Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1917-06-21 / 25. szám
1917. junius 21. NAGYBÁNYA 3. oldal. mozgalmát a legmelegebben ajánljuk a hazafias közönség figyelmébe, hiszen ne feledjük, hogy a tiszta jövedelmet szenvedő hőseink megmentésére s fájdalmaiknak enyhítésére fordítják. Lakáé keresteti.* három, esetleg négy szobás, viilamviiágitással, fürdőszobával. Czim a kiadóhivatalban. Predikáczió. Az ev. templomban junius 24-én délelőtt 10 órakor Csiky Lajos theol. pro- feszor, a Ferencz József-rend lovagja fog prédikálni. Hadiárvaház megnyitás. A Zsófia orsz. gyermekszanatórium egy hatalmas alkotással lép a háború szerencsétlen beteg árváinak védelmezői közé. Nagyarányú áldozatokkal megépítette Balatonszabadin a hadiárvák gyermekszanatori- umát 225 ágygyal s a hatalmas alkotást most adja át rendeltetésének. A fentartás azonban igen tetemes költségbe kerül s e költségek biztositása czéljából fordul Rákosi Jenő a magyar közönséghez a kővetkező gyönyörű felhívásával: Az emberiség, amely oly büszke volt az uj kor csodás vívmányaira, czivilizációja mindennemű alkotására, a tudomány, a művészet, a társadalom, a humanitás intézményes nagy fejlődésére, úgy, hogy már a nemzetközi és világbékének is orgánumai voltak, melyekben a világ legnemesebb elméi keltek versenyre ez ideál föltételeinek keresésében és biztosításában: az emberiség elcsüggedve szemléli a ránk tört szinte egyetemes háború borzalmait, melyek minden illúziónkat az ember nemesebb hivatásában a haladás igazi értékében vetett hitünket összetörték, s mintha azt bizonyítanák, hogy minden haladásunk csak az értelemé, erkölcsi lényünk megmaradt állati tcr- természetünk hatalmában. Mégis a háború égő poklának füsttőmegéből kicsap és égre tör két csodálatos lángoszlop, tulvilági fényben, földfeletti ragyogással. Egyik a halálmegvető vitézség, melynek tündöklő példáját látjuk az öldöklés borzalmas káoszában is. Egymásért és mindnyájunkért, a hazáért, a legnemesebb ideálért, a koronáért, históriánk fényében ragyogó e közjogi forgalomért, a ház tűzhelyéért és az ország határainak sérthetetlenségéért, ezrek, százezrek és milliók rohannak halálba, az önfeláldozásnak, a férfias bátorságnak, a magyar bravúros vitézségnek legendába illő példáit adják, hogy elmondhassuk: sok mindenből kifosztott benünket az idők mostoha járása, de a szép, a nagy és nagy dolgokra képes magyar léiek él régi erejében s átmegy jövendő idők feladataiért tovább küzdeni. A másik lángoszlop pedig a magyar aszonyok és férfiak ama megindultsága, amely a háború félelmeiből és zűrzavarából a jótékonyság irgalmas hajlékaiba gyűjti a lelkeket. Soha annyi áldozatot erre a szent tűzben égő oltárra nem raktak, mint a megpróbáltatás e nagy napjaiban. A háború sebeit gyógyítani, a háború pusztitásait helyre járt megcsináljuk az üzletet. Az első, a kinek megmutatom, persze, a kegyelmes ur lesz, fiatalembernek soha se árt, ha az akadémián tudnak róla. Egy kis halhatatlanság, teringette, pláne ha előleget leheti fölvenni rá, á conto. Mibe kerül az egész, ilyen tehetséges fiatalembernek? Néhány jó rim, néhány szép hasonlat — és kész. Igazán, mondtam magamnak, ülvén a másik szoba zöld karszékén, szájamban szivarral s a füstbe bámultam, — mibe kerül ? Hiszen ismerem a mesterséget és vannak hasonlataim. A pappirra tettem toliamat és rámeredtem. És gondolkodva és szórakozottan leírtam: „jaj„ és leírtam „istenem „ és megint „jaj“ és megint „istenem“ ... és aztán hosszan múltak a per- ezek és az órák és a papíron egyre teltek a sorok . . . egy és ugyanazon szót százszor, ezerszer egymásután ... jaj . . . jaj . . . jaj . . . egyre nagyobb betűkkel . .. egyre görcsösebben, makacsabbul, végeláthatatlan és ködbeboruit szemeimen, lefittyent, elernyedt szájamon túl szegény, meggyötört elmém lassan, halálos gyönyörrel forgatott egy képet, hogy milyen jó lesz most, bejönnek értem és szelíden felemelnek majd, ugy-e — nem lökdösnek, nem taszigálnak, mint a kuli- szákat odakint, — szelíden szólnak majd, csitita- nak, kocsiba tesznek ... és milyen jó lesz majd a tébolyda hűs czellájában ülni, nézni, nézni végtelenül a fehér falakat ... és tudni, hogy itt nem bánthatnak, nem szólhatnak hozzám . . . mert nem leszek ember többé és nem kell felelnem a lelkemért. hozni, szenvedéseit enyhiteni, keservét, bánatát, lelki fájdalmait vigasztalni: adománnyal, múnká- val, szamaritánus cselekedetekkel siettek, szinte tolongtak leányok, asszonyok, férfiak. Oh de hol van még az áldozatok napjainak a vége! Mindennap újra szétreppen az Ur angyala, irgalmas- I Ságra indítani a dodogó sziveket. Amit én itt I beszélek, az a beteg gyermekek esdeklő szava. Akiket nem karddal és ágyúval fegyverkező ellenség ver le, hanem a nélkülözés, a szegénység, árvaság, elhagyatoííság és a gyilkos betegségek bujkáló serege. Hasson el szózatom a paloták, a kunyhók, az elmék szivek minden zugába. Nagy tűz. Nagy tűz pusztitolt az elmúlt héten városunkban, melynek a Bernát Dezső téglagyárának egy része áldozatul esett. A tűz úgy délután 3 órakor keletkezett s mint a tűzrendőri vizsgálat megállapította, a tüzet a fűrészmalom gépházából kipattanó szikra okozta. A tűz a nagy szárazságban s a meglehetős nagy vízhiányban igen gyorsan terjedt, úgy, hogy a kivonult tűzol- ság csak a tűz lokalizálására szorítkozott. Widder parancsnok vezetése alatt óriási munkával sikerült is a telep egyrészét s a lakóházai megmenteni, de a gépház, három hatalmas száritó, a körke- mencze s mintegy 5—6 vaggoti deszka és fa elégett. A kár mintegy 40—50 ezer koronára rúg. Kirándulás. A debreczeni máv. gépgyár cserkészcsapatának mintegy 22 tagja Kramer Gyula gépgyári mérnök vezetése alatt f. hó 15-én éjjel városunkba érkezett s még az éj folyamán gyalog folytatták útjukat Fernezely felé, hogy meginász- szák a Rozsályt. Kilencz órai menetelés után el is érték czéljukat. A felséges panorámában azonban nem sokáig gyönyörködhettek, mert a magasban igen hűvös, szellős idő keletkezett, vissza jöttek tehát Fernezelyre, hol megtekintették a kohótelepet, kénsavgyárat, majd sátrat ütve sütöttek- főztek s sátor alatt tanyáztak egész vasárnap délutánig. A cserkészcsapat hétfőn hajnalban a legszebb emlékekkel utazott vissza Debreczenbe. A „Vasárnapi Újság“ junius 17-iki száma szenzációs képeket közöl az isonzói harezok szinhelyéről, a junius 8-iki választójogi tüntetésről, a budapesti iskolák tornaünnepélyéről stb. Szépirodalmi olvasmányok : Pékár Gyula regénye, Balázs Sándor novellája, Szőllősi Zsigmond tárczája stb. Egyéb közlemények: képek a Zita királynéról elnevezett front-mögötti üdülő-otthonról s a rendes heti rovatok: A háború napjai. Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás, stb. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhívalalában (Budapest IV., Egyetem-utca 4., sz.) Ugyanitt megrendelhető, a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, fél évre 2 korona 40 fillér. Aki teheti és hadikölcsöní nem jegyez, az nyilt hazaárulást követ el. Legközelebb beszámolunk a nagybányai jegyzésekről. A nikkel 10 filléresek bevonása. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely közli hogy az eddig vert 50 millió korona értékű vas huszfilléreseken és nyolc millió korona értékű vas kétfilléreseken felül újabb harminc millió korona értékű vas váltópénz érmet fognak verni. Az ujonan vert érmek forgalomba bocsájtása a tizfilléres nikkelérmek bevonásával történik. A tizfilléres nikkelérméket 1917. december 31-ével törvényes forgalmon kívül helyezik, úgy, hogy a magánforgalomban fizetésképpen csak ez időpontig fogadhatók el névértékben, kötelesek azonban a magyar királyi állampénztárak és hivatalok őket 1917. dec. 31-én túl is 1918. ápr. 30-ig elfogadni. Hársfavirágot a beteg katonáknak I A honv. min. Hadsegélyező Hivatala kéri a nagy- közönséget hogy az idén minél nagyobb mennyiségben küldjön be hársfavirágot. Szórakoztató kirándulások kapcsán kis fáradsággal értékes gyógyszerrel enyhíthetjük a beteg katonák fájdalmát. A hársfavirágot a kis szárnylevelekkel kell szedni és gondosan kiszárítani, mert a nedves virág útközben tönkre megy. A gyógynövényjel- zésü csomagokat ingyen szállítja a posta a Had- segélyző Hivatal címére Budapest V. Akadémia utca 17. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalban újabban a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jun. 5. Kovács János bányásznak Antal; jun. 9. Markovits Rózáiba napszámosnak Mihály; juu. 13. Kosztin György fuvarosnak Róza; jun. 10. Zeller János géplakatosnak Margit nevű gyermeke. — Elhaltak; jun. 7. özv. Seres Györgyné ref. 41 év, tüdögü- mőkor; jun. 9. Junger Gizella ruhaszabó gyermeke, izr.. 15 hó, agyhártyalobb ; jun. 9. Hirsch lsemé szatócs neje izr., 53 év, szivhüdés ; jun. 9. Csócs Flóriánná napszámos, gk., 70 év, tü- dőgiimő; jun. 11 Serbán Tódorné gk. 70 év, végelgyengülés; jun. 11. Zapcsek László erdőmunkás, gk., 53 év, szivhüdés ; jun. 12. Mórád Ilona cseléd gyermeke, gk., 23 napos, gyengeség; 1916. jun. 18. Juhász Ferencz népfölkelő a 12. h. ezredben, bányász, rk., 22 év, a hazáért Duc- hce mellett hősi halált halt; ápr. 27. Kosztin Sándor népfölkelő a 12 h. gy. ezredben, gk., 38 év, a hazáért Valjevonál hősi halált halt; jun. 14. Zeíye Demeterné napszámos, gk., 43 év, szerviz szívbaj. Házasságot kötöttek: Jun. 14-én Hang István városi vizmester és Gere Róza helybeli lakosok. — Kihirdetés alatt állanak; Bontó Láslzó és Szaszarán Mária, Daniluk Tódor és helybeli lakosok. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nagybánya as. kir. rend. tan. város hivatalos közleményei. .............. a B——————J 3174— 1917. sz. Hirdetmény. Értesítem a városi birtokos közönséget, hogy a megyei alispán az aratások sikerének biztosítása érdekében szeszt utatványozott ki a birtokosok részére és pedig 100 holdon felüli birtokokosok kát. holdanként 0-4 liter szeszt és 100 holdon aluli birtokosoknál 0 2 liter szeszt. A szesz árát folyó-literenként 94 százalék minimális foktartalommal 7 K 20 fillérben állapította meg az alispáni hivatal. Felszólítom ezért azon nagybányai lakos birtokosokat, kik az aratási munkákhoz ilyen szeszt igényelnek, hogy dr. Stoll Tibor mezőgazd. intézőbizottsági elnöknél 1917. évi juniua hó 23-án d. u. ö óráig birtokuk terjedelmét jelentsék be. A szeszmennyiség elsősorban az aratás alá kerülő, földterületek után fog szétosztatni, az esetleg fenmaradó mennyiségek fognak a művelés alatt álló birtokok után arány szerint k'osztatni. Nagybánya, 1917. junius 14. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. 2596—1916. Pk. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági kiküldött az 1881. évi LX. t. -cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagybányai kir. járásbíróság Sp. II. 410/4. 1914. és a nagysomkuti kir. járásbíróság 1916. Pk. 2596/2. sz. végzése következtében dr. Dragos Teofil ügyvéd által képviselt Aurora takarékpénztár r.-t. javára adósok ellen 127 korona s járulékai erejéig 1916. aug. 9-én és október 21-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1514 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: cséplőgép, 2 ló, istálló, gerendák, fák stb. nyilvános árverésen eladalnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság fenti sz. végzése folytán 127 korona tőke, ennek 1913. április 27-től járó 8% kamata, VsVo váltódij és eddig már megállapított költségek erejéig Szakáilasfalu községben leendő megtartására határidőül 1917. évi junius hó 28-ik napjának délutáni 4 órája kitüzetik. Venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t.-cz. 10. §. és 108. §. értelmében készpénz- fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is, de 60%-on alul nem fognak eladatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglalták s azokra kielégítési jogot nyertek, ezen árverés az 1881. évi LX. t.- cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Nagysomkut, 1917. junius 8-án. Asztalos Gyula kir. járásbirósági kiküldött.
