Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-04-05 / 14. szám

2 NAGYBÁNYA 1917. április 5. tése hosszabb időt és alaposabb előkészí­tést igényelnek; — a másikba a sürgős segítések iránti kérelmeiket csoportosítot­ták, azokat, .amelyek lehetővé tegyék, hogy a háború még hátralevő ideje alatt legalább megélhetésüket biztosítsák és az elpusztulástól megmentsék őket. I. A háború utáni időkre a következőket kérik : 1. a fizetési osztályok jelenlegi rendszeré­nek megváltoztatását; az utolsó fizetési osztálynak 2400 korona kezdőfizetéssel való megállapítását, a többi fi­zetési osztályoknak pedig akként való megálla­pítását, hogy e kezdőfizetés arányában emel­kedő javadalmazások állapíttassanak meg; 2. a szolgálati pótléknak akként való meg­állapítását, hogy az ugyanazon fizetési osztály­ban eltöltött hosszabb szolgálati idő alatt több szolgálati pótlékot kapjon a tisztviselő akkor, ha bármely rajta kívül álló oknál fogva maga­sabb fizetési osztályba elő nem léphet; 3. a szolgálati dijak eltörlését; 4. a tisztviselők fizetésének fölvételéről szóló nyugták bélyeg- és illetékmentességét, a javadalmazások adómentességét; 5. annak kimondását, hogy a köztisztvise­lők fizetése egészen vagy túlnyomó részben kivétessék a végrehajtás alól; 6. annak törvényhozási kimondását, hogy a háborús évek kétszeresen számíttassanak be a köztisztviselőknél éppen úgy, mint a katona­ságnál ; 7. végül a szolgálati pragmatika megalko­tását minden vonalon. II. Azok a kérelmek, * amiknek a teljesítését már most kérik, a következők: 1. Rendkívüli külön államsegélyt kérnek az összes köztisztviselők és a nyugdíjasok ré­szére a háború miatti türhetlen drágaság és ráadásul az elmúlt tél nagy szigora miatt. Kérik ezt akként, hogy az eddig élvezett 25 — 30 — 35 százalék háborús drágasági pótlék 100 százalékra egészittessék ki, addig is, mig a tisztviselői javadalmak újból rendeztetnek. 2. Kérik a családi pótlékok fölemelését. Mert köztudomású, hogy ma évi 200 koronából egy gyermeket nem csak táplálni, de ruházni sem lehet. Hiszen egy 8 — 10 éves gyermek ru­hája 120—150 korona, egy pár gyermekczipő 40-00 korona. 3. Kérik a lakáspénzeknek a szintén óriási sor beláthatatlanul sok mindenféléből, rosszból, jóból, harmatcseppekből s viharokból, gyertya­fényekből s villámokból, gyermekszemekből s égő falvakból, csókokból s halálhörgésekből áll: de ezt mind sorba állítja egy gondolat, az a bizonyos gondolat, mely nagyot gondol a lélekről s értékéről, örök jussáról s isteni élet­hivatásáról. Az a sor azért mégis sor, ha rossz is sorakozik benne : a fődolog az, hogy a rossz sorban áll s hogy a sort a jó, az örök jó kommandirozza, - az a fő, hogy a rossz is csak cseléd és közkatona, aki a jót szolgálja s aki küzd annak a katasztrófákban s szenvedé­sekben, a tavaszi hantban s a sirgöröngyben érvényesülő jó hatalomnak, a győzelmes jóság­nak, az Istennek szolgálatában. Aki igy hisz Istenben s önmagában, aki azt hiszi, hogy neki a kozmikus erők zenebo­nájában is van szava, még pedig szava az Isten­hez, aki azt hiszi, hogy agyagedényben — saját törékeny testében — lelket, azaz örök értéket hordoz, mely hegyóriások zuzójában s világok ütközésében sem törhetik össze, aki azt hiszi, hogy a jónak győzelmes hatalma a világégések hamujából is kiemeli a lelket s mint gyöngyöt az Isten kedvtelésének napsugarába s szereié­nek arányába foglalja : az hisz az erkölcsi világ­rendben. A blazirt ember a világban s a harcban csak romot, csak törést és szakítást lát; az még az áldozatban is csak veszteséget s rezig- nációt rögzít, de hát az ilyen embernek sötét a lelke s épp azért nem veszi tekintetbe a nagy valóságnak többi oldalait, főleg a szellem fel­sőségét s az erkölcsi értékeket. Pedig ezekből is van itt; de még mennyi! Hiszen az a hős, arányokban felemelkedett lakbérek arányában való fölemelését. 4. Kérik továbbá, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy a köztisztviselők és nyugdíjasok elsőrendű ellátási czikkeikből a legszükségeseb­beket, a teljesen nélkülözhetetleneket, a köz­vetítő kereskedelem árdrágító közrehatása nél­kül szerezhessék meg. Ilyen legszükségesebb czikkek a liszt és kenyéren kívül a zsir, a burgonya, a főzelék- nemüek, a czukor, a ruházati czikkek: posztó, vászonnemüek, lábbeli készítéséhez szükséges bőrök és talpbőrök és a tüzelőanyag (szén és fa.) 5. Végül azt kérik, hogy azoknak, akik a múlt évben igénybe vett beszerzési előleget igénybe vették, tekintettel a tél szigorára és az azzal járó rendkívüli kiadásokra, az előleg vissza­fizetése elengedtessék, vagy legalább adassák halasztás részükre. A mai rettenetes viszonyok között bizony minimálisak, szerények e követe­lések. S mi hisszük is, ha az ország köz- tisztviselői kara egy emberként száll síkra, méltányos s emberies követeléseikkel szemben elutasító álláspontra senki sem helyezkedhetik! HÍREK. Aprilis 4. A hó elseje alkalmából vidéki elő­fizetőinket kérjük hátralékaik beküldé­sére, nehogy a lap szétküldésében fen- akadüs álljon be. Személyi hírek. Szabó István főhadnagy, a nagy- kanizsai cs. és kir. katonai alreáliskola tanára pár na­pot városunkban töltött — Dr. Wagner József ezred- orvos nehány napig itthon időzött. — Moldován László huszárhadnagy a húsvéti ünnepekre haza érkezett. — Dr. Bohatiel Kornél főhadnagy, ügyvéd, ki a háború kitörése óta állandóan a fronton van, pár heti tartózko­dásra haza érkezett. — Pásztor István főhadnagy, fő- gimnáziumi tanár a húsvéti ünnepekre haza érkezett. — Harácsek László miniszteri tanácsos az ünnepeket városunkban tölti. Kinevezések. Őfelsége a király Rozncr István ügyvédjelöltet hadnagygyá nevezte ki. - Szigyártó Pál hadapródot zászlóssá léptették elő. Kitüntetés. Őfelsége a király Hidlán János | hadnagyot az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért az ezüst vitézségi érem­mel tüntette ki. mikor áldozatot hozott s mondjuk, letört, nem­csak életet adott, de nagy eszményi tartalmat I is mentett meg, — nemcsak űrt hagyott maga j után, de egy menyországra való fényt is gyúj­tott ki maga körül, nemcsak a vérét ontotta, de vére szivárságának nyomában tért foglalt a becsületnek, a hűségnek, a többembernek. S ez a vér folyton szivárog s forrásai kiapadhatatlanok ; olyan az, mint a szentek legendáiban az olaj fakadása, mely csontjaikból szivárog s hiába meregetik, mert ki nem merítik. A szellem kenete is a hősők nagy leikéből való s velük való érintkezésben hévül s épül, rajtuk buzdul a | nemzedékek sora. Minden hős egy-egy eszményi j tőkéje a lelki megújulásnak s mindegyikből olyan uttaposó lesz, aki a latin költő szerint: „pro semita feci viam“, keskeny ösvényt széles j országuttá tapos, melyen nemzedékek járnak, ! még pedig ideálok világosságban nagy, örök ! célok felé. Nagyobb szolgálatot a nemzetnek s az egész emberiségnek senki sem tehet, mintha fényt j gyújt neki sötétségben. A sötétségen búslakod­hatunk, sirhatunk a háború borzalmain, botrán- kozhatunk az irracionális, embertelen esemé­nyeken ; de mindezzel sem a sötétséget föl nem derítjük, sem a borzalmat meg nem szün­tetjük. Annak más útja s más módja van ; a sötétségbe ugyanis fény kell s a káoszba rend kell s ez a fény nem lehet más, mint az a nagy hit, hogy a történelmi káoszban is nagy rend érvényesül s hogy a világ értelmének kulcsa nem a fizis, hanem a szellem. Ez a hit gyújt ki sötét időkben fényes lelkeket ! Proháázka Ottokár. Nagyheti ünnepi szertartások. A róm. kath. templomban nagycsütörtökön 9 órakor szent mise, délután 5 órakor lamentacio. Nagypénte­ken 9 órakor kezdődnek a szertartások; dél­után 5 órakor dr. Czombel Lajos prédikál, utána Jeremiás siralmai, szentségbetétei. Nagyszom­baton reggel 7 órakor tűz, keresztvíz szentelés, 9 órakor ünnepélyes szent mise. Délután 5 óra­kor a minoritáknál, 6 órakor a főtemplomban feltámadás. Husvét vasárnap reggel 6 és 7 óra­kor a húsvéti ételek megszentelése; 8 és 9 órakor csendes mise; 10 órakor ünnepélyes nagy mise; délután 6 órakor prédikál és litá­niát tart Szőke Béla. Husvét hétfőn 8 és 9 órakor kismise, 10 órakor ünnepélyes mise. Délután G órakor prédikál Bujdos Balázs. Litania. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban a következő adományok folytak be: Izsák Márton 1 K 70 f, Füíöp Antalnő 4 K, Harácsek Vilmos 50 fillér, Wiener­berger Károly 2 K 24 fillér, Tömlő Miklós 1 K, K. Pauer Viktor 12 K, István szálló 1 K 60 f, Spinetti örökösök 3 K 70 f. Lapunk legutóbbi számában 4370 K 74 fillért mutattunk ki. Az újabb adományok­kal az alap 4397 K 48 fillérre növekedett. További szives adományokat kérünk! Szatmárvármegye belső hadtáp terület. A bel­ügyminiszter a hadügyminiszterrel egyetértőieg Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyéket a belső hadtápvonalba osztotta be. A hir, nagy kons- ternációt keltett a közönség körében, a háború férfi hiszterikái siettek az eseményt naggyá fújni és riasztó kommentárokkal ellátni. Első formá­jában a hir úgy került forgalomba, hogy a vár­megye belső hadszíntérré lett nyilvánítva, ami­vel többféle erélyes rendszabály életbelépése van egybekötve. A belső hadszíntéren köztudo­más szerint tilos a közlekedés úgy vasúton, mint gyalog vagy tengelyen és e tilalom alól kivé­telt csak indokolt esetekben tehet a katonai ha­tóság, amely eme kivételes esetekben kiállíthat utazási igazolványokat. Ugyancsak a belső had­színtéren alkalmazandó rendszabályokhoz tarto­zik a levél és távirat cenzúra életbeléptetése és a távbeszélő forgalom korlátozása. Minthogy ezen intézkedések megtételére sem a katonai, sem a polgári hatóságok nem kaptak utasítást felsőbb hatóságaiktól, maguk a hivatalok sem tudták, hogy a belső hadtápterületté való nyil­vánítással együtt fog-e járni ezeknek a rend­szabályoknak az életbeléptetése. Minthogy azon­ban e három vármegye belső hadtápterület jel­lege már vasárnap, április hó 1-én életbe lé­pett és mindezideig sem a katonai utazási iga­zolvány kényszerről, sem a postai cenzúra élet- beléptetéséről, sem a távbeszélő forgalom kor­látozásáról intézkedés nem történt, mint illeté­kes helyről értesülünk, ezen túl sem fog semmi intézkedés sem történni. A három vármegyé­nek a belső hadtápterületbe való beosztása tisztán katonai jelleggel bir és a polgári kö­zönség életviszonyait semmiben sem érinti. Nagy katonai hangverseny. Városunk egyhangú, szürke életébe, ha csak egy­két napra is, bizonyára nagy élénkséget fog hozni az a katonai hangverseny, me­lyet e hó 14-én a Lendvay-szinház termé­ben rendez a 12. sappeur zászlóalj nagy­bányai különítménye a háborúban elesett sappeur tisztek közös emlékoszlopa javára. A hangverseny rendezésére az engedélyt Gelogovszky sappeurinspektor készséggel megadta s a kassai katonai parancsnok­ság a hangversenyen való közreműködésre a 65. gyalogezred zenekarát vezényelte ki. Bár a műsor összeállításán csak most fáradoznak, már előre is jelezhető, hogy nagyszabású hangversenynek nézünk elébe, mely ritka műélvezettel kecsegtet. A ren­dezőség élén Schumacher sappeur főhad­nagy áll, ki itt tartózkodása alatt máris ked­velt tagja lett előkelő társadalmunknak. „Doktor Senki“ Ez a cime Gábor Andor, a szikrázóan eleven tollú magyar iró legújabb humoros regényének, amelyet a „Szépasszony“ „Dollárpapa“ s több más nagysikerű darab szer­

Next

/
Thumbnails
Contents