Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-02-21 / 8. szám

1918. február 21. NAOYBÁNYA 3. oldal. béri hangot játékában s még az érzések legszub- tilisebb árnyalatait is megértette hallgatóival. Ho­norálta is a közönség a felvonások után, de köz­ben is fel-felzuduló tapssal. Partnere Miklósy Aladár (Iván) nem is tudta utolérni, nem volt eléggé tónusos, viszont a IV. felvonásban mintha megváltozott volna, szinte művészi magaslaton állott. P. Erdős Jolán nagymamája a tőle meg­szokott mesteri alakítás, Andai orosz cseléddé átirt vérbeli magyar leánya szintén méltón kel­tett feltűnést. A rendezés, de különösen az illú­ziót keltő díszítés joggal dicséretet érdemel. Pénteken és szombaton Tavasz és szere­lem ez. operett bemutatója volt soron. Ha a hal­hatatlan Schubert muzsikájából összekomponált gyönyörű melódiák nem kárpótoltak volna, úgy sajnálnék a nemcsak haszontalanul, de bosszan­tóan elpazarolt időt, amit a hosszú szünetek csak súlyosbítottak. Az előadás átlagban nem volt gyengébb, mint a többi operetté. M. Kováts Te- rus temperamentumos Fridolinja nagy tetszést aratott. Mintha a tapsolok száma megszaporo­dott volna. Méltó partnere volt Szigethy Irén (Elenka) stílusos játékával, a kólóra túr részeket azonban kissé elnagyolta. Szentpétery (Irgand) szépen értelmezett szerepével s benne több meg- kapóan előadott dalával rászolgált az elismerésre. Kabinetalakot mutatott be Ágothay (a profesz- szor) s helyén való túlzott karrikirozásával foly­ton a legnagyobb derültségben tartotta a néző­ket. Feleky (Mathuzsalem) és Parlaghy (Emeren­tia) képviselték még kivüle a komikus elemet s mind a ketten szokásukhoz híven talpraesetten feleltek meg feladatuknak. De a többi szereplők is jók voltak, szinte sajnáltuk őket jobb ügyhöz méltó fáradságukért. Vasárnap délután a Csárdáskirálynőt ismé­telték meg, mig este Jókai Mór Aranyember ez. színmüve került bemutatóra. A közönség zsúfo­lásig megtöltötte a nézőteret, mindenki kívánta látni a koszorús költő hires színművét — s csa­lódott. Aki nem olvasta a regényt, az nem volt túlságosan elragadtatva, hát még akik regény­alakban ismerték! A tündérmesékre emlékeztető bájos poézist nem lehetett a színdarabban meg­találni, pedig ez a regény legnagyobb értéke. Az előadás igen jól sikerült s ez a legnagyobb rész­ben Miklósy Gábor (Tímár) és M. Kováls Te- rus (Noémi) érdeme. Miklósy mély érzéssel és drámai lendülettel tolmácsolta a boldogtalan arany­ember kínos lelki vergődését s az igaz szerelem­ben nyert megnyugvását. M. Kováts Terus mű­vészi nívón alakította Senki szigetének tudatlan vadvirágát, annak szerelmi gyötrődését, majd boldogságát. Miklósy Aladár Kriztics Tódora igen jó volt, hasonlókép dicséret illeti P. Erdős Jolán Terézáját. Szigethy Irén (Athalie) megkapó real­itással ábrázolta a vérbosszúra szomjazó, meg­alázott, faképnél hagyott menyasszonyt. Ágothay kissé eltorzított Brazovicsa is megjárta. Meg let­tünk volna mindennel békéivé, csak a szünetek ne lettek volna oly kétségbeejtően hosszúak. Fél nyolezkor kezdődött az előadás és fél tizenkettő­kor indultunk hazafelé. Igaz, hogy a darab maga is elég hosszú volt. Megszórakozottak bennün­ket amúgy istenigazában. Hétfőn és kedden Dumas örökszép drámá­ját, A kaméliás hölgyet láttuk. Végre annyi szenny után kaptunk oly darabot, amelyben az iró ne­mes gondolkodásra valló problémával foglalko­zik. Vissza kellett hát nyúlni a múltba, hogy oly szomorujátékot láthasson a közönség, mely tiszta erkölcsi világnézeten alapszik. S csodálkozhat­nak az újabb szinműirók, hogy ilyen alapon is lehet szépet és hatásosat alkotni. Számithat-e a bukott nő bünbocsánatra, ,ha az igaz szerelem tüzében megtisztul ? Ezt a kérdést tűzi maga elé a dráma s reá nemmel válaszol. Szegény Gau­thier Margit szomorú tragédiája ezt igazolja, mert halálán, mint egyedüli helyes megoldáson mind­nyájan megnyugszunk. Pedig nincs igazunk, ne­künk is szól a kétségebesett kaméliás hölgy szava: az Isten megbocsájt, de — az embernek soha. Az előadás egyike volt a legjobbaknak. M. Ko­váts Terusnak szerencsés hete volt, e darabban önmagát múlta felül; úgy látszik, ez kedvencz szerepe. A tűdővészes kokott lelki megtisztulá­sát, óriási önfeláldozását, melynek következté­ben lelkét a gyötrő szerelem, testét a pusztító kór sorvasztja, igaz megértéssel, megkapó me­legséggel játszotta meg. Tökéletes biztossággal rajzolta meg magának'szerepe alapján a szerelme s betegsége tüzében elégő leányt s a művészi hatás minden eszközével teljes sikerrel Ugyanúgy áb­rázolta a közönség előtt, Így a nagyszerű siker el nem maradhatott. Ezt a valóban művészi ní­vót kivüle egyedül még Rónai (Georges Duval) érte el. Páros jelenetük oly utolérhetetlen ma­gaslaton állott, hogy szinte elkívánkozott a mos­tan taposott deszkákról. Rónay másik gyönyörű jelenetét kihúzták. A többiek Miklósy Aladár, Parlaghy Margit, Polgár, Máthé a tőlük meg­szokott igyekezettel játszottak. Heti műsor: Szerdán (B 20) és csütörtökön (A 20) .4 padlásszoba operett, pénteken (A 1) és szombaton (B 1) Lyon Lea regényes színjá­ték, vasárnap délután (bérletszünet) Szulamith operett, este (bérletszünet) Nebántsvirág operett. HIRE K. Február 20. Kegyeletea alapítvány. Szőke Béla hely­beli róm. kath. plébános 1000 (ezer) K-ás ala­pítványt tett a nagybányai áll. főgimnáziumnál édesanya, alsórepszegi Szőke Jánosné szül, mo- roc’nai és felsőrepszegi Hendrey Mária emlékére. A nemesszivü alapitó kegyeletes gyermeki szivét annál inkább illeti meg az elismerés meleg hangja, mert tudomásunk szerint a helybeli polgári leány­iskolának és a nőegyletnek is hasonló célzattal 1000—1000 koronát adományozott. Hadigondozó nép iroda. Gróf Teleki Pál, pribékfalusi földbirtokos, kinek nevéhez sok szo- cziális intézmény létesülése fűződik, Szatmárvár- megye több helyén hadigondozó népirodát szán­dékozik létesíteni, köztük Nagybányán is. Czélja lesz ennek az intézménynek, hogy a háborúval együttjáró százféle ügyes-bajos dologban az ér­dekeltek pontos és megbízható felvilágosítást nyerjenek. Természetesen a háború árváinak, öz­vegyeinek, rokkantjainak akar jó tanáccsal első­sorban szolgálni, de azért a népiroda másokat I sem utasít majd ki ajtaján, akik bekopogtatnak. I A jótékopy egyesületek bele vonásával, önként vállalkozó munkaerők beállításával egy fizetéses igazgató vezetésével működnék majd ez uj em­berbaráti intézmény, tanácsadókul pedig minden­féle téren működő szakképzett egyéneket kérné­nek fel, kikhez az igazgató kétes esetekben for- j dúlhat. Hogy ennek az intézménynek nagy lét- ! jogosultsága van, felesleges bővebben fejtegetni. Csak hálásak lehetünk az eszme felvetőjének s még nagyobb halára leszünk kötelezve, ha va- I lóra váltja. Nemsokára városunkba érkezik Medve Zoltán, hadigondozó kormánybiztos, hogy a ter­vet nyélbe üsse. A várostól csak helyiséget kér­nek, amit bizonyára szívesen meg is ad a ne­mes czél érdekében. A nagybányai rokkant katonák javára a nagybányai kincst. főerdőhivatal Kaszanitzky Géza erdőtiszt halála alkalmá­ból koszorú megváltás cimen 32 K-át ado­mányozott. Nagybánya város tisztikara Égly Mihály halála alkalmából ugyanezen célra 50 K-át, a hadiözvegyek és árvák alapja javára 50 K-át. Nagybánya város takarék pénztárának igazgatósága 50 K, Almer Ká­roly 40 K, Fábián Lajos 20 K, mely ado­mányok a íőbetéthez csatoltattak. A rok­kant katonák alapja ma 1215 K 12 f, ehez jön még 7500 K értékű hadikölcsönkötvény és igy 8714 K 12 f azon összeg, amely összeg összegyűjtésében a néhai, megboldo- dolgult egész szeretetével és szivével apos- toloskodott. Ez által önmagának egy mara­dandó emléket biztosított hálás tisztelőitől. Hatósági munkaközvetítés. Az ipari, bányászati és kereskedelmi munkaközvetítésnek hatósági ellátásáról szóló 1916. évi XVI. t. c. ér­telmében a kereskedelmi miniszter a belügymi­niszterrel egyetértve kötelezhet egyes városokat arra, hogy az állam pénzbeli támogatása mellett az ipari, bányászaii és kereskedelmi munkaköz­vetítést, mint hatósági teendőt, saját területükön túlterjedő hatáskörrel lássák el. Kimondja a tör­vény azt is, hogy ez a munkaközvetítés úgy a munkaadóra, mint a munkakeresőre díjmentes. A törvény végrehajtására vonatkozó kereskedelem­ügyi min. rendelet egyelőre csak a kereskedelmi és iparkamarai székhelyeket kötelezte ilyen ha­tóság) munkaközvetítők felállítására, városunk te­hát a' debreczeni keresk. és iparkamarai körzetbe tartozik. Azonban az iparkamara körzetében lévő ipari, bányászati és kereskedelmi szempontból je­lentősebb városoknak és községeknek nagy ér­deke, hogy a kerületi központok áldásos műkö­dését a kerület legtávolabb eső helyeire is ki­terjesszék, mert igy a munka nélkül szűkölködő dolgos kezet esetleg távolabb eső helyen mun­káshiányban szenvedő munkaadónál elhelyezhetik. Ez az oka, hogy a végrehajtó rendelet a helyi közigazgatás szerveinek is juttat egynémely sze­rény teendőt. Az illetékes városi tisztviselők és községi jegyzők teendőit a végrehajtó rendelet a következőkép írja elő. Kiszolgáltatják a munka­adó és a munkakeresők részére a hatósági mun­kaközvetítő hivatalból ingyen kapott űrlapokat. Megvizsgálja a munkakönyvét és bizonyítványo­kat, összehasonlítja velük a kitöltött űrlapokat, az esetleges. hibákat kiigazítja s ezt az űrlapon aláírásával és hivatalos pecsétjével igazolja. Sőt a munkaadót még az űrlap hivatalosan igazolt adatain felül is kötelesek felvilágosítással ellátni. Természetesen ez a végrehajtási rendelet több­let munkát ró az illetékes városi tisztviselőre és j a községi jegyzőkre, anélkül hogy a munka pénz­beli ellenértékéről egyelőre gondoskodnék. De viszont a többlet munkára fordított idő busásan megtérül abban, hogy a tisztviselő megtakarítja azt az időt, amelyet az ipari, bányászati, keres­kedelmi, közlekedési vállalatoknál munkába állít­ható munkanélküliek segítésével, rendbentartásával, esetleg eltoloncolásával kellene eltöltenie. Aztán meg ez az intézmény a felebaráti szeretet jegyé­ben született s ha erőre kap, hálás lesz mind­azoknak, akik éjni hagyták és élni segítették, mert jelszava az ige: „méltó a munkás a maga táp­lálkozására“ — és ifjú királyunk szózatához hí­ven azon munkál, hogy „minden becsületes mun- j kának gyümölcsét biztosítsa.“ Adakozás. A helybeli állami főgimnázium Vili. osztályú növendékei 60 K-val beléptek a j segélyzőegyesület alapiíó tagjai közé. A nemes I szívre valló önkéntes adomány önmagát dicséri. Heinyózás. Nagybánya város kiváltkép, sőt talán elsősorban gyümölcstermeléssel foglal­kozik az őstermelés ágai közül s mégis szüksé- I ges, hogy a gyümölcsfák legnagyobb ellensége I elleni védekezést hivatalosan kell elrendelni. Nagy ' szégyen ez, hisz a gazdák jól felfogott érdeke azt I tanácsolja, hogy ezt karhatalom nélkül is üd­vös megtenni. Hát ennyire el volnánjc maradva ! ; Nem vagyunk, hanem néhány lelkiismeretlen I gazda nemtörődömsége Vagy fukarsága miatt a ! többinek is tudomásul kell vennie a megszégye­nítő rendeletet, mely különben igy hangzik: Nagy­bánya város tanácsa felhívja a város birtokosait, hogy kertjeikben, gyümölcsöseikben a hernyó- í fészkeket, egyéb kártékony rovarok fészkeit a leg- j erélyesebben pusztítsák és szedessék, esetleg I égessék, mert a folyó évben a kártékony rova- j rok nagy mennyiségben mutatkoznak. Minden­kinek saját érdeke, hogy vagyonát ezen kárté­kony állatok és élősdiekkel szemben megvédel­mezze. Amely birtokos kötelezettségének ez év márczius 20-ig eleget nem tesz, ellene a kihá- ! gási eljárást meg fogom indíttatni s szigorúan ; meg fogom birságoltatni. Az ellenőrzéssel a ren- i dőrkapitányi hivatalt bíztam meg. A polgármester. Kiadó laptulajdonos: EGLY MIHÁLY. aJiereg'szássy-féle jószág' tizenegy és fél hold. térülőt üt eia*dó. -i i Értekezni lehet Wienerberger Bélá­val Bíagybányán, Hid-utca 17. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents