Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)

1917-09-20 / 38. szám

1917. Szeptember 20. NAGYBÁNYA 3. oldal. választásnál még az a szokatlan eset is előfor­dul, hogy nyomtatott működési bizonyítványok­kal árasztják el a választó képviselőket, nem gondolva meg, hogy az ellen talán épen a je­löltek tiltakoznának legjobban. E szétküldözge­tett bizonyítványokkal szemben nekünk is van alkalmunk egy bizonyítványt produkálni, már előre is bocsánatot kérve a jelölt ismert szerény­ségétől, hogy az ő tudta nélkül nyilvánosságra adjuk e bizonyítványt, de tesszük azt városunk közegészségügyének jól felfogott érdekében, mint­egy válaszul a képviselőknek szétküldött nyom­tatványokra. Szól pedig e bizonyítvány, melyet még 1914. évben, dr. Borszéky Károly egyetemi tanár, a budapesti egyetemi sebészeti klinika h. igazgatója állított ki, a következőképen: Ezennel bizonyítom, hogy dr. Almer Sán­dor ur, 1909. szept. 1-től 1912. jan. 8. napjáig a budapesti kir. m. tud. egyetem 2. sz. sebészi klinikáján mint műtő orvos volt alkalmazásban. Ezen idő alatt alaposan képzett orvos­nak volt alkalmam megismerni, aki ügy a sebészeti betegségek felismeréséhez szüksé­ges klinikai vizsgáló eljárásokban (Rönt­gen, hólyag és gége tükrözés), mint ope­rativ kezelésben olyan jártasságra tett szert, mely őt nemcsak egy kórház sebé­szeti osztályának önálló vezetésére, hanem a tudomány önálló tovább­fejlesztésére is képesítik. . Gyakorlati és sebészeti képzettségén kí­vül lelkiismeretes, szorgalmas és megbíz­ható orvosnak bizonyult, akit minden tény­kedésében a betegek iránti humánus és önzetlen bánásmód vezérelnek. E választáshoz több szavunk nincs, e sorok megírására is szinte provokálva voltunk. Egy jogakadémiai tanár balesete. Sú­lyos baleset érte a napokban Lányi János, má- ramarosszigeti jogakadémiai tanárt, kit városunk­ban is széles körökben ismernek. Lányi doktor, aki édes anyjánál tartózkodott Kocsordon, Ko- csordról a minap nővérével együtt egy temetésre ment Szamosszegre. Innen hazafelé menetközben koczijukkal a védtőltésen hajtattak. A védtöltés egyik sorompója le volt eresztve és a kocsis le­szállód, hogy megnyissa a sorompót. Eközben a lovak megindultak. Lányi doktor meg akarta fékezni a lovakat, de a gyeplő elszakadt, a lo­vak elragadtak és a kocsit lefordították a töltés­ről. Lányi János olyan szerencsétlenül esett ki a kocsiból, hogy felső balkarcsontja eltörött. Nő­vérének nem történt komolyabb baja. Dr. Lányit beszállították Mátészalkára, ahol törött karját gipszbe tették. A súlyosan sérült jogtanár karjá­nak további kezelése végett hazautazott Mára- marosszigetre. Vármegyei közgyűlés. A szept. 27-ére kitűzött vármegyei közgyűlés napirendjére ki van tűzve az 1918. évi háztartási költségvetési elő­irányzat; az 1918. évi közúti költségelőirányzat; továbbá V4°/o-os pótadónak megszavazása köz- művelődési czélokra; 1. és Va százalék pótadó­nak vasúti hozzájárulási célokra ; 1 és 1/s százalékos pótadónak különböző célokra; és 1A százalékos pótadónak tisztviselői nyugdíjalapra; 3°/o rendkívüli pótadónak tisztviselői nyugdíj­alapra; l-35% pótadónak 1915. évi IX. t.-c.-ben, nyert felhatalmazás alapján h. é. vasutak segélye­zésére ; 1 százalék pótadónak elhagyott gyermekek segély alapja javára ; végül 1% pótadónak erdély- részi menekültek segélyezésére és erdélyrészi fal­vak újjáépítésére. Az ötösök. Hire jár, hogy az 5. gyalog­ezrednek Mezőkövesden, Mezőkeresztesen és Szentiványban állomásozó ezredei elmennek je­lenlegi székhelyükről s valószínűleg Kisszebenbe helyezik át őket. Szatmáron mozgalom indult meg, hogy az ötös bakák haza kerüljenek, de az illetékes hatóságok nagyon közömbösen viselked­nek e mozgalommal szemben, amiben valószínű­leg nagy oka van az élelmezési nehézségeknek s a nagy drágaságnak is. Felmentettek és alkalmatlanok egye­sülete. Barabás Béla aradi főispán mozgalmat indított, hogy megalakítsa az aradi felmentettek egyesületét, amelynek révén a katonai szolgálat alól felmentettek egyrészt közhasznú tevékenysé­get fejtenének ki, másfelől alaptőkét gyüjtené- nek a háború okozta nyomorúság enyhítésére. A felmentettek tegnap értekezletre gyűltek össze, amelyen elhatározták, hogy a mozgalomba bele­vonják a katonai szolgálatra alkalmatlanokat is. — Nálunk is szép számban vannak a felmentet­tek, az alkalmatlanok is s bizony nagy szükség volna az ő jótékony egyesületükre is. Kérelem. A m. kir. 1. honvéd pótzászlóalj a lábadozó katonák részére kefe- és meszelő iparosztályt létesített, melynek tiszta jövedelme az altiszti alap javára fordittatik. Tekintettel az ügy humánus voltára, kéretnek a nagyérdemű földbirtokosok, gazdák és mindazok, akik ezen iparághoz szükséges nyersanyagban (lóször, serte és gyökér) némi felesleggel rendelkeznek, bocsás­sák azt e czélra díjmentesen, esetleg mérsékelt áron a fenti pótzászlóaljnak rendelkezésére. A Vasárnapi Újság szeptember 16-iki száma kiválóan szép képeket közöl a király lá­togatásáról az erdélyi csapatoknál, a németek ke­zére jutott Riga városáról, Baranski László nagy művészi értékű rajzait az ojtozi harczokról, a konstantinápolyi magyar testvérek útjáról stb. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regé­nye, Kosztolányi Dezső verse, Berkes Imre no­vellája, Vadnai Béla czikke az agg Lévay József­ről. Macziejowski elbeszélését a lengyel szabad- ságharczról. Egyéb közlemények: képek a most felszabadult bukovinai csángó magyarokról s a rendes heti rovatok stb. — A Vasárnapi Új­ság előfizetési ára negyedévre hat korona, a Világkrónikával együtt hét korona. Megrendelhető Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép sázmára, félévre 2 K 40 fillér. Diákok a szüreten. Életrevaló ötletet pendítettek meg a szatmárhegyi szőllőbirtokosok a közeledő szüret alkalmából. Arról van ugyanis szó, hogy a munkáskezek hiánya miatt a szöl- lősgazdák a legnagyobb aggodalommal tekinte­nek a szüretek elé. Azzal a kérelemmel óhajta­nak tehát a középiskolák vezetőségeihez fordulni, hogy engedjék meg a nagy diákoknak, hogy a szőllőszedésnél a szatmárhegyi gazdák segítsé­gére legyenek. Tekintve, hogy nagy nemzetgaz­dasági érdek fűződik a szőllő betakarításához és analog miniszteri rendelet intézkedik a diákoknak a mezőgazdasági munkálatokban való segédke- zése iránt, a szőllőbirtokosok úgy vélik, hogy a középiskolák vezetői nem fognak elzárkózni e ké­relem teljesítése elől. —- Nagyon helyes volna, ha a nagybányai gazdák is hasonló mozgalmat indítanának meg. A 49—50 évesek hinterlandi szolgá­lata. A közös hadügyminiszter elrendelte, hogy a 49—50 éves népfölkelők csakis a mögöttes országrészekben szolgálhatnak. Uj időszámítás. Hétfőn, szept. 17-én haj­nalban lépett életbe az u. n. őszi időszámítás, vagyis éjjel 3 órakor visszaigazitották az órát ismét 2-re. A hosszú délutánoknak tehát vége; különösen érezzük azt itt keleten, ahol a mi óránk 35 perccel hátrább jár, mint a nap; tehát mikor az égen 6 óra, akkor a toronyban csak 5'25 perez lesz, vagyis bizony pár nap múlva már 5 és fél órakor fog besötétedni. Adakozás. Az Ottó hadiárvaházra újabban adakozni szívesek voltak: Fuchs Benjámin 5 kor., Bommersbach Pétemé 5 kor., Lebovits Sámuel 2 kor., Prohászka Antalné 5 kor., Tarczali László 5 kor., Tótfalusi Józsefné 2 kor., Szűcs Margit 4 kor., Virág Mária 2 kor., László Ödönné 2 kor., Incze Sándor 3 kor., Nagy Z. Sándor 20 kor. — Köszönettel nyugtázza, Nagybánya, 1917. szept. 18-án, Soltész Elemér ref. lelkész. Mezőgazdasági katonák szabadsá­golása. Jékey Sándor főispán tekintettel az őszi szántás-vetési munkálatok elvégzéséhez fű­ződő rendkívüli fontos közgazdasági és katonai érdekekre és a nagymunkaerő hiányára, azon kérelemmel fordult a honvédelmi miniszterhez, hogy a mezőgazdasági érdekből engedélyezett és szeptember hó 30-án lejáró felmentések november hó 30-áig hivatalból meghosszabbittassanak. Hősök falva. Lendl Adolf, a Állatkert népszerű igazgatója, nagyszerű tervet dolgozott ki a hazatérő rokkant katonák fölsegitésére nézve. A nagyvárosok határában külön modern falvakat, megannyi Hősök falvát óhajt épitetni, a rokkant katonáknak és családjainak földet adni, hogy megműveljék és a termelésből bizonyos száza­lékot az illető város ellátására engedjenek át. Egy csapásra megvolna oldva a városok olcsó élel­mezése, tejjel, zsírral stb.-ve! való ellátása. Lendl a terv kivihetőségéről érdekes tanulmányt is irt, melyet a Hadsegélyező Hivatal ádott ki. A nagy­szabású terv élénk tetszést aratott Budapesten és Bécsben és az illetékes körök szorgalmasan fog­lalkoznak annak megvalósításával. — Ez ötletet ajánljuk illetékes köreink figyelmébe. Feloldott tilalom. A háború tartama alatt mindezideig a három évesnél fiatalabb üszők és tehenek levágatása a kormányhatósági rendelettel tiltva volt. A fölmivelésűgyi minisztertől nyert felhatalmazás alapján vármegyénk alispánja a megye területére ezt a tilalmat feloldotta, vagyis megengedte, hogy a három évesnél fiatalabb üszők és tehenek minden korlátozás nélkül levágat­hassanak és levágatás czéljából elszállitta thassanak. Ez az intézkedés abban leli magyarázatát, hogy az eddigi kímélet melletti ez az állomány nagyon felszaporodott, az idei takarmány termés pedig oly kicsiny, hogy az átteleltetés lehetetlennek látszik. Kérelem a bankettezökhöz. Ipozáns módon, általános megelégedésre zajlott le váro­sunkban nagynevű országyülési képviselőnk tiszteletére rendezett bankett. Egy kis hiba mégis történt a kréta körül, mely ha nem reparáltatik, olyan ember issza meg a levét, aki legkevésbbé szolgált reá. Ugyanis a rendezőség elfelejtette kiíratni úgy az ebéd jegyekre, mint az étlapra, hogy a 10 koronás bankett árba nincsenek bele­számítva az asztalokra kitett borok, hanem azo­kat külön kell fizetni. így történt, hogy a leg­több vendég jóhiszemüleg fizetés nélkül távozott, sőt sokan a gyors elutazás miatt a bankett je­gyeiket sem adták át. Ez aztán pár száz korona kárt jelent a főpinezérnek, akit az elszámolás terhel. Miután a főpinezér károsodását senki sem kíván­hatja, fölkérjük a banketten résztvevőket, hogy a jóhiszemüleg ki nem fizetett boraikat fizessék ki s bankettjegyeiket pedig szolgáltássak be a főpincérnek. Anyakönyvi közlemények. A nagybá­nyai anyakönyvi hivatalnál újabban a következő bejegyzések tétettek. Születtek: Szept. 7. Rusznák Márton bányafelvigyázónak Jolán ; szept. 4. Gyisa János kincst. bányásznak László; szept. 12. Vasz- kul Tódor erdőmunkásnak Paulina nevű leánygyer­meke. — Elhaltak: Szept. 7. Mészáros Benjamin menhelyi gondozott, ref. 2 év, bélhurut; szept. 18. özv. Smaregla Józsefné ref., 87 év, járvány kórház, vérhas; szept. 8. Makovics József nyugb. bánya­munkás, ág. h. ev., 54 év, tüdőgümő; szept. 10. Bóczki Irén, gépkezelő gyermeke, rk., 7 év, vér­has; szept. 13. Simion Maroz, 57971. sz. orosz­fogoly, gk., 32 év, városi járványkórház, vérhas. — Házasságot kötöttek: Szept. 13. Sárai Kálmán asztalos és Miszner Eszter helybeli lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Márkuj György és Do­rogi Etelka felsőbányái; Lupse Pál és Sz truten Ilona; Hitter Márton és Mezabrócky Róza; Pap Ferencz és Rogozsán Todora; Opris György és Sztolánik Antonia helybeli lakosok. Kiadólaptulajdonos: EGLY MIHÁLY. Nagybánya sz. kir. rend. tan. város hivatalos közleményei. 4870/917. sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa által közhírré tétetik, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t. c. 2. és I. 2. §-ai értel­mében a kimérők és kisméretekben árusítók által az 1918., 1919. és 1920. években az italmérők átlagos évi forgalmához és üzletének terjedelméhez képest évenként fizetendő állami italmérési illeték kivetése céljából az egyes üzletek átlagos évi forgalmát tartalmazó, a hivatalos nyomozás rend­jén gyűjtött adatok s az ez alkalommal szerzett tapasztalatok alpján szerkesztett „Összeirási jegy­zék“ a nagybányai m. kir. pénzügyőri biztosi kerület vezetőjétől Nagybánya város tanácsához megküldetett, s ezen Összeirási jegyzék Nagy­bánya város iroda helyiségében 1917. évi szept. 15-től 22-ig bezárólag nyolc napi közszemlére kitétetett, ezen jegyzék a kitűzött határidő alatt a hivatalos órákon az érdekeltek, vagy bárki más által is nemcsak hogy megtekinthető, de az

Next

/
Thumbnails
Contents