Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-03-11 / 10. szám
1915 márcizus 11 NAGYBÁNYA vetkezik. A néptöniegef nem túlságosan nehéz feladat a háborúnak megnyerni Egy pár varázs- erejű szó, pl : meg keli törni a német militá- rizmusf, fel keli szabadítani az elnyomott sziá- vokat, bosszú Szcdánért s más egyebek tűzbe hozzák a tömegei. A frázisok megkapják a tömeg képzeteiét, felébred a benne szunnyadó állati vadság és visz végbe olyan gyalázatosságokat, hogy azok még Dsengizkánt és Tamerlánt is megszégyenítenék Itt a degeneráció. Mert háborúban az ember átalakul, leveti emberies érzelmeit és eltér attól a rendeltetéstől, melyet az emberi nem számára a Teremtő kitűzött, sót erőit és képességeit egye nesen az ellen használja. Meri hiába mondja nekem akárki, hogy az ember képességeinek az a rendeltetése, hogy egymást ölje. pusztítsa a levegőben, a föld szi nén és a föld alatt. Nem. Nem. Azokat a Teremtő azért adta, hogy egymást segítsük, olta mázzuk és kölcsönösen boldogítsuk. És vájjon van-e reménység, hogy az emberi nem ebből az állati visszafajzásból, ebből az abuormitásból ki fog lábolni, remélhetünk c jobb időket? Erős hitem és meggyőződésem szerint — igen. ^ Ezt a meggyőződésemet a művelődés iör- 1 éheiére alapítom. Volt idő, mikor az emberben éppen úgy élt a vadság ösztöne, mint bármely vad állatban, Megtámadni, megölni az ellenséget volt ennek az ösztönnek a kielégítése A néphit azt tarlótta, hogy aki a megölt ellenséget megeszi, beleszáll abba az ellenségnek minden ereje és bátorsága Vannak még ma is primitiv népek, hol a férfi nem nyeri meg a köztiszte- leiet addig, mig valakit meg nem ölt, ha aztán körül ludja magát aggatni az elejtett ellenség hajával, fogával, akkor már mindenki ünnepli Ezután jön egv másik állapot, mikor az embe rek már Őszapói ódnak, tömörülnek, államot alkotnak, Itt beszelhetünk először háborúról De ez a háború már nem az többé, ami a vad állapotban volt, mert a háborút vezetni kell és igy a közönséges vérontáshoz már valami más is járul, az okosság. Mert a vezetéshez okosság, tapasztalat, számitás is kell. így vegyül az állati vad ösztönhöz egy uj elem, az értelmiség Ettől kezdve az állatias vérontáshoz mindig több és több emberies járul De azért hosszú időn át a háború és a katonaság az emberi művelődésnek legfőbb megnyilatkozása Tehetség, szellem még nem képes máshol érvényesülni, mint a katonaságban. Az ókor legjelesebb irói, művészei, íudósai, bölcselői mind katonák voltak. Solon, Themistocles, Demosthenes. Acscbylos, Sophocles. Sokrates, Plato mind katonák voltak, jeléül annak, hogy az emberi szellemnek ez az egyedüli tere, ahol érvényesülhet Még a rómaiaknál is Julius Caesar iró és hadvezér egyszerre. De már ilt a háború munkája mellett erősen kihajt a békés foglalkozás és szónokok, ludósok, államférfiak versenyeznek a katonákkal befolyásban és hatalomban. Az ezt követő barbár korban a katonai élet mellett eléretör az egyház is és versenyez hatalomban. Majd a gazdasági élei, a földbirtok kezd a hadviselésbe emberie- ! sebb gondolatokat bevinni. De legnagyobb befo- I lyással volt mégis a lőpor feltalálása, mely a i nyers fizikai erő fölött diadalra juttatta az értelmi i elemet. Ezután jön a könyvnyomtatás, az értei- I miségnek nagy befolyása a nevelésre, lőrvény- I hozásra, megnyitotta a közvélemény hatalmát i még az abszolút uralkodókra is. Igv indult nagyjában az a történelem az állati ösztönök alacsony fokáló! a művelődésig. Minden fokon vészit valamit az erőszak uralma és nyer a gondolat hatalma. És hogy állunk ma? A mai háborúnál borzasztóbbat a világ ; még nem látott. Ennyi vér, ennyi romhalmaz, I ennyi tönkretett érték még soha nem borította i a földet. De ha a 10 milliónyi tömeget nézzük, amely mos! egymást emészti, mégis nagy a változás A rablás és erőszak ősi ösztöneit legfeljebb csak a czár vitézeinél látjuk. De a mai vérző és szenvedő hadsereg nem a régi többé. Nem a régi zsoldos, marla- I lócz. amelyet vér és alkohol vadit és csak zsákmányra áhitoz, különben pedig vak eszköze a hatalomnak. A mai harezost már nem a gyűlölet, nem az emberevés vezeti. Békés ieiküleiü emberek ők, kiknek nincs nagyobb óhajtásuk, mint visszatérni családjukhoz, otthonukba, kis földecské- jükre, műhelyükbe, a kalapács, az ekeszarva, az Íróasztal mellé Ezeket nem vezeti egyéb, mint a kénytelenség a megtámadott haza vé- delmezése íme. ide jutottunk. És ha végigtekintünk a befutott nagy utón, lehetetlen bizalommal nem várni egy jobb jövőt. Szabad liczeum. — Soltész Elemér előadása. -A múlt vasárnapi közgazdasági felolvasást szabad előadás követte a közelebbi vasárnapon És pedig pap beszélt ezen a délután, a reformátusok lelkipásztora. Soltész Elemér, az ékesen szóló pap, ki mintha a bibliát, a szent könyvet tar tolta volna kezében igéket hirdetett, melyek a valláserkölcsi alapnak piedesztáljáról hangzottak el ebben a förgeteges világban igen figyelmes hallgatóság előtt, A valiástörlénelem a bibliából meriti a tudást, abból a könyvből, melyben ezereszlen- dőknek tanulságai vannak elfogulallan iléiő- képeséggel megírva. Az előadó nagy tudásának Mig eljön Nőé bárkája, hogy meghozza nekünk az uj világot, nézzünk szét ebben a rósz világban, hogy némileg abban tájékozva legyünk, hány unber áll fegyverben és hány ember pusztult e! eddig az uj világért és minő értékű vagyon semmisült máris meg ? Ez idáig a háborúba Németország 4,500.000 embert, monarchiánk 3,500 000 vonultatott föl. összesen 8 mi lió embert. A francziák 4,500.000, az oroszok 6,000 000 és az entent. czinkostársai angol, belga, szerb, montenegrói 1,500 000, tehát összesen 12 000.000 embert állítottak ellenünk s igy összesen 20 000 000 embernek napi-napi költségeit c^ak minimálisan 10 koronát számítva egy emberre, a háború napi költségei a legszerényebb számítást véve alapul, egy napi költség 200,000.000, egy hóné pi költség pedig 6 000 000.000 azaz hatezer millió. Hét hónap óta a háború tehát csak az ellátási költséget számítva, idáig 42 milliárdba került s aztán ami e’pusziult javakban, az egy másik óriási vagyon. Egy tudós szerint, ez a károsodás Francia- országra vonatkozólag 12 milliárd, Németország 16 6 milliárd, Anglia 2 milliárd, Oroszország 2.2 miüiárd, Belgium 1.16 milliard, Szerbia, Montenegró 0.5 milliárd s igy ez alapon a háború mint termelési értékcsökkenést 34 44 milliárdot emésztett fö'.A háborúról irt és szerkesztett tanulmányok és statisztikai adatok szerint a háború által okozott összes emberélet veszteséget 10®/o ban lehet megállapítani. Ily számitás alapul vétele mellett 2,000.000 embernek kellene elpusztulnia, ami körülbelül 22 milliárd károsodást, illetve veszteséget jelent. Ha tehát számba vesszük a h-dsereg fentartás és a hadvezetés összes költségeit, számítjuk a termelés értékcsökkenését, az elmaradt hasznot, a vagyonban és emberéletben jelentkező károkat, veszteségeket, úgy arra az eredményre jutunk, hogy a mostani európai háború első féléve 90 milliárd korona költséget okozott, ami mindenesetre oly összeg, amelynek behozására legalább egy félszázad kell, ha ugyan elképzelhető, hogy a háború által okozott sebek gyógyi'ha'ók és a pusztulás, du’ás nyomában támadt tátongó ür és szakadék nem betömhető, de legalább csak áthidalható lesz. Mindezek dnczára azonban haladunk a magunk utján! , T kincses tárházát mutatta be ez estén, dióhéjban feltárta mindazokat az eszméket, melyek az idők v'szontagságai közepette úgy a rég mullban, mint a jelenben a háborút előidézték és mini szükséges rosszat állandóvá tették. A beszéd, az előadás tudománjos becsű, értékes beszéd volt, hiszen bevilágított: azokba a mélységes kohókba, melyek az emberi indulatokat megfékezni nem tudván, szülői a vérengző háborúknak. A széles ösmerel, a nagy íudás minden mondat után kivillant a beszédből, a figyelmet fokozta s egy-egy mondat befejeztével megkönnyebbülten sóhajtott fel a figyelmes hallgató, hiszen nemcsak mi és most vagyunk bűnösek, de azok voltak eleink is, akik a háborút éppen úgy megharczolták, mint mi. a késői utódok. Különösen frappáns volt előadónak ama idézete, melyben Luthernek szavait idézi (a németek tudvalevőleg majdnem mind lutheránusok) : Imádkozzál, ajánld lested-lelked Isién kezébe., aztán húzd ki szablyádat és vágj Isién nevében. íme, Vilmos császár Lu bér tanítását követve, imával kezdi harczail és hálát ad Istennek győzelmeiért. A németek, mint Luilier követői, az igék szerint járnak el és annak minden szavát szentségnek tartva, húzzák ki szablyáikal és vágnak Isten nevében, éppen úgy, mint a magyarok. Az előadáson meglehetős számú intelligens közönség volt jelen s többen a houoratiorok közül is részt vetlek, de ez az előadás nem annyi hallgatóságot, hanem túlzsúfolt termet érdemelt volna meg, sőt ha Soltész Elemér eme szabad előadását megismétli, úgy hálával adóz- hatik e város nagyközönsége előadónak. Minő hatással volt az emberek lelkére a háború ? kérdé az előadó. E kérdésre felelve az emberi a maga meztelenségében mulatja be, hiszen a háború a gyilkolások művészete s a legtisztább lélekkel bírókat is a vadság szörnyűséges tükrében állítja elénk. Majd rátér Jókainak, a nagy mesemondónak Enyém, Tied, Övé czimü regényének arra a gyönyörű leírására, amelyben a fehér papok hazafiságáról ir, kik levetették papi öltönyeiket és kardot fogva csatába mentek. íme az újabb- kori pétea a debreczeni hires ősi főiskolából 40 r formálus theologus, kik Istennek szolgái leendőnek vala, félbe szakítják tanulmányaikat, jelentkeznek a csatamezőre, pedig hivatásuk felmentené őket a kard!ól, a fegyvertől. Ily nehéz időkben nem óhajtanak a hazafias érzésű növendékek a papi palást alá bújni, jelentkeznek. A hadvezetőség örömmel fogadja a képzelt, mivelt ifjakat. Debreczen város közönsége őket ünnepelve búcsúzik tőlük és Ballhazár püspök Isten áldását kéri az iljak nemes cselekedetére. A negyven papnövendéknek eme hazafias cselekedete nagy port vert fel egyházi körökben s előtérbe tolult az a kérdés, hogy szabad e a papnak fegyverrel harczolni ? Megoszlottak a vélemények és győzött az a felfogás, hogy a keresztény vallás nem ösmer külön vallási mo rált, csak egy morált s igy a pap is fegyvert foghat Majd a Bibliából idéz. Az ólestamentom- ból Mózes és Dávid haragjáról beszél, mely oka volt annak, hogy Mózes nem mehetett az Ígéret földére. Azu'án rátér az ujtestamentomra, amelyben Jézus azt mondja és követi is mon dását ne ölj Ő Jézus nem ölt, de vérét hu! iatta mindnyájunkért. Mert Jézus a vallás erkölcsén állva, bűnnek tartotta embertársai vérének ontását. Azonban Jézus is a háborút mint világtörténelmi szükségességet tudomásul vette ugyan, de annak jogosultságát nem ösmerte el, A ludós pap a történelemből vett adatok alapján elmondja továbbá, hogy az ős keresztények nem háborúskodtak, hiszen ők a világ végét várták, mely hitök a háboruskodá-íól teljes mér ékben visszatartotta őket. Mikor azonban a kereszténység a római légiókban is elterjedt, vitás lett, hogy szabad e fegyvert fogni vagy sem ? A többség a fegyverfogás mellett dőntvén, eldőlt tehát a háború sorsa s igy a háború kérdése gyakorlatilag elismertetett. A B1KSZÁD1 ÁSVÁNYVÍZ gyógy hatása hurutos bán tál máknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyú — —— uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. —----------------Ár j eg'yzóket kívánatra küld a mihZADl Mii Misi. V T ■■ Kapható mindenhol. ■■
