Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-10 / 2. szám

1918. január 10. NAGYBÁNYA 3. oldal. HÍREK. , Január 9. aUgerőöitett neme«sóg. Őfelsége a ki­rály Bajnóczy Géza szinérváraljai tiszti járásor­vosnak és törvényes utódainak, a Bajnóczyaknak János király által 1528-ban adományozott nemes­ségét, dési előnevét és czimerét megerősítette. Eljegyzés. Szaitz Károly tart. hadnagy, a Hangya központi tisztviselője élj egyelte L. Berks Leó pénzügyi főtanácsos leányát: Emmykét. A nagybányai katonák rokkant alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban Égly Lajos 10 koronát adományozott. Az újabb adománynyal az alap 8154 K 24 fillérre emelkedett. To­vábbi szives adományokat kérünk. Mefhosaxabitott iskolai sxiinidők. Az állami polgári leányiskolában a szünidőt a val­lás és közoktatásügyi miniszter tizennégy nappal meghoszabbitotta s a tanítás január 27-én kez­dődik. — A főgimnáziumban szintén meghosz- szabitották a szünidőt egészen január 17-ig, ami­kor az előadásod megkezdődnek. A Vili. osztály­beliek azonban január 10-én tartoznak jelentkezni. Orosz foglyok karácsony* Nagybá­nyán. Három urinőnek: Fiilep Imrénének, Neu­bauer Herminnek és Virágh Istvánnénak az a gyönyörű gondolata támadt, hogy az idei g. kath. karácsonyt, most az orosz különbéke előestéjén, tegyék emlékezetessé a városunkban időző orosz és lengyel foglyoknak, vendégeljék meg őket ma­gyaros vendégszeretettel s hogy a katonák test­véries barátkozását is elősegítsék, hívják meg ez ünnepélyre a városunkban időző román és más nemzetiségű katonákat is. A gyönyörű gondolat valóra vált s f. hó 7-én, a Polgári Kör nagyter­mében oly jeleneteknek lehettünk tanúi, mely kényeket csalt a szemekbe. A magyaros vendég- szeretet ezúttal is kitett magáért, a négyszögben terített nagy asztal, melynek közepén egy gyö­nyörűen díszített karácsonyfa pompázott, csakúgy roskadozott a sok fölséges ételtől. Midőn az orosz foglyok s a mi katonáink helyet foglaltak, első­nek Thordai Imre, a Kör elnöke üdvözölte őket, majd Brebán Sándor esperes mondott román nyel­ven hazafias beszédet a román katonákhoz. Mind­két beszédet Szikora magyar katona tolmácsolta az orosz és lengyel fogoly katonáknak orosz és lengyel nyelven, melyre háromszoros hatalmas hurrák volt a visszhang. Azután kezdetét vette az ebéd. A figyelmes női kiszolgálók bájos serege gondoskodott arról, hogy tányérja senkinek üresen ne maradjon, de volt is mindenből bőven, sőt egy-egy üveg jó borból is kijutott mindenkinek. Nagyon érdekes volt, hogy 4 vagy 5 baka tgljes harczi felszereléssel épen a vasúthoz indult, líogy redtek az égnek. Köztük vágtatott a vonatunk. A Karst fölött száguldottunk. A vonat rekedten fütyült és megállt. A hegyek tetején még hó feküdt és a hold hideg sugaraiban csillogott. A vonatnak itt percnyi tartózkodása van, amig be­várja a fiumei gyorsvonatot. A katonatiszt most félbeszakítja a trécselést, az ablakhoz lép, végig- törli a zsebkendőjével és igy szól: — Csinos kis tűz . . . A hegy tetején, bent a faluban lángtenger öm­lik az égre. A haragoszöld sáv láthatólag terjed; a hegycsúcson emészti magát a förtelmes máglya ijesztő sziporkázással. Az utasok kiugráltak a vonatból, egy kis dombig szaladtak, onnan egész tisztán látni a tüzet. Egy pillanat: magamra rán­tom köpenyemet és magam is kiugróm. A fogaim összeverődnek, de nekem rohannom kell, föl a hegyre. Ott most ömlik a drága meleg és nekem kell a meleg. Odamegyek és megakadályozom, hogy a tüzet eloltsák. Az utasok és a vasúti sze­mélyzet csodálkozva bámulnak utánam. Szala­dok föl a“ fehérkavicsos utón. Az idegen falu­ban, amelynek odáig még a nevét se tudtam, reszketve rohanok fölfelé, egy különös és misz­tikus láztól hajtva. Alulról még hallom a tovainduló vonat füty- tyét — elrohant, itthagyott. Mintegy tízperces fárasztó kapaszkodás után lihegve, zihálva érkeztem föl. Helyes kis falu, ahogy igy a holdfényben nézem. Itt vagyok a tűznél. Valami fürészgyár ég, egy hatalmas épü­lettömb. Álmukból fölrémült parasztok oltanak: de kevés a viz. Átkozódnak, perlekednek. Kö­röskörül az úri közönség felgyürt kabátgallérral, a harctérre utazzanak. Ezeket is nagy szívességgel vendégül látták s bizony a hátizsákukba is került elég minden utravalónak. Az ebéd folyamán az egyik- orosz fogoly lengyel nyelven mondott fel­köszöntőt. Megköszönte a szives vendéglátást s hangsúlyozta, hogy a nagybányai közönség iga­zán feledhetetlenné tette előttük e napot. Az Isten áldja meg a nemes magyar nemzetet s felséges királyát: Károlyt, fejezte be hatalmas hurrázások között beszédét. Az ebéd folyamán orosz nyelven táviratot küldtek Trockij külügyi népbiztosnak is Breszt-Litovszkba, hírül adva azt a barátságos vendégszeretetet, melyben őket a nagybányaiak részesítették. Az egész ünnepély, mely délután 4 óra felé végződött, igazán sok megható jelenet­ben bővelkedett s a három rendező urhölgy, akik a szép eszmét megpendítették s valóra váltották, igaz jutalmukat találhatják abban fe hálás és osz­tatlan örömben, amit fogoly és nem fogoly kato­nák körében egyaránt előidéztek. Volt is részük az óváczióban. Az ebéden szívesek voltak felszol­gálni : Bereczky Kálmánné, Balkó Sándorné, Kle- ment Árpádné, Gyalai Gyuláné, Kovács Béláné, Szász Lajosné, Miszti Lajosné, Virágh Istvánné, Vojt Gézáné. Továbbá Bagosy Katalin, Klement Ilonka, Gondola Szidi, Glavitzky Margit, Gyalai Juliska, Endrődi Ilus, Papp Erzsébet, Ilia Vallér, Pintér Ilonka, Petky Rózsika, Rausz Margit, Rusz Erzsébet, Repka Margit, Szűcs Margit, Szász Er­zsiké, Virágh Katicza, Virágh Erzsiké, Virágh Ró­zsi, Vig'n Etel, Weisz Etel. Az ebédhez a követ­kező adományok folytak be: Dr. Zoltán László, Brebán Sándor, Fogyasztási szövetkezet, N. N. 20—20 K, Bernát Dezső, Thorma János, Szeren- csy József, Miszti Lajos, Csécsi Nagy Imre, Wai- gandt Anna, Boda Gyula, Harácsek Vilmos, dr. Drágos Theofil, Takács Lajos, Butyikás Károlyné, Bálint Istvánné, Almer Károly, dr. Kádár Antal, Hanzulovits Kristóf, Pokol Elek, Magyar Zsig- mondné, 10—10 K, Vajay Sándor, Vojth Géza, Platíhy Géza, Mandl Mór, Lőwinger Géza és fia, Bori Zsigmond, Rád Rubenné, dr. Winkler Jenőné, Langer Sándorné, Szkicsák Ödön, Lázár Bertalan, Glavitzky Károly, Révész Jánosné, dr. Stoll László, Herman Gyula, Csendőrség, Bajnóczy Sándor, Marosán Testvérek, N, N., "N. N. 5—5 K, Mla- deiovszky Lajos, Nánásy Istvánné 6—6 K, Be- rényi és társa, Radó Andor, Hoffmann Árpád, Suba Károly, Szaitz Elemér, dr. Wesz Ignácz, Heilbrun és társa, Horváth Ferencz, N. N., Kálmán Herman, Glanzer Malvin 4—4 K, Miskolczy Sán­dor csizmadia 9 K, Bernhard Adolf, Frankovits Ala­dár, Tréger Lajos 3—3 K, Sztrácsányek Béla, Bagosy Sándor, Deutsch Jenő, Wienerberger Ká­roly, Kupás Gyula, Szappanyos Jenő, O. L., Jég János, Weisz Móricz, Veszprémy Lajos, Kohn Sámuel, Rezső Gyula, Jancsovits József, Miskolczy Sándor, Kovács Gyula, Syintinis Rajmundné, Fuchs Róza, Buksa János, N. N., N. N. 2—2 K.-Ezen­kívül természetbeni adományokkal (kalácscsal, álomtól bámészan, még félszemmel alva. A falu intelligenciája. Megbámulják a bársonyos, forró, lángnyelveket, amelyek ott kúsznak a gerendák közt. Mögöttem egy kemény, riad férfihang kiál­toz előre: — Mira ne menj oly közel a tűzhöz! , Karcsú, szőke leánynak szól, nyilván a leá­nya, ott áll közvetlen a tűz előtt. A szőke hajára a rőt tűz vörös fátyolt vet, a nedves szemek földöntúli, foszforeszkáló színekben égnek. Má­morosán gyönyörű éjszakai tünemény a szép leány a tűz fényében. Ónkénytelenül a közelébe férkőzöm, megérintem ruháját a könyökömmel: lágy, mint az álom. Megérzi, rám néz, gyáván visszarettenek, rám mosolyog. És ebben a pilla­natban* látom őt lakkos autóban rohanni, a szá; jában egy tündöklő égő cigeretta. És szájamban halálosan kesernyés iz ömlik el, le a szivemig. Ha legaláb virág lenne nálam . . . Az emberek már megunták a tüzet. Fázósan igyekeznek hazafelé. A szőke Mirát karonfogja az apja, megindulnak a dombos utón fölfelé, haza. Nincs e ég erőm, hogy utánok menjek. A hatodik ház ajtaján belépnek. Egy két szót mégis csak kellett volna ennek a lánynak mondanom, — de mit? Mit illik éjnek idején, tüzfénynél, szép szőke nőknek mondani? A kapu recsegve becsukódik. Az erkély alatt a falon kis bádogtábla függ, rajta a fölirás: „Med Univ. Dr. . . .“ — Hi-á-ba! . . . Hi-á-ba! . . . Az idegen kis faluban hajnalodik. Egy ka­kas rekedten kukorékol. Somlyó Zoltán. süteményekkel, borral, czigarettával stb.) hozzájá­rultak az ebédhez: Fülep Imréné, Nebauer Hermin, Virághs Itvánné, Botos Vilmos, Szűcs Károlyné, La­jos Györgyné, Jégh Jánosné, Boczor Jánosné, Hei­ler Ignácz, Vojth Gézáné, Miszti Lajosné, Dán Györgyné, Gyalai Gyuláné, Szász Rózsi, Németh Béláné, Gitta' Jusztin, Szász Lajosné, Klement Károly, Klement Árpád, Nagy István, Nagy János, Petky Ferencz, Balkó Sándorné, Kremniczky Al- bertné, Tar Károly, Mikes Gyula, Matolcsy Blanka, Kunay Edéné, Balogh Gyuláné, Kovács Béláné, ifj. Gyalai Gyuláné, id. Petky Károlyné, Harasztkó Istvánné, Papfy Béla. Nem volna teljes referá- dánk, ha meg nem emlékeznénk a kör gazdájá­ról, Petky Károlyról, aki igen sokat fáradt a szép ünnepély érdekében. A „Vasárnapi Újság*“ január 6-iki száma két uj regény közlését kezdi: az egyik Szemere György: Egy falusi kisasszony története cimü legújabb müve, a magyar vidéki élet pompásan rajzolt képeivel, a másik Amid Bennett, a hires angol iró A kópé cimü müve, a modern angol regény egyik remeke. A szám képei szenzációs részleteket adnak a* breszt-litovszki béketárgya- . lásról, köztük az a történelmi jelenet, mikor Li- pót bajor herceg aláírja a fegyverszüneti szerző­dést. Más képsorozat Székely Bertalan rajzainak kiállítását és a Szépművészeti Muzeum más uj szerzeményeit mutatja be. Szépirodalmi olvasmá-^ nyolc: Balázs Sándor novellája, Sajó Sándor verse,” Szőllősi Zsigmond tárcája. Egyéb közlemények: képek az olasz harctérről, az újévi postai forga­lomról Budapesten s a rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 ko­rona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság kiadóhi­vatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.) — Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Bemutató azemle. Városunkban f. hó 13-án, vasárnap fogják megtartani az 1900. év­ben született ifjak bemutató szemléjét. A bemu­tató szemle a Polgári Körben lesz. Az ujeaztandö szerencsés leazi Az 1918. esztendő első napja keddre esett s a nép hite szerint éppen ezért szerencsés lesz. A farsang igen rövid lesz, összesen 37 napig tart. Husvét ünnepe is szokat­lanul korai időre esik és meg van az a különleges­sége, hogy a két ünnepnap két hónapra oszlik. Hus­vét első napja ugyanis március 31-én lesz, a második napja pedig április elsején. Pünkösd ünnepe szintén korán, május 19-én és 20-án lesz. A legfőbb ér­dekessége azonban az volna az ujesztendőnek, ha végre meghozná a boldogító békét. Segélyek a Szurmay-alapból. A Szur- may-alapból segélyek elnyerése végett követendő eljárásra vonatkozólag a következő útbaigazítást adták ki: A társadalom áldozatkészsége immár lehetővé teszí, hogy a „Szurmay Sándor alap“- ból és a honvédelmi miniszter rendelkezésére álló egyéb pénzekből a segélyezést megkezdhessük. Ennélfogva a m. kir. honvédség, a m. kir. népföl­kelés, a m. kir. horvát-szlavon csendőrség ama tisztjei, lelkészei és tisztviselői, valamint tiszt és tisztviselő jelöltjei, akik a háborúban rokkantak lettek, vagy hadisérültekké váltak és segítségre szorultak és a kérelmezés idejében tényleges ka­tonai szolgálatban nem állanak, továbbá a hábo­rúban hősi halált halt, sebesülés, vagy a harcté­ren szerzett betegségek (sérülések) vagy hadifá­radalmak következtében elhalt magyar királyi honvéd, m. kir. népi., m. kir. és m. kir. horvát- szlavon csendőrtisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt és tisztviselői jelöltek segítségre rászorult özve­gyei és árvái segélyezés iránti kérvényeiket hoz­zám benyújthatják. A kérvények szerkesztésének egyszerűsítése és megkönnyítése céljából űrlapok lesznek a m. kir. honvéd állomásparancsnoksá­goknál (Budapesten a m. kir. honvéd térparancs­nokságnál) egyszerű szóbeli vagy levelezőlapon beküldött írásbeli kérelem alapján díjmentesen kiszolgáltatva. A kérvényező az általa kitöltött és aláirt kérvényt lakhelyének községi elöljáró­ságánál, polgármesterénél (Budapesten a kerületi elöljáróságnál) nyújtja be, mely a kérvényben foglalt adatokat a lehetőség szerint átvizsgálja, a 12 rovatot kitölti és azután a kérvényt haladék nélkül a kérvényező lakhelye szerint illetékes hónvédkiegészitő parancsnoksághoz juttatja. A kiegészítő parancsnokság a kérvényt nyilvántar­tása alapján felülvizsgálja, a 13. rovatot kitölti és azután az illetékes honvédkerületi hadbiztos­ság utján késedelem nélkül hozzám felterjeszti. Súlyt helyezek arra, hogy ezek a kérvények so- ronkivü! kezeltessenek és továbbittassanak, miért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents