Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1918-02-21 / 8. szám
1918. február 21. NAOYBÁNYA 3. oldal. béri hangot játékában s még az érzések legszub- tilisebb árnyalatait is megértette hallgatóival. Honorálta is a közönség a felvonások után, de közben is fel-felzuduló tapssal. Partnere Miklósy Aladár (Iván) nem is tudta utolérni, nem volt eléggé tónusos, viszont a IV. felvonásban mintha megváltozott volna, szinte művészi magaslaton állott. P. Erdős Jolán nagymamája a tőle megszokott mesteri alakítás, Andai orosz cseléddé átirt vérbeli magyar leánya szintén méltón keltett feltűnést. A rendezés, de különösen az illúziót keltő díszítés joggal dicséretet érdemel. Pénteken és szombaton Tavasz és szerelem ez. operett bemutatója volt soron. Ha a halhatatlan Schubert muzsikájából összekomponált gyönyörű melódiák nem kárpótoltak volna, úgy sajnálnék a nemcsak haszontalanul, de bosszantóan elpazarolt időt, amit a hosszú szünetek csak súlyosbítottak. Az előadás átlagban nem volt gyengébb, mint a többi operetté. M. Kováts Te- rus temperamentumos Fridolinja nagy tetszést aratott. Mintha a tapsolok száma megszaporodott volna. Méltó partnere volt Szigethy Irén (Elenka) stílusos játékával, a kólóra túr részeket azonban kissé elnagyolta. Szentpétery (Irgand) szépen értelmezett szerepével s benne több meg- kapóan előadott dalával rászolgált az elismerésre. Kabinetalakot mutatott be Ágothay (a profesz- szor) s helyén való túlzott karrikirozásával folyton a legnagyobb derültségben tartotta a nézőket. Feleky (Mathuzsalem) és Parlaghy (Emerentia) képviselték még kivüle a komikus elemet s mind a ketten szokásukhoz híven talpraesetten feleltek meg feladatuknak. De a többi szereplők is jók voltak, szinte sajnáltuk őket jobb ügyhöz méltó fáradságukért. Vasárnap délután a Csárdáskirálynőt ismételték meg, mig este Jókai Mór Aranyember ez. színmüve került bemutatóra. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, mindenki kívánta látni a koszorús költő hires színművét — s csalódott. Aki nem olvasta a regényt, az nem volt túlságosan elragadtatva, hát még akik regényalakban ismerték! A tündérmesékre emlékeztető bájos poézist nem lehetett a színdarabban megtalálni, pedig ez a regény legnagyobb értéke. Az előadás igen jól sikerült s ez a legnagyobb részben Miklósy Gábor (Tímár) és M. Kováls Te- rus (Noémi) érdeme. Miklósy mély érzéssel és drámai lendülettel tolmácsolta a boldogtalan aranyember kínos lelki vergődését s az igaz szerelemben nyert megnyugvását. M. Kováts Terus művészi nívón alakította Senki szigetének tudatlan vadvirágát, annak szerelmi gyötrődését, majd boldogságát. Miklósy Aladár Kriztics Tódora igen jó volt, hasonlókép dicséret illeti P. Erdős Jolán Terézáját. Szigethy Irén (Athalie) megkapó realitással ábrázolta a vérbosszúra szomjazó, megalázott, faképnél hagyott menyasszonyt. Ágothay kissé eltorzított Brazovicsa is megjárta. Meg lettünk volna mindennel békéivé, csak a szünetek ne lettek volna oly kétségbeejtően hosszúak. Fél nyolezkor kezdődött az előadás és fél tizenkettőkor indultunk hazafelé. Igaz, hogy a darab maga is elég hosszú volt. Megszórakozottak bennünket amúgy istenigazában. Hétfőn és kedden Dumas örökszép drámáját, A kaméliás hölgyet láttuk. Végre annyi szenny után kaptunk oly darabot, amelyben az iró nemes gondolkodásra valló problémával foglalkozik. Vissza kellett hát nyúlni a múltba, hogy oly szomorujátékot láthasson a közönség, mely tiszta erkölcsi világnézeten alapszik. S csodálkozhatnak az újabb szinműirók, hogy ilyen alapon is lehet szépet és hatásosat alkotni. Számithat-e a bukott nő bünbocsánatra, ,ha az igaz szerelem tüzében megtisztul ? Ezt a kérdést tűzi maga elé a dráma s reá nemmel válaszol. Szegény Gauthier Margit szomorú tragédiája ezt igazolja, mert halálán, mint egyedüli helyes megoldáson mindnyájan megnyugszunk. Pedig nincs igazunk, nekünk is szól a kétségebesett kaméliás hölgy szava: az Isten megbocsájt, de — az embernek soha. Az előadás egyike volt a legjobbaknak. M. Kováts Terusnak szerencsés hete volt, e darabban önmagát múlta felül; úgy látszik, ez kedvencz szerepe. A tűdővészes kokott lelki megtisztulását, óriási önfeláldozását, melynek következtében lelkét a gyötrő szerelem, testét a pusztító kór sorvasztja, igaz megértéssel, megkapó melegséggel játszotta meg. Tökéletes biztossággal rajzolta meg magának'szerepe alapján a szerelme s betegsége tüzében elégő leányt s a művészi hatás minden eszközével teljes sikerrel Ugyanúgy ábrázolta a közönség előtt, Így a nagyszerű siker el nem maradhatott. Ezt a valóban művészi nívót kivüle egyedül még Rónai (Georges Duval) érte el. Páros jelenetük oly utolérhetetlen magaslaton állott, hogy szinte elkívánkozott a mostan taposott deszkákról. Rónay másik gyönyörű jelenetét kihúzták. A többiek Miklósy Aladár, Parlaghy Margit, Polgár, Máthé a tőlük megszokott igyekezettel játszottak. Heti műsor: Szerdán (B 20) és csütörtökön (A 20) .4 padlásszoba operett, pénteken (A 1) és szombaton (B 1) Lyon Lea regényes színjáték, vasárnap délután (bérletszünet) Szulamith operett, este (bérletszünet) Nebántsvirág operett. HIRE K. Február 20. Kegyeletea alapítvány. Szőke Béla helybeli róm. kath. plébános 1000 (ezer) K-ás alapítványt tett a nagybányai áll. főgimnáziumnál édesanya, alsórepszegi Szőke Jánosné szül, mo- roc’nai és felsőrepszegi Hendrey Mária emlékére. A nemesszivü alapitó kegyeletes gyermeki szivét annál inkább illeti meg az elismerés meleg hangja, mert tudomásunk szerint a helybeli polgári leányiskolának és a nőegyletnek is hasonló célzattal 1000—1000 koronát adományozott. Hadigondozó nép iroda. Gróf Teleki Pál, pribékfalusi földbirtokos, kinek nevéhez sok szo- cziális intézmény létesülése fűződik, Szatmárvár- megye több helyén hadigondozó népirodát szándékozik létesíteni, köztük Nagybányán is. Czélja lesz ennek az intézménynek, hogy a háborúval együttjáró százféle ügyes-bajos dologban az érdekeltek pontos és megbízható felvilágosítást nyerjenek. Természetesen a háború árváinak, özvegyeinek, rokkantjainak akar jó tanáccsal elsősorban szolgálni, de azért a népiroda másokat I sem utasít majd ki ajtaján, akik bekopogtatnak. I A jótékopy egyesületek bele vonásával, önként vállalkozó munkaerők beállításával egy fizetéses igazgató vezetésével működnék majd ez uj emberbaráti intézmény, tanácsadókul pedig mindenféle téren működő szakképzett egyéneket kérnének fel, kikhez az igazgató kétes esetekben for- j dúlhat. Hogy ennek az intézménynek nagy lét- ! jogosultsága van, felesleges bővebben fejtegetni. Csak hálásak lehetünk az eszme felvetőjének s még nagyobb halára leszünk kötelezve, ha va- I lóra váltja. Nemsokára városunkba érkezik Medve Zoltán, hadigondozó kormánybiztos, hogy a tervet nyélbe üsse. A várostól csak helyiséget kérnek, amit bizonyára szívesen meg is ad a nemes czél érdekében. A nagybányai rokkant katonák javára a nagybányai kincst. főerdőhivatal Kaszanitzky Géza erdőtiszt halála alkalmából koszorú megváltás cimen 32 K-át adományozott. Nagybánya város tisztikara Égly Mihály halála alkalmából ugyanezen célra 50 K-át, a hadiözvegyek és árvák alapja javára 50 K-át. Nagybánya város takarék pénztárának igazgatósága 50 K, Almer Károly 40 K, Fábián Lajos 20 K, mely adományok a íőbetéthez csatoltattak. A rokkant katonák alapja ma 1215 K 12 f, ehez jön még 7500 K értékű hadikölcsönkötvény és igy 8714 K 12 f azon összeg, amely összeg összegyűjtésében a néhai, megboldo- dolgult egész szeretetével és szivével apos- toloskodott. Ez által önmagának egy maradandó emléket biztosított hálás tisztelőitől. Hatósági munkaközvetítés. Az ipari, bányászati és kereskedelmi munkaközvetítésnek hatósági ellátásáról szóló 1916. évi XVI. t. c. értelmében a kereskedelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve kötelezhet egyes városokat arra, hogy az állam pénzbeli támogatása mellett az ipari, bányászaii és kereskedelmi munkaközvetítést, mint hatósági teendőt, saját területükön túlterjedő hatáskörrel lássák el. Kimondja a törvény azt is, hogy ez a munkaközvetítés úgy a munkaadóra, mint a munkakeresőre díjmentes. A törvény végrehajtására vonatkozó kereskedelemügyi min. rendelet egyelőre csak a kereskedelmi és iparkamarai székhelyeket kötelezte ilyen hatóság) munkaközvetítők felállítására, városunk tehát a' debreczeni keresk. és iparkamarai körzetbe tartozik. Azonban az iparkamara körzetében lévő ipari, bányászati és kereskedelmi szempontból jelentősebb városoknak és községeknek nagy érdeke, hogy a kerületi központok áldásos működését a kerület legtávolabb eső helyeire is kiterjesszék, mert igy a munka nélkül szűkölködő dolgos kezet esetleg távolabb eső helyen munkáshiányban szenvedő munkaadónál elhelyezhetik. Ez az oka, hogy a végrehajtó rendelet a helyi közigazgatás szerveinek is juttat egynémely szerény teendőt. Az illetékes városi tisztviselők és községi jegyzők teendőit a végrehajtó rendelet a következőkép írja elő. Kiszolgáltatják a munkaadó és a munkakeresők részére a hatósági munkaközvetítő hivatalból ingyen kapott űrlapokat. Megvizsgálja a munkakönyvét és bizonyítványokat, összehasonlítja velük a kitöltött űrlapokat, az esetleges. hibákat kiigazítja s ezt az űrlapon aláírásával és hivatalos pecsétjével igazolja. Sőt a munkaadót még az űrlap hivatalosan igazolt adatain felül is kötelesek felvilágosítással ellátni. Természetesen ez a végrehajtási rendelet többlet munkát ró az illetékes városi tisztviselőre és j a községi jegyzőkre, anélkül hogy a munka pénzbeli ellenértékéről egyelőre gondoskodnék. De viszont a többlet munkára fordított idő busásan megtérül abban, hogy a tisztviselő megtakarítja azt az időt, amelyet az ipari, bányászati, kereskedelmi, közlekedési vállalatoknál munkába állítható munkanélküliek segítésével, rendbentartásával, esetleg eltoloncolásával kellene eltöltenie. Aztán meg ez az intézmény a felebaráti szeretet jegyében született s ha erőre kap, hálás lesz mindazoknak, akik éjni hagyták és élni segítették, mert jelszava az ige: „méltó a munkás a maga táplálkozására“ — és ifjú királyunk szózatához híven azon munkál, hogy „minden becsületes mun- j kának gyümölcsét biztosítsa.“ Adakozás. A helybeli állami főgimnázium Vili. osztályú növendékei 60 K-val beléptek a j segélyzőegyesület alapiíó tagjai közé. A nemes I szívre valló önkéntes adomány önmagát dicséri. Heinyózás. Nagybánya város kiváltkép, sőt talán elsősorban gyümölcstermeléssel foglalkozik az őstermelés ágai közül s mégis szüksé- I ges, hogy a gyümölcsfák legnagyobb ellensége I elleni védekezést hivatalosan kell elrendelni. Nagy ' szégyen ez, hisz a gazdák jól felfogott érdeke azt I tanácsolja, hogy ezt karhatalom nélkül is üdvös megtenni. Hát ennyire el volnánjc maradva ! ; Nem vagyunk, hanem néhány lelkiismeretlen I gazda nemtörődömsége Vagy fukarsága miatt a ! többinek is tudomásul kell vennie a megszégyenítő rendeletet, mely különben igy hangzik: Nagybánya város tanácsa felhívja a város birtokosait, hogy kertjeikben, gyümölcsöseikben a hernyó- í fészkeket, egyéb kártékony rovarok fészkeit a leg- j erélyesebben pusztítsák és szedessék, esetleg I égessék, mert a folyó évben a kártékony rova- j rok nagy mennyiségben mutatkoznak. Mindenkinek saját érdeke, hogy vagyonát ezen kártékony állatok és élősdiekkel szemben megvédelmezze. Amely birtokos kötelezettségének ez év márczius 20-ig eleget nem tesz, ellene a kihá- ! gási eljárást meg fogom indíttatni s szigorúan ; meg fogom birságoltatni. Az ellenőrzéssel a ren- i dőrkapitányi hivatalt bíztam meg. A polgármester. Kiadó laptulajdonos: EGLY MIHÁLY. aJiereg'szássy-féle jószág' tizenegy és fél hold. térülőt üt eia*dó. -i i Értekezni lehet Wienerberger Bélával Bíagybányán, Hid-utca 17. sz.
