Nagybánya, 1918 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-24 / 4. szám

NAOYBÁNYA

3. oldal.

1918. január 24.

Kitüntetett szatmári tisztviselők. Őfelsége a király dr. Lénárd István szatmári főjegyző, poigármesterhelyettesnek, dr. Papp Ottó, dr. Papp Zoltán, dr. Pirkler Ernő, Ferenc Ágoston városi tanácsosoknak, Hajdú Károly tb. főkapitánynak, Figus Albert városi főszámvevőnek, dr. Vajay Imre városi főorvosnak a háború alatt kifejtett buzgó munkásságuk elismeréséül az I. osztályú polgári hadiérdemkeresztet adományozta.

Ismét megdrágult a dohány. Minden hivatalos cáfolat ellenére ismét, immár negyedszer felemelték a dohány árát s január 15-én már életbe is lépett az uj árszabás. Az emelkedés ezúttal is jelentékeny, mintegy 70—80 százalék. A dohányzók remélhetőleg ezt is elbírják.

A hadieegély véleményező bizottságba a miniszteri rendelet értelmében a közgyűlés most választotta meg a tagokat. A véleményező bizottság tagjaiul megválasztattak: Bre- bán Sándor, Révész János, Szőke Béla és Soltész Elemér.

Szeszélyes időjárás. Nappal a legszebb tavaszi idők járják, úgy, hogy a hőmérő R. O felett a 16 fokot is eléri. Éjjel 3—4 f. R. O alatt, s úgy alkonyattájra is annyira lehűl a levegő, hogy már napok óta korcsolyázni is lehet.

Rókáné őnagysága Budapesten címmel Benedek Elek vidám kedvű, pompás uj regényt irt, a melynek közlését most újévben kezdte meg a gyermekek kitűnő örömére a Jó Pajtás. Benedek Elek egyre nagyobb népszerűségre jutó gyermeklapjának legújabb január 13-iki számába verset írtak Váradi Antal és Kelemen Andor, elbeszélést Zsoldos László és Tábori Kornél, mesét Avar Gyula. Sok szép kép, kis krónika rovat, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtást a Franklin- Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 4 korona, félévre 8 korona, egész évre 16 korona. Egyes szám ára 32 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a Jó Pajtás kiadó- hivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

Országos vásár. A megtartott külső állatvásár alkalmával a felhajtás csekély volt s nagy vevő nem jelentkezett. Felhajtatott szarvasmarha 656 drb, ló 228 drb, sertés 308 drb, összesen 1192 drb. Eladatott szarvasmarha 312 drb, ló 66 drb, sertés 51 drb, összesen 429 drb. Rendzavarás nem fordult elő.

Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál legutóbb a következő bejegyzések tétettek. Szillettek: Jan. 10. Ojegár József bányásznak „Julia“, jan. 10. Godián Antal bírósági tisztviselőnek „Erzsébet“, jan. 13. Belle Dömötör napszámosnak „László“, jan. 16. Dobra János bányásznak „István“ nevű gyermeke. — Elhaltak: Jan. 10. özv. Veisz Gáborné napszámos, r. k. 64 év, végelgyengülés; jan. 11. özv. Jeszenszky Sándorné, gyógyszerész özvegye r. k.

tében elfelejtett beszélni és legjobban a föld alá szerettem volna sülyedni.

Malvida szeme megtelt könnyel, de köny- nyein keresztül is gyűlöletet, megvetést lángolt felém. Összeszoritotta kis öklét és fenyegetve szólt:

— Most megmondom magának az igazat . . . Amikor maga ma este megjelent a mulatságunkon, követek hozták hírül, hogy egy eleven karikatúra mozog a teremben. Ez a karikatúra maga volt.

Malvida fölnevetett.

— Kiváncsi lettem magára, — folytatta. Ürügygyei odamentem önhöz, ön felelet helyett valamit makogott, nem értettem, de olyan mulatságos volt, hogy kacagni kezdtem.

Már nem is mertem a Malvida szemébe

nézni.

— Aztán megbántam a dolgot — szólt Malvida — és elhatároztam, hogy boldoggá fogom tenni. Csak magával fogok táncolni, csak magával udvaroltatok, csak magát tüntetem ki. Hadd csodálkozzanak az emberek és az udvarlóim hadd bolonduljanak meg még jobban.

Aztán összecsapta a két kis tenyerét:

— Milyen ügyetlen ember maga! — sóhajtott föl. — Már kezdtem magába beleszeretni ... De most megfogadom, hogy soha olyan szerencsétlen flótáss'al, mint maga, nem állok többé szóba . . . Nem lehet! Azt hiszem, ezt Ön is belátja? Színi Gyula.

67 év, végelgyengülés; jan. 12. Brajka Lajos gyermek, ref. 6 V2 év, tüdőgyuladás; jan. 12. özv. Horvát Pálné, szőlőbirtokos, ref. 87 év, vég- elgyengülés; jan. 14. özv. Novák Mihályné, r. k. 101. óv, végelgyengülés; jan. 14. Bodor András, kovács, r. k. 85 év, végelgyengülés; jan. 14. Platthy Erzsébet, divatárus gyermeke, r. k. 4 napos, gyengeség; jan. 14. Wiedl Ferenc, kádár, r. k. 80 év, agyhüdés; jan. 17. Székó Péter, r. k. 40 év, kimerülés. — Házasságot kötöttek: Jan. 16. Hersch Lázár birtokos pusztarajtolcsi, Hirsch Zelma helybeli lakosok.

163—1918. iksz.

Felhívás

a kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek és az összes ipari üzemek munkadóihoz, valamint az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi vállalatok és hivatalokhoz, valamint az ipartörvény alá nem tartozó, de ipari, illetve vállal- kozásszerilleg űzött kereseti foglalkozások, u. m. műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszertárak, gyógyintézetek, drogueriák stb. munkaadóihoz.

1. Am. kir. minisztérium 4790—907, M. E. sz. alatt rendeletet bocsátott ki az alkalmazottak baleset és betegség esetére való biztosítást szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról.

A rendelet értelmében bejelentendők az 1917. évi XIX. t. c. 1-ső és 2-ik §-ában felsorolt alkalmazottak, u. m.: munkások, segédek, tanulók, szolgák, éjjeli őrök, cselédek, továbbá az üzemekben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és üzemtelepeknél alkalmazott polgári személyzet munkakeresményük összegére való tekintet nélkül

2. Bejelentendők továbbá tisztviselők, művezetők, könyvelők levelezők, kereskedelmi alkalmazottak és általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évifizetéssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenkint 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkalmazottak, amennyiben nyugdíjigénnyel nem birnakfés illetményeik részükre betegségük eseten intézményszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kötelezettség .alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy műszaki, vagy egyéb működést fejtenek ki.

3. A munkaadók kötelesek mindazon al- kalmazottaiknál, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állottak, rendes bejelentési lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainak feltüntetése mellett az általuk pénzben (fizetés, vagy bér, lakbér, háborús segély, drágasági-, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetben (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmicikkek föld vagy kerthasználat, állatartás stb.) élvezett összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon belül bejelenti, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak-e jelentve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkalmazottak újbóli bejelentésénél a bejelentő lap tetején ráírandó a „Változás“ szó.

4 Az átlagos napibérosztályok a következőleg állapíttatnak meg:

I. napibérosztályba tartoznak,

akik 2 K-ig,

II. napibérosztályba tartoznak,

akik 2 K-án felül 3 K-ig,

III. napibéroszt.-ba tartoznak,

akik 3 K-án felül 4 K-ig,

IV. napibérosztályba tartoznak,

akik 4 K-án felül 5 K-ig,

V. napibérosztályba tartoznak,

akik 5 K-án felül 6 K-ig,

VI. napibérosztályba tartoznak,

akik 6 K-án felül 7 K-ig,

VII. napibérosztályba tartoznak,

akik 7 K-án felül 8 K-ig,

Vili. napibérosztályba tartoznak,

akik 8 K-án felül 10 K-ig, IX. napibérosztályba tartoznak,

akik 10 K-án felül terjedő beszámítható napi keresettel vannak alkalmazva!

Hetifizetéseknél a beszámítható hetikeres- méuy Vs-od része, havifizetéseknél beszámítható

keresmény 720-öd része, évifizetéseknél a beszámítható évi keresmény V3oo-ad része alapján történik a napibérosztály megállapítása. Az átlagos napibér

az I. napibérosztályban L50 K, a Il-ikban 2-20 K, a Ill-ikban 3‘50 K, a IV-ikben 4‘50 K, a V-ikben 5'50 K, aVI-ikban 6-50 K, a Vll-ikben 7'50 K, a VlII-ikban 9'— K, a IX-ikben 1L— KA betegségi biztosítási járulékok az áltagos napibér 4%-a alapján a következők:

a I. napibérosztályban heti 42 fillér, a Il-ban heti 72 fillér, a líl-ikban heti 1 K 02 fillér, a IV-ikben 1 K 26 fillér, az V-ikben 1 K 56 fillér, a Vl-ikban 1 K 86 fillér, a Vll-ikben 2 K 10 fillér, a VlII-ikban 2 K 52 fillér, a IX-ikben heti 3 K 12 fillér.

A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járuléknak megfelelő hányada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napra számit. A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szünetek figyelembe nem vétetnek.

A heti járulékok felerészben a munkaadót, felerészben az alkalmazottakat terhelik.

5. Az 1917. évi XIX. t. c. 50. §-ában betegség esetére megállapított segélyekre a biztosított tagnak következő mértékben van igénye:

A megbetegedés első napjától kezdve 26 hétig, az 50. §. 1. 2. és 5. pontjában felsorolt segélyekre. Táppénzre, ha a keresetképtelenség 3 napnál tovább tart, a betegség 3-ik napjától számítva az átlagos napibér 60°/o-ában.

Az 1907. évi XIX. t. c. 50. §-ában szülés esetére megállapított segélyek helyett a biztosított tag a következő segélyben részesül.

Az idézett §. első pontjában megjelölt szülészeti támogatás és gyógykezelésben.

Gyermekágyi segélyben 8 hétig, az átlagos napibér 7570-ában.

Szoptatási segélyre azoknak a biztositott nőknek, kik gyermeküket szoptatják, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át átlagos napibérosztály 50%-ában, de legfeljebb napi 2 K összegben.

A biztositott taggal egy háztartásban élő, keresettel nem biró, nem biztositott családtag részére szülészeti támogatás, gyógykezelés a lebe- tegedés első napjától kezdve pedig 6 héten át napi 1 K gyermekágyi segély. Azok a biztositott nők, kik gyermeküket szoptatni nem képesek, orvosi rendeletre szoptatási segélyben megfelelő csecsemőtápszerben részesülnek.

Az 1917. évi XIX. te. 50. §-a első bekezdésének 6-ik pontjában a biztositott elhalálozására megállapított temetkezési segély az elhalt tag járulékainak kiszámításánál alapnl vett átlagos napibérösszeg 30-szorosában jár.

6. Az 1907. évi XIX. te. értelmében fizetendő betegsegélyezési járulékokat, balesetbiztosítási dijakat és tagsági igazolványi dijakat, az Országos Pénztár alapszabályaiban meghatározott esedékesség szerint tartoznak a munkaadók a pénztárnak befizetni. A kerületi pénztár a munkaadónak tartozásairól az alapszabályokban megszabott időben fizetési meghagyást kézbesít, melynek értelmében a munkadó hátralékos tartozásának 8 napon belül való megfizetésére a végrehajtási és büntetőjogi következmények mellett lesz felszólítva. A fizetési meghagyás ellen a munkásbiztositó pénztárnál felszólítás adható be, melyben a a pénztár elnöksége határoz. Az elnökségnek a felszólalás felől hozott határozatá sül meg nem elégedő munkaadó a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, a pénztár székhelyén illetékes elsőfokú iparhatósághoz, tehát a rendőrkapitányi hivatalhoz előterjesztéssel élhet, melyben az elsőfokú iparhatóság soron kívül határoz.

A betegségi és balesetbiztosítási járulékokért a balesetbiztosítási dijakért és tagsági igazolványi dijakért a munkaadónak illetőleg üzemtulajdonosnak vele közös háztartásában élő házastársa egyetemleg felel a pénztárnak. Ugyancsak egyetemleg felel a megjelölt mun- kásbiztositási köztartozások czimén a fővállalkozó az alvállalkozóért: a felelősség szempontjából fővállalkozó az, ki a munka teljesítését a megrendelővel szemben elvállalta, alvállalkozó pedig az, ki az üzemben, vagy az üzem folytatásához szükséges egyes munka ágak végzésére közvetlenül, vagy közvetve a fővállalkozóval szemben vállalkozik. A megjelölt tartozásokért az 1907. évi XIX. te. 46 §-a értelmében nem csak az eredeti adós, hanem az üzem mindenkori tulajdonosa üzemutód is felelős. Az üzem azonosságát nem zárja ki az, hogy az űzemutód