Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1917-02-15 / 7. szám

4 NAGYBÁNYA 1917. február 15. Elismerő oklevél. A pénzügyminiszter dr. Ma/cray Mihály polgármester, Stoll Béla és L. Bay Lajos takarékpénztári igazgatókat a hadi- kölcsön sikerének előmozdítása körül kifejtett működésűkért elismerő oklevéllel tüntette ki. Az elismerő oklevelek már megérkeztek s igen művészi kivitelűek. Uj pénzügyigazgató. A király Nagy Tamás királyi tanácsosi czimmel felruházott pénzügyi tanácsost, sátoraljaújhelyi pénzügyigazgató-he- lyettest - ki egy időben a nagykárolyi pénz­ügyigazgatóságnál működött — pénzügyigazga­tóvá nevezte ki. Kisegítő orvos. Dr. Tóth Gábor felsőbányái kincstári főorvost a bányaigazgatóság kisegíté­sül berendelte városunkba, hol is minden má­sodik napon a betegek rendelkezésére áll. Esküvő. Gróf Teleki Jenő nagysomkuti főszolgabíró, tart. huszárfőhadnagy, aki a moz­gósítás óta tényleges katonai szolgálatban van, a napokban tartotta esküvőjét Budapesten néh. Mocsonyi Jenő leányával, Katalinnal. Hősi halál. A legmélyebb részvéttel vesszük a hirt, hogy gróf Degenfeld Sándor erdőszádai nagybirtokos fia, gróf Degenfeld Béla huszár­hadnagy az orosz harcztéren hősi halált halt. Halála a legszélesebb körökben igaz mély rész­vétet keltett s a nagybányai ref. egyházmegye is fájdalmas részvétét fejezte ki a porig sújtott szülőknek. Felhívás a gazdákhoz. Az ország leg­égetőbb kérdése ma a többtermelés, a termőföld minél gazdaságosabb kihaszná­lása és az állattenyésztés fejlesztése, mert az ipar és kereskedelem csak az intenzív mezőgazdaság alapján fejlődhetik. Valu­tánk megjavulása a béke utáni kiterjedt kiviteli forgalomtól várható, ennek alapja pedig nem lehet más, mint a föld termő­erejének teljes mértékben való kihaszná­lása. Földmivelő állam vagyunk, a földből kell a megújhodáshoz szükséges anyagi erőket előteremtenünk. Uj életet, uj erőket kell tehát beállítanunk a termelés baráz­dáiba, szakítanunk kell a régi elavult rend­szerekkel. Amily nagyméretű a háború, ép oly nagy feladatokat állít a béke idején a magyar közgazdaság elé. E feladatok meg­oldása a jövőben nem lesz nehéz, a há­ború sok mindenre megtanított és utat mutatott a gazdasági szervezkedés felé, de mig a béke ideje elérkeznék, szinte emberfeletti nehézségekkel kell megküz- denünk. Mindent el kell követnünk, hogy a gazdasági tevékenységet egész terje­delmében fenntartsuk, hiszen teljesen a magunk erejére vagyunk utalva a had­sereg és a polgárság ellátását illetőleg. Mindenkinek minden erejét meg kell fe- szitnie és minden eszközt megragadnia, hogy a többtermelés eszméje valóra vál­jék, mert csak igy kerüljük el a gazda­sági összeroppanást, igy léphetünk fel kellő sulylyal a háborút követő gazdasági világversenyen. A többtermelés eszméjé­nek bármily küzdelemmel való meg­valósítása a czél, mely gazdasági egye­sületünk választmányát a közgyűlés össze­hívására indította. Tömörülés és az egy­máson segítés az a jelszó, melynek tar­talmat akarunk adni. Tudjuk, hogy a nemzet nagy gazdatársadalmához viszo­nyítva kicsinyek vagyunk, termelésünk is kisméretű, de a legkisebbnek is helyén kell maradnia a mai nehéz napokban. Ezzel a gondolattal hívjuk össze városunk gazdaközönségét a február hó 18-án, vasárnap d. e. fél 12 órakor a városhá­zán tartandó közgyűlésre. Jöjjenek azok is, kik nem tagjai az egyesületnek. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkárválasztás. 2. A háború tartama alatt az egyesületbe való belépés tagsági dij nélkül. 3. Vető­magvak beszerzése. 4. Hadifoglyok, il­letve katonai münkásosztagok alkalma­zása kizárólag gazdasági munkára. 5. Gyümölcsöseink védelme. 6. Indítványok. A gazd. egyesület választmánya. Huzélla Ödön, lapunk■ munkatár­sának A Csend ez. most megjelent ver­ses kötete kapható bármely könyvkeres­kedésben. Ára 2 korona. Olvassa „Az Est“-et, ha mindenről infor­málódni akar. Az Est riportjai mindig kimerí­tik a nap eseményeit, mert Az Est mindent megír és mindenről tud, ami közérdekű. Az Est munkatársai mindenütt ott vannak, ahol esemény történik, hogy a lehető leggyorsabban és a személyes meggyőződésen alapuló pontos­sággal Írhassák meg tudositásaikat, az ország minden részében és a külföldön olyan szerve­zett tudósitógárda látja el a hírszolgálatot, amellyel szemben a világ legelső lapjai is elis­meréssel vannak. Ez a magyarázata annak, hogy az egész világ sajtója sokszor hivatkozik Az Est-re, mint forrásra, közli tudósításait és tá­viratait, azzal a biztos tudattal, hogy Az Est citálásával már a hitelesség bélyegét is rányomta a közleményre. Terjed a cserekereskedés. A háború alatt megszoktuk már, hogy mindenféle árut csak hallatlanul magas áron tudjunk beszerezni. Aki a mai hetipiacon, mondjuk egy heti szükségle­tét be akarja szerezni, azt tegyen pénzzé min­dent, adja el apai anyai örökségét, tegye pénzzé a gyermekei lábáról a cipőt, vigye zálogba a feje alól a párnát, vegye ki a bankból minden pénzét és miként Zrínyi Miklós annak idején, úgy rohanjon ki a beszerzési harcok mezejére. Az utóbbi időben azonban már ez nem hasz­nál. Kezdünk hozzászokni, hogy pénzért nem kapunk semmit. Aki valamihez jutni akar, az cu­korral, dohánnyal, fotogénnel töltse meg zse­beit, mert csak azzal lehet ma üzletet kötni. A pénznek ma már csak ott van értéke, ahol sok van belőle. Pénz után csak az úgynevezett „gazdag emberek“ vágyakoznak. A „szegény“ elem előtt, illetőleg azoknál, akiket mi igy ne­vezünk, nincsen valami nagy vonzereje a pénz­nek. Az az eddigi üresnek bizonyult frázis, hogy a pénz nem boldogít, kezd valósággá válni. Mi boldogít hát? A cukor, a dohány, a petroleum. Aki ezekből a kincsekből tud elegendőt sze­rezni, az kap tyúkot, tejet tojást, zöldséget, mindent, amire egy ennivágyó gyomornak szük­sége van. Nagyon szépen kivirult a cserekeres­kedés. Ám a mai világban, amikor az élelmi­szerek elosztását hatósági kezek dirigálják, a cserekereskedésnek minden kritéruma megvan ahhoz, hogy a tilos és büntetendő cselekmények közé soroztassék. Nagyon egyszerű és világos a cserekereskedelem büntetőjogi elemzése. A hatóság ugyanis ma mindenkinek olyan mér­tékben igyekszik élelmiszert juttatni, amilyen mennyiségben az illetőnek a háztartási szük­séglete megkívánja. Ennél többet senki sem kaphat. Ebből pedig nem fordíthat semmit csere­berélésre. Ha erre mégis telik, az csak fölös­leges készletből telhetik. Ehhez pedig csak ha­mis bevallás, a szükségletek mennyiségének va­lótlan bemondása alapján lehet jutni. Hihetetlen és lehetetlennek látszó dolog, hogy a mai szi­gorú ellenőrzés mellett hogy tudnak egyesek ilyen fölös készlethez jutni. De a büntetendő része a dolognak nemcsak abban áll, hogy a csere-eszközhöz jogtalanul jutnak és azt igy elvonják a város többi polgárai elől, de abban is, hogy ezzel a meg nem engedett konkurren- ciával megnehezítik a szükségletek beszerzését azoknak, akiknek „szegényeknek“ csak pénzük van, dugott árujuk nincs. Az áru-uzsorának hi­hetetlen példáit produkálja a virágzó csereke­reskedelem, amely már éppen eléggé megérett arra, hogy a hatóság — legalább tiltó rende­lettel — beleavatkozzék. Uj vármegyei pótadó. Dt. Péchy István al­ispánhelyettes, vármegyei főjegyző értesítette a vármegyei bizottsági tagokat, hogy a törvény- hatóság közgyűlésének határozatával az ellen­ségtől elpusztított felvidéki községek újjáépíté­sére felajánlott 20,000 K fedezésére egy száza­lék vármegyei pótadónak egy évre való kive­tése iránt a f. hó 22-én tartandó rendes köz­gyűlés elé javaslatot terfesztett elő. Korlátozás a csomagforgalomban. Fölkérettünk a követkeső sorok közlésére: Szállítási nehéz­ségek miatt f. hó 13-ától Ausztriába, Boszniába csak szükséges csomagok, élesztő és pénztar- talmu küldemények vehetők fel. 14-ikétől Auszt­riából Magyarországba ás Magyarországon át Boszniába s viszont Boszniából Magyarországba és Magyarországon át Ausztriába is csak ilyen küldemények érkezhetnek. Külfölddel, hadifog­lyokkal és internáltakkal való csomagforgalom nem változik. Tábori csomagok vétele 13-án és 14-én szünetel, 19-étől ismét megkezdhető. 13-tól kezdve Budapestre, belföldre is általában csak szükséges csomagok, élesztő és pénztartalmu küldemények, de ezeken kívül még élelmiszert tartalmazó csomagok felvehetők. Utóbbiak kézi darabként nem kezelhetők. Más tartalmú cso­magokat a hivatal csak saját igazgatóságuk ke­rületében, továbbá a kolozsvári, temesvári igaz­gatósági kerületekbe, végül Csongrád, Pest- Pilis-Solt (Budapestre nem) és Jásznagykun Szolnok megyébe vehetnek fel. Ezen korlátozás további intézkedésig érvényes. A korlátozás megszűntéről annak idején a közönség is érte­sítve lesz. A postaigazgatóság. Örökösük meg az elesett hősök emlékét. Dr. Baltazár Dezső református püspök ő csá­szári és királyi fensége József főherceg fővéd­nöksége és báró Hazai Samu alatt álló Katona Otthonok elnöke és igazgatósága ezúton kéri fel Hajdú- Bihar- Szabolcs- és Jász Nagy­kun Szolnok vármegye területérő elesett hő­sök hozzátartozóit, hogy dicsőséges harcai­ban hősi halált halt és megcsonkult tisztek, zászlósok, hadapródok, altisztek és katonák arcképét emlékük megörökítése végett a Katona Otthon igazgatóságához (Debrecen, József kir. hercegutca) eljuttatni szíveskedjenek. Az ele­setteknek születési és életrajzi adatai közlésén kívül annak a közlését is kéri az igazgatóság, hogy az illető ha legénységi állományhoz tar­tozott is, vagy esetleg idegen ezredhez osztot­ták, melyik ezred és melyik század kötelékében harcolt, mikor és melyik hereztéren, illetve ütközetben -esett el, vagy csonkult meg. — A hősök hozzátartozói bizonyára hálásan fogadják dr. Baltazár Dezső ref. püspök és a Katonai Otthon igazgatóságának kezdeményezését s le­hetővé teszik, hogy egy hős se hiányozzék az Arany Könyvből és a ragyogó gallériából. Tűzifa eladás kicsiben. A városi közélel­mezési hivatal kiterjesztette működési körét a tűzifára is. Szegényeknek kilogrammonként 7 f-ért fát szolgáltat ki bármily kis mennyiségben is az ipartestűlet helyiségében naponta d. e. 9-12, d. u. 1/23-6 óráig. Az izr. filléregyesület estélye. Az izr. fillér­egyesület szombati theaestélye úgy erkölcsileg, mint anyagilag várakozáson felül sikerült. A Kaszinó nagy termét előkelő, díszes közönség töltötte meg s fáradhatatlanul tapsoltak az est szereplőinek, akik valóban változatos s nívós műsorral szórakoztatták a hallgatóságot. Az es- ! télyen szerepeltek: Glück Ilonka, Wieder Babi, Weisz Irén, Varga Rózsika, Fuchs Hedvig, Benedek László, Schreiber Esztike és Erzsiké. A bevétel a 700 koronát felülhaladja. Az elnök­ség úgy a felülfizetőknek, mint mindazoknak, akik az estély sikerét előmozdították, lapunk utján köszönetét mond. Szatmárvármegye közellátása. Szatinárvár- megye közigazgatási bizottsága í. hó 9-én tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklése alatt. A főispán megnyitó szavai után dr. Péchy István alispán helyettes jelenti, hogy az országos közélelmezési hivatal elnökének — Ilosvay Aladár alispánnak hivatali állásától való felfüggesztését kimondó rendelete folytán, az 1886. XXI. t.-c. 69. §-ának intézkedése aiapján január hó 15-től az alispáni teendőket ő telje­síti. Minden igyekezete oda irányult, hogy a vármegye közigazgatása meg ne érezze azt a hiányt, amelyet a vármegye alispánjának a köz- igazgatás vezetésésében kifejtett tevékenysé­gének nélkülözése okozott, kiválló gondot for­dított arra, hogy sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyek soronkivüli elintézése mellett minden ügykörben az a megfelelő munkásság fejtessék ki, amely a közigazgatás zavartalan menetét általánosságban is 'biztosítja. Termé­szetes következménye ezen törekvésnek, hogy az előadók munkakészségét és képességét fo-

Next

/
Thumbnails
Contents