Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1916-05-04 / 18. szám

4 NAOYBANYA 1916. május 4. takarékpénztár tisztviselője, önkéntes, egy front mögötti kórházban tífuszban elhunyt. A halál­esetről bővebb részletek hiányzanak. Elképzel hető, hogy a haláleset, mely egy fiatal, derék, sokat ígérő pályát kezdetén Toppantott ketté, minő katasztrófálisan lesújtó hatással volt hozzá­tartozóira Az irgalmas Isten adjon nekik elég lelki erőt nagy megpróbáltatásuk elviselésére A boldogult emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni azok sorában, kik életüket a hazáért áldozták. Az uj Időszámítás. Az uj időszámítás, mely május elsején lépett életbe, városunkban semmi komplikácziót nem okozott. Csupán a vasútnál fordultak elő némi lekésések, máskülönben min­den ment a maga rendjén, mintha az időszámí­tás nem szökött volna előbb egy órával A há­ború sok mindenre megtanított bennünket, de azt hisszük, hogy az uj időszámításnál prakti­kusabb dolgot aligha találhattunk volna föl. Nemcsak nagy megtakarításokkal jár a világí­tás tekintetében, de a napi munkaidő is jobban kiaknázható. Városunkban ez újítás általános tetszéssel találkozott. I Kende Dániel, i X |f8™%ebb részvéttel ■ I vettük a hírt, hogy Kende Dániel nyug. m. kir. erdőtanácsos április 30 án, életének 62-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult hosszú ideig volt a lápos- bányai erdőgondnokság vezetője s midőn csak hosszú állami szolgálata után nyugdíjba, vonult köl­tözött állandó tartózkodásra városunkba, hol sok jó ismerőse, barátja, rokona volt s hová fiatal korának derűs emlékei kötötték. Puri án egy­szerűsége, rokonszenves modora, páratlan szol­gálatkészsége itt is csak növelte jóbarátainak számát s nevét általánosan tisztelőé tették. Sajnos, a jól megérdemelt nyugalom éveit nem sokáig élvezhette zavartalanul. Bálványozásig szeretett nejének tragikus halála nagyon meg­viselte, úgyszólván azóta állandóan betegeske­dett. Állapota egy-két hónappal ezelőtt súlyo­sabbra fordult, mig most a halál megváltotta szenvedéseitől. Igen nagy részvét mellett folyó hó 2-án helyezték örök nyugalomra. Végtisztes­ségén a nagybányai fŐ9rdőhivatai tisztviselő kara Szabó József főerdőtanácsos vezetése mellett testületileg jelent meg. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Kende Erzsébet a maga és kis fia nevében szomorúan tudatja, hogy áldott jó édesatyja Kende Dániel ny. m kir. erdőtanácsos folyó hó 30-án délelőtt fél 11 óra­kor, életének 62-ik évében az üdvösségünkre rendelt szentség felvétele után csendesen meg­halt. A drága halottat róm kath. egyházi szer­tartással május hó 2-án délelőtt 11 órakor ki­sérjük örök nyugalomra. Lelki üdvéért a szent­misét a Szt. Háromság templomában 3-án fog­juk a Mindenhatónak bemutatlatni. Nagybánya, 1916. április 30. özv. Konczvald Jánosné édes­anyja. Schvarcz Józsika unokája. Nyugodj bé­kében. A viszontlátásra! A besorozott 18 évesek érettségije. A Bu­dapesti Tudósitó jelenti: A legutóbbi szemlén alkalmasnak talált gimnáziumi, reáliskolai, ke­reskedelmi iskolai és tanítóképző intézeti tanu­lók vizsgálatára vonatkozólag a közoktatásügyi miniszter úgy döntött, hogy az alsóbb osztályú rendes tanulóknak a megfelelő osztályról szóló bizonyilványnyal egyidejűleg az érettségi bizo­nyítványt, illetve a tanítói oklevelet is ki kell adni. A király magyar vadászjelványe. őfelsége legkegyelmesebben elfogadta a Hadsegélvző Hi­vatal felajánlotta »Magyar Hubertus* jelvényt. A jelvény, mely az elmúlt hetekben nagy siker­rel forgalomba került, az elesett katonák özve­gyei és árvái alapja javára alapittatott. Elkésett húsvéti üdvözlet. A frontról teg­nap levelet kaptunk. Az 5-sk gyalogezredben szolgáló nagybányai bakák kívánnak benne bol dog húsvéti ünnepeket a nagybányaiaknak Az áll. főgimn. tanári kara és tanulóifjú­sága május hó 1-én gyűjtést rendezett az el pusztult kárpáti faivak segélyezésére. A gyűjtés eredménye 286 K 68 fillér, mely összeg a követ- | kező adományokból gyűlt egybe: A tanári kar i adománya, amelyhez a tanári kar minden egyes | itthon lévő tagja és az iskolaszolga is hozzájá- j rult, 132 K, az I a) oszt. adománya 19 K 26 f, i az I. b) oszt. adománya 5 K 10 f, a 11. oszt | adománya 26 K, a III. oszt. adománya 15 K 30 , a IV. oszt. adománya 14 K 26 f, az V. oszt. í adománya 27 K, a VI oszt. adománya 14 K 56 f, a VII. oszt. adománya 16 K 50 f, a VIII. oszt. adománya 17 K 60 f. A begyült 286 K 68 f el­küldetett a kárpáti falvak felépítésére alakult országos bizottságnak. Halálozás. Lesújtó gyász érte dr. Boromisza Tibor megyés püspökünket. Édes testvére: Bo- romisza István, a kalocsai főegyházmegye kano- nokja Kalocsán váratlanul elhunyt. Kérelem a magyar nemzethez 1 A magyar királyi kormány elrendelte, hogy április 30 -áról május 1-re virradó éjszaka tizenegy órakor a Magyar Szent Korona országainak területén min­denütt az óramutatót tizenkét órára tolják előre és ezzel a mechanikai művelettel uj időmérés kezdődik. Históriai értékű, egész életrendünket megváltoztató, uj korszakot jelentő intézkedés ez. A május elsejével kezdődő uj nyári időszá­mítás, amely a matematikai időméréssel ellen­tétben, de a nyári évszak napállásának termé­szetes figyelembevételével, a kronológiát egy órával előbbre viszi, a históriában páratlanul álló intézkedés Ezt a kortörlénelmi eseményt akarja okmányszerűen megörökíteni az Auguszta Aiap akkor, amikor a nevezetes időmérési vál­tozás órájáról emléklapot ad ki és e kiadmá­nyának jövedelmét a világháborúban teljesen megrokkant hősök otthona, a Nemzet Háza ja­vára fordítja, hogy ezt a szanatórium rendszerű rokkant-otthoni még az idei nyáron felépíthesse. Az emléklap maga csak tárgyi megörökítése a nevezetes kronológiai aktusnak, amely a jövő­ben elkövetkező korok számára megőrzi a világ­háború egyik jelentős eseményének: az idő­reformnak emlékét Okmánya a Nemzet Háza egy akcziójának, amelynek lulajdonképeni lé­nyege a megtakarított egy órának hadijótékony- czélra való megadóztatása. Alkalomnyujíás arra, hogy a közönség a maga jószántából, önkénte­sen adakozzék a háború rokkantainak az uj időreformmal megtakarított óra értékéből. Tudós matematikusok ugyanis kiszámították, hogy az órák rendjében történő egy órai előreugrással a nyári időszakban világítási anyagban és költ­ségben Magyarország körülbelül hatvan miiló koronát takarít meg. Az üzletek, irodák, műhe­lyek, gyárak, hivatalok, bankok és magánosok egy órával rövidebb ideig világítják helyiségü­ket, ami effektiv megtakarítást jelent az egye­seknek is. Ebből a megtakarított összegből kér valamit az Auguszta Alap a Nemzet Házának. Az Auguszta Alap bizalommal fordul az egész ország közönségéhez, egyesekhez, testületekhez, ezégekhez, részvénytársaságokhoz, bankokhoz, pénzintézetekhez, társaskörökhöz, kaszinókhoz stb., hogy a megtakarított egy óra értékéből juttasson valamit a rokkantaknak. A nagy idők minden pillanata a históriáé. Egyetlen perez se múljék el haszontalanul. A most elröppenő egy óra legyen a rokkantaké, azoké a hősöké, akik vérükkel, életükkel csinálják a történelmi nagy időket I — Az Auguszta Aiap többféle, értéke szerint osztályozott időretormemléklapot hoz for­galomba. És pedig: I. Nagyobb adományok szá­mára külön kiállítóit Emléklapot. II. 20 koronás Emléklapot. III. 10 koronás Emléklapot. IV 5 koronás Emléklapot. Kisebb formában: I. 2 ko­ronás Emléklapot. II. 1 koronás Emléklapot. III 50 filléres Emléklapot. Mindenki, aki a pénzt be­küldi az Auguszta Alapnak (Budapest, Vilmos császár-ut 12) postán kapja meg az adományá­nak megfelelő Emléklapot. Kut-el-Amara eleste. A törökök fényes győzelmének örömére a középületeket városunk­ban is fellobogoziák. A szövetségesek lobogói diszleítek a középületeken, csupán a városházára tűzték ki a török és magyar lobogót, a többi szövetségesét nem. Mi értjük az intenciót, de ezt mégsem helyeselhetjük, mert könnyen félre­értésekre adhat alkalmat, amint adott is. Egy nagy győzelem előbbre viszi az összes szövetsé­gesek ügyét. Közös örömünk az mindnyájunk­nak. Tehát hadd hirdessék azt az összes szövet­ségesek zászlói ezentúl isi Milliók — rongyokban. A háborút s győ­zelmi reményeit arra építette az entente, hogy a központi hatalmakat elszigeteli s így ezek nem juthatván hadfelszerelésben nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz, leteszik a fegyvert s ők ké­nyelmesen masíroznak majd be Budapestre, Berlinbe, Becsbe A háború 19 hónapjánál jobb cáfolat nem kell erre. Igaz, jó idő óla nem ka­punk a külföldről gyapjút, pamutot, jutát, gum- mii és sok más, a hadviselésben nélkülözhetet­len anyagot, amit háború előtt a külföldről sze- I reztünk be s mely anyagból lőgyapotot, katona- I posztót, takarót, lövészárok fedéllemezt (kátrány- papírt) gyártanak. De a fejlett német technika I mesterséges módon kaucsukot állít elő, egy ma­gyar feltaláló pedig rájött arra. hogyan lehet a csalánból gyapotot előállítani s a többi nyers vagy kikészítésre váró anyagot is mind-mind megszerezzük, ismételt földolgozással. A rongy- hulladékból, gyapjukelme darabokból, tönkre­ment gummi- és kaucsukfárgyakból kátránypa- pirt, ruhát, autó- és bicikiigummit stb. készíte­nek. Ezért a Hadsegélyző Hivatal Szövetkezeti Osztálya egy felhívást bocsátott ki. Ebben a I felhívásban kér gyapjút, mindenféle kötött és i szőtt holmit. Például: szövetet és hulladékot, í sálokat, gyapjukendőkef és kalapokat, sapkákat, zsinórokat, keztyüt, gyapjuí’üggönyt, szőnyeget, matrác-gyapjut, ablakvédőt, futószőnyeget, gyapjú zubbonyt és alsóruhát, jäger alsóruhát, feldol­gozatlan gyapjút, kötő fonalat, harisnyát és szok- nit, selyem-, pamut-, vászonczikkeket és hulla­dékot. Kautsukot: automobil, bicikli és kocsi­abroncsot, mindennemű gőz-, szívó- és nyomó- j fecskendőt és kerti tömlőt; labdát, gyermek- j és íenniszlabdát, gummicipőt és esőköpenyt, í gummigyürüt törlőgummit és egyéb technikai ! gummicikket. Sebészeti czikkeket: gummilepe- ; dot, gummiszivacsot, gummikeztyüt. Kemény I gummiczikkeket: fésűket, grammofon-lemeze- ket, gummicsöveket, lapokat, gummival borított telefon-, távirda-, házicsengő huzalokat és hul­ladékot. Nem uj, avagy használt jó tárgyakat, i ruházati czikkeket kérnek, hanem rongyot, hisz I az egész gyűjtést rongyszedési akciónak neve­zik. Azok pedig reánk nézve értéktelen tárgyak. Adjuk hát szívesen oda, hisz ezekből nemcsak anyaggal látják el a hiányt szenvedő katonai felszerelési gyárainkat, hanem a káposztásme­gyeri gyapjuhulladék-üzem anyagi hasznából alapot létesítenek az elesett katonák özvegyei és árvái számára. így kerülnek majd össze a rongyokból milliók szent ügyünk szolgálatára. Városunkban a gyűjtést Senkálszky Mihály ren- dőrkezelőtiszt vezeti s a felajánlott anyagok hozzá, a városházára viendők. A begyült anyagot a városi tanács fogja rendeltetési helyére irányítani. Kezelő! tanfolyam. A debreczeni kereske­delmi és iparkamara lapunk utján hozza érde­keltsége tudomására, hogy a debreczeni m. kir. állami fémipari szakiskola igazgatóságának ja­vaslata alapján a keresk. m. kir. ministerium a mezőgazdasági gépmunkás hiány megszünte­tése céljából a szakiskolán a lokomobii gőzgép, cséplőgép és aratógép kezelői részére esti tanfo­lyam taríását engedélyezte. E tanfolyamra a rok­kául katonákon kivül, gazdasági munkások ipari munkások jelentkezhetnek. A tanfolyam folyó évi május 10 éu nyílik meg este 6 órakor és minden napi oktatás mellett junius 2-ik felé­ben fejeződik be, mikor is szabályszerű vizsga letétele után a hallgatók lokomobii gőzgép ke­zelői minősítést nyernek. — A tanfolyam gya­korlati és elméleti alapú. Közelebbi adatokat a szakiskola igazgatósága nyújtja. Értekezlet a hadi kölosön jegyzése ügyében. Dr. Makray Mihály polgármester vasárnap dél­előtt értekezletet hívott össze a hadi kölcsön jegyzésének propagálása ügyében, amelyen szá­mosán jelentek meg. Elhatározták, hogy a leg­szélesebb körű propagandát indítják meg a hadi kölcsön jegyzése ügyében, amely voltaké- pen nemcsak hazafias köte esség, de egyúttal a leghasznosabb befektetés is. Nagyon kívánatos volna, ha pénzintézeteink a jegyzésnek egy uj módját kombinálnák ki, mely lehetővé tenné a legszegényebb néposztálynak is az 50 és 100 koronás jegyzések eszközölhetését és pedig részletfizetésre. De nem kamatfizetés kö!eleze|t- sége mellett, hanem oly módon, hogy azon 10—12 hónap alatt, atnig a törlesztéseket eszközölnék, a kötvény kamataiban nem részesülnének. Ez az eljárást vagyon egyszerűsítené s megkönnyítené. Ezen az utón a/után a kisemberek is részíve- hetnének a kölcsön jegyzésében. Nyugtázás. A Czdrich Ida tanítónő nevét megörökítő iskolai alapítványhoz ma egy hete óta adakozni szívesek voltak: Robeily Lajosné Thaisz Fanni, Nagy Sándor városi főmérnök, Rozsos Pisla dr. Gondos Mór 10—10 K, Huszthy Malvin 6 K, Petneházi Paula és Erzsébet, Fejes Antal 3 —3 K. Az eddig begyült összeg 322 K. A további szives adományokat kéri s ezeket köszöni a tanitóíestület nevében Székely Árpád,

Next

/
Thumbnails
Contents