Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-03 / 1. szám

1918. január 3. NAGYBÁNYA 3. oldal. bizottaikat a közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat kézbesítésétől számított 3 nap alatt a város ta- nácsáhza jelentsék be, honnartfaz összegyűjtött bejelentések egyszerre fognak az alispáni hiva­talhoz fölterjesztetni. Ha 52-ből elveszünk 38-ot, marad 14. Ez az egyszerű kivonás tanít meg mindenkit a ma legnagyobb művészetére: a pénz-megtakari- tásra. Tizennégy koronát takarít meg mindenki évente, ha annak a budapesti reggeli lapnak az előfizetői közé lép, amelyik egyedül maradt meg a régi előfizetési árak mellett. A .Pesti Napló“ ez az egyedüli lap. Csak a „Pesti Napló“ sze­rezhető meg továbbra is a régi, negyedévi 6-50 K. félévi 19 K, és évi 38 K, előfizetési árért, a többi lap felemelt 1/4 évi 13 korona, félévi 26 korona, és évi 52 korona előfizetési ára helyett. A régi áron, a régi terjedelemben nyújtja tehát a „Pesti Napló“ továbbra is a művelt magyar közönségnek az újságírás és'szépirodalom legki­válóbb és érték tekintetében egyedül álló alko­tásait. A publicisztika és irásmüvészet illusztris képviselőinek, 60 magyar Írónak legjobb, legra­gyogóbb munkáit a régi áron viszi el minden­nap a „Pesti Napló“az ország minden részébe azokhoz, akik ha egyéb közszükségleti cikkeiknél nem is türfnak takarékoskodni, de legalább fel­használják azt, hogy az egyik legfontosabb köz­szükségleti cikküknél, a mindennapi újságjuknál takarékoskodjanak. „Pesti Napló“ kiadóhiva­tala (Budapest, VII. Rákóczi-ut 18.) módot nyújt ehez mindenkinek. Kar&oflonji szünet a polg. leányisko­lában. A polgári leányiskola igazgatósága lapunk utján hozza az érdekeltek tudomására, hogy a karácsonyi szünet az iskolában f. hó 16-ig tart s az előadások f. hó 16-án reggel 8 órakor kez­dődnek meg. Műsoros estély. Misztótfalu közönsége a misztótfalusi elesett vitézek emlékezetére felállí­tandó diszemlék költségeire deczember hó 26-án az állami óvó helyiségében műsoros estélyt ren­dezett, mely erkölcsileg is, anyagiig is igen szépen sikerült. A műsor a következő volt: 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta: Kiss Sándor. 3. Karácsony a harcztéren. SzepessytíH. Szavalta: Kiss Irénke. 4. Hadi jegyzetek az olasz frontról. Felolvasta: Róbel Pál. 5. Szava­lat: Técsy Irénke. 6. A világháború ismertetése: Técsy Lajos. 7. Censtochoi legenda. Szavalta :/ Kiss Mariska. 8. Alkalmi beszéd. Tartotta: Szi- monisz Béla. 9. Vig monolog. Bretán Pátricius. 10. Fel magyar! Énekelte az ifjúságból össze­állított énekkar. 11. A nábobUia. Kiss Ferencz. 13. A muszka vőlegény, népszínmű 1 felvonás­ban. Szereplők: Tatár István gazdaember: Róbel Pál. Örzse felesége: Kiss Irénke. Juliska leányuk: ben téged fog az a vád mardosni, hogy megöl­tél egy lovat, amelynek mindenMicsőségedet kö­szönheted, amely barátod volt. Igaz, hogy én nem tudok emberi nyelven szólni . . . Tiptop nyersen, parasztosan megfogta a ló kötőfékjét: — Nyee ! — rivalt rá durván, úgy-, hogy Ka­lipszó szemét elöntötte a köny. — Megőrültél ? — kérdezte a ló bús szeme. — Nem sajnálod, hogy á világot megfosszad az én utódaimtól ? Ilyen sportember vagy. te ? Sport­becsület is van a világon, Tiptop. Es különben hidd el nekem, hogy ez a szőke bestia csak bo- londit téged, nem fogja az Ígéretét teljesíteni. Csak a pénz kell neki ruhára, fényűzésre és Isten tudja még mire. Miatta akarsz feláldozni engem és koc­kára vetni életed egész nyugalmát, becsületessé­gét, dicsőségét? A zsoké előtt össze folyt az egész világ, nem látott, nem hallott, csak vakon megragadta a paripa sörényét és a többit . . . már a turf tör­ténetének egyik legvéresebb lapjáról tudjuk. Kalipszó elsőnek futott be a czélhoz, de nyomban a célkarika után összeroskadt, valóság­gal felfordult és maga alá gyűrte a lovasát, Tip- topot. A zsoké összetörve, véresen került a kór­házba, ahol három napig szenvedett irtózatos kínok közt, mig meg nem halt. De a Work-istáló meg volt mentve és Georgette grófné talán aznap, amikor Tiptopot temették és a" borkereskedő^ a Kalipszó bőrére alkudott, istálója ragyogó színei­ben jelent meg a túrion és nagy feltűnést keltett uj ruhájával, de még inkább ragyogó szépségével, mely pompázón kinyílt, mint a vérharmatos rózsa. _____ Színi Gyula. Vas s Szeréna. Jani huszár: Vass Ferencz. Eszti Juliska barátnéja : Szilvásy Rózsi. A muszka : Bre­tán Pátricius. Kaszab András : Bányai Béla. Szom­széd : Piskolti Károly. Béresgyerek: Kiss Ferenc. 14. Bezáró beszéd. Tartotta: dr. Mán Viktor. 15. Szózat. — A szépen sikerült est rendezése körül Szimonisz Bélának igen nagy érdeme van. Nyilvános köszönet. Mindazok, kik sze­retett édes anyánk, özv. Marián Jánosné el- hunytával részvétükkel, vagy a temetésen való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják hálás köszönetünket. Gavrillás Leóné és fivére. Nyilatkozat- Barazsu Endre kir. járásbi- rósági tisztviselő, üres óráiban nyomdavezető és nyomdász-segéd, jónak látja, hogy alolirottakat egy sorban emlegesse Sólyom Ferencz, a közélel­mezési hivatal vezetőjének névtelen feljelentőivel, sőt még azt az arrogancziát is megengedi magá­nak, hogy kijelenti, hogy a két feljelentés között „talán nincs is semmi különbség." Ha ő, akinek, elhisszük, most a bőrére megy a dolog, nem is lát különbséget a két feljelentés között, de talán látni fog a józanul ítélő nagyközönség. Mert mégis van valami különbség a névtelen feljelentők között, kik valótlan dolgokat írtak és a teljes nevekkel ellátott feljelentés között, amely felje­lentésben a való igazság van feltárva. Mert miről van szó ? Mi évek óta nyíltan küzdünk az ellen, hogy Barazsu Endre kir. járásbirósági tisztviselő, akinek mint ilyennek az államtól eléggé tisztes­séges fizetése van, mint titkos, illetve utóbb eléggé nyílt nyomdatulajdonos és nyomdász, nekünk, akik tisztán iparunkból élünk, meg nem engedett kon- kurrencziát csináljon. Küzdöttünk eddig, de si­kertelenül, e lehetetlen állapotokat azonban to­vább tűrni nem vagyunk hajlandók. Vagy legyen Barazsu ur járásbirósági tisztviselő és ne legyen nyomdász és könyvkereskedő, vagy legyen szak­társunk (ha képes erre), de akkor ne legyen járásbi­rósági tisztviselő. Állami fizetéssel azonban a szak­iparosok elől a kenyeret elvenni nem lehet. Ennyit akartunk csak megjegyezni; a nagyközönség bi­zonyára megérteni s méltányolni fogja álláspon­tunkat. Nagybánya, 1918. jan. 2. Nánásy István, Frankovits Aladár, Veszprémy Lajos. A karácsonyi szünet meghosszabbí­tása. Ezen az utón értesítem a nagybányai áll. főgimnázium vidékre utazott tanulóit, hogy a karácsoni szünet január 10-ig tart bezárólag s »z intézetben az előadások jan. hó 11-én d. e. 8 órakor kezdődnek. Nagybánya, 1917. dec. 28. Dr. Rencz János áll. főgim. igazgató. A Vasárnapi Újság deczember 30-iki száma a képeknek különös gazdagságával jelent meg. Képei az olasz harcztérről párját ritkító ér­dekességgel mutatják az olasz harczok különleges természetét. Szépirodalm^ olvasmányok: Pékár Gyula nagyszabású regényének: Az amazon ki­rálynőnek befejezése, Vargha Gyula és Kosztolányi Dezső versei, Bán Ferencz novellája, Tonelly Sán­dor czikke a háborús Lipcséről, Balla Mihály czikk- sorozata az amerikai dollárkirályokról stb. — Egyéb közlemények: Kitaibel Pál nagy magyar botani­kus szobra s a rendes heti rovatok. — A „Vasár­napi Újság" előfizetési ára negyedévre 10 korona. — Megrendelhető a „Vasárnapi Újság kiadóhi­vatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám.) — Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Pásztorjáték. A nagybányai iparos ifjú­ság dec. 29-én, közkívánatra megismételte kará­csonyi pásztorjáiékát. Nagy any;%i és erkölcsi sikerrel játszottak most is. Nemes buzgóságuk a a nagybányai rokkant katonák s a hadi árvák alapjainak ismét csinos összeget juttatott. Minde- nik alap javára 186 K 50 fillért fizettek be. Á bevárási engedélyek meghossza- bitása. A honvédelmi miniszter, a közös hadügy­miniszterrel egyetértőleg a bevárási engedélyek meghosszabitására vonatkozólag elrendelte, hogy 1918. évi március hó 31-ig bevárási engedély adható mindazoknak az egyéneknek, akiknek uj felmentési kérelmük, vagy meglevő felmentésük meghosszabitását célzó kérelmük alapján az ér­vényben levő rendeletek értelmében jogosan 1917. deczember 31, vagy 1918. jan. 1-ig volt bevárási engedély adható és felmentésükben ezen időpon­tig döntés nem történt. A felmentés meghossza- bitásáról az illetékes honvédkiegészifő, illetőleg népfölkelő parancsnokság haladék nélkül értesí­tendő. Az ipari és kereakedelmi alkalma­zottak betegség és baUset biztosítása, Kormányrendelet jelent meg a betegsegélyző pénztárra vonatkozó 1907 évi XIX. t.-cz. módo­sítása tárgyában. A közönség s a munkaadók tá­jékoztatása végett rövid kivonatban a követke­zőket közöljük, azzal, hogy eme kormány ren­delkezés 1918. jan. 1-én életbe is lépett. A ren­delet szerint az 1907: XIX. t.-c.-ben fölsorolt al­kalmazottak közül a tisztviselőkre, művezetőkre, kereskedősegédekre és általában hasonló állásban levőkre csak akkor terjed ki a betegségi biztosí­tásnak a kötelezettsége, ha az illetők munkabére az évi 4800 koronát, illetőleg a napi tizenhat koronát nem haladja meg. Ezek azonban önként biztosíthatók, ha munkabérük az évi 6000 koro­nán, illetőleg napi 20 koronán nincsen túl. Ön­kéntes továbbfizetéssel tagsági jogát csak az tart­hatja fenn, aki a kötelezettség megszűntét köz­vetlenül megelőző egy év tartama alatt összesen * legalább hat hónapig, vagy két év tartama alatt összesen legalább tizenkét hónapig biztositásra kötelezett volt. Sem önkéntes, sem az önként I továbbfizető nem maradhat a pénztár biztosított I tagja, ha mint alkalmazottnak munkabére, évi I hatezer koronát, illetőleg napi húsz koronát meg­halad. A napibérosztály és átlagos napibér meg­állapításánál számításba kell venni mindenféle mellékjavadalmazást. A rendelet az átlagos napi- bérosztályokat igy állapítja meg: 1. napibérosz-* tályba tartoznak, akik akik 2, a II-ba, akik 3, a Ill-ba, akik 4, a IV-be, akik 5, az V-be, akik 6, a Vl-ba, akik 7, a VII-be, kik 8, a Vlll-ba, kik 10 K-ig, a IX-be, akik 10 koronán felül terjedő beszámítható “napi keresettel bírnak. Az átlagos napibér az I. népibérosztályban L50,-a II-ban I 2-50, a Ill-ban 3-50, a IV-ben 4'50, az V-ben 5-50, a Vl-ban 6'50, a VII-ben 7.50, a VlII-ban 9 és a IX-ben 11 korona. A betegségi biztositó járulé­kok az átlagos napibér 4 százaléka alapján a kö­vetkezők : az I. napibérosztályban heti 42, a II- ban 72, a Ill-ban .102, a IV-ben 126, az V-ben 156, a Vl-ban 186, a VII-ben 210, a VlII-ban 252, a IX-ben 312 fillér. A rendelet szerint az 1907. évi XIX. t.-cz. 50. szakaszában szülés ese­tére megállapított segélyek helyett a biztosított tagnak a kővetkező segélyekre van igénye: Az idézett szakasz 1. pontjában megjelölt szükséges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre. Gyer­mekágyi segélyre s lebetegedés első napjától kezdve nyolc héten át az illető tag járulékának kiszá­mításánál alapul vett átlagos napibér 75 százaléká­ban; szoptatási segélyre azoknak a biztosított nők­nek, akik gyermekűket szoptatják, a gyermekágyi segély megszűnését kővető tizenkét héten át a megjelölt átlagos napibér 50 százalékában, de legfölebb napi két korona összegben, A biztosí­tott alkalmazottal egy háztartásban élő és kere­settel nem biró, nem biztosított családtagok részére szülés esetében a szükséges szülészeti támoga­tásra és gyógykezelésre, úgyszintén gyermekágyi segélyre a lebetegedés első napjától kezdve hat napi egy korona összegben. Azok a biztosított nők, akik orvosi igazolás szerint gyermekűket szoptatni nem képesek, a kijáró szoptatási segély helyett ennek összegét meg nem haladó értékű csecsemő-tápszerben részesülnek. Az, aki az igény­jogosultság tartalma alatt kereseti foglalkozást üz, e foglalkozás napjaira gyermekágyi segélyt nem kaphat. Az 1907. évi. XIX.t.-c. 51 szakasz­ban felsorolt segélyek igy egészittetnek ki: in­gyenes tej gyermekágyas, vagy szoptatási segély­ben részesülő nőknek, továbbá tuberkolózis-miatt gyógykezelési segélyben részesülő tagoknak; az átlagos napibér összegéig terjedő gyermekágyi segély. A rendelet további része a munkásbizto- sitási járulékok és dijak beszolgáltatásáról, be­hajtásáról és büntető rendelkezésekről intézkedik. Anyakönyvi közismények. A nagybá­nyai anyakönyvi hivatalnál a következő bejegy­zések létetek Szálettek: Dec. 17. Lövi Mózes hit­oktatónak Lajos; dec. 22. Kincza Sándor bánya- számvivőnek Anna nevű gyermeke. — Elhaltak: Dec. 21. Moldován György gk., 60 év, városi kórház, tiidőgyuladás; jun. 23. Mik Sándor póttartalékos a 12. honv. gy. ezredben, ács, gk., 22 év, Mizinyben a-Jiazáért hősi halált halt, 1916. aug. 18. Pongrácz Lajos önkéntes 12. honv. e. szakaszvezető, rk., 18 év Cholmban hősi halált halt; 321., dec 34. Kozma Palágia gk., 55 év, városi kórház, üszkösödés; dec. 26. Nagy János bányász gyermeke, rk., 5 év, torokgyík; dec. 27. özv. Marián Jánosné kifőzőrté, gk., év, agybaj. Kiadó laptulajdopos: ÉGLY MIHÁLY. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents