Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1916-06-01 / 22. szám
4 is fogjuk tartani, ha pedig még ennyi hazafiui kötelességérzet sem lesz polgártársainkban, akkor erélyes ellenőrzéssel és szigorú büntetésekkel kell a ma még tapasztalható visszaéléseket megszüntetni. A hatóság intézkedése úgy tudjuk, oda irányul, hogy minden ember korra való tekintet nélkül, cséplésig is naponta legalább 200 gr. főzésre vagy kenyérsütésre alkalmas liszthez juthasson, ami biztosítaná azt, hogy e legfontosabb, mert legmegszokottabb tápanyagunkban senki hiányt ne szenvedjen. Emellett a szokásos lisztek helyettesitőjeként nagy meny- nyiségben áll rendelkezésünkre a kukoricaliszt, amelyet azonban már ma kell felhasználnunk egyébb lisztfélékhez való keverésre, azok szaporítására. Ha ezt elmulasztjuk és kifogyunk a gabonanemüekből, akkor késő lesz a kukoricához fordulnunk, mert ekkor már egyedül kukoricaliszttel kellene élnünk, ami pedig, mint azt a tapasztalat bizonyítja, mint kizárólagos tápanyag, nem megfelelő. Ha azonban más magvak lisztjével keverten használjuk fel a kukoricalisztet, akkor'az igen jó és egészséges tápláláléknak mondható; hiszen táplálóértéke még felül is múlja a legfinomabb búzalisztet. Ugyanis a kukoricalisztben 5 — 6°/0-al több a fehérjetartalom mint a legfinomabb búzalisztben s bár 3 -4°/o-al kevesebb benne a keményítő, de van benne majdnem 4°/o zsir, ami a búzalisztben csak l°/°. Egy másik, keményítőt tetemes mennyiségben (20°/o) tartalmazó tápanyagunk a burgonya. A burgonyával nagy pazarlás történik mindenütt az által, hogy nyersen hámozzák meg és eközben belőle igen sok veszendőbe megy, néha V5-0d része. Ezt a rossz szokást most mindenki kerülje, mert héjában főzve a burgonyát, főzés után veszteség nélkül könnyen meg lehet hámozni, sütve pedig héjjával egy- gyütt lehet elfogyasztani. Szeletekre vágva, tiszta ruha között nedvességét leitatva és egyszerűen (zsir nélkül) tepsiben kisütve, kenyér helyettesitőjeként is szerepelhet asztalunkon a burgonya. A burgonyának a szükebbre mért kenyéradagok pótlása körül jelentékeny szerepe kell hogy legyen háborús táplálkozásunkban, annál is inkább, mert az uj burgonyatermésig elég áll rendelkezésre. Keményítőben dús tápanyagaink közé tartoznak még a hüvelyes magvak, (bab, borsó, lencse,) melyekben a már említett nagy (20°/0) fehérjetartalom mellett, még 50°/0-on felüli keményítő is van, úgy hogy ezek a magvak, melyeket az anyatermészet jókedvében alkotott és adott nekünk, nemcsak húspótlók, hanem kenyérpótlók is. Termesszünk is belőlük minél többet. Nem szabad elhanyagolnunk az édes gyümölcsfélék minél bővebb felhasználását sem. Aszalva, lekvárokká feldolgozva igen becses és egészséges fütő anyagok cukortartalmuknál fogva; de meg azért is hasznosak, mert bizonyos oly anyagokat (sókat) is tartalmaznak, melyek, mint rögtön meg fogjuk említeni a zöldségfélékben is fontosak. A zöldségfélék, gyökérfélék nem valami nagy tápértéküek, mert kevés bennük a fehérje is, a cukor is, a keményítő is; tetemesebb tápértékük nekik csak az elkészítésük módja, Ízletes ételekké való formálásuk ad, amiben a magyar konyha felülmúl minden más konyhát. Van azonban más oldalról nagy fontosságuk, amiért is, mint tápanyagok nélkülözhetetlenek, t. i. bizonyos oly sókat tartalmaznak, melyekre feltétlenül szükségünk van, például vassókat, mész- sókat, azért ezekre is nagy súlyt kell fektetnünk táplálkozásunkban és elegendőt kell termelnünk belőlük. Milyen legyen ma tehát ésszerűen takarékos táplálkozásunk ? A gyermekeknek húst keveset adjunk, hanem adjunk bőven tejet, gyönge, de jól cukrozott kávé vagy tejes ételek (tejbe rizs, vagy dara) alakjában s ha lehet, egy-egy tojást; ezek mellett kevés kenyér, zöldségfélék és cukros ételek teljesen ki fogják elégíteni. Ha hús nincsen, egy kevés áttört bab vagy borsó, vagy ezekkel készült levesek is jó szolgálatot tesznek. Felnőttek a tejes kávét (mivel a tejet a gyermekeknek, a betegeknek s a szoptató nőknek kell fenntartanunk) helyettesítsék igen hi- gan főzött feketekávéval, mint az a külföldön vagy a katonáknál szokás és teával, mindkettőt erősen cukrozva (3-4 darab cukor,) vagy peNAGYBÁNYA dig sűrűbb rántot levessel, ezzel a valóban észszerű és egyszerű étellel. Húst csak ritkán együnk és akkor is kevesebbet, mint rendesen. A kevesebb húst pótoljuk vagy helyettesítsük egészen sajtokkal, túrókkal édes Íróval és hüvelyesekkel, mely utóbbiakat levesnek, főzeléknek, salátának készíttethetjük el. Ne vessük meg az állati melléktermékeket sem, melyek jó húspótlók, bár nem oly nagy tápértéküek mint a hús. A nyelv, máj, lép, vese, szív, pacal, tüdő, velő jóizü és tápláló ételek készítésére bőven adnak alkalmat. A megszokott disznózsír helyett adjunk nagyobb tért a marhazsirnak és a növényi zsíroknak. Ha az utóbbiakhoz is nehezen juthatnánk hozzá, ami várható, akkor a czukorban, illetve a keményítőben gazdag anyagok pótolják a hiányzó zsirmennyiséget, pl. a burgonya, a hüvelyesek s a kukoriczalisztből igen változatos módon készíthető jóizü ételek. Porcziózzuk ki a kenyeret a család minden egyes tagjának s a kisebb kenyérporcziókat és a nálunk közkedveltségü pompás sült vagy főtt tésztákat (melyek a rendelkezésre igen szűkén álló finomabb lisztből készülnek) pótoljuk a bővebben használandó burgonyával, hüvelyesekkel, czukros ételekkel és italokkal, édes gyümölcscsel. * * * Az ételekkel való takarékosságnak van még egy más módja is és ez az, hogy semmi használható anyag a konyhában el ne kallódjék. Itt a háziasszonyok működésére vár nagy feladat. Minden fel nem használt maradék az egész országot teszi szegényebbé. Ez nem kicsinyesség! Egy példa! Berlin városában megvizsgálták az elfolyó szennyvizet vegyileg és kiderült, hogy minden lakosra naponta 20 gr. zsir volt benne. Ebből az elveszett zsírból Berlin lakossága több mint V3 részének napi zsirszükséglete kikerült volna. Hushulladékokat, csontokat, inakat kifőzve, jóizü leveseket lehet készíteni zöldségfélék segítségével. A maradék kenyeret megszáritva el kell tenni és levesben, tésztában felhasználni. Zsirmaradékokat, főleg a mártásokat nem szabad elönteni, hanem össze kell gyűjteni és újra felhasználni, esetleg forró vízzel izüktől és szaguktól mentesíteni. Ha ezekre ügyelünk, óriási mennyiségű tápanyagot tudunk megtakarítani. A takarékosság egy másik módja, hogy tartózkodjunk gyomrunk felesleges megtöltésétől. A városi jobbmódu polgári lakosság 9/,0-ed része túl van táplálva, vagyis többet eszik, mint amennyit munkája közben elhasznál. Ez, eltekintve attól, hogy egészségtelen elhízásra vezet, a háború tartama alatt még hazafiatlanság is és szégyenére válik mindenkinek. Ma nem szabad, hogy bárki is testében tartalékokat gvüjtsön. Minden gramm zsir, amit igy felraktároz valaki másoktól elrabolt zsir. Nagy tápszerpocséklás történik vendéglőinkben is, melyeknek hosszú étlapjai szinte csábítják a fogyasztót a tultáplálkozásra s a tápszerekkel való pazarlásra. S mindez más fogyasztók megkárosításával jár, mert növeli a piacon a keresletet s igy növeli az árakat. Be kellene hatóságilag tiltani a hoszszu étlapokat s arra kellene kötelezni még a legelőkelőbb vendéglőket is, hogy délre és estére csak egy, legfeljebb két kész ebédet vagy vacsorát (menüt) szolgálhassanak fel a szokottnál kisebb husadagokkal, de takarékoskodván a kenyérrel is és a zsírral is. Nincs az az administratio, amely az összes tápanyagok igazságos elosztására képes volna, úgy mint az például a liszttel történik. Ezért minden embernek önmagának kell belátással, becsületes együttérzéssel azon lenni, hogy se a harcolók, se a dolgozók ki ne fogyjanak az erőt adó tápszerekből, mert ha kifogynak, úgy elvesztettük a csatát. Háborúk sorsát nem egyedül a fegyverek döntik el, banem az is, hogy melyik fél tud jobban gazdálkodhi a tápszertartalékjaival. HÍREK. Május 31. Királyi elismerés. Dr. Almer Sándor Budapesti főorvosnak 0 felsége a király önfeláldozó szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érdem szalagján. Felhívás. Felkérjük a Gyümölcsér- tékesitő Részvénytársaság t. részvényeseit, hogy részvényeiket Molnár Antal felszámoló biz. tag irodájában, Lakatos-u. nándy-ház ház 14 nap alatt 1916. év jun. hó 8. napjáig elismervény ellenében beszolgáltatni szíveskedjenek. Nagybánya, 1916. május 24. Felszámoló bizottság: Der- gáts Sándor, Fábián Lajos, Molnár Antal. Áthelyezés. Komlósi József somkuti járási számvevőt saját kérelmére a Pénzügyminiszter a nagykárolyi kir. Pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át, helyettesül a nagysomkuti járásba pedig Lánczky szinér- váraljai járási számvevőt rendelte ki. A most érettségizett diákok kik besorozva lettek, hétfőn reggel vettek búcsút nagybányától. Hadba vonultak a kedves fiuk. Kíséretük legyen a hadi szerencse és boldogságuk a mielőbbi béke. Virágot, rózsát kérünk a hadiárvák javára. A hadi árvák javára ma csütörtökön működő bizottság tisztelettel kéri városunk nemes szivű és virággal rendelkező közönségét, legyen kegyes egy pár szál virágot, egy-egy pár rózsát az István-Szállóba lehetőleg délelőtt 10 óráig beküldeni, ahol a virágokat a bizottság egyik tagja köszönettel átveszi s azután a perselylyel fáradozó leánykák révén árusittatni fogja. Reméljük, hogy lesz virág bőven és ezáltal szép összeggel fog szaporodni a hadiárvák és özvegyek pénze. A hadikölcsön. Szép eredménnyel járt a negyedik hadikölcsön is a mi vagyoni erősségünknek egyik fényes oklevele. Világgá is kürtölik a lapok névszerint a kölcsönt jegyzőket, Szatmáron, Somkuton és máshelyeken is csak nagybányán nem tudhatjuk meg a hadikölcsön aláíróit. Kérjük pénzintézeteink vezetőségét, hogy a hadikölcsön jegyzőit lapunkkal közölni szíveskedjék. A mint hiteles forrásból értesülünk a helybeli református egyháznál 47.000 korona jegyzés történt. Szép dolog, hát a többi egyházak mennyit jegyeztek ? Nyugtázás. Czárich Ida nevét megörökítő iskolai alapítványhoz újabban Ládái Kálmánná úrnő Nagybecskerekről 5 koronát küldött. Ezzel az alap 529 koronát tesz. Ez adományt a testület nevében tisztelettel köszöni Székely Árpád. Hősök temetője. Más városokban is indult mozgalom, hogy a különböző felekezetű temetőkben elhantolt hősöket exhumálják és egy közös temetőben egyöntetű terv szeriét hántolják el. Az eszme igen helyén való. A nemzeti ügy halottainak örökké fentmaradó, tanító emléke, a kegyelet soha nem múló ápolása csakis úgy biztosítható, ha hőseink egy külön temetőben pihenhetnek együtt, védve minden változással, múlandósággal szemben. A köztemetők helye idők folyamán változhatik, a hősök temetője sértetlenül, örök időkön át kell hogy álljon, mint a kegyelet féltve őrzött helye. Nagyon helyén való volna, ha városunk vezetősége az egyes felekezetek lelkészeivel együtt tárgyalást indítana a közös temető helyének megállapítása és az elrendezés módja felől. Gyászhir. Rusorán József férje, Ilonka és Sárika gyermekei, valamint az alantirottak az összes rokonság nevében is a pótolhatatlan veszteség igaz érzetével tudatja, hogy drága felejthetetlen jó neje, gyermekeit rajongásig szerető édesanya, kedves jó gyermek, testvér és rokon Rusorán Józsefné Szanka Mária folyó hó 25-én hajnali 2 órakor, jóságos életének 29-ik és boldog házassága 10-ik évében, hosszas, de türelemmel viselt szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 27-én délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra a ref. egyház szertartása szerint. Szerető férjed és árván maradt két kis gyermeked soha el nem múló szeretete és imája virraszt oly korán domboruló sírod felett. Nagybánya, 1916. máj. 26. Bélteki Sán- dorné és családja Szanka Margit, Duba Arthurné és férje testvérei. Szanka Kálmán és neje Kulcsár Mária szülei. Özv. Rusorán Györgyné Lipták Mária anyatestvér. Rusorán Lajos és családja sógora. Hadi adó. A tényleges katonai szolgálatot nem teljesítő nagyobb jövedelműek hadi adója mely eddig az évi 20000 koronán felüli jövedelem után volt kivethető, az ujahbb kormányrendelet értelmében már az évi 5000 kor. és ezen felüli jövedelem után is kivettetik. ___ ___ _________1916. junius 1.
