Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1916-05-11 / 19. szám

4

naoybAnya

1916. május 11.

mindenkinek és ezért rendeljen egy szerencse számot Gorzó és Társa ismeri bankházában, Budapest, Koronaherceg-utca 11. Számos ember lett gazdag egy sorsjegy által. Hivatalos árak: nyolcad 1 K 50 f, negyed 3 K, fél 6 K, egész 12 korona. Szerencse feli

Felhívás a közönséghez! Felkérettünk a következő sorok közlésére: A háborús viszonyok folytán a társadalom egyes osztályainál beállott nehéz megélhetés természetes következménye, hogy az elégedetlenség mind nagyobb mértékben nő s a közönség panaszokkal halmozza el a felettes hatóságokat, különösen a főispáni hivatalt. E panaszok elbírálásánál a más városokban székelő hatóság vajmi ritkán tekinthet a dolgok mélyére s így segíteni, még a legjogosabb esetekben is csak ritkán tud. Felhívom a közönséget, bogy a kinek bármi tekintetben panasza van, forduljon bizalommal hozzám. Én készséggel meghallgatom mindenkinek a panaszát s amennyiben az saját hatáskörömben orvosolható, én a szükséges intézkedéseket azonnal megteszem; amennyiben e panaszok elbírálására más hatóságok illetékesek, én azokat oda a megfelelő felvilágosításokkal továbbítom. Sok munkát és időt takarítanak meg azzal, ha panaszaikat közvetlenül nálam teszik meg s a felettes hatóságok is megmenekülnek a fölösleges zaklatásoktól. Nagybánya, 1916. május 1. Dr. Makray Mihály polgármester.

Adakozás. A hadsegélyezés céljára május hónapra adtak L. Berksz Lajos 10 K és Lakos Imre 5 koronát.

Sorozás. Az 1879—1897 évi születésű népfölkelésre kötelezettek 1916. évi bemutató szemléjét városunkra nézve május 18 és 19-én, a nagybányai járásra nézve pedig május 20, 21, 22, 23 és 24 napjain fogják megtartani. Világi elnök: Thordai Imre; világi orvos: dr. Eeroxin- ger Ferencz főorvos.

Nyaralók figyelmébe. Két bútorozott szoba, konyhával, esetleg külön-külön is, közvetlen a liget mellett kiadó. Értekezhetni Égig Mihállyal.

Vásárlások a műcsarnokban. Börtsöh Sámu kiváló festőművészünktől a tavaszi tárlaton két képet is megvásároltak. Az egyiket Unghvdry László kecskeméti földbirtokos vette meg 1200 K értékben; a másikat pedig az állam vette meg 1000 korona értékben.

Elszámolás. A nagybányai állami iskolák tanítói és óvodák vezetői a tanitóö2vegyek és árvák segítésére május hóra adtak 57 K 54 f-t. Éhez adott: Székely Árpád 4.22 K, Alexy Kornél 416 K, Rozsos István, Lehrner Eerenczné

4—4 K, Bányay Ida, Buday Etelka, Fliesz Hen- rikné, Imre Károly, Steiger Erzsébet, Fejes Antal, Bozán Péter és neje 3—3 K, Suba Mária

— Könyörüljön . . . aem bánom, zárjanak be egész életemre, de lélegzeni akarok, még látni akarom a világosságot . . .

A főhadnagy összegörnyedve támaszkodott a kandallóhoz. Fájdalmas, reszkető szorongatást érzett a torkában. Irtózatosan gyötrő részvét rázta meg. Elátkozta azt az érzést, mely idehozta és hirtlen lángmódjára lobbant föl benne az aggodalom. — Ha legyőzne ... ha legyőzne . ..

Mereven bámult a szoba túlsó falára. Egy gótikus szentkép volt ott vékony aranyrámában.

Határozottan, szinte keményen szólalt meg ;

— Adja ide az írásokat I

— Engedjen még egy-két percznyi időt 1^— könyörgött a nő.

— Kínszenvedés önnek minden perez, amit még adok.

A nő, mintha nem is haliotta volna a szavait, odament a kandallóhoz, balkeze lassan vé- gigsiklott a párkány hosszában, közeledett az ott heverő fegyverhez és lágy, de határozott mozdulattal tolta el magától, mintha soha meg nem akarná érinteni többé . . . Halálfélelemtől izgatott arcza csudálatos szenvedély kifejezését öltötte fel. Fajának egész szépsége, érzés-vibrálása áradt a szeméből, az ajkáról, mikor ezt suttogta :

— Mentsen meg, elmegyek ön után, ahova vinni akar, szolgája leszek utolsó lélegzetemig, az öné vagyok . . . én . . . Gyötrő fojtott zokogásba veszett a hangja.

A férfi elsápadt. Bénitő, kábító muzsika gyanánt hallgatta a szavait. — Azt akarja, hogy

2 62 K, Szabó Irén 2.44 K, Glanzer Malvin 2 32 K, Szentpétery Sáudorné, Juhász Mária, Hajdú Sándor, Benedek Józsefné, Homoía Elvira 2—2 koronát. Az összeg az országos alaphoz beküldetett.

Az 1865-08 évfolyambeliek népfelkelési kötelezettsége. Az a körülmény, hogy az alkalmatlannak talált 1865. évi születésű egyének nem fognak népfelkelési bemutató pótszemle- bizottság elé állítani, a közönség körében különféle következtetésekre, magyarázgatásokra adhat okot. Ezeknek a következtetéseknek és magyarázgatásoknak kiküszöbölése céljából illetékes helyről közük, hogy azoknak az 1865 évi születésű kötelezetteknek, akik az eddigi bemutató-szemléken alkalmasaknak találtattak és jelenleg népfelkelési szolgálatban állanak, valamint azoknak az 1865 évi születésű népfelkelésre kötelezetteknek is, akik fegyvernélküli népfelkelési szolgálatra vétettek igénybe, a tényleges szolgálatból való elbocsátására igényük egyáltalában nincsen. Ennek következtében azok az 1865. évi születésű egyének is, akik az eddigi bemutató szemléken alkalmasaknak találtattak, azonban a uépfelkelési tényleges szolgálat alól felmentettek, felmentési jogcímük megszűnte esetében népfelkelési szolgálatra szintén be fognak hivatni, önként értetik és bővebb magyarázatot nem igényel, hogy azoknak az 1865. évi születésű népfelkelésre kötelezetteknek, akik az eddigi szemlékről a törvényes rendelkezések ellenére távol maradlak, a most elrendelt pótszemlén meg kell jelenniük.

Hangverseny. Lapunk zártakor vesszük a hirt, hogy Geyer Stefi, a nagyhírű hegedümű- vésznő folyó hó 19 én, pénteken hangversenyt rendez városunkban. A művésznő értesülésünk szerint Goldmark és Beethoven hegedűversenyeit fogja előadni, melylvel a külföldi metropolisokban s Budapesten is nagy sikert aratott. Bővebb értesítést a falragaszok fognak nyújtani.

Hernyó veszedelem. Az araszoló, a gyümölcsösöknek ez a pusztító réme, olyan nagy mennyiségben lepte el vidékünket, amilyenre eddig emberi emlékezet óta alig volt példa. Minden buzgó igyekezet kipusztitásukra kárba veszőnek bizonyult. A pusztítás már oly- mérvü, hogy már nem csak a kertek és szőlőhegyek gyümölcsösei, de amint halljuk, sok helyen az erdők képe is decemberi formákat mutat, s lomb hiányában most már ezek a fer- telmes férgek rávetették magukat mindenre, ami zöld. Újabban már a szőlőket is pusztítják. Kiszámíthatatlan csapásnak nézünk elébe, ha nem következnék most már hamarosan a be- gubódzás folyamata, mely véget vet a pusztításnak legalább ez évre. A begubódzást csakhamar követi a lepkekelés, s módunk lesz látni, miként töltik be a levegőt a lepkék milliárdjai.

áruló legyek ? — suttogta. — Soha 1 Soha! — ismételte. És hirtelen, maga is alig tudta, hogyaD. ismét egészen megváltozott a hangja; keményen, szinte gúnyosan mondta: — Hát ennyi büszkeség sincs önben ? . . . — Mikor ezt kimondta, érezte, hogy meg van mentve.

A nő fölegyenesedett, megvető rándulás játszott az ajka körül. Odament egy útitáskához, kivett belőle egy kézitáskát, abból egy csomagot és átnyújtotta a főhadnagynak. Az kinyitotta, hosszan vizsgálgatta és zsebretette.

Mikor megint ránézett a nőre, annak sápadt volt az arcza, de sokkal elszántabb.

— Bocsásson meg — mondta Plessén — azért, amit el kell követnem ön ellen. Egész életemben úgy fogok önre gondolni, mint vitéz katonára . . . Elhallgatott, nem volt már ura magának.

— Megtudja ő valaha, hogyan haltam meg? — hallotta a nő fátyolos hangját.

Plessen bólintott. —ígérem önnek — ha én magam is megérem ennek a végét . . .

— Köszönöm — mondta a nő — és kezöt nyújtott neki. Plessen megrázta a kezét, szalutált és kiment.

Mikor néhány perez múlva ismét belépett, a revolver még érintetlenül hevert a kandallón. A nő keresztben feküdt az ágyon. Szép, sötét hajú feje hátrahanyatlott. Hajának egy-két fürtje kibomlott. Szeme megtörött, szája félig nyitva volt. Balkeze még mindig szorított egy kis zöld üveget. Cyanure potassium volt a felírása.

Alexander Castell.

Okos és felette hasznos dolog volna a gyermekeket iskolában, otthon egyaránt arra oktatni, tanítani, hogy indítsanak háborút a lepkék ellen, irtsák, pusztítsák tűzzel, vassal mint a gyümölcs legádázabb ellenségét. Gyümölcsöseinkben a rügyforó is oly nagy károkat okozott, hogy sajnosán konstatálhatjuk, gyümölcstermésünknek vége.

A fák virágoznak. A szép májusnak hódol ezzel a cimü versével Benedek Elek, a Jó Pajtás legújabb, május 7-iki számában. Sebők Zsig- mond és Benedek Elek képes gyermeklapja e számába verset irt még és képet rajzolt hozzá Endrődy Béla, Sebők Zsigmond folytatja Dör- mögő Dömötör egyre érdekesebb kalandjait az olasz harctéren, elbeszélést irt Zsoldos László, mesét Elek nagyapó és Avar Gyula, B. Indiai Etelka folytatja regényét. Mulatságos móka, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Frank- ün-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a «Jó Pajtás* kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4.

A deneiurált szesz árszabályozása. Az a

lelketlen uzsora, amelyet egyes érdekeltek a denaturált szesszel főképpen a vidéken űznek, intézkedésekre bírta a pénzügyminisztert, aki nagyfontosságu rendeletet intéz most a pénzügyigazgatóságokhoz, amelyben a denaturálás cimén eszközölt szeszfölszabaditását ahhoz a föltételhez köti, ha a detailAr literenként a 180 fillér meg nem haladja. A denaturált szeszt vi- szonteladásra csakis azoknak lehet tovább adni, akik köletelezettséget válalnak, hogy azt a kis- árusitók, valamint az ipari vállatok részére hordó nélkül maximálisan 150 korona, palackokban 160 koronáért árusítják. A fogyasztók részére 90 fok alkoholtartalmú deneturált szeszt literenként maximálisan egy korona nyolcvan fillérért szabad csak elárusítani. A nagykereskedők kötelesek a detailárusoktól nyilatkozatot kérni, mely szerint ezek üvegben 1 korona 80 fillérért, kimérve pedig 1 korona 70 fillérért adják el ezt a fogyasztóközőnségnek. Az árakat az üzlethe- lyiséségben ki kell függeszteni.

Aranyérmek beszolgáltatása. Az Osztrák - Magyar Bank budapesti főintézete mindazoknak, a akik érmepénztáránál aranyérmeket beszolgáltatnak, okmányszerü elismervényt állít ki, amellyel nyugtázza, hogy az illető 1916-ban, a világháború esztendejében, hazafias készségének eleget tett.

Myugtázás. A Czárich Ida nevét megörökítő iskolai alapítvány gyarapítására újabban adakozni szívesek voltak: Szellemy László 20 K, Szűcs Károly 10 K, Kertész Gyuláné, Roska Sán- dorné szül. Múzsák Mária (Komló, Baranya-m) 5—5 K, dr. Weisz Ignácz. Kovács Gyula könyv- kereskedő 4—4 K, Biró Gábor 2 K. Az eddig begyüli összeg 375 K. Ez adományokat tisztelettel köszönöm a tanítótestület nevében Székely Árpádki Első Magyar Általános Biztosító Társaság

április 8-án tartotta évi rendes közgyűlését gr. Csekonics Endre titkos tanácsos elnöklete alatt. Az Ormódy Vilmos főrendiházi tag vezérigazgató által előterjesztett igazgatósági jelentés kiemeli. hogy a múlt, második háborús üzletóv tiszta nyeresége 6995,923 K 58 fillér. A nyereség tekintélyes vclta főleg a tűzbiztositási üzlet műit évi kedvező kárarányának köszönhető. Hadikölcsönre a társaság Összesen 57.500,000 K-t jegyzett. Az alapszabályszerü levonások után felosztásra kerülő 3,200000 koronából a társaság a közgyűlés határozatából 800 korona osztalékot fizet. A közgyűlés az összes indítványokat, a számadásokkal és mérleggel együtt elfogadta és felmentvényt minden irányban megadta. Az «Első magyar* 8 000 000 koronát kitevő részvénytőke és ugyanolyan összegű tartaléktőkén kivül 10,638,862 97 koronát kitevő tűzdijtartalékkal rendelkezik, mely utóbbi a társaság saját számlára eső tüzdijbevétel 10O70 ának felel meg. Ezen a maga nemében páratlanul magas százalékú tüzdijtartalékon kivül a társaság tartalékol az elszámolatlan indirekt üzletekre még külön 1.549 563 90 K-t. A külön tartalék összege 3 468 818,84 korona, a jégkü- löntartalék 2000.000 korona, mig az életbiztosítási összegek fedezetére szolgáló díjtartalék 190.347,553 03 koronára rúg- Ezután a választásokat ejtették meg. Elnök lett: gróf Cseko-