Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-09-02 / 35. szám
2 NAGYBÁNYA 1915. szeptember 2. mi úgy hisszük, hogy aiint bányász egylet fölkarolhat minden olyan eszmét, mely a bányászok javára óhajt munkálni, de ezáltal egyszersmind tevékenységének szép jelét is adhatja. Óhajtjuk, hogy a szövetség megalakulásáról mielőbb számot adhassunk, addig is azonban készséggel bocsátjuk rendelkezésére a „Nagybánya“ hasábjait a hozzá szólni óhajtóknak. Szerencse föl! Oláh László. Nagybányai impressiók. — Egy elkésett levél. — A kies fekvésű és aranybányáiról híres Nagybánya városában először megforduló idegennek lehetetlen hogy fel ne tűnjék a Ráktc-íi- téri Widder-gyógyszertár előtti hely, hol naponként kedélyes hangulatban eszmecseréző társaság gyűl egybe. Az idegen figyelme, érdeklődése az előtt-; ismeretlen témán társalkodók iránt mindinkább fokozódik, azonban nem érti, sőt felfogni sem tudja a csoportosulás czélját. A kíváncsiság benne tetőpontra lép A való tényállásra nem képes rájönni. Végre eszébe jut a lapokból nyert értesülése folytán a nagybányai negyedik gyógyszer- tár felállításának ügve. Ezzel el tudatta! kíváncsiságának alapját megoldottnak véli Az épen e helyen való tömörülés nem egyéb, mint az uj gyógytár felállítása elleni akczió. Hát bizony ez téves felfogás Ezt a társaságot nem ilyen kicsinyesség, hanem a világháború eseményei után való érdeklődés hozza itt össze. Ez a lényeg a csoportosulásban A rokonlelkek, eg) ültérző szivek találkozója ez a hely. De hogy is ne volna az, mikor a haza békességének, az itthonmaradottak létérdekének biztosítása, illetve megóvása, testi és lelki javainak megvédése czéljáhól a harcztéren legszentebb kötelességet teljesítő dicső hőseink győzelmes hadi műveleteinek lefolyásáról szerezhetnek itt tudomást. Widder Péter gyógytári kirakatának üvegfalára kifüggesztett hadszintéri tudósítások vonzereje kelt itt lelkesedést, melynek szárnyai a város összes lakosságára kiterjednek. A harczlér eseményeiről beszámoló hírek vétele után örömmámorban úszik Nagybánya város apraja-nagyja. A hazaszeretet ihlete szádja meg a sziveket, elméket. Nagy, dicső és nemes tettek bontakoznak ki ennek a hatása alatt. Nagybánya varos hazafias, együttérző társadalma megtesz minden lehetőt, amivel csak szolgálhat e sokat szenvedett édes magyar hazának. Tervek készülnek a hazafias buzgóság jegyében s e tervek a gyakorlati életben a tettek terére lépnek. Nem csoda tehát, ha viszhangra talál itt minden üdvös eszme! A népszerű kálomista pap, Soltész Elemér időszerű, valóban aktuális eszméje is ezen jó tulajdonságok bírásának közepette vált valóra. Tért hódított. A legfelsőbb hadúr, Őfelsége a király születésének 85 dik évfordulóját nem a külső hódolatnak kifejezésével, hanem a ben- ső-.égteijes meleg hazaszeretetből eredő áldozatkészséggel ünnepelte meg Nagybánya város közönsége. A Vöröskereszt egyesület hadi kórházában és más nyilvános helyeken rendezett ünnepségeken, úgyszintén az esti műkedvelői előadó son való tömeges megjelenésével fényesen bebizonyító lanujelét adta a haza s a legöregebb király személye iránti nagy szereteíének. Nagybánya város lakossága az idei királyszületési évfordulón nem világította ki lakásainak ablakait. Ennél maradandóbb emlékű, örök becsű cselekedete! gyakorolt Tekintettel a je- ienbeni nagy időkre, a kivilágitási költségeket a rokkant katonák segélyezésére forditotía. Bár ennek keresztülvitelében az irányitó vezető egyének is sokat fáradoztak, miodamel lelt Nagybánya város áldozatrakész közönségéé az érdem, hogy e szép tettévet hazafiul kötelességét a legszebb péidaadással gyakorolta. És ha mégis akadtak egyesek, kik véteni mertek az egyöntetűség illemszabályai ellen, helyesen teszik, ha — mint gyászmagyarokat — a nyilvánosság itélőszéke elé állítják őket. Ezek nem méltók a nagybányai névre. Nagybánya öntudatos, törzsgyökeres magyar város volt a múltban, az a jelen megpróbáltatások nehéz korszakában és az lesz a jövőben is, garancia erre nemes érzületéből felkaroló honszerelme. E honszerelem tüze ne is aludon ki soha s ha igy lesz minden nemzetiségi vidéken, akkor valóban boldog, egymást igazán megértő nemzet lesz a magyar. Szalmár Németi, 1915 aug 24 TJray Gyula. Feldúlt tűzhelyeinkért! Magyarország vármegyéihez, városaihoz és tehetős társadalmához szólunk Mindazokhoz, akiket megkímélt a világháború pusztító forgataga. akik bár megfeszült idegzettel, de mégis távol minden veszedelemtől, dolgozhatlak önmaguknak, kedveseiknek. A nagy magyar Alföld, a Dunántúl már he volt vetve, a gyárakban folyt a hasznot hozó munka, az üzletember megkötötte az üzletét, tűig a Kárpátokon élethalálharcz dull, hogy minden élet, minden munka, minden üzlet, minden család minden otthona a mienk marad e? v A magyar katona és nagy szövetségesünk világraszóló ereje visszavetették az ellenséget. Lengyelországot felszabadítottuk, bent Oroszország szivében kergetjük már az oroszt és a fenyők ujr.i szabad napfényben fürödve állanak a vérlepett szabad Kárpátokon. De a győzelemnek ára is volt! Hőseink temetője lett a Kár- pátok hegye-völgye, a kegyelet örök földje, ahova elzarándokol majd az utód, hogy a névtelen sírokra lelehesse a hála hervadhatatlan koszorúját. Az erő, mely »őseinket felhozá Kárpát szent bérezére,« meg is tartolta haláimegvelő hősiességgel a Kárpátokat és vele Magyarországot: az Alföldet, a kincses Erdélyt, a televény Bánátot és gyümölcsös Dunántúlt. Mienk a győzelem; — óh, de milyen lehetett volna a puszíulás, ha a győzelem is ennyibe került. Községek, falvak mentek tönkre százszámra a Kárpátokban, a kis helységek lakóinak nincs lakóhelye, a tü'hely üszkös iégla- halom és hamu lett. Gránátok fúrták át az ereszt, ahol máskor a fecske fészkel, tűz égette fel a gerendát, ahol aranyfényben csillogó ku koriczasor mesélte eddig, hogy élet, béke, nyugalom volt. A Kárpátok népe egész Magyarországért szenveded ; a Kárpátok falvai azért pusztultak el, hogy Magyarország megmaradjon Sáros vármegyében 20, Zemplénben 20, Ung vármegyében 5 község és falu pusztult el teljesen; töméntelen ezenkívül a községek és falvak száma, amelyek részben szenvedtek. Több mint 5 000 ház semmisült meg. Nincs igavonó állal, nincs marha nincs baromfi, mindent elhajlott, elpusztítod az orosz A mezőt nem lehet felszántani, a főidet bevetni, a gvermeket iskolázni. Siessünk az érettünk szenvedő Kárpátok segítségére. Az állam megtelte, amit teheted, gondoskodott az első segítségről, gondoskodott arról is, hogy a feldúlt tűzhelyek felépüljenek. • De Magyarországnak, a magyar vármegyéknek, városoknak és társadalomnak nem lehet közömbös, hogy miként épülnek újra a Kárpátok elpusztult falvai. Szegény és elhagyatott volt eddig ez a vidék, kultúrája elmaradt; a hála érzete, a magyarság szerelele és kegyelete kötelességé teszi, hogy gondo kodjunk róla, hogy íöbbé ne legyen szegény, elhagyod és kulturáltan. Újjá, szebbé, jobbá, egészségesebbé és magyarrá építjük az elpusztult falvakat, hogy gyermekei még az unokákban is arról mesélA lengyel nemzet sorsa talán a legtragikusabb példája nemzetek felemelkedésének és lehanyatlásának A XVI. században és a XVII. század elején még hatalmas birodálom a lengyel királyság. Számra ma is hatalmas nemzet a lengyel. Tizenkilenc millió lengyel él: Oroszországban 10 5, Ausztriában 5, Németországban 3.5 millió. De a hatalmas Lengyelország tragikus fordulattal alábukik. Háromszor osztják fel. 1772 ben, 1793 ban és 1795 ben osztoztak meg rajta Oroszország, Poroszország és Ausztria hatalmasságai. Mi történt? Hogy zuhanhatott le és szakadhatott igy darabokra egy hatalmas birodalom? A tragikum magyarázata a lengyel fejlődés. Lengyelországban nem alakult ki a fejlődés során polgári osztály. Ami kevésszámú iparost és kereskedőt behozott a XIII. század az országba, az bevándorló, német, zsidó, idegen és jelentéktelen volt. A XV. és XVI század, a pénzgazdaság kialakulása se tudod lengyel burzsoáziát teremteni. A gabonakivitel megindult Európa felé, de nem külön kereskedőosztály alakult ki, hanem maga a leDgyel nemesség lett gabonatermelőből gabonakereskedővé is. A nemesség hatalma fellendült, de harmadik rend nem alakult ki és igy nem volt meg az egyetlen elem, ami a nemes hatalmát egyensúlyozhatta volna. Nem voltak nagyvárosok, nem volt polgári osztály és igy nem volt semmi, amire a királyság, amire a középponti hatalom a nemességgel való harcában támaszkodhatott volua. Egyre és egyre gyengült a középponti hatalom ereje. A nemesi rendi országgyűlések olyan hatalmat jelentettek, hogy valósággal nemesi köztársasággá változott az ország és egyetlen nemes ur vétója megakaszthatta a középponti hatalom minden intézkedését A törökök előnyomulása és a kereskedelmi utak eltolódisa szegénnyé, azután koldussá is tette az országot. A centrális hatalom hiányzott, az ország atinyi felé húzott, ahány nemes ur volt, természetes következése lett ennek, hogy Lengyelország csakhamar a külföldtől való függésbe került, hogy a versengő hatalmak állandó csataterévé lett és hogy végül belső szétszaki- íottságából külső szétszakítás is lett. így történhetett meg, hogy a hatalmas lengyel államot a XVIII. század végén háromszor osztották fel és hogy ma is három részre tépve kell élnie. A széthúzó kisnemesség uralma volt az önálló Lengyelország nagy gyengéje és éppen ez a kisnemesség lett az elnyomott Lengyelország legnagyobb ereje. Ez a kisnemesség ahhoz volt szokva, hogy uralkodjon és most Oroszország, az akkor még teljesen ázsiai orosz despotizmus végsőkig elnyomta. Ez az erőszakos, fegyverrel bánni íudó, gazdaságilag is pusztuló és igy kétszeresen elégületlea osztály lett Lengyelország függetlenségének előharcosává. Oroszország ellen szegező- dött a lengyelség minden gvü ölete é3 szabadság- harca, mert Oroszország nyomta el a legkeserüb- ben és mert Oroszország szakította magához a A „BIKSZÁDX GYÓGYFÜRDŐ június 1-ón nyílt meg ! **^g§f! (Szatmár megyében). junius 1-én nyílt meg1! Meleg ás ványviz fürdők, szénsavas fürdő, hidegvíz-gyógyintézet, dr. Butling-féic inhalácio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vizvezclék. Acetylen világítás! ■ Állandó fürdöorvus! a Vasúti állomás, posta, távírda, telefon, gyógytár helyben! Elő- és uióévaditan az állandó tartózkodónál 30 százai engedmény! Prospektust, vízről árjegyzéket küld a íürdoiyazgatósáj!! $CF Katonatisztek és legénységnek 50—50 hely féláron [szobaár az összes gyógytényezőkből]. “í^g!
