Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-07-20 / 29. szám
4 NAGYBÁNYA 1916. julius 20. egyre nő. Ma erre, holnap arra a családra csap le a végzet, kimondhatatlan mély gyászba borítva az itthonmaradottakat, akiknek talán legdrágább kincsüket ragadták el a harczterek nagy temetői. Most Kaletsky Árpád főhadnagytól, zászlóaljparancsnoktól jött a Harácsek- családhoz a szomorú híradás, hogy Harácsek László hadapród a volhiniai harcztéren egy roham alkalmával hősi halált halt. Haslövés érte, mely azonnali halálát okozta. Ott halt meg tiszti szolgája karjaiban. Katonai dísszel temették el ott a harcztéren s sírját külön megjelölték. Harácsek László hadapród, ki már hónapok óta a fronton küzdött, vitéz, hős katona volt. A végzetes roham alkalmával is talán vakmerősége hívta ki a végzetet. Mint Kaletsky főhadnagy írja, a figyelmeztetések ellenére tíz- tizenöt lépéssel rohant előre szakasza előtt s igy érte őt a halál. Ez a megdöbbentő hir városszerte a legmélyebb részvétet keltette, hiszen a hős katonát, ki a czivil életben gazdász volt s igen szép jövőnek nézett elébe, mindenki ismerte s rokonszenves modorával, udvarias szolgálatkészségével igen sok jó barátot szerzett magának. Kiterjedt, előkelő nagy rokonság siratja korai elbunytát. Hozzátartozóit vigasztalja az a felemelő tudat, hogy a hazáért áldozta ifjú életét. Mi pedig emlékét a legnagyobb kegyelettel fogjuk mindenha megőrizni többi hőseink sorában! Kuszkó Dezső emlékének. Még a háború legelején történt, hogy Kuszkó Dezső, városunk szülötte, jeles fővárosi ujságiró, lapunknak is munkatársa, az orosz harcztéren hősi halált halt. A fővárosi újságírói körök azóta több Ízben kegyelettel áldoztak a hősi halált halt fiatal ujságiró emlékezetének, most pedig Juhász Gyula, a kiváló poeta irt egy gyönyörű költeményt, Kuszkó Dezső emlékének szentelve. A megható poema igy hangzik: A KORÁN ELMENŐK.- KUSZKÓ DEZSŐ EMLÉKÉNEK. Szelíd Virgilius, ki Marcellust sirattad, Mert boldog hajnalán ment árnyai közé S ezer liliomot szórtál rá ama dalban S hangját száz verssorod könnyezve öntözé. Mikor föltűnt feje a másvilági tájon És jámbor Aeneas előtt is láttatád Mint késő unokát, ki uj örömre vágyón S rózsásan várja a fehérkaru halált: Ó hát nem láttad-e a szürke nagy csapatban, Derengő árnyaid elizi mezején Szelíd magadat is, utána messze fény ? Szépen, fiatalon, száz verssel halhatatlan, S mögötted a bus és mély századokon át Borús utódaid koránhaló sorát? JUHÁSZ GYULA. A g. kath. egyház Péter Pál napi gyűjtése. A g. kath. egyház Péter Pál ünnepén gyűjtés folyt a g. kath. templomban is a vörös-kereszt egyesület javára. E czélra összesen 130 korona 40 fillér gyűlt össze a perselyekbe. Az egyházi főhatóság rendeletére ezenkívül gyűjtést folytattak az elesettek árvái javára is s e czélra 741 korotia folyt be. Ez összegeket, melyek a hívek hazafias áldozatkészségét dicsérik, Bre- bán Sándor esperes a püspökség utján küldte el rendeltetési helyökre. A nagybányai rokkant katonák alapja. A nagybányai rokkant katonák alapjára újabban a Suba Károlynál rendezett gyermekelőadás révén 12 K 50 fillér folyt be. Legutóbbi számunkban 1816 K 15 fillér gyűjtött összeget mutattunk ki. Az újabb adománnyal az alap 1828 K 65 fillérre emelkedett. További szives adományokat kérünk. A „Vasárnapi Újság“ julius 16-iki száma a háborús felvételeknek ismét pompás sorozatát közli a harcztérre küldött munkatársaitól Balogh Rudolftól és Jelíy Gyulától, kik mellett az amatőrök is gazdagították e szám illusztrácziós tartalmát. Szövegrészében Havas Alisz nagy feltűnést keltett uj regényének a „Szent Borbála képé“-nek és Walter Bloem „Az elveszett haza“ czimü regénye fordításának folytatását közli. Benedek János hazafias költeménye a magyar tanítókról, Szőllősi Zsigmond tárcája s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás st. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 K., „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. Egye- tem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Alkonyat. Révai Károly legújabb verses könyve most hagyta el sajtót. Bármely könyvkereskedésben kapható. Ára 3 korona. Betörés. Ma szerdára virradó éjjel betörtek a Harácsek Vilmos örökösök Rákóczi-téri üzletébe s a tulajdonosoknak érzékeny kárt okoztak. Különösen a pénztárakat dézsmálták meg, amelyekből körülbelül 3000 koronát vittek el. Hogy mennyi árut vittek el, azt még nem sikerült megállapítani. A csendőrség ma, szerdán reggel nagy apparátussal látott hozzá a nyomozáshoz. Mindenekelőtt megállapították, hogy a betörésnek csupán egy külső nyoma van. A Kispénzverő-utczán egy kis ablak be volt törve, de az oly kicsiny, hogy még egy gyermek sem fér át rajta. Nagyon valószínű, hogy az ismeretlen tettes, vagy tettesek az esti zárás alkalmával elbújtak az üzletbe s bezáratták magukat az üzlethelyiségekbe. Mikor azután biztonságban érezték magukat, hozzáláttak a fosztogatáshoz s a lopott holmit a betört kis ablakon adták ki czinkostársuknak. A reggeli nyitáskor pedig sikerült nekik észrevétlenül elhagyni az üzletet. Annyi azonban bizonyos, hogy a vakmerő betörést a helyi viszonyokkal csak nagyon ismerős egyén követhette el. A nyomozás a legszélesebb mederben s a legerélyesebben folyik. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 22-én rendes közgyűlést tart. A napirend elég sovány, amennyiben fontosabb tárgy alig szerepel rajta. Városunkat közelebbről érdeklő ügy csupán egy van a napirenden : a város 50.000 koronás kölcsöne. Halálozás. Súlyos csapás érte dr. Vetzák Ede nagykárolyi ügyvédet, szerkesztő kollegánkat. Bálványozásig szeretett felesége, született Lengyel Elza, életének 35 évében rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. A boldogultat óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1916. évi julius 16-i száma a következő nagyrészt aktuális és igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Nagy Zoltán: A Nevető Ember legendája. (Novalia.) Laczkó Géza: A fügefa. (Vers.) Ziprisz Aladár: Tört szavak. Kertész István: Egy szív halála. (Vers.) Bálint Aladár: Az erzsébet emlékmű. Ady Endre: Babits Mihály könyve. — A régi Isten (Versek.) Figyelő: Salgó Ernő: írók és színdarabok (Lengyel Menyhért.) Kosztolányi Dezső: Tinta (Lengyel Menyhért.) Szederkényi Anna: Amig egy asz- szony eljut odáig (Schöpflin Aladár.) Dr. Lázár Béla: A magyar művészet jövője (Bálint Aladár). Disputa: Molnár Jenő. Főmunkatársak: Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Artur, Halász Imre, Kaffka Margit. Lackó Géza, Móric Zsigmond, Os- vát Ernő, Schöpflin Aladár. Szerkesztőség és ki- adóhivatal: IX. Lónyay-utca 18. Szerkesztőségi órák d. u. 4 —6-ig. Előfizetési ára: egy évre 28 K, félévre 14 K. Egyes szám ára 1 K 40 fill. Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Telefon: József 40-60. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. A nőegyesület jelentése. A nőegyesület 54-ik évi jelentése megjelent másfél ives füzetben. Közli Szőke Béla titkár. A jelentés felöleli az 1914. 1915. háborús évekről, amelyből megtudjuk, hogy az egyesület sokat tett a háború nagy céljának előmozdítása érdekében közvetlen gyűjtések által is. Szegényei közt 1914-ben 2562 K-t, 1915-ben 2419 K-t osztott ki. A kórház részére nagymennyiségű ipari cikket önköltségen bocsátott rendelkezésre. A tagok erejükön felül áldoztak hadicélokra. 256 tagja van az egyesületnek. Bevétele 1!914-ben 8704 K 71 f, kiadása 8249 K 68 f volt. Pénzmaradvány 455 K 3 f. 1915-ben 9075 K 20 f a bevétel, 8089 K 92 f a kiadás. Pénzmaradvány 985 K 28 f. Az egyesület vagyona 76403 K 21 f melyből 45000 K az ingatlan, 31403 K 21 f az ingó vagyon. Sok nehézséggel küzd a nőegyesület is a mai időkben, de a jelentésből látjuk, hogy feladatát hiven teljesiti, a miben Stoll Gáborné elnöké és a többi lelkes tisztviselőké a főérdem. Kerekes őrmester intelligens embert keres. 1 Őrmester ur Kerekes uj legényeket kap kiképzés végett. Délután maga köré gyűjti a legényeket és soi’ra megkérdezi mindegyiktől, mi a foglalkozása. — Festőművész vagyok mondja az egyik ujoncz. — Tanár vagyok - szól a másik. — Építész vagyok - igy a harmadik. — Muzsikus vagyok — jelenti a negyedik. Az őrmester összecsapja kezeit: — Festők, tanárok, építészek, muzsikusok — a jó reggelit neki, hát az egész században nincs egyetlenegy intelligens ficzkó sem! Nekem egy czipészre van szükségem . . . A fölmentetteket újra igazolni kell. A honvédelmi miniszter — mint a „Külügy-Hadügy“ Írja — elrendelte, hogy a fölmentett népfölkelésre kötelezettek legközelebb újból igazolni kötelesek vájjon még mindig azon viszonyok között vannak-e, amelyek a föímentést indokolják. Ez az igazolás a következőkép történik: 1. a hadsereg részére dolgozó, a külön kijelölt gyáraknál, vállalatoknál, üzemeknél stb. alkalmazott népfölkelésre kötelezettek, amely gyáraknak stb. katonai vezetőjük vagy munkásosztag parancsnokuk van, az utóbbiak által kiállított bizonyítvánnyal, 3. a közszolgálatban alkalmazottak, valamint az önnálló mezőgazdák, föld- és szőlő- birtokosok és azok alkalmazottai a népfölkelési igazolványi lapjuk hátlapjára vezetett záradékolással, 3. azok, akik a fölmentési kérésüket nem a politikai hatóságnál, hanem az ügyvédi, az ipar és kereskedelmi kamaránál, az iparfelügyelőségnél vagy más hatóságnál adták be, az utóbbiak egyike által kiállított igazolvánnyal, 4. minden egyéb fölmentettek a közigazgatási hatóságok igazolványával. A miszmogyorósi gyógyfürdő (Sóstó) már megnyílt s a fürdőző közönség rendelkezésére áll. Ellátásról gondoskodva van. Nyaralók figyelmébe. Közvetlen a liget közelében két szoba s konyha, butorozvÁ is, kiadó. Értekezni lehet Égly Mihála főjegyzővel. A fémek rekvirálása. A nagy közönség figyelmébe ajánljuk a fémek rakvirálására vonatkozó hirdetményt: Közhírré teszem, hogy a háztartási fémek és ón s óntárgyak beszolgáltatását elrendelő 11057. és 11059-1916. számú honvédelmi miniszteri rendelet alapján a fémátvételi bizottság működését f. évi julius hó 22-én megkezdi. Az átvételi bizottság julius hó 22. és a következő napokon az iparűzőiméi, kereskedőknél, akik a rendeletben felsorolt tárgyak előállításával és forgalombahozatalá- val foglalkoznak, továbbá vendéglősök, szállodások, kávésok, sütők és cukrász iparosoknál, valamint egyesületek, rendházak, kórházak, fürdők, tan- és nevelőintézeteknél meg fog jelenni, a hadi czélolcra igénybe vett tárgyakat meg fogja határozni. Ennélfogva az itt felsorolt beszolgáltatásra kötelezetlek fémtárgyaikat az átvételi bizottság megjelenéséig megtekintésre készentartani kötelesek. A házulajdonosok, háztartások, valamint mindazok, akiknek beszolgáltatásra köteles fémtárgyai vannak, vagy ilyeneket őrizetben tartanak, kötelesek a fémtárgyakat a városház tanácstermében az átvételi bizottságnak beszolgáltatni. És pádig 1916. julius 27-én délelőtt 8 órától 12 óráig a város beltületére vagyis a Zazar-hid, Felsőbányai-utczai hid, a Zrínyi Ilona-téri hid, a Vár-utcza külső része s a Lendvay-tér által határolt belső területen lakó közönség; 1916. jul. 17-én délelőtt 8 órától 12 óráig a külterületeken, a vere3vizen s a kereszthegyi részen lakó közönség. Aki a hadiczélokra igénybevett fémtárgyait eltitkolja s amennyiben cselekvése súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-cz. 17. §-a értelmében
