Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-11-18 / 46. szám
4 NAGYBÁNYA 1915. november 18. Weisz Anna gyermekei. Ráth Zsigmond veje. Harácsek Lászlóné szül. Hokk Irén, dr. Szontagh Felixné szül. Hokk Leona, Markhot Gyuláné szül. Grötschei Emma, Gregersen Báláné szül. Koós Margit, Tellmann Károlyné szül. Ráth Margit, Koós Ottó, Koós Miklós és Koós Imre unokái. Koós Ottóné szül Gaál Dóra unokamenye. Harácsek László, Markhot Gyula, dr. Szontagh Felix, Gregersen Béla és Tellmann Károly unoka- vejei. Sztehlo Dezsőné szül. Szontagh Leona. Markhot Imre, Markhot Ilonka, Koós Margitka dédunokái és Sztehlo Dezső dédunokavéje. A »Háborús Album« czimü ajándék albumra, melyet előfizetői ingyen kapnak, külön tesszük figyelmessé olvasóinkat. A háborús irodalom legkimagaslóbb, legszebb munkája ez a nagy eseményeket egybefoglaló pompás diszmű, mely sok száz mély-nyomású remek képben a világháború minden mozzanatát maradandó emlékként megőrzi. Az a titáni harcz, mely a csala- tereken folyik s mely országok sorsát van hivatva eldönteni, oly rendkívüli eseménye a most élő nemzedéknek, hogy egy könyv, mely ezt a hatalmas küzdelmet a képek gazdagságával szinte szemléltetően elénk tárja, történelmi becsű mű és egyetlen magyar család könyvespolczáról sem hiányozhat A Pesti Napló minden uj előfizetője a kiadóhivatalnál megtudható feltételek mellett teljesen ingyen kapja ezt a rendkívüli, diszkőtéses könyvet. A Pesti Napló előfizetési ára: negyedévre 8 K, egy hónapra 280 K A kiadóhivala, Budapest, VI, Vilmos-császár ut 56) kívánságra bárkinek küld mutatványszámot. Hazafias vállalatok, hivatalok, jószivü emberek figyelmébe. A rokkant bizottság, mely a rokkant katonák jövőjéről, elhelyezéséről van hivatva gondoskodni, városunkban is megkezte működését. Tisztelettel fölkéri a bizottság mindazon hivatalokat és magánosokat, ahol állások vagy alkalmazások jönnének üresedésbe, melyekre rokkant katonák is alkalmazhatók, hogy az állásokat a nagybányai rokkant bizottságnak bejelenteni szíveskedjenek. Jelenleg a bizottságnál egy rokkant katona kéri elhelyezését. Az illető kömives mesterember, a hadseregnél káplári rangot viselt s balkeze srap- nell-lövés folytán nyomorék maradt. Alkalmazható mint hivatalszolga, éjjeli őr vállalóknál, munka felvigyázó vagy erdő-vadőr. Ha valakinek ily alkalmazottra volna szüksége, szíveskedjék a rokkant bizottsághoz fordulni. A bizottság joggal reméli, hogy a társadalom hazafias kötelességének fogja ismerni, hogy gondoskodjék azokról, akik éretünk, a magyar hazáért véreztek s vesztették el testi épségüket. Nagybánya, 1915. nov. 10. A rokkant bizottság nevében: Égly Mihály rokkant közgyám. Katonaság Nagybányán. Megirluk, hogy tervbe van véve a 12 honvédgyalogezrednek városunkba való áthelyezése. Jelenleg ennek a kérdésnek eldöntése a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban van, mert a mintegy 4—5000 főnyi katonaságot máshol, mint az elemi iskolákban elhelyezni nem lehet, a katonaságnak pedig az iskolákban való elhelyezéséhez a szatmári kir tanfelügyelő nem járult hozzá, igy tehát most a miniszter fog dönteni, hogy át kell-e engedni az iskolákat vagy nem ? Mi a magunk részéről az iskolák átengedésében sem az épületekre, sem pedig a tanításra nézve semmi veszedelmet nem láiunk. A háború tartama alatt sokkal luxusosabb épületekben is helyeztek el már katonaságot, mint a mi iskola- épületeink s azért mégsem volt semmi baj se- holsem. A tanítás menetét sem látjuk veszélyeztetve, hiszen annyi üres lakás van városunkban, mint eddig még soha. Egy kis jóakarattal bi zony elhelyezhetők az iskolák Például a veres- vizi Burger-féle üresen álló nagy lakásban egy egész iskola elhelyezhető. Sokan fáznak a katonaságtól amiatt is, hogy ide való áthelyezésük nagyon megfogja drágítani a piaczot. Hát szó sincs róla, a piacz némileg meg fog drágulni, de nem oly mértékben, mint azt hiszik. Hiszen 4000—5000 ember ellátásáról nem lehet inczi- dentaliler a napi piaczról gondoskodni. A katonaság bizonyára fog gondoskodni arról, hogy mindennemű szükséglete: hús, lej, tojás, zöld ség stb. rendes szállítás utján fedeztessék s ez is kizárja azt, hogy a katonaság ittléte a napi piacz árait valami nagyon befolyásolja. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a közvetett és közvetlen hasznot sem, melyet 4—5 ezer ember állandó itt tartózkodásának pénzforgalma hoz a városra. Mint már említettük, városunkban túlontúl sok a kiadó lakás. Ezeknek legtöbbje gazdát kapna a tisztikarban; de föl lehet azt tenni, hogy a nagyszámú tisztikar minden szükségletét a regiments sneider meg a suszter látná el ? Bizony volna keresetük a szabóknak, a susztereknek, a kereskedőknek, a gyógyszerészeknek, a vendéglősöknek, a kávésoknak, bormérőknek, pé kéknek stb. stb, Az István szálló, a Rumpold- szálió is felvirágoznék egy kicsit s nem tengődnének mint jelenleg. De taxatíve el sem lehet sorolni, hogy a katonaságtól kik húznának hasznot. Hasznot huzna az egész város 1 Mert ha nem igy volna, teljesen érthetetlen volna az, hogy Nagykároly polgármestere, aki eleinte teljesen ellene volt, hogy a 12 honvédgyalogezred Nagykárolyba helyeztessék, talán épen olyan kicsinyes okokból, mint aminő kicsinyes okokból féinek nálunk némelyek a katonaság idejövetelétől, most a polgárság hatalmas nyomása alatt kénytelen depuíácziót vezetni a főispánhoz, melyben hathatós támogatását kérik ahoz, hogy a 12-es honvédek most már Nagykárolyban helyeztessenek el. Ha a katonaságból nem volna haszna a városnak, akkor miért törnék magú kát annyira a nagykároiyiak ? Pedig talán a nagykárolyiaknak is van annyi judicziumuk és üzleti érzékük, mint a nagybányaiaknak De mindentől eltekintve, a mi házi ezredünkről, a mi fiainkról van szó. Arról az ezredről, melynek zászlójához e hadjáratban is annyi dicsőség, annyi hőstett fűződik. Mi igaz, magyaros vendégszeretettel várjuk őket s mindent el fogunk követni, hogy jól is érezzék magukat körünkben ! Mai tárczaversUsik. Mai tárczánkban közöljük Huzella Ödön munkatársunknak hangulatos versét, melyei megzeuésitve nagy sikerrel adnak elő egyik nagyváradi előkelő kabaréban. A költeményre fölhívjuk olvasóink szives figyelmét. Felhívás. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium reudeiete szerint az ismétlő tankötelesek november 15-től április 15 ig kötelesek iskolába járni. Felhívom azért azon szülőket és gazdákat, kiknek 12 évet betöltött és 15 évet még meg nem haladott fiú- és leánygyermekük vagy cselédjük van, kik más iskolába most nem járnak, hogy azokat a gazdasági népiskolába azonnal Írassák be, mert a be nem iratkozó gyermek szülőjét vagy gazdáját a törvény szigorúan bünteti. — Az iskola igazgatója A »Vasárnapi Újság» november 14 iki száma szenzácziós képeket hoz különösen a szerbiai harcztérről, de többi harczlereinkről is. Külön művészi és háborús érdekességül szolgálnak Gábor István festőművész pompás hareztéri rajzai, melyeket mint katonatiszt a frontton készített. Az uj közös czimer is megtalálható a lapban. Szépirodalmi olvasmányok : Loczkó Géza és Kuprin regénye, Szőllősi Zsigmond tárezéja, czikk Lüttich váráról. Egyéb közlemények: Újházi Ede és Bárány Róbert, a Nobeldijat nyert bécsi orvos arczképa s rendes heti rovatok: a háború napjai. Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A »Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a *Világkróniká»-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság» kiadóhivatalában (Budapest,IV-, Egyetem utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A tisztviselők segélyezése. A magyar kormány is belátta végre, hogy a jelen áldatlan viszonyok között a tisztviselői kar teljesen csődbe jut, ha segélyezésben nem részesül. Hiszen a tisztviselői fizetés ma már csak egy ötödé ama értéknek, melyet a tisztviselő normális időkben fizetésképen kapott. A legközelebb összeülő országgyűlésnek lesz a feladata, hogy a lehetetlen állapotokon segítsen. A kormány nyolczvanhél millió koronának rendelkezésre való bocsátását kéri a közszolgálati alkalmazottaknak a háború hosszú tartama folytán szükséges segélyezésére. Ez összegből a kormány által egyes erre különösen reáutalt alkalmazottaknak már engedélyezett és be nem tudandó rendkívüli segélyeken felül, segélyben fognak részesülni az összes tényleges közszolgálati alkalmazottak, akik az államtól, vagy az áilam hozzájárulásával kapják iletményeiket. A nyújtandó segélyek, az állami és ezekkel egy tekintet alá eső rendszeresített alkalmazottakat, illetőleg általában az alkalmazottat 1916. jan. l én megillető fizesés természetével biró illetmények egy évi összegének húsz százalékában állapítja meg. Az igy számított segély azonban a tisztviselőknél, tanároknál, tanítóknál és az ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál négyszáz koronánál, az altiszteknél és szolgáknál és az ezekhez hasonló mérvű illetmények élvezetében álló alkalmazottaknál pedig húsz koronánál kevesebb nem lehet. Az óvónők, a kezelők (kezelőnők) és dijnokok egyformán háromszáz korona egyszeri segélyben részesilíetnének. Ugyancsak az élvezett illetmények mérvére való tekintet néikül négyszáz korona segély lesz engedélyezendő a községi és körorvosoknak, az 1913 évi XVI törvényezikk határozmányai alá tartozó községi s hitfelekezeti elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, továbbá a községi és körjegyzőknek, háromszáz korona a segédjegyzőknek és kétszáz a rendszeresített állandó állásokat betöltő egyéb községi, közigazgatási alkalmazottaknak. A engedélyezendő egyszeri segélyek 1916 évi jan. 1-től kezdve egyenlő tiz havi előzetes részletben lesznek a tényleges szolgálat kötelékében álló alkalmazottak részére kifizetendő« s e segélyek amellett, hogy minden állami, törvén) hatósági és községi adó alól mcntesittelnek, sem lefoglalhatok. sem átruházhatók vagy elzálogosíthatok nem lesznek. Ezenfelül gondoskodni kíván a kormány arról is, hogy az 1912 évi LV1II tör- vényezikk alapján államsegélyben részesülő törvényhatósági es rendezett tanácsú városok ugyanolyan egyszeri segélyben részesíthessék az alkalmazottaikat, mint aminő segélyek a fentiek szerint az állam állal eugedélyezendők lesznek; s e városoknak e czélból leendő támogatására a nyolczvanhél millió koronán felül megfelelő további összeg rendelkezésére bocsátását szándékozik a kormány a törvényhozástól kérni. Az olasz iapok legújabb szenzácziója. Annak idején, amikor a német császár Itáliában járt, egy színházi előadáson is megjelent. A szereplők közölt volt az a szinészkísasszouy is, akinek művészi képességéről sokat beszéltek. A császárnak a művésznő játéka annyira megtetszett, hogy másnap reggel elismerése jeléül egy arany meiitűt küldött neki. Most, hogy a háború kitört és a németek elleni gyülölat nagy mértéket öltött, a színésznő nem akaría megtartani a császár ajándékát s nemzeti célra ajánlotta föl. Ekkor derült ki, hogy az arany melltü nem is igazi aranyból készült és hogy alig tizenöt lírát ér. Ez a fölfedezés arra adott alkalmat, hogy a lapok a német császár ellen holmi kirohanásokat intézzenek, csufondárosan emlegetve, hogy ajándéktárgyai mit sem érnek. Az újságok közleményeinek azonban alig van hatása az olasz közönségre, amely jól ismeri az olasz aranyműveseket s tisztában van, hogy a császár az arany melltűl Olaszországban vásárolta. Helmeczy József emlékezete. A ref. egyházmegyének városunkban tartott közgyűlésén általános feltűnést kellett ama nagyszabású emlékbeszéd, mellyel Soltész Elemér lelkész néhai Helmeczy József volt tőgondnok emlékének áldozott. Az emlékbeszéd most egy igen csinosan kiállított füzetben is megjelent. Az elegáns füzet Nánásy jóhirnevü nyomdáját dicséri. Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága november 18 án tartja rendes őszi közgyűlését, amelyre a csengeri főszolgabírói állás betöltése is ki van tűzve. Az
