Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)
1917-10-04 / 40. szám
2. oldal. NAGYBÁNYA 1917. Október 4. resszusa, sok mással együtt mint a felszabadító háborút hirdette. Nem maradt távol a politikai izgatástól a hadsereg sem. Crainicean tábornok, aki már 1894-ben sztratégiai tanulmányt irt a kárpáti frontról, most izgató felolvasást tartott az erdélyi háborúról. Ő és más tisztek (mig nálunk némelyek nagy garral hirdették, hogy a Kárpátokon nem lehet átjönni) könyveket írtak arról, hogy hol és merre kell átjönni s miként kell támadni. (Paplescu J. alezredes: Dacia Transcarpa- tica, studiul Ld. geografic si militar. Bu- curest 1915.) Lemberg elfoglalása hírére (1914. szeptember) ezrek vonultak fáklyás zenével Mihály vajda szobrához s megkoszorúzták Erdély felé mutató szekerczéjét. A lapok egymással versenyezve hirdették, hogy ,,Fel Erdélybe!“ Lukács pap nemcsak a szószékről és tollal izgat, de az uj királyt valósággal terrorizálja, letérdel előtte s úgy könyörög s átokkal fenyegetőzik, ha nem indit háborút. Felolvasásait Nagy-Románia éltetésével és „Fegyverre!“ (La arme!) kiáltással végezte. Az orosz és angol kéz milliókat költött lapokra, ágensekre, politikusokra. Bandát szerveztek, mely a német- és osztrákbarát lapokat, szerkesztőségeket üldözze, az entente-ellenes politikusokat inzultálja. Végül 1915. szeptember 19. október 2-án az ellenzéki pártok a Kultur Liga és az erdélyi s bukovinai szökevények megalakították az Unionista szövetséget (Fede- ratia Unionista) a nemzeti ideál, Nagy-Románia megvalósítása czéljából. Az erdélyiek közűi 18 regenát lépett be aláírással és eskütétellel, kiket külön bizottság képviselt a 12-es igazgatóságban: Lukáciu Vasilie, Goga Oktávián és Lucaciu Basile. Mindezek a rendszeresen, tervszerűen űzött izgatások megtermették mérges gyümölcsüket. Hogy mi lett az eredménye, nyilvánvaló. A leigázott Románia otthonmaradt lakossága most már átkozza a bujtogatókat. A bukaresti politikusok terveket szőnek a béke és kibontakozás érdekében. A köznép meg van elégedve az új állapotokkal. Soha olyan jó dolga nem volt, mert most magának dolgozik, arat, nem a zsarnok bojároknak. Van kenyere, pénze, bőven; a politiüres teherkocsikon történik, handm a betegszál- litóosztag gépkocsijain, amelyek között ott találjuk a legkülönközőbb városok omnibuszait, továbbá ismertnevü gyárosok és kereskedők teherkocsijait. Ezekben 10 ágy is elfér, könnyen sebesültekből egyetlen autó 50-et is el tud szállítani, ha jó szorosan ülnek egymás mellett, sőt egymás felett is a fedélen. Csak a tápvonalig utaznak igy, onnét vasúton, csatornákon és folyókon jutnak tovább. Az egész tápvonalon végig alkalmas helyeken kötöző-, étkező- és üditőállomások vannak, ahol nénék, betegápolók és orvosok kocsiról kocsira járnak, megvizsgálják a betegeket és kikeresik azokat, akik nem tudnak továbbutazni. A sebesülteket otthon kórházakba szállítják vagy olyan házakba, amelyek, a háború alatt kórházakká alakíttattak át. Sokan egyenest hazautazhatnak. A fronttól hazáig ez a jelszó: helyet, helyet, helyet! Ezért is amennyire csak lehet, igyekeznek a sebesültektől meg szabadulni, hogy uj betegek számára kapjanak helyet. A trénhez tartozó szani- téckocsik pontosan fiókokra vannak beosztva, úgy hogy minden tárgynak meg van a maga helye és mindent könnyen meglehet találni. Ép ily példásan és pontosan van már békeidejében meghatározva a kórházvonatok összeállítása és felszerelése. A vaságyak készen állanak, csupán a padokat és az állványokat kell kirakni a 111. osztályú kocsikból, hogy helyükre a vaságyakat kával (mely az urak s főként a bujtogatók üzlete volt) nem sokat törődik. A leczke erős volt, de nem hiszem, hogy kiábrándítsa a fanatizált lelkeket. Ezeket annyira elragadta a nagyzási hóbort, el- vakitotta a politikai ábrándok délibábja, hogy ezektől józan belátást a jövőben sem várhatunk. Ezekkel szemben továbbra is résen kell lennünk, mert ezek élet-halálharczot hirdettek, melynek még nincsen vége. Uj vezetőnek, uj kormánynak kell jönnie s egy uj nemzedéket kell fölnevelni; addig nem várhatjuk, hogy az elvakitott és elvadított Románia velünk békében tudjon élni. Addig hiába hirdetjük a magyar-román érdekközösséget. HÍREK. Október 2. Személyi hírek. Dr. Lovrich István fővárosi ügyvéd pár heti itt tartózkodás után a fővárosba visszautazott. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bertalan Mariska segesvári áll. polg. leányiskolái tanítónőt a mátészalkai polg. leányiskolához helyezte át. Földes Béla köszöneté. Földes Béla átmeneti gazdasági miniszternek dr. Makray Mihály választási elnök tekintettel a kedvezőtlen közlekedési viszonyokra posta utján küldte meg a mandátumot. Földes miniszter most a következő levélben mondott köszönetét: Nagyságos Makray Mihály polgármester urnák Nagybánya. / Hálásan köszönöm a nagybányai választó- kerület hozzám való tántoríthatatlan ragaszkodását, mellyel a lefolyt választás alkalmával a kerület mandátumát ismét reám ruházta. Remélem hogy abban a helyzetben leszek hazánknak most kezdődő és a béke jegyében megnyíló nagy korszakában nemzetünk rekonstruktiójához egy-egy építőkövei hozzájárulni, ami magában foglalja azt, hogy választókerületem gazdasági és kulturális feladataival összefüggő fontos érdekeit előmozdíthassam. Én is úgy érzem, mint ahogy Nagyságod hozzám intézett ékestollu és a legnemesebb felfogástól sugalt levele kifejezi, hogy köztem és Nagybánya között már nemcsak közjogi kötelék áll fenn, hanem az egymásiránti bizalom, szeretetben, nagyrabecsülésben gyökerező erősítsék. Tudják hogy minden kocsira mennyi matrac, párna, takaró szükséges. A kötöző- es gyógyszertárkocsiban minden oly pontosan van elrendezve, hogy az orvos a jódtinkturát, a kinint, a tapaszt, a biztósítótüt behunyt szemmel is meg tudja találni. Minden egy mintára van berendezve. Ha valamelyik kezelő nem találná fel rögtön magát, csupán a nyomtatott utasításra kell pillantania, amely érvényes a német kórházvonatok ezreire. Szokás volt a német alaposság és és pedantéria fölött gúnyolódni. Most meglátszik, hogy mire jó ez a pedantéria ! Minden az óramű pontosságával jár és senkinek sem keil keresni vagy kérdezősködni. Mindenütt a béke időben I megtermtett renddel találkozunk! Ezért is a németek a háborúba nem úgy vonulnak, mint az álmukból fölzavart emberek, hanem mintmin- ! denre előkészített és kiképzett harcosok, akár ! csata» onalba szólítja a kötelességük, akár a műtőasztal mellé. A német katonák valósággal rettegnek attól, hogy francia orvosok kezébe kerüljeneK, inkább meghalnak ! Ha majd a háború végével kicserélik a foglyokat és sebesülteket, akkor az orvosi világ elfogulatlan bírái ítéletet mondhatnak róla, hogy melyik részen volt található gondosabb ápolás és nagyobb emberszeretet. Ez a háború beigazolta, hogy a genfi, hágai és egyéb konferenciák és egyezmények mennyire tehetetlen és üres hangzású formulák. Sven Hédin. mélyebb kapocs alakult az évek során. Ez a kapocs, mely büszkeséggel tölt el, mindenkor amellett fog tanúskodni, hogy egymást megértve mindenkor csakis a haza érdeke által vezéreltettük magunkat. Maradok kiváló tiszteletem tolmácsolásával Budapest, 1917. szeptember hó 22. Földes Béla. Személyi változások a bányaiyazga- tóságuál. Bertalan Miklós bányatanácsost a miniszter bányaügyi előadóvá nevezte ki, helyébe a Kereszthegyre Fiikom Imre mérnök jön. György Gusztáv bányatanácsos a pénzügyminisztériumba megy, helyébe vegyelemzőnek Fischer Károly főmérnököt nevezték ki Fernezelyről. A gép- és építészeti hivatal vezetésével Laczfalvi Ferencz bányatanácsost bízták meg, Kápolnai Pauer Viktor főmérnököt áthelyezte a miniszter Körmöcz- bányára a pénzverő hivatalhoz. A bányamémök- nökség vezetője’Andrea János főmérnök lett. Posch Adolf mérnök Kohóvölgyről Körmöcbányára ment, helyébe Waldner Zoltán segédmérnök jön Abrud- bányáról. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban a nagybányai fogyasztási szövetkezet 12 koronát adományozott. Lapunk 35. számában 6578 K 31 fillért mutattunk ki. Az újabb adománnyal az alap 6590 K 31 fillérre növekedett. További szives adományokat kérünk. A világháború utolsó éva minden jel szerint a most ránk következő esztendő. Eseményekkel terhes idők következnek. Felhívjuk azért a t. olvasóközönségünk figyelmét a Pesti Hírlapra, hazánk legkedveltebb, legelterjedtebb s a háborús viszonyok daczára is legbővebb tartalmú lapjára. A Pesti Hírlap munkatársai közé sorolja az ország legtekintélyesebb publiczistáit és legkedveltebb szépirodalmi íróit. Vezérczikkeit Mezei Ernő, Porzsolt Kálmán, Kabos Ede és Gellért Oszkár írják. Tárczairói: Gárdonyi Géza, Molnár Ferencz, Abonyi Árpád, Berkes Imre, Színi Gyula, Benda Jenő, Pakots József, Lux Terka, Alba Nevis, Pásztor József, Peterdi Sándor, Szász Zoltán, stb. stb.. Ma egyetlen napilap sem elégíti ki a hölgy-közönség igényeit annyira szépirodalmi közlemények, novellák és regények tekintetében, mint a Pesti Hírlap. Az Esti levelek, melyeknek Írója Porzsolt Kálmán, a Pesti hírlap közkedvelt speczialitása. Színház- és hírrovata elismerten a leggazdagabb. A Pesti Hírlap mindezen kívül külön kedvezményekkel is szolgál előfizetőinek. Első e kedvezmények sorában, hogy a Pesti Hírlap minden negyedéves előfizetője ingyen és bérmentve megkapja karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap Naptárát, mely immár 28-ik évfolyamába lép és ezidő alatt meghódította a magyar olvasóközönség széles rétegeit úgy gazdag tartalmával, mint díszes kiállításával. A Pesti Hírlap előfizetői kedvezményes áron rendelhetik meg a Divatszalon czirnü kitűnő divatujságot, valamint az Érdekes Újság és Képes Újság czirnü leggazdagabb tartalmú és mélynyomásu képekkel illusztrált szépirodalmi hetilapokat. Ez magyarázza meg a Pesti Hírlap példátlan kedveltségét és ezért ajánlhatjuk mi is a legmelegebben olvasóink figyelmébe. A Pesti Hírlap előfizetési ára október hóra 3 kor. 50 fillér, okt.—decz. negyedévre 9 kor. 50 fillér, félévre 19 korona. A Divatszalonnal együtt negyedévre 14 korona. Az Érdekes Újsággal együtt negyedévre 16 korona. A Képes Újsággal együtt negyedévre 14.50. Mind a négy lap együtt negyedévre 25 korona 50 fillér. I Böregazászy Ferencz j Egy évig tartó gyötrelmes bizonytalanság, észbontó töprengés és vívódás után, melynek minden pillanata évekkel ért föl a gyermekükért aggódó, siránkozó szülői sziveknek s mely alatt káprázatos gyorsasággal váltogatta egymást a fel-felvillanó remény a reménytelenséggel, a hit a kétségbeeséssel, ma végre teljes megrendítő mivoltában megjött a hióbhir, hogy Beregszászy Ferencz, a császári és királyi 32-ik gyalogezred vitéz hadnagya, Beregszászy Kálmán számtanácsos fia, akit a rettenetes világégés úgyszólván a hadapródiskola
