Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1914-09-17 / 38. szám

1914 szeptember 17 NAGYBÁNYA idő épségben tartása mellett — a 6045 -1914. M. E. szánni rendeletben megszabod korlátokra való tekintet nélkül rendelkezhetnek A folyó szükséglet mértékét a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminiszter, a nagy- és kisközsé gekre nézve 5000 koronát meg nem haladó ösz- szegek tekintetében pedig a vármegye alispánja állapítja meg 13 § A vasutak alkalmazottainak illetmé­nyeiből az 1914: XVII. t-c 25. §-a alapján en­gedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint keli eszközölni: I A hadba nem vonult alkalmazottaknak illetmé­nyeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintet nélkül — ezután is változatlanul kell eszközölni. II. A mozgósítás folytán katonai szol­gálatra bevonult alkalmazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabá­lyoztalak: 1. Mindaddig, amíg a hadbavonult alkalmazott állandó illetményeit a vasútról csorbítatlanul megkapja, a levonásokat az ii letméuyekből változatlanul, azaz úgy keli tel­jesíteni, mint ha az illető katonai szolgá­latra be nem vonult volna 2. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadba vonulás folytán csökkenést szenvednek, az állandó illetmények csökkenésének időpont­jától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesíteni: a) az 1914. évi XVII. t.-c 22 §-ábau említett jóléti intézmények tagsági dijait és já­rulékait az illető intézetek alapszabályai szerint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztosított követelések levonásánál ügyelni kel! arra, hogy — a katonai havidijnak évi összegét teljesen figyelmen kívül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természe­tével bíró állaudó illetményeknek eredeti össze­gét, hauem csak a szabályoknak megfelelően leszáiliiott összegét lehetne tekinteni s hogy ennél­fogva a zálogjoggal biztosított követeléseket — minden újabb bírói eljárás nélkül — 1908 évi XLI. t.-c. 6. § a értelmében csak ennek a le­szállítóit összegnek egyharmada erejéig, de évi 2000 koronának érintetlenül hagyásával lehet le­vonni. E határozmány alól kivétetnek azok a zálogjoggal biztosított követelések, amelyeknél a levonás, a fizetésnek emelkedése esetén sem változó egyenlő havi részletekben történik, ame­lyeket tehát a fizetés természetével bíró állandó illetményeknek csökkentése dacára továbbra is a biróilag előjegyzett havi részletekben keli le­vonni, de az 19Í4 évi XVII t-c 25 § IV. pont­jában megállapított korlátok sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy alkalmazottak köré­ben létesült és az 1914 évi XVII. t.-c 22. § ábau nem említett jóléti intézmények, jótékonycélu egyletek és szövetkezetek követeléseinek, vala­mint tagsági dijainak (1914: XVII. t.-c. 25 §. III pontja) levonását be keil szüntetni. III. A jelen rendelet éleibe lépése előtt íeijesiíett levonáso kát visszakövetelni nem lehet, valamint az ezt megelőző időre levonásokat sem lehet utólag követelni. 14 § E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész terüle­tén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyra vonatkozik, Horváí-Szlavonországokra is kiterjed. A 12 §. értelmében a városok és községek folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére nézve a bán határozza meg. 15 §. Ezen rendelet 1911 évi szeptember hó 11. napján lép életbe. Nagybánya hölgyeihez. Szeptember 16. Mióta a hadsegélyző-hivata! fölhívása meg­jelent, sok ezer szorgalmas női kéz fáradozik az országban azoknak a ruhauemüeknek az elké­szítésén, amelyekre szükségük van a hadbavo­nult katonáknak. Most már nagyon is elkelnek ezek a holmik és ezért elérkezett az ideje az összegyűjtésüknek Azok, akik ily cikkek elő­állításával foglalkoztak, küldjék be haladéktalanul a már kész dolgokat, hósipkákai, hasmeiegilőkeí, térd- és lábszárvédőket, flaueliiogekeí a hadse­gélyző hivatalhoz (Budapest, IV., Váci-utca 38) A csomagokat teljesen díjtalanul szállítja a posta. Miután megállapították, hogy hósipka, ér- rnelegiiő és térdvédő még körülbelül hatszáz­ezer darab szükséges, fölkérik a hölgyeket, jelent­sék be sürgősen, hogy milyen mennyiségű pamu tot kívánnak vásárolni és ezen az alapon aztán a hadsegélyző hivatal megküldi a szükséges meny- nyiséget az illetékes megyei, vagy városi központi bizottságnak. A pamutot nagyban való beszerzési áron bocsátják hölgyeink rendelkezésére. Egy hósip­kára lizennégy, egy pár érmelegiíőre bét és egy pár térdvédőre tizenkét deka pamut kell Szük­ség van ezenkívül ötszázezer darab haskötőre és ötszázezer pár kapcára A magyar nők ajándéka fogja megvédeni derék harcosainkat az időjárás viszontagságai ellen Jelentkezzen tehát minden magyar nő sürgősen, hogy mielőbb megindulhasson az áldá­sos munka. Az alábbiakban összefoglalóan leírjuk a szük­séges cikkek elkészítésének módját. Hósapka. Készüljön világosszürke gyapjú fonálból (berlini pamutból), ennek hiányában világos barna (kakiszinü), szóval olyan szinü fonálból, amely hasonlít a katonák csukaszürké­nek nevezett ruhájához. A hósapka kötetének alakja S o O CN 50 szem a > ■+» •H Í>í S3 e ej 44 szem cá > 3 a O s o lO B o Ifl lf> cő N 0) oa O .Cl ® 0 N öl "ffl 6J1 « N cá nyitva. 50 szem 144 szem CP o B 0 w* < & KJ O o B M« < íű Kezdjük a munkát úgy, mint a harisnyánál s vegyünk négy tűre összesen száznegyvennégy szemet. Mintázzuk a kötést felváltva, két sima és két fordított szemmel és figyeljünk különö­sen arra, hogy ez a sorrend akkor se zavartas sék meg, amikor egyik tűrő! átmegyünk a má­sikra. Az első sort dupla fonállal kell kötui, a munka szimpla fonállal folytatandó Harisnya- szerüen kössünk tizenöt centiméter magasságig. Ezután ne kössünk többé köröskörül, hanem oda-vissza, hogy nyílást nyerjünk. így folytatjuk a munkát húsz centiméter hosszban, minden fogyasztás nélkül. Ila a busz centiméter nyilas­sal elkészültünk, vágyik, ha az egész munka harminezöt centiméter mag ;s, akkor mindkét oldalon ötven ölven szemet végezzünk be. A közepében megmaradt negyvennégy szemmel pedig tovább kötünk busz centiméter magassá­gig, úgy, hogy az egész darab legyen ötvenöt centiméter hosszú. Ezzel végleg befejeztük a kötést s ugyanazon a pamuttal varrva formál­juk a fejtetőt s a homlokot, amely utóbbira hat centimétert számítsunk. Ha az első sapka el­készült, próbáljuk azt valamelyik férfi fejére. A sapka akkor kifogástalan, ha a nyilas széle kö­röskörül szorosan tapad a homlokhoz, arezhoz és állhoz. A hósapka úgyis köthető, ahogy a Hadsegélyző Hivatal levélileg terjesztette, mert ez a minta is kifogástalan Flanellből ne készít­sünk hósapkát, mert ezek kevésbbé felelnek meg a, czélnak. Érmelegilő. Ugyanolyan anyagot használ­junk, mint a hósapkánál. Ha a szürke szín fogytán van, akkor az érmelegitőnek az a vége, I amely a zubbony alól nem látszik ki, akár- ! milyen szinből is köthető. Dolgozzunk harisnya- j szerűen összesen hetvenhat szemmel, az első j sort dupla fonállal és mintázzuk a kötést ugv, mint a hósapkánál, tehát következetesen két sima szem után mindig két fordított szem. A hosszúság legyen húsz centiméter. Térdvédő Kössük lehetőleg ugyanolyan szinből, mint a hósapkát. Ha a szürke sziu el­fogy, vehetünk bármilyen szint is, mert a térd­védő nadrág alatt is hordható. Formára nézve I ugyanolyan a térdvédő, mint az érmelegilő, csakhogy nagyobb. Dolgozzunk tehál száztizen- két szemmel és szabjuk meg a hosszát har- ! minezöt centiméterben. Haskötő. Készüljön jó meleg flanelből, le­hetőleg gyapjuflaneilt alkalmazzunk, enuek hiá­nyában vehetünk gyapolflanelll is A színe mel- : lékes, csak ne fogjon. Formája téglaalaku, szé- j lessége harminezöt centiméter, hossza száz centi- I méter. Mindegyik végén a felső sarokban legyen I egy-egy hetven centiméter hosszú madzag. Úgy­szintén legyen a haskötő felső szélén is két madzag, még pedig egy a hossz közepétől tizenöt centiméterrel jobbra, a másik ugyan­ennyire balra. Az egyik madzag legyen húsz centiméter, a másik száz centiméter. Téli kapeza. Készüljön gyapju-vagy gyapot- flanelból, de készülhet barchenlből is vagy pe­dig gyapjúból szőtt színtartó női szövetből. Az anyaga ne legyen igen vastag. Hossza hatvan, szélessége ölvén centiméter. Beszegni nem szabad. Franktirőrök. Komitadsik. Szeptember 16. Két uj fogalom, két uj elnevezés fog bekapcsolódni a világtörténelem gyászos lapjaira ott, ahol a most dúló világháborúról lesz szó. Ez a két uj fogalom, ez a két uj elneve­zés az elvadult emberi szörnyek sötét odúiból került most felszínre: frauktirőr és a komitadsi, vagyis a komitácsi Ez utóbbiról hallottunk már a közelebb lefolyt balkáni háborúk idején, hallottunk sokat és borzalmasat viselkedésükről a hírhedt komi- tácsiknak, tehát ezek a Szerbiához méltó emberi söpredékek neve nem uj előttünk, de hadfiaink is jól ösmerik a komiiácsikat. A most lefolyt mitrovicai csatában 300 komitácsi jött át a Száván, hogy az utánuk jövő szerb hadseregnek és szerb katonai zenekarnak mitrovicai besétá- lásához kellő utat csináljanak, — de szegények nem érkezhettek el Mitrovicáig, mert a mi katonaságunk jól (ismervén őket, mielőtt csak közel is jutottak volna Mitrovicához, mind a 300 al felkoncolták. A franktirőrök ezek teljésen uj alakulatok, uj szülöttei, de hitvány szülöttei a franciáknak, a belgáknak és semmivel sem alábbvalók a komitácsiknál, sőt talán, mert intelligensebb, mert műveltebb népek közűi valók, sok tekin­tetben és jóval felülmúlják a szerbek hírhedt komitácsi bandáját. Micsoda elvetemültsége, minő elvadultsága az emberi érzéseknek, minő durvaság, állatias- ság, vadság kell ahhoz, hogy valaki fenevad A BIKSZADI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu -----------------—- uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. --------------------­Ár j egyzóket kívánatra küld a iiisztm Mimii mm». w vv ▼ T ■■ Kapható mindenhol. ■■

Next

/
Thumbnails
Contents