Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)

1915-08-12 / 32. szám

1915 augusztus 12 NAGYBÁNYA 3 vánosság elé az élelmiszer uzsoráért megbün­tetettek neveit, hogy bojkott alá vehető legyen minden uzsoráskodó kufár. A közönség is jól teszi, ha minden uzsora ! esetet közöl szerkesztőségünkkel teljes névalá- j írással. Mi kíméletlenül lerántjuk a íep'et min- j den uzsoráskodóról. HÍREK. I Augusztus 11. Személyi liirek. Dr. Csomay Gáspár fővárosi fő- j jegyző, elöljáró helyettes Égly Mihály főjegyző meglátó- I gatására városunkban időzött. — Dénes Sándor, a Szamos szerkesztője két heti tartózkodásra feleségével váró- i sunkba érkezett. Hadnagyi kinevezés. Őfelsége a király Grelz- inctcher Gyula bányamérnököt, tartalékos zász­lóst hadnagygyá nevezte ki Kitüntetések. Őfelsége a király Alföldi/ Zoltán főmérnököt, népfölkelő főhadnagyot és Kerekes Sándor főgimnáziumi tanárt, honvéd hadnagyot az ellenség előtt tanúsított vitéz ma- j gatarlásukért s signum laudissal tüntette ki Tanítónői kinevezések s áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hiixovszlaj \ Jankát Kapnikbányára, Knlona Erzsébetet Miszt- ! bányára tanitónőkül nevezte ki; Ferenczi/ Lau- j rál Kapnikbánváról Borpataktelepre, Glanzer [ Malvint pedig Borpataktelepről Nagybányára helyezte át. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Inkeij Ödön erdőszámvizsgálót Apatinba he­lyezte át A király születésnapja. Lapunk mai számának vezelőhelyén foglalkozunk ; azzal a kérdéssel, hogy miképen ülhet- : jük meg legméltóbban agg királyunk ! születésnapját, aki most tölti be 85 élet- [ évéi. Sokan azt tervezték, hogy a város ; ez alkalomból rendezzen kivilágítást, j Ezzel szemben áll Soltész Elemér indít­ványa, hogy hagyjuk el a kivilágítást, de a kivilágítás költségeit fordítsuk a hábo­rúban megrokkant katonák föisegéiésére Mi e szép ideát örömmel üdvözöljük s kérjük a nagy közönséget is, hogy ka­rolja fel az eszmét. Ha mindenki egy ablak kivilágítását csak egy koronával váltja meg, már is igen tetemes összeg fog a nemes czél megvalósítására ál­lam. Kérjük laptársainkat is, ha helyük | megengedi, vegyék át Ne világítsunk ez. ! czikkünket s maguk is indítsanak moz- j galmat és gyűjtsenek a rokkant kato­náknak. Mi e czélra adományokat kész­séggel elfogadunk s azt nyilvánosan nyug­tázzuk Eddig e czélra akakoztak: Sol­tész Elemér 12 korona, Égly Mihály 5 korona. Ara ymisós kanonok. Augusztus 6 án tar- loíla aranymiséjét Pemp Antal szatmári székes- káptalani prelátus kanonok és általános püspöki helvnök. A jubiláns főpap 1840. május 20-án született Őrhegyalján. Beregmegyében. Áldozó­pappá szentelték 1865 julius 22-én; első misé­jét ugyanazon év augusztus 6 án tartotta Mára marosszigelen Egy évig volt káplán Csanálo- son, majd 1866 évben Bitó, akkori szatmári püspök maga mellé vette az agilis fiatal lelkészt és mint actuarius és ceremoniarius nyolez évig működött az aulában 1880 ban Felsőbánya plé­bánosa lelt, majd Meszlényi Gyula püspök ja­vaslatára a király 1900 ban szatmári székesegy­házi kationokká nevezte ki. Mint káptalani he­lyettes, valamint zárdái superior évek hosszú során át maradandó emlékű munkákat végzett. Az aranymisés kanonok sohasem szerette a zajt, került minden fényt, pompát; a jótékonyságot is csak diszkréten, csendben gyakorolta. Arany- miséjét is minden foltüné^l kerülve, egészen csöndben mutatta be. Fegyelmi vizsgála*. A főispán Luby László vm. aljegyző és Dienes István járási iroda s. tiszt ellen fegyelmi vétségek miatt fegyelmi el­járást indított. Revideálják a felmentéseket. A belügymi­niszter rendeletet bocsátott ki valamennyi tör­vényhatósághoz, melyben elrendeli, hogv a ka­tonai szolgálat alól felmentett tisztviselők név­sorát újból revideálni kell, hogy a netán nél- külőzíietők katonai szolgálatra behívhatok le­gyenek. x A törvényhatóságok monstre küldöttsége. Az ország valamennyi törvényhatósága monstre küldöttséggel járul a király elé, hogy a magyar nemzet hódolatát, törhetetlen hűségét tolmá­csolja Szatinárvármegyét a f hó 16 án meg­tartandó közgyűlésen kijelölt tagok fogják a kül­döttségben képviselni A »Vasárnapi Újság» augusztus 8 iki száma tele van pompás képekkel harctereinkről: ga­líciai és lengyelországi harcaink ép úgy helyet találnak benn, mint az olasz határon folyó küzdelmek. Méltó folytatásai ezek is annak az óriási s páratlan érdekességü képsorozatnak, amelyet a Vasárnapi Újság a háború egy éve alatt a magyar közönséghez juttatott. Szépiro­dalmi olvasmányok: Laczkó Géza és Strug András regénye, Jakab Ödön verse. Szőllősi Zsigmond tárcája, cikk a mérgező bombákról. Egyéb közlemények: R. Hirsch Nelli, az elhunyt festőművésznő arcképe s a rendes heti rovatok: a háború napjai Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasár­napi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utca 4.). Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar­nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Nagy népünnepély. A nagy nép­ünnepélyre nagyban folynak az előké­születek. Lesz minden, ami a jó kedvet fogja szolgálni. Főleg a nagy tűzijáték I lesz érdekes látvány. Rumpoid Gyula ! vendéglős is erősen készül hogy min­den igényeket kielégítsen. De kell is készülnie, mert ott lesz az egész város. A ligetet már délben elzárják. Belépti dij pedig pólóm 40 fillér. A haditengerészet aug. 4 iki, szerdai elő­adása alkalmával az előre jelzett képek közül I csak kettőt sorsolt ki a rendezőség. Bölcsök \ Samu csendéletét és Beregszászi Kálmán tájké­pét. Előbbit Ágh János bányafőmérnök nyerte i el, utóbbit Ggöigg Elma urieány, aki 1Ö tv t küldött a rendezőségnek, ebből 5 K-t a Nőegy- j let szegényeinek, 5 K-t pedig a katonák árváinak [ szánva. Ez utón is hálás köszönetét mondunk érte. — A kisorsolt két képre a számok nagyobb i része jegyezve volt; a másik két képet t. i. Borisok Samu tájképét és Rélliy Károly virág csendéletét két hét múlva sorsolja csak ki a j rendezőség, addig remélhetőleg elkel a számok : nagyobb része. Itt is fölhívjuk a közönség szives I figyelmét a képre, amely Hoffmann Árpád üzletében látható Egy-egy szám ára 50 fillér. Kutyából nem lesz szalona. Eredeti szö­vegben közöljük a XIII. századbeli nagy olasz költőnek, Petrarcának, az akkori Rómához írott szonettjét, amely mintha ma is aktuális volna. Fontana di dolore, albergo d’ira, ächola d’errori, e tempio d’eresia, G á Rotna. Or Babilónia, falsa e ria; Per cui tanto si piagne, e si sospira ; 0 fucina d’inganni, o pregion d’ira : Ove ’1 ben muore, e’l mai si nutre e eria ! Di vivi inferno; un gran miracol’ fia, Se Cristo teco alfine non s’adira ! Fondata in casta ed uinil povertate: Contra tuoi tondatori alzi le corna? Putta sfacciata! e dov’ hai posto spene ? Ne gli adulteri tuoi ? ne le mai nate Richezze tante ? or Constantin non torna Ma tolga it mondo tristo, che ’1 sostiene. Magyarul: Te fájdalom forrása, haragnak háza, té­vedések iskolája, hűtlen1 ég temploma: aki egy­kor R ima voltál, most pedig az elvetemült, hazug Babilon. Te érted árad annyi köny, só haj ! Óh. te hitszegés kohója, harag börtöne, összeesküdtek az őrnagy ellen. A nyolezadik partiban is én kerekedtem fölül. Hihetetlenül bonyodalmas állásunk volt mindkettőnknek és az őrnagy már jó felórája gondolkozott a döntő lépésen. — ön húz — mondtam végre lüremetlenül. — Mindjárt! És hangosan elmélkedni kezdett: — Ha meghúzom a huszárt e4 — h5, leüti a futóval g6, sakk sekket kapok, elvesztem a partit. Ha meghúzom a bástyát el — dl, üti a huszárral e3, a következő lépésben matt vagyok. Ha meghúzom a vezért c2 — a4, sakkot kapok a futóval g6 és a következő lépésben matt vagyok. Ej mit, én nem huzom meg a huszárt, én nem huzom meg a bástyát, én nem huzom meg a vezért, én meghúzom a vészféket . . . Meg is húzta. A vonat rémes zökkenéssel megáll, a figurák föiboruitak, a partinak vége volt, a táskák a fejekre estek, az őrnagy a nya­kamba. Óriási zűrzavar, kiabálás, a kalauz, mindenki a kupéba rohant, az őrnagyot a leg­közelebbiállomáson leszállították és megbüntették 400 koronára. — Mégis ez volt a legjobb húzás — mondta diadalmasan. 6000 koronát kerestem rajta. A czigány. 1. Bivaly-Füreden a szezon az idén olyan ma­gaslatra emelkedett, hogy csak teleszkóppal le­hetett megközelíteni. Az előkelőségek példátlanul nagy számban hemzsegtek a strandon. Az asszonyok szépek vol­tak. A férjek csúnyák és csak mérsékelt számban voltak jelen. Annál több volt az udvarló. Este a fürdő fényárban úszott. A vendéglőben, villamos­lámpák alatt szivtépőn húzta a czigány a bána­tos magyar nótákat. A czigányt Róka Nácziuak hívták. Most jött haza külföldről, ahol óriási sikerei voltak. Minden ujja teie volt gyűrűkkel és minden gyűrűje tele volt drágakövekkel. Náczi tébolyitó látvány volt és az asszonyok őrjöngtek érte. Mazsolayné is. 2. Mazsolay megérkezett Pestről. Este a fürdő fényárban úszott. A vendéglőben, a villamos ivlámpák alatt Náczi szivtépőn húzta. Mazsolayné ábrándosán nézett rá szőke frufrui alul. Mazsolaynak ellenben jókedve kerekedett és odaintette Náczit az asztalhoz. — Hej, te czigány — mondta rosszul imitált népiességgel — húzd ide a fülem mögé a ked- vencz nótámat! — Melyik légyen az, nagyságos ur? — kér­dezte Náczi tiszteletteljesen. — Nem nyomja a fejemet a bú! — kurjan­totta Mazsolay derülten és pezsgőt hozatott. Náczi húzta, Mazsolay sirt a meghatottság­tól. Mazsolayné pedig sóhajtva nézte Náczit, aki ég felé forgatott szemmel bűvölte őt. 3. Mazsolay két napig üdült Bivaly-Füreden. Ez idő alatt Náczi állandóan húzta. És állan­dóan azt a bút húzta, amely nem nyomja nagy­ságos Mazsolay ur fejét. A húzás egy főnyere­A liget közvetlen közelében, Veresvizi-ut 14. szám alatt 2 külön bejárain, de egybe is kapcsolható szép, világos szoba, konyhával, bútorozva vagy anélkül bérbe kiadó. :: Villam-világát ás bevezetve. Vízvezeték az udvaron. :: Közeli szőllöben három bútorozott szoba konyhával, fürdőszobával osalád részére kiadandó. f0ÍYÍIá$0$Ítá3S3Í SZOlQál ÉJIy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents