Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1915-06-10 / 23. szám

I ne érezze túlságos mértékben azoknak az újabb terheltnek súlyát, melyeknek reáháritása a háború befejezése után nyil­ván kedvező békefeltéteíek mellett sem lesz elkerülhető. A külömböző gazdasági, pénzügyi és szociális fontos problémáknak megoldása mellett a kormányra, a társadalomra a háború befejezésével még egy nagyjelen­tőségű feladat hárul: a háborús állapot tanulságainak megállapítása és a konzek­venciák levonása. Sok hiba, sok mulasz­tás történt a lefolyt tiz hónap alatt ná­lunk, különösen gazdasági és szociális vonatkozásokban. Sok, fontos teendőkkel megbízott egyén nem állotta meg a he­lyét. Igaz, hogy nagy időkhöz nagy em­berek kellenek, de a szorgalom, a lelki­ismeretesség, a gondosság csak minden­kitől megkövetelhető. Hogy e tanulságok értékesítése min­den vonalon bekövetkezik, az iránt nem lehetünk kétségben . . . 2 _____________________________________ Fő gimnáziumunk s a háború. Junius 9. A világháború úgy személyi, mint dologi tekintetben igen közelről érintette a mi főgim náziumunkat is, nem lesz érdektelen tehát, ha az értesítő nyomán ismertetjük az intézetnek s az iskolai évnek a háborúval való kapcsolatait. Az intézet tanárai közül az 1914. év augusztusában történt általános mozgósítás fo- lyományaképen katonai szolgálatra bevonultak: Baktay Albert h tanár tart. zászlós; Balezer György r, tanár népf. haduagy; Gáspár Albert h. tanár pótt.; Kerekes Sándor r. tanár népf. hadnagy; Nagy Eudre h. tanár tart, hadnagy; Pásztor István r. tanár népf. hadnagy; Uj Gyula r. tanár pótt ; dr. Varga Sándor r. tanár tart. hannagy és Viezzoli József r. tanár tart. zászlós. Katonai szolgálatra bevonult tanáraink ugyan az intézettel való a kapcsolatot legnehezebb vi­szonyok között is fenntartották s az intézet veze­tősége hadi szolgálataikról kellőképpen tájéko­zott, mindazonáltal hadba vonult tanáraink ka­tonai ténykedéseinek kronológiai ismertetéséről ezen a helyen érthető akokból le kell monda­nunk ; csupán néhány adat felsorolására szorít­kozunk tehát. Az intézetnek hadba vonult kilenc tanára közöl heten voltak eddigelé hosszabb- rövidebb ideig harctéren Baktay Albert és Nagy Endre h tanárok orosz fogságba jutottak, NAGYBÁNYA ahonnét az intézet igazgatójának többször kül­döttek tudósítást. Balezer György, Pásztor Ist­ván és Viezzoli József r. tanárok a hareztéren megbetegedtek, de szerencsésen felgyógyultak. Kerekes Sándor r. tanár súlyosabban megsebe­sült, de felgyógyulásához megvan minden re mény. Viezzoli József r. tanár ezüst vitézségi érmet kapott, Pásztor István r. tanár pedig főhadnaggyá lépett elő. Uj Gyula r. tanár belső területen teljesít szolgálatot, betegsége miatt megoperálták s egészsége helyreállott. Gáspár Albert h. tanár belterületi szolgálatot teljesíteti, 1915 februárjában tartósan szabadságoltatott s az iskolai év második felében az intézetnél ta­nított. Varga Sándor dr. r tanár az egész tél folyamán teljesített harctéri szolgálat mellett is megőrizte egészségét Az intézet tanulói közül az 1915. év őszén tartott népfelkelői szemle alapján 1914. deczem- herében katonai szolgálatra bevonultak: Berin- dán László és Hauptricht István VIII. o. ta­nulók; az 1814. évi tavaszi népfelkelői szemle alapján pedig májusban bevonuitak: Bánhidi Géza, Buda László, Goldenberg Pál, Kerezsi János, Márkis Simon, Mike Imre, Papp Sándor, Spáczay Artúr, Spáczay Zoltán, Szabó Aladár és Vajda Miklós VIII. o., továbbá Denutz László, Ketney Mihály, Nyisztor György, Papp Sándor és Tibit Gusztáv VII o. tanulók, kik mindannyian a 913 — 1915 vkmin. r. alapján még májusban kikapták osztály , illetőleg érett­ségi bizonyítványukat. A háborús események, különösen a hazánk határain folyt harezok mindjárt az iskolai év elején tettre kész hazafias elhatározást ébresz­tettek tanulóinkban s VI, VII. és VIII , sőt V. osztályú tanulóink közül számosán harezba kí­vánkoztak és minden áron be akarlak állani a magyar honvédségbe. Hiába volt a szülők ag­godalma és lebeszélése, tanulóink kierőszakolták a belépéshez szükséges szülői beleegyezést s jelentkeztek a legközelebb eső, szatmári katonai parancsnokságon. Itt azonban fiatal koruk miatt olyan nehézségeket támasztottak belépésük elé, hogy csak két Vili osztályú tanuló léphetett be önként: Farkas István és Pelrován István s hozzájuk csatlakozott később Szerencsi Zoltán Zoltán VIII. o. tanuló, ki azonban fiatalsága miatt csak a lengyel légióba vétetett föl. Hadba vonult tanulóink szintén engedélyt kaptak arra, hogy a tanév folyamán bármikor osztályvizs­gálatra jelentkezhessenek s ennek sikere esetén számukra az érettségi bizonyítvány ki legyen állítható. Tanulóinknak harezba kivánkozásával szemben a tanári kar teljesen semleges maga­tartást tanúsított, a rábeszéléstől szigorúan tar­tózkodott, s ezt a kérdést úgy kezelte, mint amely tisztán a szülők és fiók közölt intézendő el; sőt ha az aggódó szülők fiaik törhetetlen akaratával szemben a tanári kar segítségét kér­ték, az igazgató és az osztályfő a tanulóknak mindig a szülői tanács követését és megfoga- dását javasolta. Másrészt tanulóinknak ezen általános és teljesen önkéntes, tettre és önfelál­dozásra kész ház fias elhatározása a tanári kart s az egész városi társadalmat annál is inkább jóleső érzéssel töltötte el, mert ez a harezba vágyó hazafias elhatározás nemcsak magyar anyanyelvű tanulóinkban szólalt meg, hanem teljesen hasonló fokban áthatolta ez román anyanyelvű tanulóinkat is. Tanulóinknak ezen hazafias felbuzdulása és harezba való k' moly készülődése — a dolog természete szerint az iskolai tanulmányoknak is kisebb nagyobb megzavarásával járt, de a tanári kart bőven kárpótolta ezért azon erkölcsi érték, melyet tanulóinknak ezen lelkes és hazafias közszelleme elárult s melyet a társadalmi felfogás is kellő­képen méltányolt. Tanulóink ezen harezba ké­szülődésének és hazafias mozgalmának törté­netét pragmatikusan megírta az igazgató, mely a »Nagybányádban is megjeieut. Katonai szolgálatot teljesít még tanulóink közül Kozma Gábor VII o. tanuló, aki az idén katonai szolgálata miatt magántanulónak iratko­zott be. Hadba vonult tanulóink közül eddigelé Kozma Gábor VII. Benndán János, Farkas 1st ván, Hauptricht István, Pelrován István és Sze­rencsi Zoltán VIII o. tanulók fordultak meg a harctéren is, közűlök Farkas István és Pelrován István VIII. o. tanulók mint önkéntes tizedesek könnyebben meg is sebesültek, de sebesülésük­ből teljesen felgyógyultak, és ismét a harctérre mentek. Ezen sorok Írásáig tehát a Gondviselés megőrizte a harcban is tanáraink és tanulóink életét, vajha mindannyian épen és egészsége­sen térnének haza végleg is a harcból és fog­ságból. Az intézet volt növendékei közül több szá­zan vannak hadban és harctéren, s az intézet érdeklődése és szereteíe őket is számba veszi és óhajtaná névsorba fűzni. Az intézet volt nö­vendékei közül, többekről, fájdalom olyan hír is jutott már hozzánk, hogy a harctéren elestek. Mivel azonban az ilyen híreket teljes bizonyos­sággal elfogadni még korai, s mivel ez az össze­állítás most még nem lehetne teljes, ezen volt növendékeink névsorának közlésétől jelenleg tar­tózkodunk; az intézet azonban gondoskodni fog a hazáért elesett volt növendékei emlékének megőrzéséről Ezért az intézet vezetősége ezen a helyen is fölkéri az intézet elesett vagy a há­borúban résztvelt volt növendékeinek hozzátar­tozóit, hogy a szükséges adatokat hozzá szíves­kedjenek beküldeni. 1915. junius 10. berekre, mert csapataink roppantul nehéz órákat élnek át, S. kapitány érkezik meg és a hosszú órák óta állandóan tüzelő muskétásoknak azt a hirt hozza, hogy még az éjszaka számítani kell az orosz gyalogság és tüzérség általános táma­dására. — De az osztrák-magyar csapatok közeled­nek, — mondta, azaz helyesebben tüdejének min­den erejével ordította, mert az északi vihar vad lármával dühöngött. Csak hideg ne volna! A merevedő ujjak alig bírják a fegyvert tartani, a katonák háta fáj, mert ez éjszakákon nem pihenhetlek megfelelő helyen és a lábak automatikus gépekké lettek, amelyek a csúszóssá lett talajon csak bizonytalanul funkcio­nálnak. De senki sem panaszkodik. Sztoikusán vise­lik a késő őszi időjárás viszontagságait, talán sóhajtoznak kissé, ha a gondolataik hazafelé szállnak; de energikusan összeszedik magukat és csak egy kívánságuk van, a közelgő fegyver­társsal együtt végre az ellenséges állásokra ron­tani . . . Sokasodott ágyutüzelés mutatja tiz perez óta, hogy az oroszok nagyon megfeszítik az ere­jüket. Talán értesültek róla, hogy tartalékcsapa­tokat kapunk ? Lehet. Hisz mindenütt vannak kémjük. Ma délután például egy molnárt és két legényét kellett agyonlövetnünk, mert a szélmalom vitorláival elárulták az oroszoknak változó állá­sainkat. Az oroszok tüzelése mind hevesebb lesz; olyan sűrű a golyó- és gránát-eső fölöttünk, hogy el kell hagynunk állásainkat . . . A tüzérségünk erőteljesen válaszol az ellen­ségnek s azalatt mi föltüzött szuronnyal előre­hatolunk. A világosság, amit az állásaink mögött égő falu áraszt, mutatja számunkra az utat. A gránát- és srapneil-esőtől jobbra-balra hullanak el bajtársaink. De habozás, visszavonulás nincs itt. Bámulatos gyorsasággal haladtunk és most odaérkezünk, ahol sánezok és szöges dróthálók nehezítik meg a további előnyomulást. De utá­szaink hamar munkába fognak a hatalmas ollók­kal. Már-már azt hisszük, hogy átjutunk, amikor az oroszok váratlanul előretörnek és visszavetik a mieinket. Ismét előrehatoiunk, A bátorság csodáit lát­juk. Lépésekben nyerünk teret... a legborzasz­tóbb áldozatokkal. Elkeseredve harczolunk, szu­ronnyal, ember ember ellen. De az eredmény még mindig bizonytalan. Az oroszok tudják, hogy erős állásaiknak elvesz­tése mit jelent számukra. Kétségbeesetten véde­keznek és nagy kínnal elérik, hogy hátraszori* tanak bennünket. Lassan, minden talpalatnyi földelt védve, húzódunk vissza és megkíséreljük, hogy fedezet mögé kerüljünk. Az ellenség kezdet­ben üldözni akart, de alig fog hozzá, máris lemond a tervéről. Ök is oly súlyos veszteséget, szenvedtek, hogy összegyűjtik csapataikat, mielőtt nagy álta­lános előretörést kezdenének. De addig az éjszaka lep’e alatt biztonságba ju’ottunk. A támadásunkat visszaverték — egyelőre. ÜLŐK FIG «a«®* A liget közvetlen közelében, Veresvizi-ut 14. szám alatt 2 külön bejáratú, de egybe is másszam kapcsolható szép, világos szoba, konyhával, bútorozva vagy anélkül béx’be kiadó. :: Villám- világit ás bevezetve. :: Vízvezeték az udvaron. :: Közeli szőllőben három bútorozott szoba konyhával, fürdőszobával család részére kiadandó. :: Felvilágosítással szolgál Égly Mihály. tmmssm&sm j

Next

/
Thumbnails
Contents