Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1916-04-20 / 16. szám
NAOYBÁNYA 1915. április 20 előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a monatórium feloldórendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befizetések czéljaira—önért- hetőleg a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — teljes összegükben igénybe* vehetők. Azok, akik a befizetésekre ily»n betétjüket kívánják igénybevenni, annál az intézetnél, vagy czégnél, illetve annak az intézetnek vagy czégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó járadékköívényekrc és állami pénztárjegyekre az Osztrák magyar bank és m. kir. Hadikölcsönpénztár, e járadékköivé- nyeknek, illetve pénztárjegyeknek kézizálogul való lekötése mellett, nóvéríék 75% áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitási kamat* lábon, tehát jelenleg, 5%-os kamat mellett nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917 évi deczembcr 31 ig maradnak érvényben. A negyedik hadikölcsön imént ismertetett előnyös feltételei biztos és gyümölcsöző tőke- e helyezésre nyújtanak rendkívül kedvező alkalmat. A gazdasági életnek a háború következté ben ellőállott korlátozottsága és csekély tőke- felvevőkdpességo folytán a pénzpiaczon elhelyezést kereső pénzbőség uralkodik. Győzelmes hadi ényeink szakadatlan sorozata a háborút a végső kifejtés, a befejezés felé viszi. Éhez járul, hogy az előző hadi kölcsönök során a nemzet legszélesebb rétegeiben mély gyökeret veri és valósággal nemzeti köztudattá emelkekedett annak felismerése, hogy a lélünkért vivőit nagy küzdelem diadalmas folytatása és befejezéséhez szükséges hadikölcsönök jegyzésében való részvétel az aláírók anyagi javát és a legfontosabb közérdeket egyaránt nagymértékben szolgálja. Mindez kétségtelenné teszi, hogy a negyedik hadikölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag ép oly impozánsan fog megnyilvánulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásáról isméiében fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsönöknél I Czárich Ida. j A nagybányai állami el. iskolának egyik legmunkásabb s legrégibb tanítónője, Czárich Ida tiszteletbeli igazgató f. hó 15-én hosszas szenvedés után jobblétre szenderölt. A boldogult régi ismert egyéniség volt, jóllehet magának, az iskolának, s a legközelebbi hozzátartozóknak élt. Sokan ismerték, szerették, mert lekötelező, szeretetreméltó volt az egyénisége s mert kis városunk nőnevelését 1876. óta az utolsó iskolai évig szolgálta. Számtalan tanítványa volt, akik bizonyára meghatottsággal gondolnak kedves Ida nénjükre, aki mosollyal, szeretettel, nagy türelemmel tanítóba őket. A most folyó iskolai évben már nem tanít- j hatott. A kötelességét mindig példásan teljesítő, | jó tanítónőnek testi fájdalma mellett ezért lelki fájdalma is volt. Betegsége mindig jobban aláásta egészségét, mig szenvedéseitől megváltotta a halál. Temetésén testületileg jelentek meg a gondnokság, polgári iskola s az állami iskola igazgatói, tanítói, városunk társadalmának szine-java s igen sokan volt tanítványai közül, hogy koporsójánál könnyet hullassanak s utolsó uijára elkísérjék. Sírjánál a tanítótestület részéről Székely Árpád mondott búcsút á jó társnak, a jó nevelőnek emlékét felidézve, cselekedeteit vázolva Az egyszerű beszéd Így hangzott: »Nehány búcsúszót mondok azoknak nevében, akik munkatársai voltunk s aztán a Czárich Ida nemesen megfutott földi éleiére, a sírkő reánehezedik. Az ő élete immár az emlékezeté. A rokoni c:s baráti körön kívül mi az ő iskolai munkájában osztályosok is megtisztult érzéssel emlékezünk reá. Az emlé-' kezés fájdalmas és felemelő nekünk. Munkásságának és életének megszűnése fáj, de ha szelíd, lelkesedni tudó egyéniségére gondolunk, jól esik a reá emlékezés. Nem élt annyit, amennyit kívántunk neki, de az élete igaz vonásokkal teljes volt. S/prötte és becsülte az embereket Rajongva szerelte az emberi jobb tulajdonságokat, kö rében mindent meglátott s megbecsült, ami az élet tisztultabb oldalához megkívánható. Az emberi haladást, a tökéletesedéshez szükséges törekvést gyönyörködve szemlélte. Egy-egy mozzanat az életből, jelenség a természetből, vonás az emberi lélek szebb megnyilatkozásai közül megkapták a lelkét s ilyenkor a lelkesedése szinte szárnyakat kapott. Az életből a *zép, a jó, igaz s az erkölcsi tiszta érdekelte. Ideálista volt. Ez a vonás munkakörében s életén át végigkísérte. Ezért kötelességén felül dolgozott. Az emberi haladásnak azt a sarkalatos, egyszerű törvényét, hogy a kötelességnek lelkes, odaadó és folytonos teljesítésével embertársainknak állandóan használunk, ő belüszeriuti értelemben megtartotta. Gyöngéd volt, mert nő volt s ez alaptermészetéből folyt. A nevelésére bízott gyermeksereget gyöngédségével irányította s szeretettel fűzte magához. Szeretettel kötött magához minket is A benne irántunk táplált szeretet teszi különösen fájóvá a válást, mikor most utolsó Istenhozzádot mondunk. Jó és igaz volt. Életével példát mulatott arra. miképpen kell magosabbról nézve okosanélni Emléke közöttünk él. Emlékéből fakad jón a szivünkre megtermékenyítő áldás Nyugodjék csendesen I« A haláláról szóló s a tanítótestület á:tál kibocsátott jelentés a következő: A nagybányai állami elemi iskolák és óvódák tanítói és óvói megillctődésscl tudatják, hogy jó kartársuk, a testvéries érzelmű Czárich Ida nagybányai állami iskolai tanítónő, tiszteletbeli igazgató, 57 éves korában f. hó 15 én meghalt. Elhalt társunk temetése 17-éu délelőtt 11 órakor lesz. A gyermekeket gyöngéden szerető jó tanító, az élet nemesebb irányáért lelkesedő nő és nevelőnő volt. Közel 40 évet tanított Példaadó élete nem múlt el nyomtalanul. Nagybánya, 1916. óv április hó 15 Áldott emléke közöttünk ól. — A család gyászj-lentése igy hangzik: özv. Kóródi Katona Jánosné Czárich Irma nővére, úgy a maga, mint gyermekei: János és Miéi. valamint a kiterjedt rokonság nevében is, szive mély fájdalmával ludalja, hogy nagyon szeretett testvére, illetőleg jóságos nagynéni és felejthetetlen rokon Czárich Ida áll elemi iskolai igazgató-tanítónő f. hó 15-én, reggel 6 órakor, fáradhatatlan, nemes munkálkodásban eltöltött szép élet és hosszas, de Krisztusi békével viselt szenvedés után, megerősítve az üdvösségünkre rendelt utolsó szentségekkel, az Urban csendesen elhunyt. Drága halottunkat f. hó 17-én d e. 11 órakor fogjuk a róm kath. egyház szertartása szerint örök nyugvóhelyére kikisérui, mig az engesztelő szentmisét ugyan az nap reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánlani Nagybánya, 1916. április 15. Kegyes Ur Jézus, adj neki örök nyugalmat I HÍREK. Április 19. Személyi hírek. Robellyné Thais* Fánny, a nöegye- nfilet örökös tiszteletbeli elnöke városunkban időzik. — Gellért Béla huszárfőhadnagy a húsvéti szünetekre haza érkezett. — Dr. Wagner József kincstári főorvos, Űrt főorvos, ki a h&boru kitörése óta állandóan a fronton volt, hosszabb tartózkodásra haza érkezett. — Dr. Neubauer Ferencz kaposvári ügyvéd szülei látogatására haza érkezeit. Ünnepi istentiszteletek a plébániatemplom ban. Nagycsülörtökön reggel 9 órakor nagymise, délután 5 kor Jeremiás siralmai. Nagypénteken 9 órakor kezdődnek a szertartások, délután 5-kor lamentatió, prédikál dr Péchy Alán. Szent- ségbetétel. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz, keresztkut szentelés; 9-kor ünnepélyes szentmise. Este 6 órakor feltámadás. Husvét vasárnap 8-kor csendes mise, 10 kor ünnepélyes szentmise. Este 6 kor prédikál Szőke Béla; lvtania. Huivét hétfőjén 8 és 10-kor prédikál Diczig Béla. Kedd reggel 7 órakor buzaszentelő körmén-t. Bursum oorda! A közeledő húsvéti ünnepek alkalmából ismét szerető figyelmébe ajánljuk olvasóközönségünknek a nagybányai rokkant-katonák alapját. Czélunk az, hogy egy oly alapot teremt- j sünk, melynek évi kamataiból pár rokkant ! katona családját a háború után állandóan ! 3 segélyezhetnők. Hála az irgalmas sziveknek, szavaink ezideig sem hangzottak el a pusztában kiáltó szava gyanánt s bizonyára ezután sem fognak elhangzani. A biztató kezdet reménynyel tölt el arra nézve, hogy fáradozásainkat teljes siker fogja koronázni. Lapunk legutóbbi számában 1283 korona 70 fillér összeget mutattunk ki a rokkant katonák alapjára befolyt adományokból. Újabban adakoztak: A nagybányai részvénytakarékpénztár koszorumegváltás czimén 50 K, Stoll Béla névnapmegváltás czimén 25 K, Brebán Sándor húsvéti szentelt megváltás czimén 20 K, Ez összeggel a gyűjtött összeg 1378 K 70 fillérre emelkedett, mely összeget a nagybányai városi takarékpénztárban gvümölcsözőleg helyeztünk el. Húsz éves jubileum. Farkas Jenő, Felsőbánya nagyérdemű polgármestere a napokban ünnep lte polgármesterré választásának huszadik évfordulóját. Húsz év nagy idő egy ember életében, de szinte kétszeresen szárait, ha az ember a forum legexponáltabb helyén működik. Farkas polgármester egyéniségében meg volt az a varázs, munkájában pedig az az odaadás, kitartás, hogy az exponált helyen is csak öregbíteni tudta népszerűségét. Jubileuma alkalmával igen sokan keresték föl jőkivánataikkal, melyekhez mi is szívesen fűzzük a magunkét. Tarnay hangversenye. Már megemlékeztünk azon nagyszabású hangversenyről, melyet Tarnay Alajos, a m. kir zeneakadémia nagynevű tanára rendez városunkban május hó 5 én. A hangverseny iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg s már most keresik a jegyeket. Jegyek előjegyezhetők a r. kath. plébánia hivatalban, hol a helyeket a jelentkezés sorrendjében fogják főntartani. A hangversenyt a művész a nagybányai rokkant katonák alapja javára rendezi s már e nemes intenczió a legszélesebb- körű támogatásra méltó. Páholyjegy ára 12 éslO K. Páholyszék 3 K. Földszinti első sorok 3 K, további 2 K. Nagybányai művészek a tavaszi tárlaton. A tavaszi tárlaton a nagybányai művészek közül Kádár Géza, Ferenczy Károly és Borisok Samu szerepelnek. A fővárosi sajtó mindhárom művészről igen kitüntelőleg nyilatkozott. Lapunk zártakor a legmélyebb részvéttel vesz- szük a hirt, hogy Halmai Imre, Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőralkapitánya ma, szerdára virradó éjjel hosszas szenvedés után munkás életének 41. évében jobblétre Bzenderült. A haláleset hire bizonyára a legmélyebb részvétet fogja kelteni városszerte, hisz a boldogultnak csak jóbarátai voltak. Páratlan buzgalmu, puritán jellemű és szolgálatkész tisztviselő volt, aki egyéniségének főkarakterét: a nagy szerénységgel párosult szeretetet átvitte közpályájára is s alig volt oly ügyes-bajos ember, akinek a dolgán ne segített volna, ba segíthetett. Mint kollega pedig odaadó, hű barát volt minden tisztviselőtársával szemben. Ez értékes kvalitások egész emberré tették mindenki szemében s városszerte általános tiszteletnek s szeretetnek örvendett. A gyilkos kór, mely derékban, legszebb férfi korában törte ketté pályáját, ezelőtt mintegy hat héttel támadta meg erős szervezetét, de a leggondosabb ápolás daczára sem lehetett megmenteni. Régi szívbaja is kiújult s ez is súlyosbította helyzetét. Halmai Imre néh. Halmai József főgimnáziumi tanárnak volt a fia s a possonymegyei Modoron született. A jogi évek elvégzése után a nagybányai kir. járásbíróságnál joggyakornokos- kodott s ez állásából választotta meg a közgyűlés a rendőralkapilányi állásra 1907-ben. Részt vett városunk társadalmi mozgalmaiban is s az önkéntes tűzoltó-egyesületnek alparancsnoka volt. Halála alkalmából úgy a városházára, mint a rendőrkapitányi épületre, nemkülönben a Kastinó, I Halmai lasre.
