Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-02-22 / 8. szám

2

NAGYBÁNYA

1917. február 22.

F. hó 15-én reggel futótűzként terjedt el a megdöbbentő hir, hogy városunk közszeretetben álló főorvosa 14-én este 11 órakor hirtelen elhunyt. Megdöbbenéssel vettük tudomásul a váratlan csapás hírét. Hisz annyira hozzátartozott városunk társadalmának kedves képéhez dr. Herczinger Ferenc, hogy rokonszenves alakját, szomorú kénytelenséggel és bánatos belenyugvással fogjuk nélkülözni.

Amilyen szép, harmonikusan nyugodt volt az élete, olyanformán rendezte az örök Gondviselés megmásíthatatlan végzése az eltávozását. Férfikora teljében, emberszerető munkájának áldásos gyakorlását egy perezre sem szüntetve tűnt el közülünk, hogy fájdalmas emlékké váljon alakja, hangja, beteget biztató, egészségest kedvesen elszórakoztató modora.

Egyéniség volt. A maga utján járt. Vármegyénknek egyik legképzettebb orvosa, aki az orvosi tudomány napról-napra való fejlődését állandó figyelemmel kisérte s eredményeit a maga hatáskörében igyekezett érvényesíteni. Tudásán kívül azonban a feléje áramló bizalmat a beteggel szemben való egyéni eljárásának tudjuk be első sorban. Hivatásának teljesítését nemcsak abban kereste, hogy alapos vizsgálat alapján a bajt megállapítva s ellenszereit elrendelje, hanem mindig érdekes, jó humora beszélgetéssel igyekezett a beteg figyelmét teljesen elvonni bajától, a bajjal együttjáró töprengéstől. Egyéni megfigyelései, találó, ötletes észrevételei, olvasottsága, emberismerete, világlátottsága, közlékeny, nem zárkózott természete, bizalmat keltő modora szerezték meg neki a jól megérdemlett általános tiszteletet, nagyrabecsülést városunk müveit társadalmában. A nagy közönség, a nép pedig özönlött hozzá, mert főorvosi kötelességteljesitésének határát jóval túllépve nemcsak ingyen vizsgálta szegény betegeit, hanem ingyen orvossággal is ellátta őket, sőt sokszor, ahol szükséget látott, a sajátjából törekedett a betegséget növelő nyomort enyhíteni. Ezért szerette a nép, ezért rajongott érte, mert önzetlen jótevőjét találta meg benne. S ezért is siratta meg olyan őszintén. Azok a könnyek néma tanúságot tettek arról, hogy nemcsak általánosan tisztelt, szere- tett_ orvos távozott el közülünk, hanem a titokban” jóttevő jó ember is.

Élete nagyobb eseményeket nem mutat. Nagybányán született 1860. nov. 29-én s középiskolai tanulmányait Szatmáron, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Az egyetemes orvosi tudományokról szóló oklevélen kívül szemorvosi diplomát is szerzett s ezenkívül kitűnő szülész és mütő orvos is volt. 1890-ben jött haza Nagybányára, hogy elfoglalja a város képviselőtestületének határozata alapján nemes emlyek, úgyszintén az okszerű sertéshizlalók már régen rájöttek arra, hogy a kukoricza egymagában etetve korántsem oly kitűnő hizlaló takarmány, mint ahogy azt kényelmes és praktikus újításoktól elzárkózó gazdáink hiszik. így például a hazai takarmányozástan legtekintélyesebb tanára, Cselkó szerint az olajban gazdag takarmányok, mint pl. a kukoricza, lágy zsírt és szalonnát adnak, mig ellenben valamennyi zsírszegény takarmány kemény zsírt és szalonnát eredményez. Tudjuk, hogy legjobb szalonnája az árpával, tehát zsírszegény takarmánnyal hizlalt sertésnek van és azért van, hogy a legtöbb sertéshizlaló nemcsak tengerit, hanem árpát is etet. Miért? Mert tudjuk, hogy nem csupán a zsírtartalom az, melytől az állat zsírja képződik, hanem a takarmány keményítő- és fehérjetartalma. A kukoricza olajtartalmának csak 20n/0-át tudja az állat megemészteni, mig a 80°/0 az ürülékkel eltávozik és ez a 20°/o is lággyá és vizenyőssé teszi a szalonnát; nem is szólva arról, hogy megemésztése oly nagy munkát ró az állat belső szerveire, hogy azt a hasznos és zsir- képző anyagok felszívódása is megsínyli. Cselkó szerint a lágy zsir és szalonna üvegesnek tetszik s miután a húst is zsir szövi át, úgy tűnik, mintha a hús vizenyős volna. Legvizenyősebb- nek tetszik a biikkerdőben hizó sertés szalonnája, mert a bükkmagban nagyon sok az olaj. A lágy szalonna, mint tudjuk, nem oly tartós és Ízletes, mint a kemény. Mindezekből kitűnik,

lékü elődének, Lovrich Gyula dr. főorvosnak helyét. Fiatalon jött haza s értékes élete ezentúl Nagybányán telt el emberszerető hivatásának lelkiismeretes gyakorlása közben.

Zajos sikereket nem keresett, disztingvált egyénisége idegenkedett minden zajos külsőségtől. Annál elmélyedőbb lehetett benső élete; lelkesedett a szépért, jóért. Lakása az évek hosszú során át valóságos múzeummá lett: sok szép eredeti festmény, antik bútor, értékes műtárgy, ritkaság díszítette s tette melegebbé, kellemessé legénylakását.

Egész nemzedékek érezték humánus működésének áldásait. 27 éven át szolgálta városunk egészségüg3rét, 1891-től kezdve az áll. főgimnáziumnak iskolaorvosa és egészségtan tanára s a szamosvölgyi vasútnak is orvosa volt. Öt gyászlap hirdette a nagy veszteséget, amely a családot, a várost, a főgimnáziumot, a Részvény takarék- pénztárt, a szatmárnémeti kerületi munkás biztositó pénztárt, a szamosvölgyi vasutat stb. érte.

16-án d. u. 4 órakor kisértük ki a város, a főgimnázium, a hivatalok s a nagy közönség általános részvéte mellett kedves főorvosunkat utolsó útjára. (N. B.)

A család gyászjelentése igy hangzik:

Alólirottak a súlyos veszteség érzetében mély megindulással tudatják, hogy forrón szeretett testvérük, sógoruk és 'rokonuk, dr. Herczinger X. Ferenc Nagybánya város tiszti főorvosa és Szatmárvármegye tb. főorvosa f. év és hó 14-én este 11 órakor az utolsó kenet szentségében részesülve, fáradhatatlan életének 57-ik évében az Urban elhunyt. Drága halottunk kihűlt tetemeit f. hó 16-án d. u. 4 órakor kisérjük ki utolsó útjára, mig a szegényekkel sok jót tett leikéért f. hó 17-én d. e. 9 órakor mutatjuk be az engesztelő szentmise-áldozatot. Nagybánya, 1917. február 15. Áldás emlékére ! Nyugodjék békében. Herczinger Imre, özv. Bartók Kálmánná Herczinger Mária testvérei. Herczinger Imréné Pancaldi Ilona sógornője. Sághy Vilmosné Herczinger Ilona, dr. Térffy Henrikné Herczinger Gizella, Ehmann Gyuláné Herczinger Kornélia, Herczinger Margit és Ferenc húgai és öccse.

A családon kivü! gyászlapot adott ki Nagybánya szab. kir. r. t.' város tanácsa és tisztikára és pedig a következőkben:

Nagybánya sz. kir. r. t. város tanácsa és tisztikara a legmélyebb megilletődéssel jelenti, hogy feledhetetlen emlékezetű tisztviselőtársuk dr. Herczinger X. Ferenc városi ügyvezető fő orvos, vármegyei tb. főorvos, f. év február hó 14-én megrendítő váratlansággal elhunyt. A megboldogult 1890. év február havától állott a városi közegészségügyi intézmények élén s e negyed századot meghaladó időn át széleskörű tudásával, humanus érzelmeivel s ügybuzgó működésével maradandó betűkkel irta be nevét a város annaleseibe. Megrendítő halála is a kötelességek mezejéről hívta el, melyen a leghogy a csirátlanitott tengeri a sertés hizlalása szempontjából sokkal előnyösebb, mint a szemes kukoricza, mert az olaj eltávolitása úgy a zsir minőségét, mint mennyiségét megjavítja.

Szarvasmarhatakarmányozás. Az olajtartalom, mely káros a sertészsír és hús minőségére, viszont a marhahúséra igen előnyös. Célszerű tehát a tengericsira olajtalanitása után előállott olajpogácsának marhahizlalásra való felhasználása. Az okos gazda tehát a csírátlanítással kapott kukoricatermékeket céltudatosabban használhatja hizlalásra, mint a szemes kukoricát vagy annak daráját. Mert ahol keményebb húst és zsírt akarunk, mint pl. a sertésnél, ott több csirátlanitott kukoricadarát és csak kevés pogácsát vagy más fehérjedus erőtar- mányt etetünk, amikor pedig puhább húsra törekszünk mint pl. az ökör hizlalásánál, ott több kukoricapogácsát használhatunk. A kukoricapogácsa hizlalóértéke másfélszer akkora, mint a korpáé s úgy a fejős állatok tejkiválasztását, mint a birkák gyapjutermelését növeli.

Ne legyünk hát maradiak, hanem ha már nem is hiszünk vakon a szakemberek véleményének, tegyünk próbát az uj gyakorlati módszerrel.

Ez hazafias kötelességünk és a saját magunk anyagi érdeke is.

végső pillanatokig nagy kötelességérzettel állotta meg helyét. Mi az elhunytban nemcsak kedves tisztviselőtársunk, hanem a jóbarát elvesztését is gyászoljuk s emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! Nagybánya, 1917. február 15.

Továbbá a nagybányai állami főgymnázium, amelynek főorvosa s egészségügyi tanára volt, a Szatmár-németi munkásbiztositó pénztár, amelynek 23-éven át volt hűséges doktora, azután a nagybányai részvény takarékpénztár, melynek egyik alapitó és igazgatósági tagja volt, szintén adtak ki gyászlapot.

Asszonyainknak és mindenki másnak.

Most már bizonyos, hogy a háború sorsa s így a győzelmes béke elkövetkezése attól függ, hogy gazdaságilag kibirjuk-e a háború okozta megterheltetést, nevezetesen pedig, hogy Anglia és cinkostársaink kiéheztetési tervét keresztül tudjuk-e huzni. Minden azon fordul meg, hogy milyen kezekben vannak a kamara-kulcsok és pénztárcák.

Örömmel olvassuk özv. Báthory N.-nénak tollából ezeket a mindnyájunk által megszívlelendő itthoni háborús regulákat, melyeknek megtartása most lelkiismeretbeli kötelesség, mint ahogy azt Németország minden lakosa valóban meg is tartja :

1. Ne egyél és ne etess többet, ^mint amennyi a létföntartáshoz szükséges ! És ha százszor annyi telik is, száműzd a reggeli asztal vajától és gyümölcsízétől kezdve a vacsorái Ínyenc fogásokig mindazt, amire szervezetednek nincs föltétien szüksége. Minden deka ennivaló, amit nem vonsz meg magadtól, ellenségeinket hizlalja, minden fölösleges falat, amiről lemondasz, a mieinknek jut.

2. Ne vendégeskedjél semmi cim alatt és semmi áron ! Ne legyen névnap, se lakodalom, se zsur, se semmi néven nevezendő lakoma. Mert nemcsak több fogy a kelleténél, de rósz példa adódik. Ne kerüljön senki asztalára két tál ételnél több. Ha azzal kínálja meg vendégét vagy az ozsonnai sovány teácskájával, azzal nem árulja elya hazát és a barátságnak is áldoz.

3. Éppen ilyen fukarmódon bánj a szövettel, fémmel, bőrrel, tüzelővel, zsiradékkal, szappannal, mert amink van, az első és utolsó sorban nem nekünk itthonvalóknak, de künn küzdő milliónyi hőseinknek kell. Bármit e felsoroltak közül elvonunk tőlük, harcképességük rovására esik. Gondold csak meg, mennyi az, amit ott fönn a hómezőkön, vagy lenn a déli sziklákon elnyünek ? Olyanok, akik máskor mezítláb jártak és téli gúnyájuk sem volt éppen mintaszerű. Akkor pedig nyitva állott előttünk az egész világpiac és kevesebben voltunk fogyasztók, most el vagyunk zárva, készleteink kifogytak, ugyan kinek jusson ma erős bőr, meleg gyapjú, szóval mindenből a legjobb, ha nem védelmezőinknek?

4. Ne vond el a munkaerőd személyes kényelmedre és fényüzési hajlamaid kielégítésére. Ami magyarul annyit tesz, hogy ha ezelőtt három cselédet tartottál, érd be ma kettővel. De ne a kettő vállára sózd a harmadik munkáját, hanem oszd el ■ magad és családjaid vállára arányosan. Mondjon le kiki egy henye negyedórájáról, tisztítsa ki a cipőjét, a ruháját, szolgálja ki magát, ezzel is a hazát szolgálja.

5. Ha bevásárlásaidban is korlátozod magad, nemcsak a külföldi behozatalt csökkented, amivel aranyunk kiözönlését és a végzetes diszázsiót meggátolod, de az idehaza elfoglalt sok munkáskezet is felszabadítod és termelő munkára tereled. Minek ma a cicoma-, disztárgy készítés ? Dolgozzon minden kéz az életföntar- tásra és a hadsereg ellátására. Amely nőt ma külföldi eredetű pompában, párisi virág, kanadai prém, angol szövet, brüsszeli csipkében látunk, az megvetendő áruló.

6. Minden szavad és minden tetted arra irányuljon, hogy a termelést- fokozzuk. Ha talpalatnyi földed van, vesd be veteménnyel. Ha paraszt cseléded van, bird rá, hogy menjen haza ásni és kapálni. Gyermekeidnek tedd kötelességükké a kerti munkát; ha nincs magatoknak földetek, segítsetek másnak. Takarékoskodni a készlettel egyfelől és szaporítani a készletet másfelől, ez legyen szeme előtt ma mindnyájunknak. íme mindenki közreműködhetik a béke siettetésére. A haza becsülete legyen drágább, mint a saját igényeink kielégítése.