Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1916-03-02 / 9. szám

2 valkodás nem volna méltó e történelmi idők komolyságához. Egyszerű, de egy­szerűségében is imponáló emlék emel­kedjék a hősök sirja fölé, mely időtlen időkig hirdesse, hogy a lengyel nemzet kész meghalni nemcsak a maga, hanem már nemzetek szabadságáért is. Bandurszki László püspök, a len­gyelek aranyszáju apostola tervbe vette, hogy fölkeresi és fölszenteli mindazon sírokat, melyekben idegen földön a len­gyel légió hősei pihennek. Be gyönyörű, fölemelő dolog volna, ha arra az időre, amikor a püspököt az útja a mi vidékünkre vezeti, az emlékmű is készen állna. Beszédesebb megnyilat­kozása volna ez az emlékmű a magyar nemzet érzületének, mint bármi más akkord, mely a szivek húrjain kél! Szerkesztőségünk a legnagyobb kész­séggel áll e kegyeletes ügy szolgálatába s a lengyel hősök emlékére szívesen fo­gad bármi legkisebb adományt is! Hisszük, hogy Nagybánya és Felső­bányavárosok hazafias társadalma ezúttal is méltó lesz ősi tradícióihoz! Égly Mihály. Néhány szó a nagy trafikról. Tekintetes Szerkesztő Url Szíveskedjék megengedni, hogy becses lap­jának f. évi febr. 24-én S. K. aláírással megje­lent czikkére nehány szóval válaszoljunk. Közel húsz év óta van elhelyezve a do­hánytőzsde abban a helyiségben, amelyben ma van és ez ellen soha senkinek sem volt semmi panasza, csak S. K. urnák juíott eszébe most az, hogy támadást intézzen a nagybányai nagy­tőzsde ellen. Az ellenőrzi közegeknek gondjuk van arra is, hogy a dohány-áruk elhelyezése a követel­ményeknek megfelelő legyen. Az állandóan gya­korolt szigorú ellenőrzés mellett teljesen lehe­tetlen, hogy ha az üzleti, vagy raktár-helyiség nem felelne meg szigorúan az előirt követelmé­nyeknek, akkor azt az ellenőrző hatóság csak­nem két évtizeden át megtűrte volna. Emelt fő­vel állíthatjuk, hogy soha a legkisebb mértékben sem zárkóztunk el az elől, hogy az előirt kivá­nalmaknak a legszigorúbb mértékben eleget te­Lord Francis Douglasnak a nővére még negyven év múlva is minden nyáron Svájczba utazott és fekete ruhában a Matter Horn glet- scheren tartózkodott és várta, hogy mikor adja ki ezen a sebesen mozgó jégár a szerencsétlen fivérének hulláját. Pár évvel ezelőtt még látható volt az a fekete árnyék a fehér hómezökön és ha a vezetők evvel a jelenséggel találkoztak, nem volt mód reá, hogy folytassák utjokat. A babonás félelem visszatartotta őket attól. Doug­las nővére ezelőtt pár évvel meghalt és a glet- scher felszabadult. Az emberiséget azonban semmiféle szeren­csétlenség meg nem tanítja. Hiába volt a roppant sok halált elnyomorodás, baj és veszély, á jég ári utazások ma már egész népek szenvedélyévé váltak. És a tudomány is az Alpesekben hatal­mas küzdelmet folytat az emberi értelem ügyé­ért. Mindezek dacára miként említettem — az Alpesek még mai napig sincsenek kikutatva. De ezen ne csodálkozzunk. A hegymászás és hegykutatás alig száz esztendős múlttal bir, az Alpesek pedig mintegy ötven sugárszerüleg szét- futő hegytömegböl állanak, a mely hegytömegek hatalmas hátukon 100 elsőrendű és csaknem 1900 másodrendű, tehát összesen közel 2000 jégárat hordoznak. Ezen jégáraknak kiterjedése 3500 □ kilométer és a jégtömeg, a mely ben­nük foglaltatik 14000 millió köbméter, a mi körülbelül annyi víznek felel meg, mint arneny- nyi egy hét alatt a Dunán lefolyik. A legjobban ismert és kikutatott hegytö­megek: a Monte—Rosa és a Mont—Bianc. De ezekben is meg mindig sok a meg nem mászott csúcs és a ki nem kutatott jégár. Úgy látszik a NAOYBÁNYA gyünk és soha nem is gondoltunk arra, hogy az ellenőrző hatóságot olyasminek elnézésére i kértük volna, ami beleütköznék az előirt köve- j telmények legminócziózusabb részleteinek bár­melyikébe. Emelt fővel mondhatjuk, hogy mindenkor készségesen alávetettük magunkat a legszigorúbb ellenőrzésnek és tudtunkkal 8. K. czikkiró úr volt az első ember, aki azt a kifogást emelte, hogy a nagybányai nagytőzsdében a dohány izét befolyásolja az a körülmény, hogy a napi árusítás abban az üzlethelyiségben történik, ahol (a tőzsdefülkéu kívül) a füszerkereskedés is el van helyezve. S. K. úr fogalomzavarban szenved, mert a nagyáruda és a napi áruda két külön dolog A nagyáruda külön helyiségben van, valamint kü­lön helyiségben van a raktár is. Csupán a napi áruda van a füszerüzlet egy elkenteit fülkéjé­ben elhelyezve. A nagytőzsde raktára, valamint a nagy­áruda is külön-külön, az épületnek teljesen izo­lált részében van, ez teljesen megfelel a legké­nyesebb követelményeknek. Ebből a teljesen elkülönített nagy raktár­ból és a másik helyiségben levő nagyárudából történik a nagyban való árusítás. A napi elárusító helyiség a füszerüzletben van ugyan, de külön fülkében. A napi árusító helyiség is szigorúan megfelel az előirt követel­ményeknek és ide csak a fogyasztás arányában kerül az áru kis prértékben a nagy raktárból. Téved S. K. úr, ha azt hiszi, hogy Magyarorszá­gon sehol nincs hasonló állapot. Ne menjüuk nagyon messze: Nagysomkuton és Szinérváral- ján és az országnak akárhány nagyobb váro­sában is, mint Nagybánya, a nagytőzsde napi árudája olyan helyiségben van elhelyezve, ahol füszerárusilás is van A napi áruda a provinczián a legtöbb helyen más üzletággal van összekap­csolva. Ebben semmi szabálytalanság nincs. Legjobb esetben puszta képzelődés 8. K. úr részéről, hogy a napi elárusító helyiségben elhelyezett dohány, szivar és szivarka izét be folyásolná a nem is közelben, hanem a tágas helyiség túlsó zugáhan kezelt petroleum és más hasonló czikk. A terpentin és más szagos áru nincs az üzlethelyiségben, hanem egy elkülöní­tett más helyiségbe»’; A sáfrány és más fűszer teljesen elzárt tartályokban van. A füszerüzlet- helyiség szellőztetésére és tisztántartására nagyon nagy gondot fordítunk s csak ellenséges indu- latu ember mondhatja, hogy a füszerüzletben levő levegő befolyásolhatná a dohányt. A nagy­tőzsde rendes raktára teljesen izolált helyiség s csak a napi áruda van a rendes üzletnek az ajtó melletti szellős fülkéjében a követelményeknek teljesen megfelelően elhelyezve. mindenható emberi akarat, az Alpesekben nem mindenható. Játszva állítja meg azt egy élette- lén szilaorom, egy hamisul fehér köpenyt öltő jégári malom, vagy a mindezeknél rettenetesebb alpesi hóvihar. De mindezektől eltekintve méltoz- tassanak elképzelni tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy mily fáradságba és munkába kerül egy ilyen tulvilági területen a jég és hó nagyszerű kotró működését, a föld kérgének sajátságos áttöréseit, a geológiai rétegek fellürődését, a jégárak moz­gását, a bazaltnak a magas kúpokról a tengerig tartó utazását, a közetek szerkezetét, a légköri tünemények különféleségeit, a zuhagokat, a lavi­nákat és jegeseket megfigyelni az évezredes geológiai erők idomító keze alatt. Engedjék most meg, hogy a Mont—Blanc- ról nyújtsak egy rövid általános tájékoztatást. A Mont—Blanc 4810 méter magas, bércze az európai hegyek királya. Felfedezte Wyndham az ezerhétszázas évek elején. Először mászta meg Paccard dr. francia orvos 1786-ban. Második meghódítója Sausure francia természettudós. Saussure kísérője az akkor még madár sem járta gletschereken Jsques Balmat chamonyxi lakos volt, dédapja Alfréd Francois Balmatnak, azon magas csúcs vezetőnek, aki engem a Mont—Blancra felkisért. A Mont-Blanc hegység három ország hatá­rának találkozó pontján fekszik; nyugatra van tőle Franciaország, keleten és északon Svájczba nyúlik, déifelöl pedig Olaszország határolja. A csúcs maga Svájczban van és három oldalról mászható meg: Curmayeurből Svájcz felől, továbbá Szt. Gervais-La-Fayetből és Chamonyxböl francia oldalról. A Curmayeurből felvezető ut életve­1916 márczius 2. Természetes dolog, hogy ha a napi áruda forgalma olyan arányú volna, hogy külön helyi­ség kibérlését is kifizetné, akkor a czég kész­séggel vállalkoznék arra, hogy minél nagyobb fényűzéssel rendezzen be teljesen külön napi árusító helyet, de erről a nagybányai forgalom mellett — legalább ez idő szerint — szó sem lehet. Igen gyakran megtörténik, hogy a gyors­áruk miatt ráfizetünk a dohánytőzsdére. Busás haszonról szó sem lehet. S. K cikkíró ur másik kifogása a nagy trafik ellen az, hogy «sehol semmi körülmé­nyek között sem volna szabad előfordulnia, hogy valami ott ne legyen.» Ez a kívánság — mondjuk igy: — egy kissé naiv. Talán helye­sebb volna a kívánságot igy formulázni r a nagy- trafikosnak kötelessége mindent elkövetni, hogy a trafikban mindig készenlétben legyen minden féle szükséges dohány, szivar és szivarkafajta. És mi ennek a kívánságnak mindenkor eleget teltünk. Az nem való, hogy (purzicsán, herce- govina) nem lettek volna raktáron, mert min­dig volt minden fajta, s csak az fordult elő néha, hogy a megrendeléstől eltérő küldemény miatt egyszer a világos dohány, máskor a barna dohány fogyott ki, s a közönség legtöb- ször olyan szinü dohányt kért, melyet a meg­rendelésből a dohánygyár kitörölt, vagy más­sal helyettesiteít. Ha S K. ur teljes nevének közlésével szives lett volna magát megnevezni és nem tartotta volna helyénvalónak, hogy ma­gát az ismeretlenség homályában meghúzza, ta­lán azért, mert igy a felelőssége nem olyan exponált, akkor megkérnénk S. K. urat, hogy tekintsen be nemcsak a háború alatt, de a há­ború előtt küldött megrendeléseink jegyzékébe és akkor meggyőződhetett volna arról, hogy mi teljes körültekintéssel és kellő időben min­denkor megtettük a szükséges megrendelést s ha ennek daczára a dohánygyárban, illetve a doháoyárurakíárban a megrendelés egy részét kihúzták és csak redukált mennyiséget, vagy egyik-másik rendelmény teljes kihúzásával küld­ték az árukat, arról mi igazán nem tehetünk. A megrendelések jegyzékeiből, azok keieteiből, az elintézések időpontjaiból, a fuvarlevelek érkezési idejéből, a megrendelések gyakorisá­gából, t. i. abból, hogy havonként több meg­rendelést küldtünk a háború előtt a dohány­gyárba és dohányáruraktárba, aktaszerüíeg be­bizonyíthatjuk, hogy ki van zárva a lehetősége annak, amit S. K. ur állít, hogy a háború előtt is heteken át hiányzott a nagytőzsdéből egyik­másik fajta cigaretta, vagy cigaretta dohány. Ténj', hogy mostanában Nagybányán a szi- varkafajoknak legkedveltebb fajai hiányoznak, de az is köztudomású, hogy ennek oka semmi más, mint az, hogy a kormány ezeket a szi­szélyes, csakis elsőrangú gletscher-mászoknak ajánlható. Ma már Curmayeurből igen ritkán mászszák meg. A Szt. Garvais-La-Fayetből fel- vezető-ut a leghosszabb, öt napig tart. Gyakor- lattabb touristák részére nem veszélyes, da még se ajánlható, mert a Mont-Blanc hegységben öt egymásután következő szép nap, ritkaság. A Chamonyxból kiinduló útvonal csak az 1860-as években nyílt meg, mert ezen időkig a chamonyxi völgyet egy hatalmas jégár a Glacier de la Tour elrekesztette, 1854-től 1866-ig ezen jégár a légkörnek tüneményszerü megváltozása és egyéb megfejthetetlen geológiai erők működése kö­vetkeztében visszahúzódott a felsőbb régiókba és kaput nyitott a világ egyik legszebb völgyébe, eddig csak nyílásokon keresztül befórköző emberiség­nek. Ezzel egyidejűleg felfedezték, hogy a Mont- Blanc Chamonyx felöl mászható meg legköny- nyebben. Előre bocsátom még, hogy ami e kis munkában a statisztikai adatokat, számszerű kimutatásokat és a tudománnyal kapcsolatos megfigyeléseket illeti, azok Reclus, Tyndall és Saussure idevágó müveiből vannak véve és igy azok teljesen megbízhatók. Genfbe a «Bellevue» Hotel igazgatója jó- akaratulag arra hívta fel figyelmemet, hogy ha Chamonyxba akarok jutni és az előtáruió tájké­peket a vonat ablakaiból óhajtanám megnézni, úgy legalább is a vonat indulása előtt egy órával menjek ki a pályaudvarra. Ezen figyelmeztetés folytán 1906. év augusztus 22-én délután 2 órakor — mert a vonat három órakor volt indulandó — a Genf-Chamonyxi vasút pályaudvarára ér­keztem. Az utazni szándékozó közönség a peronon szorosan egymás mellett állott és gyanúsan te-

Next

/
Thumbnails
Contents