Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-02-14 / 7. szám

1918. február 14.

játszottak, amire a legtalálóbb megjegyzés, hogy Miklósy Gábor szokott fölénye ez estéken cseppet sem tűnt fel. Szigethy Irén a címszerepben mindenkit meglepett, drámai színésznőnek mutatkozott be, még pedig a legjavából. Miklósy Gábor (Fleurion) és Rónai (Noel) a szokott magas nívón állottak, Bartos apacsa és Ágothay orvosa stílusos alakítások. M. Kovács Terus bájosan pajzán Helénje és Miklósy Aladár megható szavú Raymondja szintén igen jók voltak. Meglepetés volt Pap Barnabás, a karmester, ki a zsaroló Perissardot oly művészi tökéllyel alakította, hogy szinte bámulatba ejtett mindenkit. A többiek is P. Erdős Jolán, Andai Ella, Miklósy Imre, Polgár kiegészitették a sikerült keretet. Ha a társaság valahová pályázik, ezt a darabot ilyen szerencsés kezd szereposztással mutassák be a megtekintő bizottságnak s biztos lesz a siker.

Vasárnap este végre egy régi jó operettben Goldfaden Szulamithjában gyönyörködtünk. Mint elismerésre méltó körülményt felemlítjük, hogy még a kórusok is elfogadhatóak voltak. Szigethy Irén szépen énekelte és játszotta a címszerepet, különösen III képbeli őrülési jelenetet adta megrázó drámai erővel. A többi szereplők szintén rászolgáltak az elismerésre.

Hétfőn Molnár Ferenc Ördög c. vigjátékát ismételték meg a címszerepben Miklósy Gáborral. Hogy röviden jellemezzük játékát, lelkiisme- retfurdalás nélkül kijelenthetjük (ezt a dicséretet nem kell majd a szezon végén meggyónnunk): vidéki színpadon tökéletesebbet kívánni sem lehet.

Kedden Géczy István népszínműve, az Ördög mátkája volt soron. Jól esett végre egy népszínművet látni, ha nem is a legjavából, de any- nyira belecsömörödtünk már a sok rossz drámába, meg operettbe. Szigethy Irén játszotta a cimszerepet, sok tapsot kapott néhány népdaláért. M. Kováts Terus (Anna) megkapóan tolmácsolta a szerelmes asszony vergődését. De helyesebb lett volna e két szerepet egymás között megcserélni, úgy jobban megfelelt volna egyéniségüknek. Ágothay (Firtosj régi szerepét játszotta s igy igazán tökéleteset nyújtott, az agyafúrt székely góbét mesterileg utánozta. Szigethy Ilonka (Boricza). tűzről pattant székely leánya és Szentpétery (Miklós)„málészáju székely legénye tetszést aratott, utóbbi néhány dalt énekelt nagy hatással. Parlaghy Margitnak kár volt sipitozva beszélni, van olyan rutinos színésznő, hogy természetes hangjával is tud hatást kelteni.

További műsor: Szerdán (A) és csütörtökön (B) A szerető dráma, pénteken (A) és szombaton (B) Tavasz és szerelem operett, vasárnap (bérletszünet) délután A csárdáskirálynő, este Az arany ember. Hétfőn febr. 18-án (B) és kedden

19-én (A) Milliomos Kati tánczos bohózat, szerdán 20-án (B 20) és csütörtökön 21-én (A 20) a Padlásszoba operett,

A zene csak folytatta------— S mégis — súgta Lothar szomszédjának, — valami kölönös borzalom úszik ezekben a hangokban. Mondhatnám, valami ártatlan borzalom.

A csendes szolga újból meggyujtott egy pár gyertyát. Lothar belebámult a vörös színbe, mely az egész termet véres ködként árasztotta el.

Ez a vérszin majdnem megfojtotta. Lelke görcsösen kapaszkodott a hangokba, melyek valami tompafényü fehérség érzését keltették benne De rátódulult a vörös szin és győzedelmeskedett rajta: egyre több és több gyertyát gyújtott meg a hallgatag szolga.

— Ezt már nem lehet elviselni, — hallatszott Lothar mellett, mint a szerkesztő mormolta magában.

A terem most már félig-meddig meg volt világítva. Úgy érezték, hogy a vörösség fojtó sülyossága mindent elborít és az ártatlan hangú muzsika egyre halkabb — és halkabbá vált.

Ekkor a spinét mellől egy alak lépett elő, egy nagy fehér kendőbe burkolt fiatal leány. Lassan haladt a terem közepére, mint egy fehér felhő az izzó vörösségben.

Azután megállt a leány. Széttárta két karját, hogy a foulardkendő köréje hullt a földre. Mint néma hattyú, csókolgatta a kendő lábait, de a mezitelen leánytest fehérsége még villo- góbb volt.

Lothar hátradőlt, önkénytelenül is szeméhez emelte kezét.

NAGYBÁNYA

HÍREK.

Február 13.

Béke. E hó 11-én, hétfőn délutáni órákban tudatta a Magyar Távirati Iroda az örvendetes hirt, hogy Ukraniával való békekötésünk után a bolseviki kormány is elszánta magát az ellenségeskedés megszüntetésére és az általános rögtöni leszerelésre. Az örömhír villámgyorsan terjedt városunkban, a háromszinü zászlók felrepültek a házakra s hat óra tájban már oly nagy tömeg járt körbe a piacon, tolongott a Widder- patika előtt, — mint amilyent nem is olyan régen a menekülés borzasztó napjaiban láttunk. A Widder-gyógyszertár ablakában zászlódisz keretben olvasták aggok és gyermekek, nők és férfiak mohó szemmel a várva-várt örvendetes táviratot. Este hét óra után a bányászzenekar fáklyásmenettel, az örömtől tularádó közönség kíséretében vonult fel a Rákóczy térre s megállott az István-szálló előtt. A tér pazar fényben úszott, a rég nem látott hatalmas ivlámpák szórták a világosságot. A szálló erkélyéről Brebán Sándor, gör. kath. plébános, ki annak idején ugyanarról a helyről tudatta a szomorú hirt, a háború kitörését, most az örömhírt kiáltotta a világ négy tája felé, s hazafias szellemtől átlengett beszédében éltette békeszerző apostoli királyunkat, diadalmas hadseregünket és szeretett magyar hazánkat. Az ünneplő közönség elvonulása után a Lendvay színházban az előadás megkezdése előtt a nézősereg állva énekelte el nemzeti imánkat, a himnuszt. Rögtönzött volt az egész délutáni örömünnep s ez tette épen oly bensőségessé, meghatóvá.

Főmérnöki kinevezés. Fábián Lajos mérnök, tartalékos tüzérhadnagy, Fábián Lajos nvug. kincstári főmérnöknök fiq, főmérnöknek név kitett ki.

Kinevezés. Őfelsége Incze Gábort, a cs. és kir. 38. gy. ezred önkéntesét zászlóssá nevezte ki.

Eljegyzés. Kassai Kálmán, a Spinetti S. Utóda vaskereskedő czég tulajdonosa, eljegyezte Nagyszebenből raztóczfalvi Hosszú Gyula pénzügyi tanácsos leányát, Erzsikét.

Kórházszemle. Lovag Kissling Rudolf vezérőrnagy dr. Widder Adelf ezredorvos társaságában pár napi tartózkodásra városunkba érkezett, hogy a nagysomkuti és a nagybányai hadikórházat felülvizsgálja.

Kinevezés. Dávid Zoltánné Pityik Mária Ida posta és távirdai kiadót a m. kir. posta és távirda igazgatósága kezelővé nevezte ki Deb- reczenben.

Ajándék a hadirokkantaknak. A nagybányai föerdőhivatal személyzete Kaszaniczky Géza nyug. m. kir. irodatiszt elhunyta alkalmából 32 K-át juttatott koszorumegváltás czimén a polgármester kezéhez, hogy ezen összeget a nagybányai hadirokkantak alapjához csatolja. A polgármester ez utón fejezi ki köszönetét a nemes- szivü adakozóknak.

— Szinte vakít — susogott.

Fiatal, alig fejlett leány volt, fakadó éretlensége elragadóan gyönyörű, maga volt a fölényes, semmi védelemre nem szoruló, ártatlanság, majd pedig a biztos ígéret, mely a kielégítés zabolátlan vágyát keltette. Kékes-fekete haja középütt elválasztva hullott halántékára és fülére és nehéz, hullámos csomóba gomolyodott a feje mögött Nagy, fekete szemével egyenest az urakra nézett, részvétlenül és tán anélkül, hogy látott volna valakit. Szinte mosoly játszott rajtuk, mint ajkain, — az ártatlanságnak rejtelmes, öntudatlan és borzalmas kegyetlenségü mosolygása.

És a villogó fehér hús oly erősen fénylett, hogy a nagy pirosság visszafutott körűié. A zene mintha felujongott volna.

Lothar most vette csak észre, hogy a leány kezében egy hófehér galambot tartott. Kezét felemelte, fejét kissé meghajtotta, a fehér galamb ekkor kinyújtotta fejecskéjét.

A galamb csókolgatta a fehér leányt. Az simogatta, kapargatta fejecskéjét -és gyengéden a keblére szorította madárkáját. A fehér galamb kissé megemelte szárnyát és szorosan, egész szorosan odasimult,a leány fénylő húsához.

— Óh, boldogságos galamb ! — suttogta a tiszteletes.

Erre-------a fehér leány — — hirtelen

gyors mozdulattal a galambot két kezével magasra emelte, épen a feje fölé. Erősen, messzi hálra- vetette a fejét és egy heves rántással középütt kettétépte a fehér galambot. A piros vér lezuhant

3. oldal.

Halálozás. Súlyos csapás érte Réti István festőművészt, az orsz. képzőművészeti főiskola tanárát, forrón szeretett édesanyja, özv. Réti Ala- josné, kincstári főerdőmérnök özvegye, f. hó 6-án hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Temetése 8-án délután volt városunk közönségének őszinte részvéte mellett, hisz a nagyhírű festőművészt, városunk szülöttét, igaz szeretettel veszi körül. A nagyműveltségü nagyasszony halála gyászba döntötte a Makray és Smit családokat is, kivel vérségi összeköttetésben állott. Az elhunytról hozzátartozói következő gyászjelentést adták ki: Réti István és Hegedűs László Zoltán, mint az elhunytnak fia illetve unokája, a többi rokonok: testvére özv. Smit Sándorné Makray Mária, unokahugai Makray Etelka és Emma és unokaöccsei dr. Makray Mihály, Smit Sándor és Makray István nevében is, vigasztalhatatlan, mély szomorúsággal tudatják, hogy a forrón szeretett, drága jó anya, illetve nagyanya és rokon özv. Réti Alajosné Makray Ilka folyó hó 6-án éjjel fél 12 órakor hosszas szenvedés után, 76 éves korában meghalt. Temetése a gyászoló házból — Veresvizi-ut 2. sz — folyó hó 8-án délután fél 4 órakor lesz. A megboldogult lelkiüdveért az engesztelő szentmise áldozatot folyó hó 9-én d. e. 10 órakor fogjuk a plébánia-templomban fogjuk az Urnák bemutatni.

Ajándék a hadiárváknak. Dr. Makray Mihály özv. Réti Alajosné halála alkalmából 50 K-t adományozott koszorumegváltás cimén a helybeli hadiárvák alapjának a javára.

IJjabb színházi bérlet. Február 21-én, csütörtökön lejár a színtársulatnál 20 előadásra váltott bérlet. Mivel tudvalevőleg a szezont a szinügyi bizottság engedélye meghosszabbította április 8-ig, uj bérletet hirdet a társulat, még pedig 10 előadásra. Az uj bérletben a következő darabok kerülnek színre: 1. Lyon Lea, 2. Románc,

3. Sztambul rózsája, 4. Kaméliás hölgy, 4. Hotel Imperial, 6. Pacsirta, 7. Varsói citadella, 8. Márvány menyasszony, 9. Ocskay brigadéros, 10. Grün Lili. Amint e programinból látni, kettő kivételével mind uj darab, sőt a Hotel Imperial és Pacsirta csak nem rég került bemutatóra a fővárosban is. Azt hisszük, hogy e csábitó műsor még több bérlőt szerez a társulatnak, mint eddig. Bérelni Bartos titkárnál lehet.

Adomány a vöröskereszt egyletnek. Gellért Béla bányatanácsos elhunyta alkalmából tiszttársai 50 K-át adtak koszorumegváltás cimén a helybeli vörösz kérész egyesületnek.

A „Vasárnapi Újság“ február 10-iki számában szenzácziós érdekességü képek mutatják be Mária Jozefa főhercegnő, királyunk anyja udinei látogatását, az olasz harctér egyes jeleneteit, Nikita montenegrói királyt, amint az olasz főhadiszállásra érkezik, a Svájczban élt orosz emigránsok hazatérését a német harcvonalakon át, az uj fővárosi közös konyhák intézményét, Zádor István két remekbe készült művészi rajzát stb.

a vállára. Anélkül, hogy csak egy csöpje is érhette volna az arcát, végigcsurgott a mellén és a fehér leány egész ragyogó testén.

Körülötte összetolult a vörösség és olyan volt, mintha a fehér leány egy hatalmas vérfürdőben sülyedt volna el. Remegve segítséget, menedéket keresve kuporodott össze. És minden oldalról kéjes, izzó fórróság tört elő; mint egy tüzokádó torka nyillott meg a padozat; a szörnyű vörösség elnyelte a fehér leányt — —

A következő pillanatban a sülyesztő már bezáródott. A néma szolga széttárta a függönyöket és gyorsan kivezette az urakat a külső termekbe.

Senkinek se volt kedve, hogy egy szót is szóljon. Hallgatagon vették fel kabátjukat és mentek el. A herceg eltűnt.

$

— Uraim 1 — szólt az utcán a Pungolo szerkesztője Lothárhoz és a skót festőhöz. Nem vacsorálnánk ma Bertolini terraszán?

Mindhárman odahajtattak. Szótlan szürcsöl- ték pezsgőjüket, szótlan bámultak a borzalmasan szép Nápolyra, melyet a leáldozó nap sugarai ragyogó parázzsal öntöttek el.

A szerkesztő kihúzta noteszét és néhány számot irt bele.

— Tizennyolc — vér, négy —galamb, huszonegy — szüzlány, mondta. — Szép terno lesz, még e héten megjátszom a lottón !