Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-02-18 / 7. szám
NAGYBÁNYA 3 még a hiút is nélkülözhetővé teszi, amiből tul- magas ára miatt már úgyis kevés jut az asztalunkra Az inyenczkedők, hogy panasszal ne élhessenek, ám nekik is ajánlunk egy pompás fejedelmi csemegét, amely felette olcsósága mellett a legizletesebb csemege. Tengeriből készül és pedig pattogatott tengeriből, amely megfelelő edénybe téve, édes tejfellel leöntendő, illetve a tejfelbe a habosra pattogatott tengeri meg- fürösztendő. Tessék az igy elkészített valóságos magyar csemegét megpróbálni, megvagyok győződve, hogy aki egyszer a tejfeles pattogatott tengerit megizleli, nem igen fog más csemegét óhajtani. 0. L. 1915 fibruár 18, A nagybányai »Polgári Kör« évi közgyűlése. Búcsúzni akart, búcsúzott is a polgári kör érdemes elnöke Torday Imre, midőn a vasárnapi közgyűlésen a múlt évi beszámoló megtartatott, dehát öreg, tapasztalt vezető tábornoka lévén ő a polgári körnek, búcsúszavait figyelemmel hallgatták ugyan, de mikor már igyekezett befejezni beszédét, felhangzott az »éljen Torday elnökünk* s igy hiába volt a lemondási szándék, de még az az érve is, hogy a 60 évest még a közmunka alól is mentesitik, hatást nem lett, tehát elfogadta újbóli jelölését s igy 15 évi elismert elnöki mű ködés után meghosszabbított megbízás adatott az uj elnöknek, Torday Imrének. Az elnöki beszámoló tartalmas volt. A kör társadalmi és gazdasági életéről számolt be. A beszámoló rendjén megtudtuk azt, hogy a kör vagyonilag a múlt évben is, daczára a nehéz időknek, gyarapodott s a múlt év végével a tiszta vagyon értéke a 38 000 koronát meghaladta A jelentések után titkos szavazással megejtették a tiszlujiíást A választás eredménye a következő: Elnök: Tordai Imre, alelnök: Ketney Mihály, titkár: Szentkirályi József, ügyész: dr. Miskolczy Sándor, pénztáros: Rusorán József, ellenőr: Policsek Ede, könyvtáros: Beregszászy Kálmán. Választmány: Almer Károly, Bálint Imre, Bányai József, Csiszár József, Égly János, Fülep Imre, Glavitzky Károly, Incze József, Jan- csovits József, Kupás Mihály, Kazamér János, Károly Imre, Kovács István, Langer Sándor, Lerch Ignácz, dr. Makray Mihály. Marosffy Dezső, dr. Ajtai Nagy Gábor, Szász József, Smaregla Mihály, Sólyom Ferencz, Síéin féld Adolf, Tréger Lajos, Virág István A közgyűlés után előkerüllek a kaszinó és selmeczi pipák, faládikákban az illatos dohányok, no meg a kártya, a jó borok, a kitűnő fatányéros s a nagy időkhöz hasonlóan komoly beszélgetéssel töltötték az időt a jó öregek s a kevés számú ifjúság is, akiknek néhánya még itthon van. Aztán beröpült a bukovinai orosz vezérkar elfogalásának a hire a. komoly arezok kiderültek s jóleső érzéssel távozott mindenki a kör helyiségeiből. HIRE k. Február 17. A Máramarosba betört oroszok kártételei. A máramarosi határmenti vidék a természetnek, a geográfiai helyzetnek, a politikai és közgazdasági kezelhetésnek mindig félreeső és mostoha gyermeke volt. Primitiv népei és kopár sziklái között a jóakaratnak sok ohahintett magva veszett el megfogamzás nélkül, völgyerti képezték a gazdaság és kultúra útját, melyeken át az iparkodás és szorgalom szívós gyökerei lassankinl mégis megfogózkodtak s most ezeket az ereket, a Tisza, Iza és Visó völgyeit egy csapásra felforgatta és sivárrá pusztította az oroszbetörés és ami végig a vonalon nyomában keletkezett, az általános vad pusztítás Ennek a vidéknek földhöz ragadt kereskedőiről sok groteszk és jó hírnévbe vágó hiresz telés szállongott általában, melyről a viszonyok ismerősei sohasem állították, hogy nélkülöznek minden alapot, valójában azonban ez a kereskedői szellem az itteni primitiv viszonyoknak s a kereskedőkkel szemben álló fogyasztó közönség hasonlóval viszonzó erkölcsi szokásjogának volt a kifolyása, bizonyos ősállapotok voltak itt máiglan, s az a gazdasági tevékenység, mely a viszonyokból kiburjánzolt, csak ily őstörténetileg kezdetleges lehetett, azonban mégis magán viselte a fokon kint való tisztázódásnak és fejlődésnek kétségtelen jegyeit. Sajnos, most ezt a tisztázódást és fejlődést vetette vissza a háborús betörés és annak nyomonjárója, az igen vegyes jellegű ha- rácsolás, úgy, hogy ha erőteljes rendezés és segítés nem következik, hosszú idők gazdaság- erkölcsi munkája vész kárba és a legelején fog kezdődni minden Maga a betörés a Kárpát védbástyáinak be- vehetetlenségébe vetett Ilit folytán úgy meglepte itt a hatóságokat és a lakosokat s a hatóságok a menekülés időpontját annyira a legvégső percekre szorították, hogy e túlzott nyugalmi rendelkezések lehetetlenné tették a javak egy részének megmentését, az ellenség elől való elvonását, ami pedig megmenthető lett volna. A nép marha-, sertés és aprójószág állománya igy áldozatul esett az éhes ellenségnek. Ezt az anyagot saját csapataink tápszolgála'a könnyen felvehette volna és méltányos értékének inegtéritése maga nagy segítség lehetett volna a károsultaknak, azonban e javak egy része áldozatul esett a zavarosban halászó kíméletlen üzérkedésnek, melyről meglepő adatokat szerezhet a helyszíni vizsgálat, más része pedig az ellenséges harácsoiásnak. A közvetlen veszély perceiben a falvak áruüzletei bezárultak, népei menekültek és sorra látogatták végig az elhagyott helyeket egyes népfölkelő csoportok, majd a betörő hadak, végül pedig válogallan egyvelegben az otthon maradottak és a hegyi látogatók, akik egy még soha nem tapasztalt hadi állapot első tébolyá ban foglaló gazdáiul jelentkeztek a gazdátlan vagyonságoknak s azt gondolták, hogy ez lehet módja a hadi helyzet leszámítolásának. Végül alkohol gőzben a durva pusztítás következett s ennek stádiumában, fel kell jegyezni, hogy maguk a betörő kozákok a legtöbb helyen rendtar ó szigorral épen a fosztogatók és rombolók ellen léptek fel. A nagy telepek annyit nem szenvedtek, mint a magánlakások és az áruüzletek. A sóbányák kára jelentéktelen, a nagybocskói Clolild- gyár maga sértetlen (a gyárigazgaíó lakása vandál pusztítást szenvedett), a vasgyártó telepeket elkerülte a vész és a máramarosszigeti gyártelepek is épek. Az ellenséges betöréseknek legnagyobb mértékben és legelsősorban az áruraktárral rendelkező kereskedők estek áldozatul. Különösen áll ez a falvakra és kisebb községekre nézve, ahol csaknem kivétel nélkül az összes üzletek ki lettek fosztva részben az ellenség, részben pedig az ottani lakosság fosztogatásai, fékevesztett garázdálkodásai következtében A liszavőlgyi, izavölgyi községek szenvedtek a legtöbbet (Majszin, Karácsonyfalva, Nagy- bocskó, Lonka, Rahó, Gyertyánliget, Kőrösmező, Tiszaborkut, Kaszómező, Havasalja, Bárdfalu, Desze, Karácsfalva, Szlatina, Apsa, Petrova, Leor- dina, Szurdok, Batiza, Barnabás, Visóvölgv, To- ronya, Ökörmező) e járások községeinek nagyrészében az összes üzletek a szó szoros értelmében ki lettek fosztva, legtöbb helyütt még az álványok, berendezések, mérlegek stb. is elpusztultak A megyei kiskereskedelmei tehát a direkt károk, a nagyobb kereskedőket pedig mint a kiskereskedők hitelezőit, szintén nagy károsodások érték. A kereskedők helyzete rendkívül nehéz, amit fokoz még az a leírhatatlan nehézség, amivel az áruk rendelése, hozatala jár. s. V. Vezetőjárásbiról kinevezés, őfelsége a király dr. Horválh József helybeli kir. járásbirót, a VII. fizetési osztályba való előléptetéssel, az élesdi kir. járásbíróság vezetőjévé nevezte ki. Kitüntetés. Kovács Gyula apatini erdőkincstári számeüenőrf, Kovács Gyula felsőbányái kincstári pénztáruoknak a fiát, aki a galicziai harctéren, mint zászlós szolgái, őfelsége a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. Az ág. h. evang. egyház február hó 21-én közgyűlést tart, melynek főtárgyai az 1914. évi zárószámadások, 1915 évi költségelőirányzat, 1915 évi adókivetés előterjesztése. A gyűlésre az adófizető tagok ez utón is meghivatnak. A hadbavonult testvérek. Virágzó üzlet- tu ajdonosok voltak a Marosán testvérek Hadba- vonulfak Itt hagytak családot, üzletet, mert első a haza ! Ily körülmények között hid-ulcai üzletüket bizonytalan időre becsukták s ez alkalommal köszönetükni nyilvánítják tisztelt vevőiknek s egyben kérik majd a hazatérés után, az óhajtott békés időben, a további kegyes párlfogást és támogatási. A Marosán Testvérek. Adomány. Egy magát megnevezni nem akaró úriember 250 koronát küldött dr. Makray Mihály polgármesterhez, hogy jótékony czélra a saját belátása szerint szétossza. Dr. Makray a küldött összegből 100 koronát a helybeli had- segélyző bizottságnak, 50 koronát a nagybányai nőegyletnek, 50 koronát a vöröskereszt és 50 koronát a vörös félhold javára küldött be és midőn erről beszámol, ezúton mond köszönetét a nemesszivü adakazónak. Katona-árvák. Sokan vannak a katonaárvák és számuk napra nő. Ezek az árvák hő sök árvái a magyar haza és a magyar társadalom árvái és igy mint hősök árváiról a hazának kötelessége gondoskodni róluk E gondoskodás alól azonban a máskülönben is minden irányban igénybe vett magyar hazát a társadalom felmenteni akarja, akkor midőn honpolgáraink közül többen egy-egy árva fölneveléséről gondoskodni óhajtanak. Az első katonai árvát egy margiitai bírósági tisztviselő kérte. Vájjon ki lesz innen az első, aki katona árváról gondoskodni óhajt? Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik a feledhetetlen emlékű Csillik György elhalá ozása alkalmával részvétüket fejezték ki és a temetésen is részívenni kegyesek voltak, a gyászoló család ez utón őszinte köszönetét nyilvánítja. Mintavásár Lelpzigban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara közhírré teszi, hogy a háborús viszonyokra tekintetlel f. évben márczius 1-től 5 :g tartják meg Leipzig-ban (Németország) a szokásos tavaszi mintavásárt. Az utazáshoz szükséges útlevelet a rendőri hatóságok állítják ki. Bővebb felvilágosítás a kerületi kereskedelmi és iparkamaránál nyerhető. A helybeli hadsegélyző bizottság által kiadott számlák után Novelly Sándor utján Kovács Gyula 2 K, Glavitzky Károly 20 fillér, M. Gyi- rászin Ilonka 2 K, Izsák F. és fia 2 K 90 f. ösz- szesen 7 K 40 f. Hősök a Rozsály aljáról, Nagybánya és vidéke a világháborúban. Ily cim a la! t óhajtaná Oiáh László, lapunk munkatársa, a kitűnő tollú hírlapíró megörökíteni vidékünk hőseit írásban ősképben, egyúttal azonban napvilágra hozni mindazokat a leveleket, levelező-lapokat, melyeket a világháborúban résztvevő nagybányai és vidéki hősök, harcosok övéiknek a távoli harcmezőkről a háború folyama alatt, ez ideig küldöttek és ezután is küldeni fognak. Ez okból tisztelettel kéri mindazokat, kiknek birtokában vannak elesett hősök arcképei, levelei, levelező-lepjai nem- különben mindazokat kiknek a harcmezükről, sebesültektől, foglyoktól avagy épségben levőktől leveleik, levelező-lapjaik vannak s azt kegyelettel őrzik, hogy visszaadás s diserelió mellett hozzá,
