Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-07-29 / 30. szám
NAGYBÁNYA 3 alkalmatlannak találta a katonai szolgálatokra Ezek után azonban nem volt sokáig maradásuk Hollandiában, honnan Németországon át haza tértek Budapestre. Itthon Galimberti Sándor újból katonának jelentkezett, kijelentette, hogy katona akar lenni, egészségesnek érzi magát, nincsen semmi baja! Be is sorozták és a pécsi tiszliiskolában tette le a tiszti vizsgát. Felesége, az érzékenylelkü, különben is túlságosan ideges asszony évekig tartó túlfeszített munkában is megrendült idegzetével nem birla elviselni, hogy férje katona legyen és esetleg elessék a harcztéren, folyton sirt. A kisvárosi pécsi miiljő, ahol a kis család együtt élt, nem adhatott neki vigasztalást és a sok izgalom, a sok szenvedés, a mült hét vasárnapján, julius 18 án Galimbertinét, Pécsett megölle. A család Budapestre vitette a művész- halottat, akit a kis Marió és a kétségbeseett ka- tonaférj kisértek a fővárosba. A csapást, amely felesége elvesztésével érte Galimberti Sándort, nem bírta elviselni. Rajongásig szeretett felesége nélkül, úgy érezte, nem tud tovább élni, sőt nélküle jó katona se lehet. Valami ürügygyei eltávozott hazulról, kiment a városligetbe és ott egy pádon Galimberti Sándor, a magyar képzőművészet egyik legerősebb tehetsége és legígéretesebb művésze szolgálati revolverével szivén lőtte magát és azonnal meghalt. A posztos rendőr leit figyelmessé a lövés zajára, oda sietett, de már nem segíthetett a művészen. Halott volt. Mellette a pádon nyílt levél feküdt: • Vali nélkül nem tudok élni. Feleségemmel egy sírba temessenek A jegygyűrűmet hagyjatok az ujjamon. Vigyázzatok Marióra Sándor. Ezt irta Gulimbeili. És ez volt az uiobó üzenete itt maradt barátai, kolléga , művészetét megértő részére is A megdöbbentő tragédia hire az egész ország művészvilágát borította gyászba s a két művész temetésén a képzőművészet testületileg képviseltették magukat. H ö. 1915 julius 29 HÍREK. Julius 28. Személyi hírek. Baráti Lajos, a. Bolond Istók szerkesztője városunkba érkezett. — Dr. Bóhatiel Korjolán ügyvéd, tart. hadnagy szabadságra hazaérkezett. — Jörg Endre temesvári kir. ügyész városankba érkezett. Katonai kinevezések, őfelsége a király Va- jay Imre városi számliszlet, tart. zászlóst had- nagygyá, Ünnössy Zoltán adólisztet, tart. had- apródoí zászlóssá nevezte ki. Kitüntetés. Hajnóczy József vezérkari főhadnagyot őfeisége a Krasznik körüli harezok- ban tanúsított hősiességéért a hadiékitményes III o«zt katonai érdemkereszttel tüntette ki. Bajnóczy József főhadnagynak ez a negyedik kitüntetése, mely a háború alatt érte. Kitüntetés a hősi halál után. Dr. Nemes- íóthi Szabó Albert ügyvéd, tart. zászlós hősi halála után kapta meg előbbi kitüntetéseihez: a vaskereszíhez és ezüst vitézségi'éremhez az arany vitézségi érmet is. Berzeviczy ezredes igen meleghangú levélben küldte meg a kitüntetést a hős katona szüleihez. I Km. Pap Sándor. I ^ legmélyebb részvét■ • tel vesszük a hu t, hogy Km Pap Sándor nyug. kir tábtabiró, Budapesten, a Császárfürdőben, hova pár nap előtt üdülés végeit utazott, hirtelen szivszélhüdésben mégha t. A távirati értesítés a Császárfürdő igazga lóságától Szenlmih'lóssy József kir. táblabiróhoz érkezett, aki azt Brcbán Sándor esperes utján azonnal közölte az elhunyt testvérével s roko naivat. Amint értesülünk, a család intézkedéseket tett, hogy a boldogultál haza hozzák s a szülőföldjén, Kápolnokmoncsloron helyezik majd örök nyugalomra A gyászhir városunkban igen mély részvétel keltett, melyet csak fokozott ama körülmény, hogy a boldogult pár nappal előbb még itt volt közöttünk a legvirutóbb egészségben. Km. Pap Sándor Kápolnokmonostoro.i született 1840 ben. Kezdetben a közigazgatásnál működött s a monostori járás lőszolgabirája volt. Később a uagysomkuíi kerület orszgv. képviselőjévé választották meg, majd Magyarláposra járásbiróuak nevezték ki Innen került a nagybányai járásbíróság élére, hol a kir. táblabirói rangig emelkedett s mint táblibiró vonult nyugalomba Nyugdíjazása után a magyarláposi kerületet képviselte egy czikluson át. Az utóbbi éveket teljes nyugatomban töltötte; a nyári hónapok alatt a kápolnokmonosíori gazdaságát vezette, inig a lelet városunkban töitöite, élénk részt véve társadalmi életünkben. Halálának hírére a városházára, a járásbirósági épületre s a Kaszinóra kitűzték a gyászlóbogókat. Radimnói emlék. Jánky Béla tisztjelölt a harczíérről pár napi szabadságra haza érkezett. Radimnó ostromából egy igen érdekes emléket hozott haza. A rettenetes 30 és feles mozsarak lövedékének egy óriási darabját, melyet a robbanás helyétől messze szedtek föl az utszélen. Jánky tiszthelyettes egyúttal elhozta azon orosz templom fényképét is, melyet a lövedék ért. Az érdekes emlékeket a nagybányai múzeumnak adományozta. Uránia előadás. A Jótékony Nőegyesület szegényeinek és a háborútól sújtottaknak segélyezésére augusztus hó 4-én Uránia előadás lesz, amelyen De Sgardelli Caesar honvédszázadosnak és Gabányi Istvánnak a fővárosban és vidéken is igen nagy sikert ért müve, J- haditengerésxeb kerül bemutatóra az István szálló szinháztermében Az István szálló igazgatósága — dacára annak, hogy már többször hozott áldozatot, a jelenlegi nehéz viszonyok között is hazafias és jótékony célokra, — nemesen méltányolva ennek az előadásnak humánus célját is, szívesen átengedte fölszerelését és rendelkezésre bocsátotta a termet. Ez előadásra jó előre fölhívjuk városunk nemes szivü közönségének figyelmét. A Vasárnapi Újság legutóbbi száma ismét bő és gazdag tárháza az érdekes hareztéri képeknek. Különösen az olasz harczíérről és a Dnyesztermenti harczokból közölt képek vonják magukra a figyelmet, ezekről a harezterekrő! még eddig nem jelentek meg ilyen érdekes képek. — Érdekes a francziáknak a fojtógázas gránátok elleni védekezését bemutató képek. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Srug András regénye, Szabolcska Mihály verse, Szollősi Zsigmond tárczája, czikk Ili. Károly franczia király olaszországi hadjáratról Egyéb közlemények: az elsülyesztett «Amalfi» olasz hajó képe s a rendes hetirovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték Halálozás stb. — A »Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre öt korona, * Világkroniká»-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság* kiadóhivatalában (Budapest, IV.,Egyetem utca 4.). Ugyanitt í megrendelhető a »Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyarnép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Orosz fogságban. Fővárosi tudósítónktól vesszük a hirt, hogy Nagybányáról Síéin féld Adolfról, Kornreich Kálmánról és Szirimb Jánosról érkezett tudósítás, hogy orosz fogságban vannak Ez év május 28-án kerültek fogságba s jelenleg Moszkvában vannak. Jelentkezzenek a 43 50 évesek! A rend őrkapitányi hivatal hirdetményei ma jelentek j meg, melyben felszólítja a 43—50 éveseket, í hogy 1915. évi augusztus hó 7 én délelőtt 8—12 : és délután 2 — 6 óráig a rendőrkapitányi hiva- I falban jelentkezzenek. A kiadott rendeletből I tájékoztatásul közöljük a kővetkezőket : Az 1915 I évi II t ez. alapján utasittatnak mindazon nép . fölkelésre kötelezettek, kik az 1865 évtől az 1872. évig bezárólag terjedő években születtek, hogy összeírásuk végett a rendőrkapitányi hivatalban augusztus hó 7-én délelőtt 8 12 és délután 2—6 óráig jelentkezzenek és pedig tekintet nélkül arra, vájjon annak idején katonai szolgálatot teljesitettek-e vagy sem. Hasor.lóké- í pen jelentkezni tartoznak azon 1873. és fiata- I labb születési évfolyamokba-tartozó egyének is, akik 19 évök betöltése előtt a közös hadsereg- I ben (haditengerészetben) önkéntes belépés foly- ! tán tényleges szolgálatukat megkezdték és az ; 1886. évi XX. t.-cz értelmében vagy a csend j őrségnél eltöltött legalább négy évi szolgálatuk I folytán az 1881. évi II. t.-cz. értelmében a népgyakran előtérbe s ha kérdésbe teszik előtte egyesek, vagy tán a próféták, hogy fegyvert vegyenek-é kezeikbe, határozottan igenlő választ ad. Olvassuk csak el a Bírák könyve XX. 27. s következő; I. Sámuel XXIII. 2., 4 ; I. Királyok könyve XXlf. 6. s következő verseit, melyekben az Izráel fiai, majd Dávid király, majd pedig a próféták kérdik meg az Urat, hogy harezba szálljanak-é támadó ellenségeik ellen és ő minden esetben »menj« ! »kelj fel* ! »menj fel* ! szavakkal felel s támogatását helyezi kilátásba az ő népének. Dávid zsoltárainak nagy része van a háborúban való isteni segítség kéréséből vagy a nyert győzedelemért való hálaadásokból áll. Világos tehát, hogy a pátriárkák és próféták által imádott Isten nem kárhoztatta el a háborút, ha a háború és a nemzeti megsemmisülés között kellett választani. Nagyon világos a dolog hogy ha Isten nem engedte volna meg az izráelitáknak, hogy védjék magokat pogány szomszédaik ellen, csakhamar megsemmisültek volna ők s velők együtt vallásuk is kiirtatott volna. Mivel pedig a rnorá’ lényegi elvei nem változtak soha: az, amit az egyik szövetség megengedett, vagy parancsolt, nem lehet törI vénytelen a másikban sem, — ha csak arról az uj kijelentés másképen nem rendelkezik. Az uj testamentum pedig a háborúról semminemű uj rendelkezést nem közöl s eszerint hallgatagul elfogadja, amit arról az ótestamentom tanít, vagyis I elfogadja a védelmi háború jogos voltát. Mikor a i katonák azt a kérdést intézik Keresztelő Jánoshoz (Luk. III. 14), hogy miként készítsék ők elő magokat Isten országára, az uj testamentom e nagy prófétája nem mondja nekik, hogy hagy ják félbe katonai hivatásukat. A századost, kinek hitét Jézus oly fennen megasztalja (Máté VIII. 5—13), nem Ítéli el katona-létéért. Éppen igy annak másik századosnak, annak a jámbor és istenfélő embernek, kit Isten látomásban küldött el Péterhez s a kihez és társaihoz a Szentlélek csodás adományai szállottak alá, megengedte Isten hogy megmaradjanak, és pedig egy pogány császár katonai szolgálatában (Cselekedetek könyve X). És ha a polgári hatóságokat, amint ezt a rómaiakhoz irt levél XIII. részében olvassuk, fölhatalmazta Isten a polgárok élete és halála fölötti joggal vagy hatalommal is: bizonyára*joguk van nekiek a védelmi háború elrendelésére is Bizonyos dolog, hogy az első keresztyének nagy mértékben vonakodtak a katonai szolgálat teljesítésétől, de annak az vala az egyetlen oka, mert olyan hatalom kényszeri- tette őket erre, amely üldözte az ő vallásukat és mert a katonai kötelezettséggel sok babonás szokás kényszerű fölvétele és teljesítése járt együtt. De a mint a római birodalom keresztyénné lett s a hadsereg zászlóira kereszt került a sas helyére: ez az ellenkezés teljesen megszűnt s a későbbi idők folyamán hadviselő főpapokról s harcoló szerzetrendekről olvasunk. Nincsen olyan történeti alapon álló keresztyén egyház, amely törvénytelennek mondana ki minden háborút- Hogy csak a protestáns egyházakról emlékezzünk meg, az ágostai hitvallás határozottan kimondja, hogy a keresztyén hatóságoknak egyebek között lehet »jure heilere, militare*, vagyis hogy teljes joggal hadakozhatnak, katonáskodhatnak. A református keresztyének pedig — szükségtelen dolog volna történeti példákra hivatkoznunk, oly nagy azoknak száma — úgy hazánkban, mint a külföldi országokban is különösen kimutatták, hogy nem tartották lelkiismeretűk ellen való dolognak élet-halál harezokba szállani szent jogaikért és édes szabadságukért. A liget közvetlen közelében, Veresvizi-ut 14. szám alatt 2 külön bejáratú, de egybe is kapcsolható szép, világos szoba, konyhával, bútorozva vagy anélkül bérbe kiadó. :: Villam-világitás bevezetve. Vízvezeték az udvaron. :: Közeli szőllőben három bútorozott szoba konyhával, fürdőszobával család részére kiadandó. felyjlá$OSÍtáSSal SZOljjál tpHj MíllBly
