Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-25 / 17. szám

1918. április 25. NAGYBÁNYA 3. oldal. • (melyeket Nagybánya Istenben boldogult főjegy­zője irt, Miklósy Gábornak megengedte stb.) Az ön tárgyismerete épült fel itt is „laza (?) értesüléseken“, mert nem tudja, hogy a mozi akadályozta meg idáig a színészek bejövetelét. Ezt is kiolvashatta volna a sorok között cikkem­ből. De persze itt is az én „cikkem tévedéseinek“ egyike van. Rovatvezető ur, itt ismét feltehet- ném az imént felelet nélkül hagyott kérdést. Mielőtt rátérnénk cikke legerősebb részére, lássuk egy érdekes összetett mondatát: „Nem tu­dom, hogy most már a komikum vagy a tragikum útjára akarja-e terelni a cikk iró ur az általa ezerszer felhánytorgatott anyagi hasznot, zenekarhiányt, szinierők hiányát stb, amikor mi (!) már ezekről számtalanszor felvilágosítást (!) adtunk.“ E gondo­latsorban az önteltségen kívül az érthetetlenség a feltűnő. Nyilván valami burkolt lekicsinylés akar lenni, de a komikum és a tragikum szavak értelmének nem tudása érthetetlenné tette gon­dolatát. Pedig ezeket a szavakat a gimnázium­ban is kellett volna tanulnia. Látszik, hogy a dramaturgia alapvető fogalmaival sincs tisztában s mégis bátor ilyen készültséggel kritizálni. írni nem tud, de dorongolni már akar. Előző sorokban pedig azt állítja rólam s ez írásának legerősebb része, hogy cikkemnek „má­sik részében szidom az eltávozott társulatot.“ Megint milyen kompromittáló szóval jel­lemzi tárgyilagos és a jövő érdekében helyénvaló nézetnyilvánításomat. Nem szidás volt az. Nekem, aki a helybeli lapoknak 15 éven voltam át művész referense, (köz­tük egyszer-másszor a Nagybánya és Vidékének, sőt egyszerre (!) mindakettőnek), jogom, de meg tapasztalatom is van a közérdek céljából össze­hasonlítást tenni az eddig itt működött társula­tok között, hogy az nem ütött ki ennek a tár­sulatnak a javára, az nem az én hibám. De a rovatvezető urnák, aki csak ebben az idényben avatódott papája kezétől a rovatvezetés lovagjává, nem volt joga a már fentebb kimutatott hiányos előképzettség mellett helytelen világításba beál­lítani a közönség érdekében hangoztatott véle­ményemet. Célom pedig vele az volt, hogy városunk minél jobb társulatot kapjon, s ha Máramaros- sziget már élhóditotta Szatmári, az is csak az én álláspontom helyessége mellett dönt. Lám, lám, egy még egyszer olyan nagy város, mint Nagy­bánya, megelégszik nyári szezonnal, csak az az­tán jó legyen. Nem Miklósyék ellen irtain tehát én, hogy végre értse meg cikkem célját, mert hogy ki jöj­jön ide, az elvégezték már nélkülem, sőt, kép­zelje, ön nélkül is mások. Lándzsát törtem amel­lett, hogy minél jobb jöjjön, ha ugyan lehet még, válogatni. S ez a jobb lehet Miklósy társulata is az én cikkem szerint, csak Ígéretéhez képest jobb erőket szerződtessen s mindenekfelett zenekart is hozzon az általam minimumnak felállított keret­ben. S ebben a kérdésben is inkább lehetek szak­értő, (bár vicinális méretekkel mérve,) mert én már akkor zenekart vezettem, mikor ön még a zenekarban a nagy dobot verte. Úgy látszik, már akkor vonzódott ehhez a hangszerhez, aminek hatása most nagyhangú önteltségtől duzzadó Írá­saiban is vissza tükröződik. Folytathatnám annak kimutatását cikkének többi részeiből is, hogy az igazság rovására min­denkép kedvezőtlen színben igyekezett feltüntetni szerény véleménynyilvánításomat, de már igy is hosszúra nyúlt. Ha ön ifjúhoz illő szerénységgel — eset­leg megfelelő készültség nélkül — a köteles tisz­telet hangján fejtette volna ki az enyémmel el­lenkező véleményét, akkor tőkfm bátran csinál­hatott volna reklámot Miklósyéknak, vagy hogy az ön szótárából lessem el a kifejezést, „üthette volna a nagy dobot“ mellettük nyugpdtan. Ezen­kívül megkímélte volna magát is ettől a lecké­től, amelyre minden- higgadt olvasó ítélete alap­ján alaposan rászolgált, engemet se kényszeritett volna ebbe a leckéztetésbe, amelyet cseppet sem óhajtottam és amelyet már egyszer elkerültem. Borbás Géza. HÍREK. Királyi kitüntetés. Őfelsége a háború tartama alatt kifejtett buzgó szolgálatuk elisme­réséül Wenk Gyula m. kir. erdőszámtanácsost és Ftilöp Andor in. kir erdőszámvizsgálót a polgári hadi érdemkerezt III. osztályával tüntette ki. Kinevezés. Paul Oktáviánt, a 12. honvéd­gyalogezred hadnagyát, a helybeli főgimnázium volt növendékét főhadnaggyá nevezték ki. Kitüntetések. A hivatalos lap vasárnapi száma a minket érdeklő következő kitüntetéseket hozta : dr. Makray Mihály a polgári hadi érdem­kereszt II. osztályával lett kitüntetve. Ugyan e polgári hadi érdemkereszt III-ik osztályával lettek kitüntetve Smaregla Mihály rendőrkapitány, Mos- tis Lajos városi pénztáros és Bányai József h. városi pénztári ellenőr. Sokat fáradtak és mun- kálkpdtak ebben a háborús világban a kitünte­tettek s midőn ezt megállapítjuk, melegen üdvö­zöljük őket. Azonban sajnálattal látjuk, hogy a városnak két olyan munkás fáradhatatlan tisztvi­selője, akik éjjel-nappal munkálkodtak a nehéz háborús viszonyok közepette, még nem részesült a jól megérdemelt kitüntetésben. Ezek a mellő­zött tisztviselők Szentkirályi József és Vajay Sán­dor rendőrtiszt. Kinevezés. Rumpold Károlyt, a 62. gyalog­ezred önkéntes tizedesét zászlóssá léptették elő. Az ifjú zászlóst ugyancsak most tüntették ki a nagy ezüst vitézségi éremmel a 11. izonzoi csa­tában tanúsított hősiességéért. Kitüntetés. Berényi István katonai főor­vost, aki jelenleg a knittelfeldi fogolytáborban teljesít szolgálatot, de a háború kezdete óta kisebb megszakítással állandóan katonáskodik, őfelsége a háborúban kifejtett önfeláldozó és eredményes működéséért a koronás arany érdem- keresztettel tüntette ki a vitézségi érem szalagján. Zsembery Elvira újabb sikere. Múlt számunkban adtunk hirt arról, hogy Zsembery Elvira Oravicabányán milyen szép sikert ért el művészi játékával. Most a fővárosi ipok újabb sikeréről számolnak be. Pénteken ren . z:e ugyanis a zeneakadémia igazgatósága hetedik nyil­vános hangversenyét ez évadban. Ezúttal Szendy Árpád mesteriskolájának hat növendéke számolt be művészi fejlődéséről, köztük Zsembery Elvira is, aki a Pesti Napló kritikusának állítása szerint „Schubert Vándorábrándját játszotta, s jól élezett ritmikájával érdemelte ki az elismerést.“ — Ez újabb sikerhez őszintén gratulánk. Kitüntetés. Demián Tituszt, az 5. gyalog­ezred hadnagyát a „Signum laudis “-szál és a katonai érdemkereszttel tüntették ki az utolsó Isonzó-csatában tanúsított vitéz magatartásáért. Nyaralás. Sok idegenre, nyaralóra van kilátásunk a közelgő nyaraló idényre és még több vendéget várhattunk, illetve kaptunk volna, ha "városunk ama lakóinak egy része, kik busás va­gyonra tettek szert, nem nyaralnának a veresviz, illetve a Széchenyi-liget környékén. Nem szép dolog biz’ az, hogy a jönni óhajtókat a helybeliek kiszorítsák, nem szép, bizony nem ! A Gazdasági Egyesület felkérésére tu­datjuk a gazdaközönséggel, hogy a minisztérium­tól vett értesítés szerint az egyesület sem bur­gonya, sem másféle vetőmaghoz nem juthat már, ennélfogva az előjegyzéseknek nem tehet eleget, uj előjegyzést pedig annál kevésbbé fogadhat el. Elmaradt rekvirálás. A közéleim. minisz­ter újabb rekvirálást rendelt el Szatmár várme­gyében s az eljárást a Nagykárolyba vezényelt katonai kirendeltség már meg is akarta kezdeni. Az alispán erre 60 vaggon terményt ajánlott fel s kérte a minisztert a rekvirálás megszüntetésére. Először tagadó válasz jött, de most legújabban — hir szerint Falussy Árpád nagykárolyi képvi­selő közbenjárására — a miniszter értesítette a főis­pánt, hogy a felajánlott gabona mennyiséget el­fogadja s a rekvirálást megszünteti, egyben az oda­vezényelt katonaság elvezényeléséről is gondos­kodott. Rézgálic kiosztás. A polgármester ez utón tudatja a szőlősgazdákkal, hogy a rézgálic kiosztása május elején lesz. Vasárnapi munkaszünet. Értesülésünk szerint a helybeli kereskedők elhatározták, hogy va­sárnap nem nyitják meg üzletüket, hanem munka­szünetet tartanak. A katonai művészestély pénztári ki­mutatása még nincs véglegesen lezárva, mert még mindig folynak be felülfizetések. A végle­ges elszámolást és a felülfizetések, jegymegváltás névsorát jövő számunkban hozzuk. Felfüggesztett tisztviselő. Dr. Csomay Aladárt, Szatmár helyettes főkapitányát Jékey Sándor főispán különféle hivatali mulasztások és fegyelmi vétségek miatt állásától felfüggesztette és elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot. A Nagybánya és Vidéke Fogyasz­tási Szövetkezete a megboldogult Oblatek Béla igazgatósági tag ravatalára szánt koszorú megváltásáért 200 koronát adományozott a hely­beli főgimnázium Berks Lajos alapjára. Elveszett a Felsőbányai-utcától a Főtéren keresztül a Virág-utcáig egy vékony aranylánc fényképes medalionnal. A becsületes megtaláló a Nánásy István könyvnyomdájában jutalomban ré­szesül. Halálos szerencsétlenség. Szász Simonné felsőfernezelyi lakos Nyitra megyébe utazott, hogy erdőkitermelésnél dolgozó 13 éves fiát meglátogassa. A facsusztatónál járt épen, mikor a fa csúsztatása megindult. A többiek félreugrottak még idejében, ő azonban menekülés közben lezu­hant és összetörte magát annyira, hogy még aznap kiszenvedett. A szerencsétlenül járt asszonyt 6 árva siratja, kik ezelőtt 4 évvel veszítették el atyjokat is. Nyugdíjas szövetség. A Nagybányán és ennek vidékén lakó összes állami, vasúti, postás stb. nyugdíjasokat felkérjük, hogy f. hó 28-án, azaz vasárnap d. u. 5 órakor a nagybányai Pol­gári kör nagytermében tartandó értekezleten mind­annyian megjelenni szíveskedjenek. Szervezked­nünk kell, tisztelt nyugdíjas társaink, mert bár sújtva van a háborús viszonyok közepette a megállapított fizetésből élő valamennyi tisztviselő, de a legnehezebb viszonyok között a nyugdíja­sok vannak, akik sem háborús pótlékban, sem ruha segélyben, de meg semmiféle előlegben sem részesülnek. Tömörüljünk, egyesüljünk és szerezzük meg magunknak mindazokat a jókat, a- melyek e nehéz háborús viszonyok között csak megszerezhetők. Az előkészítő bizottság. A Polgári Olvasókör választmánya f. hó 22-én marosvásárhelyi Thordai Imre elnök­lete alatt a Polgári Körben választmányi ülést tartott. Ebben a gyűlésben elnök meleg szavakkal köszöntötte Bálint Imre erdőtanácsost, ki most töltötte be városi szolgálatának 25-ik esztendejét. Bálint tanácsost az egész választmány köszöntötte s az üdvözlésekre az ünnepelt kedves szavakkal választott. Harácsek Károly a Kör tagjának meg­választatván, és tagsági igazolványát 200 koronával váltván meg, a választmány ezért köszönetét nyil­vánít. Dr. Miskolczy Sándor kiváló minőségű boraiból több mint 50 hektolitert- vásárolt meg a Kör vezetősége. Eme intézkedést a választmány köszönettel vette tudomásul. Koszorumegváltás. Oblatek Béla főbá­nyatanácsos elhunyta alkalmával koszorumegvál- tás címén özv. Oblatek Béláné 50 K és 1. Berks Lajos 50 K-t adományoztak, mit is bányász hadi árvák segélyezésére fordítottunk. Nagybánya szerk. Tanulók bevonuláaának elhalasztása. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint azoknak az 1894—99. évfolyambeli szüle­tésű népfölkelőknek, akik az 1917—18. tanévben valamely középiskolának vagy, ezzel egyenjogosi- tott tanintézetnek utolsó vagy utolsóelőtti évfo­lyamát látogatják, bevonulási időpontja abból a célból, hogy azok az érettségi, illetve befejező képesítő vizsgálatra előkészítő tanfolyamot láto­gathassák, avagy a vizsgálatot letehessék, f. év május 15-éről jun. 1-ére halasztotta el. Kéménytűz. F. hó 23-án, kedden az esti órákban kigyuladt az István-szállónak egyik ké­ménye, amely az uj cukrászdából van hivatva a füstöt elvezetni. A nagyobb bajt idejekorán si­került megelőzni. Ismételten felhívjuk a hatóság figyelmét arra, hogy a kémények megbízható’ sepréséről igyekezzék minél pontosabban gondos­kodni, mielőtt még a nyári szárazságban — Isten ments — valami szerencsétlenség éri zsin­delytetős városunkat. A kéményseprő legénység szaporítása — esetleg felmentés utján is — sür­gős érdeke városunknak, mert a jelenlegi kevés számú személyzet nem képes, úgy látszik, kellő rendben tartani kéményeinkét. Adomány a helybeli hadiárvaalap javára. Oblatek Béla főbányatanácsos elhunyta alkalmá­ból a nagybányai bányaigazgatóság tisztviselői koszorú megváltás ciinén 150 koronát adomá­nyoztak. Utólagosan Joós Lajos bányatanácsos Erzsébe-tbányáról még 20 K-át adott ugyané célra szintén koszorumegváltás címén. Ezzeljegyütt te­hát 170 K-t juttatunk az illetékes helyre. Ismét erdőégós. Alig oltották el a múlt számunkban jelzett erdőtüzet, szerdán este 10 óra után a Kereszthegy mögött, szombaton fél 11-kor délelőtt ismét tűz támadt a Szüzkő fölött. Olasz

Next

/
Thumbnails
Contents