Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)

1917-07-26 / 30. szám

1917. julius 26. NAGYBÁNYA 3. oldal. A tábori kabaré. A tábori kabaré, őszin­tén megvalljuk, sokkal jobban sikerült, mintsem gondoltuk volna. Az ez ideig városunkban mű­ködő kabaré-társulatok, sajnos, reklámjaikkal min­dig nagy várakozást keltettek, de előadásaikkal mindig nagy csalódást okoztak. A tábori kabaré csöndesen, zajtalanul jött s mégis zsúfolt ház nézte és tapsolta végig valóban nívós előadásu­kat. A tapsok legzajosabb része természetesen H. Balla Mariskának szólott, akit pompás hanganya­gának teljében, viruló szépségében látott viszont az ő régi hálás és szerető közönsége. De nem maradt az előttünk különösen kedves programm- szám mögött a műsör többi száma sem. Igen ügyes volt Horváth Kálmán konferánsza, a vég­zett földesurról szóló dala pedig mélyen meg­hatotta a közönséget. Sok tapsot kapott Herman László saját szerzeményű dalainak és Hubay 3-ik csárdajelenetének hegedűn való előadásával. Szá­lai Margit kabarédalai igen tetszettek és szűnni nem akaró tapsok ujráztatták Sziklai Benő táncz- jelenetét. Vágó Géza humoros programmszámai állandó derültségben tartották a közönséget. Szép sikere volt Vajda Dezsőnek és Rónai Annynak is. Elszámolás. Dr. Kosutány Ignácz felolvasó estélye alkalmával a jegyárusításból befolyt 202 K 50 fillér. Felülfizettek: Lerch Ignácz és Huntesz- hagen Ödönné 1—1 K. Összesen 204 K 50 fill. Kiadás (nyomda, világítás, bélyegek, rendőr s tűzoltó személyzet stb. stb.) 52 K 50 f. A nagy­bányai rokkant katonák alapjára befolyt tiszta jö- velem 152 K- Köszönetét mond a rendezőség a városi tanácsnak a színházterem díjtalan áten­gedéséért, Kovács Gyula könyvkereskedőnek a jegyek ingyenes árusításáért, nemkülönben a Ganz- társulatnak a világítási dij igen mérsékelt megál­lapításáért. Hősi halál. A nagy világégésnek egygyel ismét több nagybányai áldozata van. Ploptyisán János polgártársunknak, ki maga is a frontszol­gálatból csak egy-két hét óta érkezett haza, László nevű fia f. év május 27-én hajnalban a X. ison- zói borzalmas csatában vitézül küzdve, hősi halált halt. A vitéz katonát a sutái temetőben helyezték örök nyugalomra. A mélyen sújtott szülőknek az irgalmas Isten adjon vigasztaló megnyugvást. Vi­gasztalja őket ama felemelő tudat is, hogy szere­tett fiuk a hazáért vérzett el. A Vasárnapi Újság julius 22-iki legújabb számában képeket közöl a budapesti uj telefon- központról, a trónörököspár meggyilkolása helyén emelt szerajevói emlékműről, melyet a múlt na­pokban avattak föl, a gyilkosság harmadik év­fordulója alkalmával. Közli e szám az uj állam­titkárok és Budapest uj főkapitányának arczké- peit és aktuális harcztéri képeket azokról a he­lyekről, melyekért a közelmúlt napokban nagy küzdelmek folytak: Halicsról és a Magyaros-Te­tőről Baránszky rajzai után Kaluszról fényképfel­vételek után. Szövegrészében Pékár Gyula ere­deti regényének és egy fordított regénynek köz­lése mellett foglalkozik a német birodalmi kan- czellár-változással, az uj telefonközponttal s tár- czát közöl Szőllősi Zsigmondtól, költeményt Len­kei Henriktől, stb. A Vasárnapi Újság elő­fizetési ára negyedévre öt korona, a „Világ- króniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Képviaelőjelölós. A nagykárolyi választó- kerület polgársága a vasárnap megtartott jelölő értekezletén a kerület képviselőjelöltjévé egyhan­gúlag, pártállásra való tekintet nélkül dr. Falussy Árpád nyug. főispánt jelölte. Figyelmeztetés I Felhívjuk gazdatársaink figyelmét, hogy a gyümölcsfáikon nagyobbrészt az ágrészeken is mutatkozó száraz és félszáraz összesodrott hernyó-tojással tele leveleket most kevesebb munkával azonnal kézzel és metszőolló használásával szedjék, vagy szedessék le, később már úgy oda lesz ragasztva hernyónyálkával, hogy az ágak egyrészét is le fog kelleni vagdosni, ezen száraz öszszesodródott levelek televannak milliónyi apró tojásokkal amiből már most is, de különö­sen tavasszal mindmegannyi hernyó fog előbujni, a leszedett levelek gondosan összeszedendők, azon­nal elégetendők, e munkát most magunk is el­végezhetjük ne hagyjuk tehát télire vagy kora ta­vaszra az irtást, annál is inkább mivel most ke­vesebb költségbe kerül a munka teljesítése és ami fő, biztosabb munkát végezhetünk most, mint kora tavaszai, a mikor a hideg is gátol a munka pontos végrehajtásában. Gazd. Egyesület. , , . , , i Lapunk zártakor vesszük Puskás Antal. I , . , , „ , , . I a hírt, hogy Puskas An­tal, nyug. pénzügyi felügyelő, ma, szerdán dél­előtt 73 éves korában elhunyt. A boldogult te­metésére vonatkozólag most történnek az intéz­kedések. Milyen tankönyveket nem kell vá­sárolni. A kultuszkormány körrendeletét küldött az összes iskolákhoz, amely szerint a jövő tanév­től kezdve további intézkedésig a tanulók nyelv­tani, számtani, mértani és énekeskönyveket nem kötelesek vásárolni. A rendelet megokolása az, hogy a kormány ezzel is tehermentesíteni akarja az anyagi gondokkal küzdő szülőket. A 12. honvódezred az olasz fronton. A 12 honvédezred hősi küzdelmeiről, melyben a mi fiaink is szolgálnak, a Szamos a következő tudósítást közli: Kosztanyevicától délre a 16. isonzói csata előtt egy messze előrerugó, zsák- alaku öböl volt az állásunk, amelyet katonáink a község nevének illő elnémetesitésével „Hunds- loch“-nak (Hudilog) kereszteltek. Mert igazán kutyaszorító is volt az arcvonalnak ez a sajátságu szabálytalansága, melyet csak a vonalnak a szívós védelem miatt való megmerevedése magyaráz­hatott. Nem szívesen adunk föl itt a Karszton egyetlen lépésnyi területet sem: igy maradt meg ez a hudilogi zsák is úgy, a hogy a harcok közben kialakult, előretolt bástya a Kraszt kőren­getegében. Az ellenség elölről és ugyanakkor jobbról-balról odanyomult, félivben körülzárta az állást, amely éjszakánként olyan volt a világitó röppentyűk fényében, mint egy vészterhesen égő félkör. Ott, ahol a zsák előrerugott Koszta- nyevida felé, a 220-as magaslaton az egész tava­szon át a 10. isonzói csatáig a 12. honvédgyalog­ezred állt. Élűiről, hátulról és az északnyugati szárnyról zuhogott az olasz gránátok kereszttüze és sokszor a gyakorlott fül is alig tudta kiokos­kodni a hang irányából, hogy ellenséges ütegtől jön-e, vagy a mieinktől? A kőmezőn egyik lyu­kat a másik után fúrták a 21-es és 28-as olasz aczéltömegek. Az ördög öreganyja ugyancsak ropta itt a tánczot minden éjszaka. De a 12-es honvédek nyugodtan tűrték a vad játékot, sán- czot ástak és dolgoztak, lőttek, szúrtak, danoltak és meghaltak e halálmezőn, már ahogy a sors kívánta tőlük. Egyik ilyen karszti éjszakán, ami­kor megint láthatatlan hatalmak zenebonája dúlt, a levegő fütyült, robbant és a földóriások léptei­től döngött, a 10. csata alatt a 12-esek vonalába kerültem. Mint érczböl vágott oszlopok, úgy álltak őrt a szatmáriak az árkokban. A levegő­ben őrjöngve ugráltak a világitó röppentyűk, sokszor egész szőlőfürtökben lógtak a fejünk fö­lött. Odaát mintha megtébolyult volna egy tarack­üteg. Hihetetlen, mennyi aczélt és tüzet okádott. A szatmáriak már a futóárkokon dolgoztak, ami­ket az ellenség szétcsépelt. Meggörnyedve álltak ott az éjszaka homályában, idegen földön, olyan ország kősivatagában, amelynek néhai lakói, nyelve, sziklái és pusztaságai vadidegenek voltak nekik, a dús magyar föld fiainak. Tán még iskolai em­lék se fűzte őket veszendő szálaival a szlovén Karsztnak e szomorú, meggyötört földjéhez. De azt az egyet tudták : ez is egy darabja a hazának, ezzel is a hazát védik, a hazát tágabb értelemben, egy darabja ez a hatalmas, nagy összetartozásnak, amelyben az ő otthoni nyugvó, kalászokkal sze­gett falvaik sorsa el van jegyezve e panaszos, vérző kőmezővel. Csak ez összetartozásnak öntu­datos felfogásából teremhet az a büszke, erős hűség, amellyel az egyszerű honvéd ott a Karsz­ton minden követ, minden bokrot megvédelmez. Egyik kaverna sziklatorkában hálásan, elragadtatva szorítom meg egyiknek a kezét. Ifjúsága dacára arca megszürkült már itt a nedves szakadék hosz- szu heteiben, de minden vonása csupa bizalom és erő. Sok mindent megtanultunk mi Ausztriában, szólt hozzám. A vidékeket, a beszédet, a hős ez- redeket és a tengert, amely közösen a miénk, mind a ketten meghalnánk, ha az egyikőnk elvesz­tené. Már ezentúl mi jobban megértjük egymást. Hiszen testvérek volnánk. — Olyan józanul mondta ezt, olyan magától értetődően. Fölöttünk a mozsarak vassal döfködték a remegő földet, a halál járt fölöttünk és itt lenn a magyar harczos az élet programmját hirdette . . . Öngyilkosság. Bán Márta tizenöt éves napszámos leány édes anyjának gyarmat-utczai lakásán tegnapelőtt reggel fölakasztotta magát s mire tettét észrevették, már meghalt. A szeren­csétlen végzetes tettét hisztérikus rohamában kö­vette el. A kereskedelmi és iparkamara ezúton értesíti érdekeltségét hogy a birtokukban lévő pla­tina csoportba tartozó fémkészletüket az 1128/1917. M. E. sz. rendelet értelmében haladéktalanul je­lentsék be, mivel ellenesetben kihágást követnek el, s az a törvény értelmében büntettetik. Anyakönyvi közlemények. A nagybá­nyai anyakönyvi hivatalnál legutóbb a következő bejegyzések tétettek. Születtek: Jul. 14. Máriás János bányásznak Mária; jul. 13. Gallisz István kereskedőnek Péter; jul. 18. Fülöp Andor kir. erdészeti számvizsgálónak Imre nevű gyermeke. — Elhaltak: jul. 14. Keresztessy Mihály ny. járási csendőrörmester, rk., 60 év, vizkór; Mihálovits Györgyné bányász neje, gk., 66 év, végbélrák; jul. 20. Jégh Károly csizmadia, ref., 67 éves, máj­rák; jul. 19. özv. Kovács Gusztávné városi fő­mérnök neje, rk., 65 év, agyhüdés; jul. 20. Ar- gyelán Mihály volt felekezeti tanító, gk., 74 év, vizkór, városi kórház; jul. 20. Skripecz Margit, asztalos-segéd gyermeke, rk., 5 és Vs hó, mell- hártyalob. — Házasságot kötöttek: Jul. 15. Bo- zsa László bányász és Tóth Julia borpataki la­kosok. — Kihirdetés alatt állanak: Török Ferenc és Szeőke Eleonora helybeli lakosok. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nagybánya bz. kir. rend. tan. város hivatalos közleményei. 4016—917. szám. Hirdetmény. Figyelmeztetem a birtokos közönséget, hogy az idei termésből a búza, rozs, árpa és zab csép- lés eredménye a községi elöljáróságnál bejelen­tendő s ezért felhívom az érdekelteket, hogy a cséplés befejezésekor a kicsépelt mennyiséget dr. Stoll Tibor t. ügyész irodájában a rendelkezé­sükre bocsátandó iv kitöltésével hetenként el ne mulasszák. Minthogy a város területén a szomszédos községbeliek is birtokosok, ezek pedig búza, árpa, zab és rozs terményeiket falura szállítják és ott szokták kicsépelni, felhívom ezen gazdákat, hogy a nyilvántartás pontossága érdekében ezen kö­rülményt dr. Stoll Tibor t. ügyész irodájában je­lentsék be. Felhívom a figyelmet a rendelet rendkívüli fontosságra s arra a körülményre, hogy aki a be­jelentést elmulasztja, vagy a terményeket elrejti, szigorúan fog megbüntettetni. Nagybánya, 1917. julius 25. Mv. Thordai Imre s. k., h. polgármester. 3491—1917. szám. Hirdetmény. A tengeri, burgonya és egyéb földtermé­nyekkel, amelyek emberi táplálékul is felhasznál­hatók, a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok kö­vetkeztében különösen gazdálkodni kell s azok­ból mentül kevesebb használandó fel az állatok, de különösen a sertések táplálására. Gondoskodni kellett az iránt, hogy ezen tár­gyak mással pótolhassanak és ezen célra a ser­tések táplálására igen jónak bizonyult a saspáf- rád (Pteridíum aquilinum) gyökere, a melynek táp­értéke felülmúlja a burgonya és répa tápértékét. Ezen sertéstápszer gyűjtése, kezelése és mi­kénti felhasználása tárgyában kiadott füzet, a vá­rosháza iroda helyiségében a jelentkezőknek díj­mentesen adatik ki. Nagybánya, 1917. julius 18. A VÁROS TANÁCSA. Dr. Makray Mihály s. k., polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents