Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-11-30 / 48. szám
♦ Puskás Gizella sógornője. Dr. Lovrich Sándor, Tersztyánszky Kálmán és neje szül. Péchy Marika, Tersztyánszky Gusztáv, Tersztyánszky Sárika, ifj. Tersztyánszky István és neje szül. Geréb Mártha, Tersztyánszky István sógora, özv. Torday Gáborné szül, Gassner Gizella, Dr. Tell- inann Károly és neje szül. Rátli Margit, Hará- csek Vilmos, Dr. Makray Mihályné szül. Harácsek Erzsiké és férje Makray Mihály, Harácsek Károly húgai és öccsei. A Hadsegélyzó Hivatal gyászjelvényei. A m. kir. honvédelmi ministerium Hadsegélyző Hivatala kemény papírból készült, művészi gyászpajzsot bocsát forgalomba a nemzet érzelmeinek a temetés napján és a nemzeti gyász idején való egységes kifejezésére. A jelvény a legmagasabb hatóságok intencióinak megfelelően, a szövethiány figyelembe vételével készült és a belügyminiszter 7270/1914. és 7666/1914. sz. rendeletéinek védelme alatt áll. Egy darab ára 20 fillér, megrendelhető a Hadsegélyező Hivatalnál (V., Akadémia-utca 17. sz.) Ugyancsak a Hadsegélyző Hivatal néhány nap múlva gyászérmet fog kibocsájtani az elhunyt uralkodó arcmásával. Mindakét jelvény az elesett hősök árvái és özvegyei alapját szolgálja. A városok és a községek petróleum szükséglete. Hir szerint illetékes helyen egy Petróleum- központ létesítését tervezik a készletek egyenletes és igazságos elosztása érdekében. Állítólag a kereskedelmi minisztérium magának tartja fenn a készletek elosztásának irányítását, elsősorban arra fektetvén súlyt, hogy a városok és községek kapjanak petróleumot. Az a terv különben, hogy a vidéki fogyasztás czéljaira szükséges árumennyiséget is a városok, illetve községek kapják meg és ők gondoskodnak majd a közönség ellátásáról. A posta szavatossága. A háború elején kibocsátott kormányrendelet szerint a posta csak azokért a károkért nem szavatol, amelyek a háborús eseményekből származnak. Újabban sűrűn merültek fel panaszok az iránt, hogy egyes postaigazgatóságok megtagadják a kártérítést, ha a megejtett vizsgálat a posta közegeinek hűtlenségét nem igazolja. Ilyen alkalmakkor történt felebbezésekre a kereskedelmi miniszter az igazgatóságoknak e felfogását helytelennek mondotta ki és kötelezte az igazgatóságokat arra, hogy a vonatkozó rendelet szelemében járjanak el. Most újabb rendeletben kimondtta, hogy értéklevélért és csomagért az értéknyil- vánitás határán belül adjanak kártérítést, az értéknyilvánitás nélkül feladott csomagoknál a csomag súlyának minden 500 grammja után 3 K-ig terjedhető összegig. Öt és félmillió háborús jótékonysági célokra. Magyarországon még nem voltak olyan eredményes gyűjtési akciók, mint azok, amelyeket Az Est indított a háborús emberbaráti célokra. Az Est első ilyen gyűjtési akciója a háborúban megvakult hőseink ellátásának céljára már az első hetekben százezreket eredményezett. A nagyközönség adakozó kedve még most se lankadt, úgy, hogy eddig 1.200.000 koronát meghaladó összeg gyűlt erre a célra. A kárpáti csatákban feldúlt magyar falvak építésére indított gyűjtést is közel 1,200.000 koronával zárta le Az Est. Amikor pedig a román árulás erdélyi testvéreinket hontalanná tette, az első héten naponta több százezer korona adomány folyt be és a jósziv áradata még most is ontja a pénzt, úgy, hogy ez a gyűjtés az egy és háromnegyed millió koronát már meghaladta. Az Est nagy publicitásának és népszerűségének a megnyilvánulásai ezek a nagyszabású gyűjtések. A fenntemlitett összegeken kívül a hadiözvegyeknek, árváknak, közvetve sújtottaknak is befolyt egy és fél millió koronán felüli összeg, úgy, hogy Az Est eddigi gyűjtései meghaladják az öt és fél millió koronát. És ha megemlítjük, hogy az öt és fél millió nem nagy adományokból, hanem nagyrészt a harcztéren küzdő hősök és a szerény jövedelmű milliók filléreiből gyűlt össze, képet adtunk arról, hogy Az Est-et Magyarországon palotákban és kunyhókban egyaránt olvassák és szeretik. A „Vasárnapi Újság“ november 26-iki száma teljes egészében I. Ferencz Józseffel foglalkozik, valóságos galériáját adja a reá vonatkozó __4______________________________________________________________ $ NA GYBÁNYA képeknek, a szó szoros értelmében benne van az elhunyt király egész életrajza arczképekben élete nevezetesebb mozzanatainak képeiben. A ritka szép képgyűjtemény, túlnyomó részben egykorú művészi festmény és rajz, pompás kiegészítője mind annak, amit az olvasó a mostani gyásznapokban Ferencz József királyról hallott és olvasott. A képeken kívül nagy lendülettel irt nekrológ, kitűnő publicistánk, Halász Imre és tudós történetírónk Marcalli Henrik tanulmánya, magvas életrajzi cikk egészíti ki az olvasó gondolataiban az elhunyt király képét. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egye- tem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre, 2 korona 40 fillér. I Előfizetési felhívás. Folyó évi december hó közepén uj közgazdasági hetilap jelenik meg: Vállalkozás. Hónapok óta tartó szervezési munka után, teljesen felkészülve azokra a feladatokra, amelyeket magunk elé tűztünk, várjuk ezt az időpontot, amikor lapunkkal a nyilvánosság elé , léphetünk. Már most felhasználjuk azonban az alkalmat arra, hogy magunkat a közönség széles rétegeivel megismertessük és tájékoztassuk céljainkról, törekvéseinkről. A Vállalkozás a maga gyors, pontos, messzeágazó hírszolgálatával, gyáros, iparos, vállalkozó, építész, kereskedő, általában a gazdasági élet valamennyi tényezője, valamennyi munkása előtt, a munka- alkalmak egész tárházát fogja megnyitni. A Vállalkozás jól megszervezett tudósítói karral rendelkezvén, valósággal nyilvántartó hivatalává válik a gazdasági munkának és hétről-hétre megfogja mondani közönségének, hogy a gazdasági élet nagy műhelyében hol van munka, kereseti és vállalkozási alkalom. Ezért hisszük és reméljük, hogy a Vállalkozás megbecsült jó barát, segítőtárs, türelmetlenül várt igazi kebelbeli nélkülözhetetlen orgánuma lesz a magyar vállalkozó közönségnek. Friss, nagy anyaggal akarjuk hétről-hétre felkeresni a pénzembereket, a termelést, az iparost, a vállalkozót, az építészt és a kereskedőt. A Vállalkozás címét adtuk és tényleg a magyar vállalkozás szaklapja akarunk lenni, a produktiv magyar erő eszköze, azé, amely a háború után megujhodva fog hozzálátni a romok eltakarításához és a jövő nagy Magyarországának felépítéséhez. Rengeteg feladat vár reá, a termelés fokozása, az ipar naggyá tétele, a városok fejlesztése, a forgalom fokozása, uj piacok szervezése, egyszóval: a gazdasági munka terén. Nagy szervezettel látunk hozzá a munkához. Itt a fővárosban egy kitűnő szerkesztőség, a vidék valamennyi nagyobb városában, Belgrádban, Bécsben, Berlinben, Rotterdamban, Zürichben az állandó tudósítók egész serege fog dolgozni azon, hogy a kitűzött célt, azt, hogy minden héten jó hírekben gazdag lapot adjunk a közönségnek, elérjék. Budapest, 1916. nov. hó. A Vállalkozás szerkesztősége és kiadóhivatala. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Illés József. Helyettes szerkesztő: Bizony László. P'őmunkatárs: Illés László, A kiadóhivatal igazgatója: Pór Géza. A Vállalkozás előfizetési ára: egész évre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. Gyermekek a gyermekekért. A Zsófia Országos Gyermekszanatorium sok százezer gyűjtő- ivet küldött szét, hogy azok felhasználásával az ország tanuló ifjúsága gyűjtést rendezzen a háború szerencsétlen beteg árváinak gyógykezelésére Balatonszabadin megnyitandó 225 ágyas gyermekszanatorium létesítésére. Tanítványaim között szétosztottam a gyűjtőiveket és ők szorgalmas méhek gyanánt 154 K 43 f-t gyűjtöttek a nemes célra, mely összeget az Egyesület vezetőségének be is küldöttem. Midőn együttes munkánk eredményéért gr. Zichy János kormányzó elnök ur őnagymé.tósága hozzám intézett levelében köszönetét mond, nem mulaszthatom el, hogy ezt a köszönetét el ne juttathassam az én lelkes kis tanítványaimhoz és ahhoz a nemesen érző nagy közönséghez, melynek filléreiből és koronáiból ily tekintélyes kis összeg jutott a világháborúban édes apjukat vesztett beteg árvák gondozására. A gyűjtés | eredménye a következőleg oszlik meg: Bagossy Sándor 19 K, BodaTibor9K, Bencsik Árpád 3'46K, ! K, Berger Lajos U30 K, Brach Herman 346 K, i Brinzely László 3‘68 K, Csepregi Sándor 60 f, Í Darvay Tamás 2 K, Égly Mihály 3 60 K, Fedor ! 1916. november 30. Gyula 6'80 K, Fiiipán György 5'2G K, Gallisz István 5 K, Geller Herman 1'20 K, Horovitz Ernő 140 K, Harácsek József 8 K, Herceg Pál 70 f, Herskovits Berti 5'20 K, Herskovits Mór 2‘40 K, Herman Ernő 1 K, Izsák Samu 4 40 K, Jeremiás Vilmos 244 K, Kató Béla 2'20 K, Káhán Gedeon 1'90 K, Klement Árpád 9 K, Kovács Imre 540 K, Kovács Lajos 4 50 K, Kovács László 2‘40 K, Kozma István 4‘40 K, Maday József 4 K, Muszkái Henrik 50 f, Máre László 4'39 K, Nyisztor Teofil 2 K, Páska Aurél 2'40 K, Rákász János 1'30 K, Salamon Samu 70 f, Somai József 1 '70 K, Schmotzer László 1 K, Sztracsanyek József 2 K, Sztupár Ferenc 1'90 K, Takács László 4 K, Veisz Géza 1 K, Vinkler IstvánJ7‘20 K-t gyűjtött. Még egyszer köszönöm fiuk. Őrizzétek meg továbbra is szivetek jóságát, az Isten megáld benneteket! Imre Károly tanító. Kinevezés. Király őfelsége dr. Lakatos Mihály főorvost a 12-ik népfölkelő gyalogezredben ezredorvossá nevezte ki. A montenegrói cs. és kir. katonai kormányzat közlönyének októberi száma megtekinthető a kereskedelmi és iparkamaránál. Kéménytüz. Vasárnap reggel 8 órakor a, gróf Dégenfeld-féle piaczi bérház egyik kéménye kigyuladt. A serény tűzoltóság azonnal kivonult, de dolga csak annyi volt, hogy felügyelt, mig a kéménytüz kidühöngte magát. Kár vagy szerencsétlenség nem történt. Hüvelyes vetemények vásárlása. Felhívom a közönség figyelmét, hogy a katonai hatóságoknak hüvelyeseket (bab, lencse, borsó) vásárolni tilos, mert azok részére a m. kir. kormány megfelelő készleteket bocsát a Haditermény Részvénytársaság utján rendelkezésükre. Azért azon esetben, ha ilyen bevásárlók tudomására jutnának, tudomásomra hozni szíveskedjenek, nehogy ezáltal a helyi fogyasztó közönség elől a meglevő készlet elvonassék. Minden termelőnek az 1916. évi bab, borsó és lencse termése közélelmezés biztosítása végett zár alá helyeztetett, miért is a 2834/1916. M. E. számú rendelet értelmében a termelő a zár alá vett termésének saját háziszükségletét (melyet itt a polgármester állapit meg) meghaladó részét csak a Haditermény Részvénytársaság vagy bizományosának, vagy olyannak szabad elidege- nitenie, akik, mint fogyasztók vagy mint kereskedők a termelőtől ilyen termények vásárlására jogosítva vannak. A termelő a zár alá vett termésének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részével egyébként nem rendelkezhetik, azt fel nem használhatja, fel nem etetheti, el nem idegenítheti. A termelő köteles a zár alá vett termésének saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó és az 1916. évi december hó 15-ig vásárlásra jogosultnak el nem adott részét Írásban, vagy szóban a Haditermény Részvénytársaságnak Budapest, V., Nádor-utca 9. sz. megvételre felajánlani. A termelő más részére, mint a Haditermény Részvénytársaság- részére hüvelyeseket csak 1916. évi december hó 15. napjáig és pedig kizárólag fogyasztás céljára nyílt piacon, valamint oly helybeli lakó (szövetkezet és árusító) részére árusíthat, aki a hüvelyeseknek kicsinyben való árusításával foglalkozik. Más mint a Haditermény Részvénytársaság termelőtől csak az itt előadott korlátok között, még pedig fogyasztó csak házi és gazdasági szükségletére vásárolhat hüvelyeseket. A házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak az 1917. évi augusztus hó 15-ig terjedő idő vehető számításba. Kereskedők (szövetkezet, árusítók) meglevő vagy fentiek alapján vásárolt hüvelyes készletüket a Haditermény Részvény- társaságon kívül kizárólag csak a helyi fogyasztók részére kicsinyben árusíthatják; kereskedő (szövetkezet, árusítók) azonban nem tarthat rendelkezése alatt több babot, borsót és lencsét, mint amennyit az 1916. évben közvetlen fogyasztása hozott. Azon esetben, ha valakinek családjában vagy gazdasági viszonyaiban olyan változás állott elő, hogy az igy vásárolt hüvelyeseket eladni kívánná, azt csak a Haditermény Részvénytársaságnak vagy bizományosának adhatja el. Aki ezen rendelkezések ellen vét, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 K pénzbüntetéssel lesz büntetve, azonkívül terményekre, melyre nézve a kihágás elkövettetett, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Nagybánya, 1916. november hó. Smaregla Mihály rendőrkapitány.
