Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-03-22 / 12. szám

NAGYBÁNYA

3

még élénk emlékezetében lehet mindenkinek, hogy a Ferenczy művész-család kiállítása minő óriási sikert aratott s nemcsak a nagy közönség, de a kritika is minő osztatlan tetszéssel fogadta.

S ma, alig pár hónapra rá óriási sikereinek, ott nyugszik a ravatalon.

Halála óriási veszteség a magyar művészetre, de szinte pótolhatatlan veszteség a nagybányai festőiskolára, melyet túláradó szeretettel beczé- zett, mely egészen a szivéhez nőtt.

Mi nagybányaiak benne nemcsak a kiváló művészt, hanem a nemesszivü embert, a szerető jóbarátot is siratjuk, ki évekre terjedő ittlakása alatt fenkölt gondolkozásával, páratlan szerénységével s nemes szívre való érzelmeivel csak jóbarátokat, tisztelőket szerzett magának.

Halálának hire még vasárnap délután megérkezett városunkba s általános nagy részvétet keltett városszerte. A festőiskolára azonnal felvonták a gyászlobogót s Thorma János festőművész hétfőn reggel a fővárosba utazott, hogy a nagybányai festőkolónia nevében koszorút helyezzen a koporsóra s résztvegyen a nagy festőművész temetésén, ki oly közel állott a mi szivünkhöz.

A gyászeset hire városunkban érte feleségét is, aki betegeskedve a telet városunkban töltötte. Hétfőn érkezett városunka Ferenczy Valér festőművész is, hogy beteg édes anyját előkészítse a várható katasztrófára s ő is csak itt tudta meg, hogy amig ő utón volt, addig édes atyja kiszenvedett.

Ferenczy Károly haláláról a nagybányai festőiskola a következő gyászjelentést adta ki: A Nagybányai Festők Társasága tagjai mély meg- illetődéssel jelentik a fájdalmas veszteséget, hogy egykori buzgó elnökük, kiváló tagtársuk és a nagybányai festőiskola tanára Ferenczy Károly festőművész, akadémiai tanár 1917. márczius hó 18-án Budapesten elhunyt. Nagy halottunk, mint a modern magyar festészet úttörője és messze kimagasló mestere a kultúra felvirágoztatása körül hervadhatlan és soha el nem enyésző érdemeket szerzett. Emlékét kegyeletes nagyrabecsüléssel fogjuk megőrizni! Nagybánya, 1917. év márczius hó 19.

A boldogultat a Szépművészeti Muzeum palotájában helyezték ravatalra s a fővárosi művész és iró világ, nemkülönben közéletünk kiváló1917. március 22.

tudomány előtt is titok. Nem a körnek egy része, nem az elipszisé, még kevésbé egyenes vonal, — de melyek a törvényei ? Törvényeit nem ismerjük. A végtelenbe hosszabbítva, hova jut, — nem tudjuk. Számtalan égi test útját hosszú évek során át tanulmányozhatja a csillagvizsgáló, anélkül, hogy megsejtené, hol az a rejtett pont, amely körül az az égitest mozog.

így, ilyen tanácstalanul állunk mi, megoldhatatlan probléma előtt, ha annak az erőnek, annak a törvénynek belső mivoltát földeríteni készülünk, amely a művész lelkét vezérli napjain s a mindenségen keresztül. Hol az a nagy erőczentrum, amely körül útja viszi ? Miért tér el irányától ? Vagy talán a látszólagos az az eltérés? . . . Egy ismeretlen huilámvetődésnek apró elhajlása ? Hol az a pont, ahonnan az a vonal, az a végtelen ut titokzatos fordulóival, kerülőivel belátható?

Ferenczy siet, késik, látszólag megáll, aztán ismét siet, anélkül, hogy élete külső viszonyaiban a magyarázatot meglelhetnők.

Egy azonban biztos : eddig még szüntelen emelkedőben van.

Formavilága gazdagodik. Szinakkordjai mélyebbek, erősebbek és egyszersmind változatosabbak ma, mint voltak néhány évvel ezelőtt. Csak ő maga nem változik, sőt az a csekély életrevalóság is, ami beléje szorult, csökkenni látszik napról-napra.

Mindinkább látjuk múló személyének, úgyszólván elpárolgását, az átlátszóbbá és átlát- szóbbá tisztuló hüvely alatt mindinkább az örök erők működését véljük észrevehetni.

Festett, festett, inig öröklött vagyona elságainak élénk részvéte mellett onnan helyezték kedden délután örök nyugalomra. Temetését a i művészeti főiskola rendezte.

I _____ ,________________________________

FI I R E K.

Márczius 21,

Személyi hírek. Pr. Makray Mihály polgármester hivatalos ügyekben Debreczenbe, onnan pedig Nagy- j károlyba, a vármegye közgyűlésére utazott. — Dr. Kiss- ling Rudolf vezérfőtörzsorvos a vöröskereszt kórház i megvizsgálására kíséretével városunkba érkezett.

Kitüntetések. Őfelsége a király Nagy Z. Sándor városunk főmérnökének, építész had- j nagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz I magatartásáért a signum laudist adományozta.

I - Őfelsége a király Izsák Elemér ügyvédjelöltet, hadnagyot, az ellenséggel szemben tanusi- I tott vitéz és bátor magatartásáért a katonai érdemkereszt kardokkal ellátott III. osztályával tüntette ki.

Márczius 15. A szabadság nagy napjának évfordulóját igen szép ünnepséggel ünnepelte meg a főgimnázium Petőfi-önképzőköre. Az ünnepélyt a Himnusz nyitotta meg, melyet a vegyes kar adott elő Borbás Géza tanár vezetése alatt, majd a főgimnáziurni zenekar Németh Béla tanár vezetésével a Török-indulót mutatta , be. Úgy az énekkar, mint a zenekar brillírozott. ; Farkas Béla szép szavalata után Németh Béla I tanár tartotta meg magvas, gyújtó hatású ün- ! népi beszédét, aki beszédében a nagy nap jelentőségével foglalkozott, megszivlelésre méltó I intelmeket intézve az ifjúsághoz. Füley Gusz- ! táv pompásan szavalt; nemkülönben Go,ál 1st- | ! ván, aki Soltész Elemér zongora és Juhász j I Károly hegedükisérete mellett A vándormadár ez. költeményt mutatta be inelodrámaszerüen. A vegyeskar kurucznótáival is igen nagy hatást I ért el. A szép ünnepély, melyen igen nagy kö- ! I zönség volt jelen, a Rákóczi-indulóval ért véget.

A hadsegélyzó bizottság ülése. A hadsegélyző ! bizottság szombaton délelőtt 11 órakor Égly Mihály h. elnök elnöklete alatt ülést tartott, melyen a had segélyezés módjait beszélték meg. A bizottság nagy sajnálattal vette tudomásul, hogy Neubauer Ferencz min. tanácsos elnök a városból való elköltözése miatt elnöki tisztéről lemondott s Égly Mihály indítványára a távozó elnök kiváló érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. Szabó József főerdőtanácsos indítványára a bizottság elhatározta, hogy az elnöki széket csak a háború lezajlása után töltik be véglegesen,

fogyott, Festett akkor is, amikor pénze egyáltalában nem volt. Hogyan, mivel ? Sem nem tudta, sem nem törődött vele. Talán az ég madarai hordtak neki festéket, ecsetet s vásznat? Mert hogy táplálkozott és evett is, azt alig hiszi, aki látja. Órákig látjuk előkelőén törékeny alakját a festőállvány előtt, — féltjük, támogatni szeretnék, vagy odakötözni ha szél fuj, és ő még fáradtságot sem érez. Izmai nincsenek, de teli van lelki erővel. Hátha az akarat a hatalom benne ? Lehetetlen, hisz abban a szelíd arezban akaratot nem látunk . . . Nincs saját akarata, hogy is lenne, benne Valaki más akar. Az ember hinni kezd az Elhivattatásban.

Jött a szimbolizmus, jött az érdekes, de rendszertelen keresés, jöttek a ma fölkapott, már elfelejtett bálványok, — Ferenczyt mindez nem zavarta meg.

Társai törték fejüket, hogy útat-módot leljenek a természet titkainak meglépésére, — Ferenczyt ilyesmi sem nyugtalanította. Ő magának a természetnek egy érzékeny része, s tudott s látott, szinte keresés nélkül. Főleg en- i nek köszönheti, 1 ogy a festés mesterségét arány- ; lag oly gyorsan, olyan egyszerre tanulta meg. j Dolgozott a szó igaz értelmében, mig a többiek meddő bölcselkedéssel akartak soron kívül be- | lopózni a szentélybe. Hiába tekinthetlek mind : szorgalmasabban hátra, hogy megítéljék a be- ! járt utat : bizony csak egy helyt vesztegeltek ; mégis. Ferenczy nem tekintgetett hátra, nem ' törődött azzal, hogy nagy áramok sodra merre ' viszi, - a bensőjében levő iránytű után igazodott. !

Mint emberről, vajmi keveset Írhatunk róla. j

Élete nyugodtan, szinte észrevétlenül folyamikor az uj helyzetről s az uj munkakörről a bizottság teljesen tájékozódott lesz s az ideig I az elnöki tiszt ellátására fölkérték Égly Mihály I főjegyzőt, h. elnököt, aki e megtisztelő megbízást a legnagyobb készséggel vállalta. A bizottság úgy döntött, hogy a felmerülő esetekben a segélyezés foganatosításával az elnökséget bízta meg, Székely Árpád pénztárost pedig fölkérte,

1 hogy|a]segélypénzeket helyezze takarékpénztárba í gyümölcsöző kezelés végett.

Vizsgatétel. Az elmúlt héten Szatmárott a posta és távirda igazgatóság kiküldöttei előtt a posta- és távirda és telefonkezelői vizsgát városunkból fírassoványi Ilonka, Dobró Irma, Magyar Erzsi és Stella Miczi igen szép sikerrel letették.

Szép adomány. Virág István polgártársunk, a ref. egyház presbytere 1000 koronás adományt adott át a lelkészi hivatalnak, hogy ez összeg kamatait árvagyermekek felruházására fordítsák. E szép adomány nemes szívre vall, melyet a kisérő pár sor, mutat be nemességének egész nagyságában. „Én is árva gyermek voltam, úgymond, s a jó Isten megsegített. Hadd érezze más árva is a megsegitő szeretet gondoskodását.“

Ne feledkezzünk meg a nagybányai rokkant katonák alapjáról. Névnapi vagy más örömünnepi költségeinket ajánljuk föl az alap javára!

Véres fegyverhasznáiat. Vasárnap délután a Korona szállóból a csendőrökért telefonáltak azzal, hogy a helyiségben egy ittas német katona garázdálkodik. Nagy Botos Bertalan népfölkelő őrmester, aki jeíenieg a csendőröknél teljesít szolgálatot s aki azelőtt csendőr volt, csakhamar megjelent a Korona-ban s a garázdálkodó német katonát és egy civil német munkást, aki a macskamezői vasútnál van alkalmazásban, felhívta, hogy kövessék őt a rendőrségre. A civil munkás a Szent Miklós-téren elkapta Botos csendőrörmester kardját s botjával reá ütött. Botos csendőr erre kardiával végig vágott támadójának fején, úgy, hogy rögtön elöntötte a vér. A vér láttára meghunyászkodtak s követték a csendőrt a városházára. A városháza közelében a német katona azonban egérutat vett, elszaladt. Botos csendőr civil foglyát őrizetbe adva, üldözőbe vette a katonát és egész Felsőujfaluig követté, hol mint vasúti munkások több német katona van elszállásolva. Ezek a katonák, akiknek már társuk elmondta a történteket, a csendőrt először szívesen fogadták, de később becsalva egy házba, reárohantak és megverték. A csendőr elvett fegyverét a csendőrdogál ; szenvedély, becsvágy, vagy más eféle, aminél fogvást az iró megrajzolhatja élete útját, nem igen háborgatták őt soha. Társait, akikről szó lesz, követhetjük az aktuális élet tarka ösvényén s ott több novellisztikus adattal rendelkezünk majd, — talán könnyebb, de biztosabb utón érünk teljes megértésükhöz.

Ismerősei, barátai sem várnak Ferenczytői egyebet művészi alkotásnál; az élet ösvényén semmi különös érdek nem fűzhet ahhoz, akiknek az életből oly kevés az, ami kell.

Miért szeretjük mégis annyira Ferenczyt, az embert is ?

Mert életének teljes lefolyása, egyetemben egyénisége különösségével, megtanít bennünket hinni, nem a vak fátumban, de egy magasabb és bölcs Rendeltetésben.

Ha látjuk, hogy ez az ember, czéljai elérése érdekében mitsem cselekszik, csak mint a virág tárja kelyhét a napsugár felé és ha látjuk, hogy mégis minden sikerül, amit tiszta lelke önzetlenségével óhajt, nem zárkózhatunk el az érzés elől, hogy nálunk különb lénnyel van dolgunk, akit lelke tisztasága oly erőssé tesz, hogy puszta kívánságára megnyílnak a kapuk, amelyeket mi ravaszsággal, erőszakkal és igen sok önösséggel döngetünk. És pedig, többnyire hiába döngetünk.

Fogyatékosságairól és hibáiról Írni bajos, mert az, ami nékünk fogyatékosságnak s hibának tűnhetik föl, munkájában elválhatatlanul egészíti ki erényeit.

Életének rajza végtelen egyszerű, - művészi egyénisége egész, egységes és öntudatlan.

Az ecset igazi mesterei ilyenek,