Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-01-28 / 4. szám
4 NAGYBÁNYA 1914. január 28. inig ellenségei rettegnek tőle és annyira rettegnek tőle, hogy 50 000 rubelt tűztek ki fejére Amikor ezt megtudta, azt feleite Kossaczky, hogy kevés az ő fejéért 50 000 korona, de még 100.000 is csekély. És nap-nap után bizonyítja, hogy értékes az ő feje, mert ahol Kossaczky van, annak a vidéknek még tájékáról is mene kül az ellenség, mert Kossaczky valóságos rém az ellenség előtt. Boldog és szerencsés ember Kossaczky, hős a harcztéren, de a civil életben is igen rövid idő alatt érvényesült és tekintélyes állást biztosított magának, midőn a szatmárnémeti kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatója lett. A világlapok méltatják Kossaczky oroszlán bátorságát és hősi cselekedeteit. A Pester Lloyd >katonai karrier* czimen a következőket Írja: »Nordau Miksa egyszer vakmerőén fantasztikus témát irt meg. amelyben Napoleon sorsát ecseteli és a sors előfeltétele gyanánt a köztár sasági seregek vereségét és a királyság helyreállítását az 1792 évben jelöli meg. Mily számos ilyen paradox esemény játszódhalik le naponta, mennyi nagyság megy tönkre amiatt, mert nem érkezett el az ő idejűk, amely az ő jelentőségük kifejlődéséhez szükséges lett volna. Aki ebben kételkedik, azt megtaníthatja ez a háború, amely olyan erőket ébreszt föl és jelentőségeket érlel meg, amelyek eddig az ismeretlenség homályában voltak. A honvédelmi minisztérium rendeleti közlönyének legújabb számában olvassuk, hogy Kossaczky László, a szatmári 12 honvéd gyalogezred népfelkelő hadnagya az ellenség ellen tanúsított bátor magatartásáért deczember 5-én a 3 osztályú katonai érdemkeresztet kapta a hadiékitményekkel és január 7-én már mint ugyanezen ezred főhadnagya, az ellenség ellen tanúsított vitéz és eredményteljes magatartásának elismeréséül a hadiékilményes 3. oszt. vaskorona renddel lett kitüntetve. Micsoda felséges tettek lehetnek azok, amelyeket ilyen nagyszerű elismeréssel honorálnak, hogy azok kitörölhetetlenül beírva maradnak hadseregünk aranykönyvébe Kinek lelt volna sejtelme egy hónap leforgása alatt Kossaczky László létezéséről, az ő szükebb körén kívül — ha nincs háború? Legyűr k büszkék hőseinkre és legyünk köszönő beismeréssel a háború iránt, hogy tudatára ébresztett minket annak, mily gazdagok vagyunk hősökben.« O. L. Méder Zoltán gyászjelentését is ékíti: Dulce et decorum est pro patria mori I A hazáért, a nemzet becsületéért halt hősi halált ő is, alig huszan- hat éves korában. Titáni küzdelmek után, amelyekben tanúsított hősiességéért az első ezüst vitézségi éremmel tüntették ki, megsebesülve a tescheni kórházba került, hol a leggondosabb ápolás daczára is örök álomra hunyta le szemeit. Idegen földben katonai gyászpompával helyezték örök nyugalomra. Porig sújtott édes anyjának, kinek még két gyermeke küzd a harctéren, adjon vigaszt, erőt az a tudat, hogy hős fia a hazáért, a nemzetért ontotta ifjú vérét. A család gyászjelentése igy hangzik: »Dulce et decorum est pro patria mori*. Szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a jó fiú, testvér, sógor, nagybátya és unokaöcs: Méder Zoltán Imre kereskedő, a cs és kir. 5. gyalogezred I. osztályú ezüst vitézségi éremmel kitüntetett szakaszvezetője, miután a nagy háború kezdetétől fogva számos ütközetben vitézül küzdve résztvett, f. évi január hó 12 én az északi harctéren, a nyugatgaliciai harcokban súlyosan megsebesülve, a tescheni cs. és kir. tartalékkórházban, pár napi gondos ápolás után, f hó 20 án, 26-ik életévében, a Hazáért és Királyért hősi halált halt. Távol a hazától, idegen földön eltemetett hamvai nyugodjanak békében! Nagybányán, 1915. január hó 22 én. Özv. Meder Ferencné szül. Virágh Ilka édesanyja. Özv. Vásárhelyi Gyutáné sz Méder Ilona. Bálint Imréné sz. Méder Ida, Méder Gyula, Szabó Lajosné sz Méder Berta, Méder László testvérei. Baumeister Ernőné sz. Méder Mária és férje, özv. Blegya Lászlóné sz. Méder Teréz és gyermekei, özv. Virágh Bálintné sz Erdődi Nagy Lujza és gyermekei, Virágh Ervin Károly nagy- nénjei és nagybátyja. Bálint Imre, Szabó Lajos, Méder Gyuláné sz. Forkert Erzsébet, Méder Lászlóné sz: Laki Julia, sógorai, illetve sógornői. Vásárhelyi Gyula, Vágó Károlyné szül. Vásárhelyi Erzsiké és férje, Bálint László, Iduska és Tériké, Szabó Margitka, Lajos, Zoltán, Klárika és Ernő, Méder Margitka unoka- öccsei és unokahugai. Hőseink emléke. Ismételten fölkérjük mindazokat, akiknek egyik vagy másik hozzátartozója a harcztéren hősi halált halt, hogy a gyász- jelentést a nagybányai múzeumban leendő kollektiv elhelyezése végett a főjegyzői hivatalhoz beküldeni szíveskedjenek. Személyi liirek. Baráti Ede közigazgatási biró rokonai látogatására városunkba érkezett. — Schmidt Sándor dorogi bányaígazgató családjával városunkban időzik. Áthelyezés. Rácz Pál felsőbányái kincstári tanítót, a jeles tollú irót, az ungvári kincstári iskolához helyezték át. Rácz már a napokban megkezdi működését Ungvárott. Kitüntetések. Vilmos német császár Hin- denburg táborszernagy előterjesztésére Bajnőczy Józsefnek, a német hadseregbe beosztott vezérkari tisztnek a vaskeresztet adományozta. — Ő-felsége a király Szeőls Béla lőkési erdőgondnokot, zászlóst az I. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki Esküvő. Dr. Altner Sáudor, a fővárosi ir- galmas-rend kórházának főorvosa, aki jelenleg a déli harcztéren teljesít szolgálatot, f. hó 20 án tartotta szűk családi körben esküvőjét Folkus- házy Irénnel, Folkusházy fővárosi ianácsos nővérével. Az esküvő után a fiatal pár dr. Al mer Sándor katonai állomáshelyére utazott. A vörös félhold javára. Országos mozgalom indult meg Magyarországon is török testvéreink javára. Országosan folyik a gyűjtés, hogy föl- segítsük a vörös félholdat, mely a velünk egy sorban küzdő török testvéreink egészségügyét szolgálja A nemes czélra való adakozásból bi zonyára nem fogja kivonni magát városunk közönsége sem s ezzel is dokumentálni fogja, hogy a magyar nemzet mennyire becsesnek és értékesnek tartja a törők nemzet fegyve rfogását közös ellenségeink ellen s általáb an. hogy mit jelent ami szövetségünk, ami ba í’átságunk, ami hálánk, ami megértésünk. Ezt a nemes ügyet j szeretettel ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. | Egy gyet ismét több azon I fiatal hősök száma, akik j legdrágább kincsüket, életüket adták a hazáéit. i Mintha minden egyes haláleset tördöfés volna j volna a mi szivünkbe s egyedüli, de felemelő ! vigasztalásunk csak az az ezredéves jelige, mely Méder Zoltán. Égly Lajos. I J világháború már sok ál- 1 J I dozatot követelt a mi fiaink soraiból is, de az első halott Égly Lajos, akinek a sok megpróbáltatás után legalább az a szerencse jutott osztályrészéül, hogy az édes szülőföldben aludhatja örök álmát. A többiek kint nyugosznak idegen földben, hová csak hozzátartozóinak imája, sóhaja s a nemzet töprengése száll el csöndes éjszakákon. Égly Lajos már a mozgósítás óta a harcztéren volt, sokszor veszedelmes, kritikus helyzetben, de a fegyver mindig megkímélte életét. A téli hadjárat végre megtörte szervezetét, gyógyíthatatlan kór támadta meg s haldokolva hazajött — meghalni. A hazafiui kegye let megható temetésben részesítette. Temetésén ott volt városunk egész előkelő társadalma, ott voltak a sebesült bajtársak, kik mélyen meghatot- tan állották körül a koporsót, melyet koszorúk, virágok halmaza borított. Azután a temetőben az egyik sebesült bajtárs, Juhász Gusztáv, akinek egyik szemét kiütötte a szerb srapnel, egyszerűen szép, de mélyen megindító búcsúbeszédet mondott, mely könyeket varázsolt, a szemekbe. A búcsúztató igy hangzott : Égly Lajos, kedves Testvér, itt vagyunk mi is hü bajtársaid sírodnál. Eljöttünk, hogy elhozzuk századod, ezreded, az egész magyar katonaság utolsó üdvözletét, hogy elmondjuk helyettük: Égly Lajos, kedves testvér megtetted a magadét! Nyugodtan térhetsz pihenőre, betöltötted emberül legszebb hivatásodat ! Mikor a nyáron a harsona megszólalt, lángoló hazaszeretettel, lelkesedve mentünk idegen földre szent hazánk szabadságáért, fiaink jövő boldogságáért. Elhagytuk családunkat s fegyverünket becsülettel forgattuk mi is mind; de én csak szememet adtam a dicsőségéért, másik testi erejét, vagy munkás kezét, — de Te meghoztad a szent ügyért a legnagyobb áldozatot, odaadtad mindenedet, ifjú virágzó életedet, Végső tisztelgésünk megillet Tégedet! Égly Lajos, kedves bajtárs, térj pihenőre ! A magyar katona testét az édes magyar anyaföld epedve várja, lágyan öleli át, álomba ringatja. A magyar katona teste megszenteli a haza földjét, poraiból a dicsőség és szabadság virágai fakadnak. A magyar katona hős lelke minden salaktól menten, megdicsőülve szál! az Egekbe. Nem, nem a* Egekbe! Északi szél délre sodorja, nyugati szellővel keletre száll, s az ádáz harcok mezején megérinti a lankadó bajtárs homlokát, megerősíti a csüggedő karját, s a hitében, vitézségében ingadozót is hőssé avatja. S majdan a magyar haza dicső győzelmében élők, holtak szelleme együtt ünnepel. Égly Lajos, kedves Bajtárs addig is: Isten veled ! A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Égly Jánosné édesanyja s testvérei: Égly János és családja, Papo!czy Kálmánná és családja, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják forrón szeretett fiú, testvér és rokon Égly Lajos, életének 35 ik évébsn a haza védelmében a harcztéren szerzett betegsége folytán f- hó 22-én d. e 10 órakor súlyos szenvedés után bekövetkezett halálát. A boldogultat a P’azekas-u'cai 61. számú gyászházból f. hó 23-án d. u. 3 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra, mig leiki üdvéért a szentmiseáldozat f. hó 25-én fog a r. kath. plebánia-templomban bemutattatni a Mindenhatónak. Nagybánya, 1915. január hó 22. Nyugodjon békében 1 A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1915. évi január 16. száma a következő nagyrészt aktuális és igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek. Meddig tart a háború. Füst Milán : Boldogtalanok (Négyfefvonásos színmű II. felvonása.) Lengyel Menyhért: Egyszerű gondolatok. Kosztolányi Dezső: X ... kalandornő (Elbeszélés) Elek Arthur: Haditudósitás. Harry Russel- Dorsan harctéri levelei. XIII. Lendvai István: Halottas versek. Tábori posta: Balázs Béla: Menj és szenvedj te is II. Figyelő: Barta Lajos: A magyar katona. Bálint Aladár: Goldmark. Főmunkatársak : Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Arlhur, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, Osvát Ernő, Schöpfiin Aladár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: X., Lónyai-utca 18. Szerkesztőségi órák d. u. 4—6-ig Előfizetési ára: Egy évre 24 K. Félévre 12 K. Egyes szám ára 1 K 20 fill. Megjelenik minden hónap 1- én és 16-án. Telefon : József 40—60 Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Mély részvéttel vesz- szük a hirt, hogy Rosutány Tamás dr., a m. kir. orsz. kémiai intézet igazgatója, kit közeli rokoni kapcsok fűznek városunkhoz is, életének 67 ik évéhen, hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult- bon a mezőgazdasági kémia egyik legkiválóbb munkását veszítette el, ki fáradhatatlan kutatásai révén maradandó érdemeket szerzett a mező- gazdasági termelés fokozása körül. Ó irta meg elsőül a magyar mezőgazdasági kémiát s rendkívül értékesek a magyar búza és lisztvizsgálatok körül végzett kutatásainak eredményei is. »Magyar exportmalmok 1911. évi termékeinek vizsgálata* czimii munkája pár évvel ezelőtt nagy szenzáczió volt. Kosutány bőséges vizsgálatok után kétséget kizárólag kimutatta e munkájában a magyar búza kiválóságát. Kosutány mint a magyaróvári gazdasági akadémia tanára s legutóbb mint az országos kémiai intézet igazgatója rendkívül sok tudományos értekezésben adta közre értékes tapasztalatait s munkálkodásának eredméuyét. Tagja voll a Magyar Tudományos Akadémiának is. Életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Kosutány Tamás Nyír-Lúgoson (Szabolcsmegye) született 1818. márczius 7 én, ahol atyja Károlyi György gróf gazdatisztje volt. Tanulmányait a szatmári főgimnáziumban végezvén, a keszthelyi országos gazdasági felsőbb tanintézetre ment, melynek sikeres végzése után mint egyéves önkéntes Budapesten szolgált. Ez idő alatt az egyetemi kémiai laboratóriumban tisztán kémiai tanulmányokkal foglalkozván, 1870 őszén állami ösztöndíjjal a hallei egyetemre ment, hol főleg a kémiát és az agrikulturkémiát tanulmányozta, melynek azontúl teljesen szentelte magát. 1871 őszén a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézethez nevezték ki segédtanárnak, itt lett azután rétül Kosutány Tamás.
