Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1915-04-01 / 13. szám

1915. április 1.

NAGYBANYA

3

sertés gyomra a kukorica és egyéb magfélékből dolgozza fel részünkre, hasonlóképen a takarmányból a kérődző állat, a tejtermékeket és a húst szolgáltatja, a cukrot, amire szintén szüksége van a szervezetünkre, adja a répából készült fehércukor, és a gyümölcs, a szeszt a mag félék erjesztése állal cukorrá, nemkülönben a sok cukrot tartó gyümölcs szeszes erjedéséből nyerjük; a különböző sókat, nem konyhasót érlek — hanem olyan sókat, melyekre szervezetünknek szintén nagy szüksége vaD, szintén növényi anyagokkal vészibe szervezetünk, ilyen a káposzta, borsó, lencse, paszuly. Egy szóval, ezekből láthatjuk, hogy az emberi szervezet táplálkozását csupán növényekből veszi fel, egyik másika persze átalakulva hússá — zsírrá; a szesz az nem tápszer, mert valamint fentebb emlifém, hogy az ily átalakult hustáplálkozás, bizonyos korban az emberi szervezetnek ártal mára van, ugv a szesz is, meri dacára annak, hogy a szeszt is növényekből nyerjük, mégis az emberi szervezetre rendkívül káros befolyással van

Ha tehát minden táplálékunkat bárha részijén átalakítva, a növényzet adja, miért ne táplálkozhatnék ma, az olcsóbb növényi táplálékkal — mint bússal, okunk nincs az ellenkezőre, sőt azon kell lennünk, hogy míg áldatlan állapotunk tart, ne csak a hús evéssel, de minden tápszerrel a legnagyobb s legszigorúbb takarékosságot tartsuk be; a szeszes ital élvezetét pedig aki meg tudja érteni a mai helyzet komolyságát, bizonyára kerülni íogja.

Melyek azon éieimi cikkek tehát, melyek szervezetünket táplálják s a mai nagy drágaság melle t mégis az olcsóbbak közé tartozik, s egyszersmind pótolják a hustáplálékot ?

A ken} érfélék, kétségtelen hogy e minő ségben első helyen áll a búza- és a rozskenyér, de ha nincs, tökéletesen megfelel akár a tiszta kukorica, vagy árpa- s főleg a zabkeuyér, ez utóbbi tápé teke vetekedik a buzakenyér lápé'r- tékével, tetemesen olcsóbb is, hogy pedig az így van. nem kémiai összehasonlítás, hanem azzal bizonyítom be, hogy vannak országok, vidékek, a hol kenyérnek való magvak közül csakis a zab terem meg, s ezek lakói, dacára annak, hogy állandóan zabkenyérrel táplálkoznak, húst évente legföllebb 3—4 szer ehetnek, mégis izmosak és munkabírók.

Németországban általában el van terjedve és használatban a zabliszt leves nemcsak a szegényebb sorsban élők között, de még az uralkodók csecsemőinél is alkalmazzák tápszerként, ui. akár felnőttek, akár csecsemőknél, ha a gyomor olyan, hogy nem emészt meg semmit, úgy a zableves az egyedüli, melyet megemészt, s e melleit rendkívül tápértékü lévén igen jól táplál; a tisztelt hallgatóság nem is tudja, hogy azon világszerte használatban levő gyermektápliszíek, melyet súlyos betegeknél is alkalmazunk, legtöbb részét a zabliszt képezi.

harangjafoszlottan áil egymagában: mint egy csuda. Ez Barcy.

Egy ház sem maradt épen. A robbanások tüzleheletétől leégtek a tetők. Cserép és pala, mint kártyacsomó repült szét. Az ablakszárnyak letörve lógnak az ablak helyén. Benn a házban robbant egy gránát. A tetőtlen fal még mozdulatlan sötétiik. A Mairie berobbantott kapuján csak úgy ömlik a malter. Valami komoly és hivatalos jellegű könyvtárt az ablakon vágott ki a robbanás. Most itt hever, lépett vörös függönyeibe burkolózva.

Ezek a falusi házak jólétet hirdettek és polgári nyugalmat. Mind vén, fontoskodó, komoly. Nagy udvarokban lombos eperfák; a ház mögött istálló, kert, gyümölcsös Némelyikük még most is lángban áll. Másutt telve az udvár szalmával, szeméttel. Törött szerszámok, házieszközök, tölténycsomagok, fegyverek. Minden darabon sötét, megaludt vér ragad. A földult szobákban sebesültek agonizáltak; most szanitée-katonák keresik itt a holtakat.

Egy megostromolt kapuba valami jókedvű harezos odaállított egy felöltözött ruhababát, mint valami szabóüzlet kirakatába. A görbolábu viaszember most vidáman mosolyog fura környezetén.

A temp-omtető beszakadt. A napvilág szabadon özönlik a kis gót templomba. Az ives ablakfülkét önkarikák csillogva himbálják az üvegfesiés megmaradt töredékeit. Az udvarban üvegfestett szentek hevernek.

A városka lakosságából egyetlen vénasszony

A kukorica — hasonlóképen, különösen zsirtképező anyagokban rendkívül dús tehát hizlaló, azonkívül kellemes izénél fogva annyiféle módon készíthető e’edelnek, hogy még az ínyencek sem unhatják meg.

Hasonlóan az árpa is tápláló és jóizü kenyeret ad.

A kenyérfélék után első helyet foglalják el a táplálkozásunkban a hüvelyesek, ezek tápértéke fejérnye félékben nemcsak megközelíti a húst, de vannak husnemek, melyek tápértékét tut is haladják, ezek a lencse, borsó, paszuly, lóbab, s ide sorolható mint hasonló összetételű és nagy tápértékkel biró a gesztenye A tejet — és a tej termékeit kellett volna első sorban felemlítenem, műit húspótló tápszert, de mert kivéve a csecsemő — és gyermekkort, amely időszakban a tej nélkülözhetetlen tápszerként szerepel, a felnőtt korban azonban, amikor erőkifejtésre is van szükség, a tej maga mint ilyen, kevesebb tápértékkel bir, mint akár a hüvelyes is, vagyis a kalória energiája a tejnek kisebb, s igy a dolgozónak nagy mennyiséget kell fogyasztania, hogy a hüvelyesek kevesebb fogyasztása mellett ugyanolyan erőkifejtéshez juttassa a munkálkodót, a tej termékei közül pedig a sajt és a sajtból készült túró az egyedüli, melyet a legdusabb ! fejérnye tartalmú hússal egyenértékű tápszernek j tekintünk.

Ezek után jönnek a zöldségfélék, melyhez a burgonyát is soroljak, ez utóbbiról mindenki tudja, hogy az emberiségnek különösen azon osztálya, mely fizikai munkakifejtéssel szerzi meg éleiméi, tehát milliók és millióknak legfőbb tápszerük a burgonya, tehát téves azon felfogás, melyet általában laikusok hangoztatnak, hogy a burgonya nem lápiáló, dehogy is nem, sőt igen kitűnő tápszer, mert csak meg kell gondolni, hogy mily óriási menynyi- ségü szeszt gyártanak burgonyából, már pedig ez csak ugv eszközölhető, ha van a burgonyában elegendő keményítő anyag, mely erjesztés után szőlőcukrot, krumplicukor s szeszes erjedés után a szeszt adja, már pedig szervezetünk munkakifejléséhez olyan anyag kell, mely cukornemű részekből áll, s ez a szervezetben elégve az izmokba adja az erőkifejtést; nem akarok hosszadalmas lenni, csak ezen pár szóval óhajtottam a burgonya pártjára áilni, mely valóban tápláló tápszerként szerepel.

A zöldségfélékben igaz, hogy a táperő, különösen, melyek kevesebb cukornemü auya- got tartalmaznak, kevesebb, de azért ezeket az emberi szervezet még sem nélkülözheti, mert a zöldségfélékben vannak olyan sók, mikre az emberi szervezetnek szüksége van, de ezeket csakis a zöldségfélékből veheti fel.

Következnek ezután a gyümölcsfélék, a l. hallgatóság azt hiszi, hogy a gyümölcs csak élvezeti cikk, pedig téved, mert a gyümölcsök diaiéban kisebb nagyobb mértékben gyümülcscukmaradt itt. Mind riadt vadállat, rettegve pislog ki egy sötét házacska szétrobbantott kapuján. Ha mindenki megszalad, valami vénasssony megmarad mindenütt.

Elhagyva a községet, nehéz szekeret vontat az országúton hét fáradt ökör. Holtak hevernek rajta, keresztbe fektetve egy rakáson. A szemük fel-felcsillan a napfényben és a szekér mentével lóbálózó kezük mindegyre egy mozdulatot ismétel. Mintha mind búcsút intene nekem.

A szekér előtt egy vén, sovány népfölkelő mellére szorított állal tart valamilyen csomagokat ; a keze, karja is mind olyanokkal van tele. Egy tiszt megkérdi, hogy mit viszen. A kérdésre megáll az ember és lassú szóval mondja:

— Mon capitain, cest 1‘argent des mortsl (Ez — kapitányom — a halottak pénze.)

*

Barcy határárkai mögött nyílt mezőre értek ki. Itt voltak a német lövészek »deckung«-jai.

A roppant síkon, mint a kaszált fü, sorban holtak feküsznek.

Francia katonák.

Amerre nézek, ezer meg ezer halott.

Jobbra és balra, messzi, ködös távolban és közel, itt a lábam előtt.

A véres sik sárga visszfényén a földre verve egész hadsereg.

Roppant emberi rend, mely a távolban fogy, sápad és eloszlik.

Itt volt a roham.

rőt tartalmaznak, ez pedig az emberi szervezetnek szintén egv igen szükséges póttápszere, akár friss, akár szárított, akár iz alakjában, friss álla- I pótban való fogyasztása kellemesebb, de szárítod és iz alakban tetemesen főbb tápértékkel bir, hogy pedig ez igy van már t. i. hogy tápértékkel bir a gyümölcs, csak egyetlen példát emlilek fel; az alföldön dinnyeéréskor, a mezei I munkások egyébbel nem táplálkoznak egész hé- j ten, mint barna kenyér- és dinyével, legfelebb I vasárnap eszik húst, igy van ez különben a mi : vidékünkön is szilva éréskor.

Hátra van még egy igen fontos tápszerünk I a zsiradék.

Az emberi szervezet zsirszükségletét állati és növényi zsiradék felhasználásával fedezi. Állati zsiradék a s rlés zsir, friss marhazsir és ennek termékei a margarinfélék és a vaj. növényi zsiradék az olaj- és a forróégőv alatti olajos növény magvaiból és gjümölcséből előállított s ma már széliében használatban levő éíelzsir, kókuszzsir, ceres s más neveken előforduló eféle növényi zsírok.

Zsir szükségletünk épen úgy, mint a hus- szükséglet beszerzése ma, már nagy nehézségbe ütközik s kilátásunk van hogy a beszerzés még körülményesebb és drágább lesz nemcsak most, hanem a jövőben is

Zsírra, jóformán mindennap szükségünk van, legyen állati vagy növényi eredetű, a húst azonban nélkülözhetjük, vagy pedig beosztjuk háztartásunkat úgy, hogy hetenként legfölebb 1—2 szer veszünk magunkhoz hustáplálékot, zsir, nélkül azonban főzni nem tuduuk vagy legalább is nem úgy, hogy ételünk a szervezet zsirszükségletét fedezhesse.

Emészthetőségre nézve a növényi zsírt ! sokkal könnyebben dolgozza fel az emberi szervezet s igy könnyen emészthető; tápértékre nézve semmivel sem áil hátrább mint az állati zsir. szaporaságra pedig éppen túlhaladja az állati zsírt s ha ez igy van, miért ne használnék ki ezen kedvező körülményt; a mi vidékünkön is, sok olyan növény megterem s beérik tökéletesen, melyek ehető olajat is szolgáltatnak, ilyen a napraforgó, tök, len és káposzta repce, ezek valamennyien bőven szolgáltatják az olajos magvakat, melyekből kellemes izű, tápláló és könnyen emészthető olajat préselhetünk, fölöslegessé teszi egyfelől az igen drága és nehezen megszerezhető állati zsiradékok, valamint a már igen magas árban árult s szintén nehezen kapható növényi eredetű ételzsirok beszerzését Bármennyire is szapora a sertésfaj, a körülmények ; olyanok, hogy a jövő évre elegendő zsírnak való sertése nem tesz az országnak, a növényi zsir behozatalát ezen jelenlegi áldatlan állapotunk ! hátráltatja s valószínű, hogy pár hónap múlva ez is teljesen megszűnik. Nem mulaszthatom el egyben még figyelmeztetni a t. hallgatóságot arra is, hogy ügyeljen jól, mert különösen a növényi ételzsirokat nagyban hamisítják s igy bizonyára, amikor a forróégövi azon olajos növényi magvakat és gyümölcsöket országunkba beszállítani nem lehet, a hamisítás még na gyobb mértéket fog ölteni, már pedig a hamisított növényi ételzsirok az emberi szervezetre kártékonyán hatnak, mert azt rendesen a jóval olcsóbb ásványi zsiradékkal hamisítják.

Van még egy zsiradékféle, mit meg kel! említenem s ez az úgynevezett margarin, ezen zsiradék, melyet a világon mindenütt használnak, ha az tiszta friss állati zsiradékokból állil- nak elő, az a jó, tápértékü s a szervezetnek nem árt, de bizony ezt is hamisítják, jelen körülmények közölt minden alkalmat fel kell használnunk, hogy zsiradékszükségletünket olcsóbbra tegyük s igy ha m egengedik elmondom, hogy mi utón érhetjük azt el mi.

A leölt kérődző állatoknak, s különösen a szarvasmarhának friss fagyuja feldolgozva, mint a margarinnak is főalkotórésze igen kitűnő zsi radékot ad, melyen a faggyú szaga nem érzik, teljes zsirtápéríékkei bir, jó izü és könnyen emészthető, ha tehát friss faggyút megtisztítva minden bőrétől, véredénytől és vértől, folyton váltakozó friss tiszta vízzel egy órán át gyúrjuk, s ezt azután ugyancsak friss tiszta vízzel egy órán át forralva megolvasztjuk, kapjuk a tiszta szagtalan zsiradékot, melyet rántás készítéséhez, hús sütéséhez és kisült tésztákhoz használhatunk fel azon megjegyzéssel, hogy aznap levágó t marhából, s legfölehb három napra való készíthető elő.

Ezen kis megbeszélésünkben az irányelvek