Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-25 / 30. szám

XVI. évfolyam. _______. W TÁ RSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1918. juliua hó 25. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed­évre 3 korona, egy szám ára 24 fillér. —-.a; Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. Felelős szerkesztő NÉMETH BÉLA. Főmunkatárs RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. ===== Hirdetések felvételnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. ===== A Közalkalmazottak Beszerzési I Csoportja még egyszer és utoljára hívja fel mindazon tagjait, kik a csoport útján akarják liszttel való ellátásukat biztosítani, jelentkezzenek legkésőbb f. hó 27-ig a Fogyasz­tási Szövetkezeiben, írják be nevüket és családtagjaik számát a jegyzékbe. Az uj háborús adókról. A jövedelem-, vagyon és hadinyereség adóról szoló törvényeket a f. évben hozott uj egyenes adó-novella lényegesen meg­változtatta, miért is szolgálatot vélünk telje­síteni, amidőn a közönséggel, amennyire lapunk szűk kerete megengedi, ezen lényeges eltéréseket megismertetjük. Jövedelem adót, ép úgy mint a múltban, mindazok tartoznak fizetni, akiknek a múlt, , jelen esetben 1917. évi jövedelme a 10.000 koronát meghaladta. A törvény a közszolgá­latban lévők egész járandóságát, a magán szolgálatban levőknél 20.000 koronát meg nem haladó évi illetményt adómentes jöve­delemnek tekinti. Mig 1917-ben általános adókivetés volt, a folyó évben ez elmarad. Mindazon adózó felek, akik a múlt évben jövedelem adóval meg voltak róva, ha azon pénzügyigazgatósághoz, melynek kerületében az előző évi kivetés történt, legkésőbb 1918. jnlius hó 31-ig nem nyúj­tanak be vagy nem adnak postára kérvényt, amelyben az, előző évi adójuk helyesbítésé, kérik, —hz 1917. évre már megállapított jöve­delmi adót fogják fizetni az 1918. évre is. Az előbb elmondottak dacára jogosított a pénzügyigazgatóság is az adófelszólamlási bizottság működésének megkezdését meg­előző egy hónappal adózót értesíteni arról, hogy az 1918. évre az .1917. évre megállapított jövedelem adótól eltérő megáffapitást kíván; ekkor is ezen adózónak adója újból lesz tár­gyalva és megállapítva. Módjában áll tehát az adózónak 1918. év julius hó 31-ig felmondással élni és az adójának újbóli megállapítását kérni, mig a pénzügyigazgatóságnak ezen időn túl is fenn­áll ezen joga. Amennyiben tehát felmondás egyik fél részéről sem történt, úgy adózó az 1917. évre megállapított jövedelmi adót 1918. évben is köteles lesz fizetni. A törvénynek ugyanezen intézkedései a múlt évben megállapított vagyon adóra is vonatkoznak. Mindkét adónemnél, ha felmondás tör­ténik, tartozik az adózó fél szabályszerű újabb vallomást adni, és pedig ha az adózó fél kéri adója helyesbítését, úgy a kérvénye mellé tartozik a vallomásait' egyidejűleg csatolni, mig ha a pénzügyigazgatóság kíván uj megállapítást, úgy ezen felhívástól számí­tott egy hónap alatt tartozik a felhívott fél szabályszerű vallomást adni. A vallomási ivek a községi elöljáróságnál, illetve Nagy­bányán a városi adóhivatalnál kaphatók. Feltétlenül újabb adókivetés alá jönnek j azok, akiknek jövedelme 1916. évről 100.000 I vagy ezt meghaladó összegben, vagyona ! pedig 2.000.000 vagy ezt meghaladó összeg- ! ben volt megállapítva. Mindazok, akik 1917-ben jövedelem i adóval nem voltak megróva, de 1917. évi ! jövedelme a 10.000 koronát meghaladja, tar­toznak vallomást adni, és ezeknek adója tárgyalva és megállapítva lesz. A jövedelem adónál ugyanaz a kulcs lesz alkalmazva, mint a múlt évben, azzal az eltéréssel, hogy a megállapított adótételeknél még további 15%-át fizeti az az egyén, akinek háztartá­sához családtag nem tartozik, 10%-át pedig az, akinek háztartásához csak egy családtag tartozik. Vagyonadót a múlt évben csak az fizetett, akinek a vagyona az 50.000 korona értéket meghaladta, az adónovella értelmé­ben 20.000 koronát meghaladó vagyon után fizetendő a vagyonadó, tehát ha adóköteles tiszta vagyonának értéke az adóvallomás időpontjában a 20.000 koronát meghaladja, tartozik erről vallomást adni. Az 1918. évi adókivetés során a vagyon­adót az 50.000 koronán alul levő vagyon után nem vetik ki, de az 1919. évi adóki­vetés során a vagyonadót visszamenőleg az 1918. évre is, tehát kétszeres összeggel fog­ják kivetni. Hadi-nyereségadót általában azon adó­zók tartoznak fizetni, akiknek adóköteles jövedelme az 1913. békeévi adóköteles jöve­delmet meghaladja s ha ez a jövedelem az 1917. hadiüzleti évben a 13.000 koronát meghaladta. A hadinyereség adónál a törvény inten­ciója az, hogy aki a háborús évek valamelyi­kében többet keresett, mint a normális béke években, a háború folytán előállott ezen többlet jövedelem, mint nyereség után tar­tozik fenti címen adót fizetni. A hadinyereség adónál tehát a normá­lis békeév jövedelme a háborús év jövedel­mével lesz összehasonlítva s a többlet után lesz az adózó megróva. A hadinyereség adó általános kive­tése a folyó évben is meg fog történni és pedig azok ellen, akiknek az 1917. évre megállapított jövedelemi adójuk 1918. évre is fennmarad, az 1917. évre megállapított jövedelem többlet után vetik ki ezen adót, mig az uj adózók ellen a megállapítandó jöve­delem többlet után lesz a hadinyereség adó megállapítva. A fenti adók fizetésére kötelezhető avagy a pénzügyigazgatóság által vallomásadásra felhívott adózó saját érdekében cselekszik, ha vallomástad, *— mert ennek elmaradása esetén nemcsak magasabb adópótlékot vet­nek ki reá, de ezenfelül elesik mindazon előnyöktől, melyek a szabályszerű vallomás beadásával járnak. Ha ugyanis adózó vallomásában szám­szerűen és részletesen feltünteti, hogy külön­böző üzleteiből 1917. évben minő jövedelmei voltak, úgy ezen adóalapból levonásba hoz­hatja a múlt évben tényleg fizetett adókat és a hadisegélyezési adományokat, adómentes leírásokat és tartalékolásokat; azon kereskedő pedig, aki szabályszerűen vezetett könyvei alapján hitelesített alakban nyereség-veszte­ség számlát csatol be, ennek alapján lesz meg­adóztatva. Az adóköteles által nyújtott és a pénzügy­igazgatóság által beszerzett adatok alapján az adófelszólamlási bizottság tárgyaláson álla­pítja meg a különböző adókat. A bizottság nem tartozik az adókötelest megidézni, csupán a pénzügyigazgatóság teszi közhírré a tárgya­lást megelőző 8 nappal, hogy az egyes adózók adóját mikpr tárgyalják. Az adókötele­seknek érdekükben áll tehát, hogy a tárgya­lások közhírré tételét figyelemmel kisérjék. Amennyiben a külön idézéssel megidézett adóköteles a tárgyaláson meg nem jelenik, a javaslatba hozott adók lesznek ellene meg­állapítva. t — ­Városi közgyűlés. 1918. jul. 24. Nem nagyon népes közgyűlése volt ma dél­előtt 11 órakor a város képviselőtestületének dr. Makray iMihály polgármester elnöklésével. A jegy­zőkönyvet dr. a. Nagy Gábor főjegyző vezette. Napirend előtt az elnöklő polgármester fontos bejelentést tett: közölte ugyanis, hogy Marosfy Dezső főszámvevö, aki hosszú éveken keresztül vezette közmegelégedésre a város számadásait, okt. 1-től kezdve nyugdíjaztatását kéri. Ezzel kap­csolatban a tanácsnak azt az indítványát terjeszti be a polgármester, hogy e nyugdíjaztatással kap­csolatban hirdettessék meg apályázat a főszám-- vevői állásra. Azonban a tanács javaslatára azt is kimondja a közgyűlés, hogy tekintettel az egyre jobban felhalmozódó fontos munkálatokra, me­lyeket a rendes adminisztráció mellett a háborús viszonyok többnyire sürgősen előírnak, szük­ségessé válik az aljegyzői, a pénztári ellenőri és egy számtiszti állás meghirdetése és betöltése is annál inkább, mivel az anyakönyvi teendőket is végző Kapás Gyula közgyám megbetegedett s az amúgy is nagyon megfogyatkozott és sokol- 'dalulag elfoglalt tisztviselők a rendes munkála­tok elvégzésére is már alig képesek. Hogy pedig az az eset ne álljon elő, hogy a megválasztott tisztviselőt a hadvezetőség behívja vagy nem menti fel, s igy segítő munkaerő helyett az állás betöltése csak újabb terhet ró a városi háztar­tásra, Stolí Béla és dr. Vass Gyula képviselőtest. tagok hozzászólása után azt határozza a közgyű­lés, hogy módját ejti e felesleges megterheltetés elkerülésének olyan formán, hogy csak az állás tényleges elfoglalása és a működés esetén fizeti a megválasztott tisztviselőt a megválasztando- nak saját, előzetes beleegyezése alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents