Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-03-25 / 12. szám
4 NAGYBÁNYA is áldást, bizalmat kellő örömével kell hogy eltakarja. E nehéz időkben, a megpróbáltatások ezernyi veszedelmei közöli a kétségbeesés kis- hilüségre mutat. A kishitűség pedig nagyobb veszedelme hazánknak, pusztitóbb vihara nemzetünknek, mint ellenségeink puskapolyója. gép fegyvere és gyorslüzelő bárminő ágyúja. Hiszen aki most búnak hajija fejét, a bánat poharából űrit s a kétségbeesés szintelen muzsikáját véli fülébe hangzani, az nem e földnek szülötte, nem e hazának igaz fia, vagy leánya, hanem egy olyan bábu, melyet a sors dobál saját kénye- kedve szerint. Ám ez a nemzet bábu sohase m vo't, még a sors kezében sem Erős volt dúló, száguldó, eget földet megrázó viharok közepelte, mert a nagy költőnek szavai voiiak szivébe vésve: nincs veszve bármily sors alatt, ki el nem csiiggedelt... A szomorú nap. meri valljuk meg őszintén a mai nap, márczius 23 ika nagyon szomorú nap volt városunkban, szomorúságot, bánatot, levertséget tükrőztetett vissza e város minden lakójának, sőt a városba érkezett szomszéd falu siak arczán is Ám nem ok nélkül; mondjuk e pillanatban. Hiszen tudjuk jól, a repülő posta sokszor hozott hirt a mi kedves fiainkról a przemysli várból, sokan voltak ollan a Rozsály aljáról jó fiuk, testvérek, szüléikről gondoskodó gyermekek, férjek, többszörös apák, kikről hirt hallani oly jól esett az aggódó telkeknek és jött a fekete hir, (alán gyászfátyoílal karján : Przemysl eiese’t Hősi védőivel mi iöriént, erről bizonyosat mondani senki sem lúd Fogságba jutottak e, átvergődtek e milliónyi ellenség tömör falain és kapcsolatot kaplak-e valamely irányban a küzdő testvéreinkkel, fiainkkal, erről bizonyosat senki sem mond és senki sem tud, Przemysl elesel*.! A nagy háborúnak egy nagy epizódja befejezést nyert. Egy epizódja amely megremegteted, amely megingatott úgy an de egyben megedzette lelkünket olyan irányban, hogy jöjjön bármily vészterhes vihar, rendüljön bár meg a föld, a győzelem babérkoszo ruja, ha az egész világ ellenünk tör és támad, nem lehet másé, nem lehet senkié sem, csak a miénk, a miénk csupán, kik oly sok könnyet hullatánk, akik oly sokai áldozunk a jövőért, nemzetünkéi’*, királyunkért és hazánkért! Oláh László. Személyi liirek. Dr. Erdődy Ignícz nyug. re. kir. honvéd főtőrzsorvos Bécsből, hol pár hónapot töltött, családjával haza érkezeit. — Jörg Endre temesvári kir. ügyész pár napig városunkban tartózkodott. — Molnár Antal erdészmérnök, tartalékos tüzérliszt pár heti szabadságra haza érkezett. — Kerekes István ügyvédjelölt, Iáit. zászlós megsebesülve városunkba érkezett. Kitüntetés. Viedzzoli József nagybányai fő gimnáziumi tanárt. Sári. hadnagyot, az ellenség előtt tanúsítod bátor magatartásáért vilézségi éremmel tüntették ki Eskütétel Dr. Heppes Béla, váró unk uj közjegyzője a hivatalos esküt a szatmári kir. törvényszék előtt letette s hivatalos működését városunkban a jövő hó elején kezdi meg Megbízás. A főispán a felfüggesztés folytán megüresedett avasujvárosi járási főszolgabírói állás leendőinek ellátásával Báliig Lajos srinér- váraljai tb. főszolgabírót megbízta Hősi halál- Tarján Lajos, a 28. honvédgyalogezred főhadnagya, századparancsnok, a hadidiszitményes 3 oszt. katonai érdemkereszt tulajdonosa még a műit év október havában hősi halált halt a szerb hareztéren. de a vitéz katona elestéről családja csak most kapott hiva- i talos értesítést. A boldogultban H mzulooits Kristóf nővére: özv. Tarjáimé szülHanzulovits Anna egyetlen fiát gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Tarjánné sz. Hanzulovits Anna, úgy a maga, mint az alantirt rokonság nevében mélységes bánat és fájdalom mai tudatja, hogy a forrón szeretett drága jó fiú, testvér és rokon: Tarián Lajos, a m. kir. 28 honvédgyalogezred főhadnagya, századparancsnok, a hadidiszitményes 3 oszt katonai érdemkereszt tulajdonosa, Í914. évi október hó 28 án a szerb harctéren a Gucevo mellett vívott ütközetben századát vitézül vezetvén, annak élén hősi halált halt és ugyanott a zászlóaljtól őszintén megsiratva, egy erdőszéli tisztáson el is temetteíett. Csapatszolgálatra való beosztását önként kérve, élete legszebb virágában, 25 éves korában áldozta fel magát hazájáért az önfel áldozó jó gyermek, szerető testvér, szilárd jel lemü férfi, hű bajtárs, a vitéz katona és mi vigasztalhatatlan bánatunkban földig sújtva, alázatos szívvel kérjük a jó Istent, hogy vegye kegyelmébe a mi drága halottunkat és adjon neki örök békés nyugalmat. Örökre feledhetetlen drága halottunk lelkiüdveért az engesztelő szentmise áldozat Felsőbányán, a tóm. kath. templomban fog az Egek Urának bemuttatni Tiszaujhely, 1915. március hó. Dr. Tarján Kristóf testvére, dr. Tarján Kristófné szül Kontz. Ilona sógornője. Hanzulovits Kristóf és neje, özv. Lánczky Gyuláné, Bugyis Andor és neje nagy bátyja, illetve nagynénje. Az ifjúság harezba készül. A nagybányai r. kath. gvmnasium ifjúsága harezba készül és pedig a VI, VII. VIII. osztálybeliek. A derék ifjúság önként megy a harczmezőre küzdeni hazánkért és vért áldozni a fegyverek gyilkos tü- zében. A jó hadi szerencse kisérje utjokon I Szabad líceum a polgári körben. Vasárnap, márczius 28 án dr. Kádár kincstári főorvos fog előadást tartani a polgári körben Figyelmeztetjük az előadásra közönségünket azzal, hogy az előadáson hölgyeket is szívesen Iáinak. Gyászhir. Súlyos csapás érle Szász József polgártársunkat. Felesége, szül. Halász Róza f. hó 23 án, éleiének 55 ik évében elhunyt. A boldoguliat ma délután helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Szász József és gyermekei Róza, Mariska férjezett Sólyom Fe- renezné Sándor, Annuska; unokái Sólyom Mariska, Erzsiké Rozika, Ferike; testvérei Beáta férj. Nónay Józsefné és családja, Miszli Lajos és családja uty a maguk, mint az összes rokonság nevében is szivük mély fájdalmával tudatják, hogy a legjobb feleség, anya, nagyanya és testvér Szász Józsefné szül Halász Róza f. hó 23-án reggel fél öt órakor, életének 55 ik, hol j dog házasságának 38 ik évében meghalt. Temetése f hó 24 én délután fél öt órakor lesz a ref. egyház szertartása szerint Nagybánya. 1915. márczius 23 Nyugodjék békében! Szász Lajos és családja, Szász János és családja, özv. Beue dek Ferenczné és családja. Miskolczi Sándorné és c$a!ád,a, özv. S^ász Lászlóim és családja, Nónay József, Miszti LajÖsné: Jeremiás Erzsébet, Eglv Jánosáé és családja, Derecskey Lajos és családja, Bráz Jánosáé és családja, Monoki Róza sógorai és sógornői. Adakozás. A hadsegély ző ezéijaira újabban adakoztak: Ludányi Bav Lajos 100 K Kovács István szíjgyártó 3 K Piátthy Géza márciusra 20 K. Mivel Plallhv Géza fi.br hó 22 én arra a hóra 20 koronát adott s az áilitó'ag akkor hírlapi lag nyugtázva m m volt, itt nyugtázzuk most. A Nyugat, Ignotuy Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1915. évi márczius 10 száma a következő nagyrészt aktuális és igen érdekes tartalommal jeleni meg,: Tartalom: Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek. Babits Mihály: Tennyson: Lótusz-evők (Vers) Lengte! Menyhért: Egyszerű gondolatok. Kaffka Margit: A te színed előtt (Vers). Tersánszky Józsi Jenő: A gyilkos (No vella). Kosztolányi Dezső: E sek Virág Benedekről (Vers). Schöpflin Aladár: A háború lelke. Ady Endre: Már előre rendeltettem. Emlékezés Márczius Idusára (Versek) Baló József: Döntés (Rézkarc?) Tábori posta: Kér ész István: Levél a kaszárnyából. Déznai Viktor: Szerb városok. Figyelő: Kabos Ede: Tolnay Lajos. Fekete Miklós: A Kereskedelmi Bank mérlege. Fel- vinczi Takács Zoltán: Baíó József csataképei. Laczkó Géza: Csottos operettben. Kaczér Illés: Frauczia emigránsok. Kosztolányi Dezső: 1914. Elek Artur Brockv Károly vázlatai. Főmunkatársak: Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Artúr. Hala z Imre, Kaffka Margit Laczkó Géza. Móricz Zsigmond, Osvát Ernő. Schöpflin Aladár. Szerkesztőség cs kiadóhivatal: X, Lónyay uícza 18 Szerkesztőségi órák 4 6-ig Előfizetési ára: egy évre 24 korona, félévre 12 korona, egyes szám ára 1 korona 20 fillér. Megj ienik mind n hónap 1-én és 16 án Telefon: József 40—60. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld n kiadóhivatal. Hadseregszállitók törzslapja. A kamara már közölte érdekeltségével, hogy a hadseregszálli- tások terén mutatkozó eddigi visszásságoknak elejét veendő, a közös hadügyminisztériumban központi nyilvántartó hivatal lélesül katonai szállítások ellenőrzésére. Minthogy a hadsereg- száilitásokra jogosult kereskedők és iparosok törzslajstromának ősszeá lüása a kamarák feladatává tételeit, a debreczeui kereskedelmi és iparkamara felhívást intézett kerületének gr árosaihoz, nagyobb iparo aihoz és nagykereskedőihez, hogy ha igényük van a szállítói lajstromba való bevételhez, egy megfelelő űrlap kitöltésével jelentkezzenek A lajs'romok egybeállításának határideje közeledvén, a kamara felhívja azon ezégeket és vállalalokal, melyek ily űrlapok birtokában vannak, hogy azokat kellőképen kitöltve a kamarának haladéktalanul, postafordultával küldjék be, mert az elkésve érkezett ajáni- kozások teljesen figyelmen kivü! fognak hagyatni. Háláló 22S. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Aiantirtak mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett nagynéni és rokon: özv. Kapusinszky Jánosáé szül. Zuchey Hennin éleiének 85 ik, Özvegységének 12 ik évében, hosszas betegség után f hó 16 án, s/4 12 órakor elhunyt. Kedves halottunkat folyó hó 18 án, délután 4 órakor fogjuk a Kispénzverő uiczs 8. sz. alól a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra kisérni. Az engesztelő szentmis - szintén 18 án, délelőtt 9 órakor fog a róm. kath. templomban az egek Urának bemuíailatni. Nagybányán, 1515 évi márczius hó 16 án. Az örök világosság fényeskedjék neki I Nyugodjék békességben I Özv Gőbtl Imrénc szül. altorjai Prick Eugenia mini unokatestvére Jörg Lujza, Jörg Mária, Jörg Endre, Jörg Margit, Király Józsefné s?ül. Dempf Hona, Sehovics Gyuláné szül. Törők Mariska, Tóth Kálmánná szül. Dempf Róza, Árkosi Aurélné szül Demf Mariska, Dempf István, Zachei Mária, Zachei Jolán mini rokonai. Felülfizetés s jegymagváltás. A háborús estélv alkalmával felüifizeilek s jegyeiket megváltották : Mariiny István, Kende Dániel, gróf Teleki János, dr. Stoil László, idősb Molcsányi Gábor, Minorita Rendház, Sto!! Béla, Veress József dr. Winkler Jenő 10—10 K. Szeőke Béla páholya 8 K, Juhász Kálmán, Kertész Gyula, Vass Lajos gyógyszerész, dr Makrav Mihály né, 9 számú páholy, L Berks Leó, dr Kövess Miklós, Kilián Bélárié, dr Tóth Gáborné, dr. T th Gábor, Widder Péter 5—5 K, Lakos Itnréué. Hitler Vilmos és családja, dr. Weisz Ignácz 4—4 K, L Berks Lajos, Szaiíz Elemér. Bocsa Pálué. Steindorfer Béláné, Borbás Gézáné 3-3, Lacheta János, Wienerberger Béla, Szent- királyi József, Sziklai András, Kovács István, Orosz Józsefi N N, Révai Károly, 2—2 K. Prikné Koszika Viktória Gólya István, Kovács Béla, Gá’pár Alberi 1 1 K. Kalina Mária 60 f. Kovács Elek. Képes László 50-50 f. Rosenfeld Berta 30 f, N N, N. N 10-10 fi összesen 20210. A pénztárnál befolyt 61010 Ö szes bevétel 812 20 Adakozás hnricsák Ferenczné s családja fölsegélyezésére lapunk szerkesztőségéhez Kovács István 5' K, Hajnóczy Sándor pedig 3 K küldött Rendeltetési helyem jutlatuk ez összegeket. A nyomorgó családot olvasóink jó szivébe, ajánljuk Laknak Mikszáth u’cza 39. sz. alatt. A »Vasárnapi Újság« március 14 iki száma a ránk nézve most legfontosabb harctérről, a Kárpátokból közli legtöbb képét, melyek megközelítő fogalmat nyújtanak az itt folyó harcok nehézségeiről és katonáink hősiességéről, amcly- lyeí a harezot és e viszontagságokat állják Garay Ákos, hadbavcnult kitűnő művészünk is rajzolt egy kedves katonaképet. Szépirodalmi olvasmányok: Szemete György regénye, Szól lősy Zsigmond tárczája, Strug András lengyel regénye az 1905-iki forradalomból. Egyéb közlemények az elhunyt Munkácsiné arcképe, képek a műcsarnok tavaszi kiállításáról, a háború napjai s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték. Halálozás stb. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona a »Vüágkróniká'-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság» kiadóhivatalában (Budapest, IV , Egyetem-utca 4) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A dologtalanok eilen. Nagyon csúnya dolog lenne, ha egyesek tisztán a hadi segélyekre támaszkodva, munkanélküliségben töltenék idejüket, míg övéik a hareztéren vannak. A hadi- segély megment a nyomortól, de emellett még dolgozni kell, hogy jó anyagi viszonyok között 1915. márczius 25.
