sem. Ha előkelő idegen jön városunkba, az feltétlenül felkeresi Imre bácsit, mint ama kiválóságát Nagybányának, akinek szive nemcsak a hazáért, családért, hanem a tiszta önzetlen barátságért is melegen érez. Isten éltesse öt jó egészségben sokáig. Életrajzi adatait a következőkben közöljük :

Marosvásárhelyi Thordai Imre városi tanácsos, helyettes polgármester született Nagybányán 1848. nov. 7-én. Atyja Thorday István Nagybánya város főkapitánya, anyja pedig Kosutány Mária volt.

Az elemi iskolát a nagybányai ref. elemi iskolában, — a gimnázium négy osztályát a minorita rend által hazafias szellemben vezetett iskolában Nagybányán, a felsőbb gimnáziumot és jogi pályát Debrecenben végezte, ahol 1870-ben a bírói államvizsgát is letette, 1874-ben pedig Budapesten ügyvédi oklevelet nyert.

1872-ben máj. 20-án nőül vette Vass Rózát, egy előkelő polgár-család leányát, kivel 33 évig élt boldog életet, mely házasságból hét gyermek származott, akik közül él István, jelenben cs. és kir. huszárőrnagy az I. számú huszárezredben, Mária, férj. Boromisza Tiborné, Gizella, férj. dr.

A „Nagybánya“ tárcája.

Bierbauer Clarisse művészete.

Felolvasta az 19Í8. júl. 27-én tartott estélyen Erdődy Sibi.

Tisztelt hallgatóság!

Egész érthető, sőt természetes, hogy ma azzal a bizonytalan érzéssel gyűltek ide össze, amely egy teljesen uj dolog megismerésénél mindnyájunkat elfog — különösen akkor, mikor az előjelek azt mutatják, hogy a szó, amely meghatározza, nem fedi teljesen a fogalmat. — Mert bár lehet, hogy sokan talán a szó eddigi értelmében vett táncot várnak ma este, — mások talán érzik és sejtik, hogy más, újabb és magasabb célokat tűzött ki magának Bierbauer Clarisse. Engedjék meg, hogy pár szóval mintegy megmutassam az utat, melyen ő haladt s ráutaljak arra, amit elérni akar.

A XX. század egyik jelensége, hogy keresi a szépet, — sőt, hogy mindenben keresi azt. Ennek egyik természetes következménye az eddig elhanyagolt testi kultúrának uj nivaura emelése.

Régi dolog, hogy minden uj akarás előítélettel, sőt ellenszenvvel kénytelen megküzdeni s kevés igazán elemeiben kezdőnek jutott osztályrészül a rögtöni elismerés. így küzd Bierbauer Clarisse is a tánc szó mai értelmezése ellen, mert a szó — mai fogalmában — igazán nem fedi mozgás művészetét.

Sajnos, ma nem mutathatja be azt az utat, amelyen haladt, csak a kész, a legsajátabb eredményét s igy önök nem fogják annyira áttekinthetni s elismerhetni a tánc szónak legkomolyabb értelemben vett alkalmazhatóságát — de én, aki a fővárosban egy tanóráján voltam jelen, megláthattam s talán pár szóval megközelíthetem önökkel is az egész mozgalom alapját és fejlődését. Mert nemcsak Bierbauer Clarisse táncol, — sokkal többeknek adatott ez a tehetség, mint ahogy gondoljuk.

Egy ilyen tanóra keretén belül egy új világ tárul fel a néző előtt; a test hihetetlen mozgás- és kifejező-képessége a legegyszerűbb s már elemeiben is nehéz gyakorlatokkal lesz fejlesztve. Egyszerű ingaszerű hajlások, lendítések fejlesztik a tagok mozgásképességét, erősitik az izmokat, a nő testének legmegfelelőbb, anatómiailag megindokolt módon. Szigorú és kötött vezényszó mellett a test először csak önmagáért dolgozik. Annnál felüditőbb aztán, ha a növendékek a zene első ütemeire folytatólagos mozgásokat végeznek s a zongora hangjai mintegy felszabadító erővel járásra, majd futásra, forgásra s a legkülönbözőbb ritmusok cselekvő átvitelére, sőt egyénien felfogott mozgásnemekre ösztönzik. — Mert nem betanult sablonok s formák azok, amelyeket Bier- bauer Clarisse növendékeinek ad, ellenkezőleg a kötött sémákat csak arra akarja felhasználni, hogy növendékei bizonyos szükséges traininggel rendelkezve, annál szabadabbak legyenek, annál könnyebben jussanak önmaguk felismerésére, hogy adhassák öntudatlanul a saját énjüket, mint ahogy ő is adja táncában önmagát. — S aki látott egy ilyen órát, az tudja, hogy az önmunkájától elfáradt leányok itt nem csak energiát, de mondhatom életet kapnak, sőt adnak is.

De nézzük már most mi az, amit Bierbauer

Clarisse ad? — Mozgáscompositiók ez talán a legjobb, legtalálóbb kifejezés arra, amit ma látni fogunk. — A training folytán a test mozgási készsége öntudatlanul és akaratlanul fogja fel a zenét és viszi át mozgásba. A zene nemcsak mozgást, de hangulatot, stílust, ritmust vált ki a testből .A zene és mozdulat összhangjára törekszik Bier- bauer Clarisse — érezhetővé akarja tenni azt, milyen kimenteden kifejező erővel rendelkezik egy — mozgásra hajlandó test.

Még csak röviden arra szeretnék utalni, ami mindezt, mit ma látni fogunk, megelőzte; mert Németországban már egy két évtizedes mozgalomra tekintenek vissza. Ott megérezték a túlságos szellemi munka egyoldalúságát és különösen a női nem testi culturájának teljes elhanyagolását. Ezért örömmel fogadták Duncan es Dalcroze ideáit. Az előbbinek talán túlságos könnyed tánc- szerüsége, Dalcrozenak pedig a kissé egyoldalú intellektuális zenészi volta nem elégítette ki teljesen a hiányokat.

Bierbauer Clarisse tökéletes összhangot szeretne elérni — higiénikus és művészi intenciókban — valamint a zene és a mozdulat viszonyában. Ennek iskoláját találta meg a Seminar für klassische Gymnastikban, mely higiénikus testi nevelés és a kifejező mozgástechnikának alapján akarja a modern testi culturát felépíteni. Ennek értelmében halad Bierbauer Clarisse tovább s akarja önmagát s növendékeit tovább juttatni. Ennyit akartam mondani, amit művészetének újszerűségénél fogva első látásra nem tud közölni. Pontos leírást, hű képet a táncról adni távol áll tőlem, — ezt az impresszió mélysége, élmény- szerűsége révén csakis ő maga adhatja.