Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-09-10 / 37. szám
2 NAGYBÁNYA 1914. szeptember 10. csak nekünk, de a pápuáknak, indiánu- soknak s mindenféle népnek egyaránt kedves és kellemes, éppen. Az érczpénznek ez a kiváló szerepe teszi indokolttá annak minden irányban való általános közkedveltségét, de mindenkori becse pedig abban van, hogy annak értéke állandó és változhalatlan. azaz soha nem ingadozó. Az angol sterling, a franczia frank, a német márka, az olasz lira, az orosz rubel, a magyar korona, — arany értéke mindig megvan és mindig meglesz és a világforgalomban mint általános csereeszköz értékkel bir minden érczpénz s a világ kereskedelmének az érmek a legszükségesebb és egyben nélkülözhetetlen kellékei Egy pár éve annak, hogy apránként minden feltűnés nélkül vonták be az arany pénzt a forgalomból. Akkor már puskaporos volt a levegő, a háborúra az első lépések azzal tétettek meg, hogy az aranyat bevonták a forgalomból Most már dúl a háború mindenfelé, elmondhatjuk, amint a katonák esküjében benne van, hogy szárazon és vizen, sőt a leve góbén is, tehát most beteljesedett mindenütt, harczolunk és a tölünk bevont pénz, arany és ezüst kiséri fiainkat, mert hogy Oroszországba bevonultunk, arra a mostani háborús időben nincs alkalom, hogy ott a mi pénzünkért orosz pénzt szerezzünk, tehát ha valamit vásárolunk ott, az oroszok volt országában, avagy a németek vásárolnak a fran- cziák volt országában; bankóval nem fizethetnek, csak csengő érez pénzzel, a melyet ha bár az a pénz egyik oldalán Ferencz József király vagy Vilmos császár képét mutatja is, szívesen fogad a muszka és a franczia egyaránt. Azért nincs nekünk arany és ezüst pénzünk, mert az is a háborúba ment. Az elfoglalt területeken büszkén jelenik meg és hódit minden fele, mert nekünk és hősíszövetségesünknek nem csak érez és áttörhetlen falat képez hadseregünk; de valutánk pénzügyi állapotunk is oly erős melyet még a világ háhoru sem tud meg ingatni, megrendíteni, mivel az i a legnemesebb fém az arany alapján nyugszik. A mi drága arany pénzünk vándor ! útjában sok másképet mutató aranyival ; fog találkozni s miután a faj ugyan egy, I csak a rajta lévő kép más, azért szívesen ; üdvözlik egymást és a mieink törek- j szenek arra, hogy minél több testvérrel megszaporodva térjenek haza a háborúból, hogy itthon a meghozott vér áldozatért azokban a jókan legyen részünk, melyeket a háború alatt és előtt kénytelenek voltunk nélkülözni. A csatamezőkön vér virágok helyett arany virágok fognak teremni, nyitni, virágzani. Ez arany virágok kelyhe, méze fog gyógyulást nyújtani a számtalan fájó szivnek, melyek a világ háború következtében égnek, fájnak, sajognak! o. l. Takarékoskodjunk. Szeptember 8. A háború nem csupán abból ál!, bogy a nép egy részé a hareztérre vonul és harcol, más része pedig gouddal tele reménységgel várja vissza háborúba vonultakat s itt-oü a segítségre szorultakról sem feledkezik meg. A háború átalakította az egész gazdasági életet s ehhez az átalakuláshoz való hozzáiíleszkedés szegénynek, gazdagnak legfőbb kötelessége. Az a gyorsaság, mellyel az ország népe ezt a hozzáilleszkedést eléri, a nép érettségének a fokmérője. Szomo ruan kell beváltanunk, hogy a főváros közön sége nem igazolta ebbeli föltevéseinket. A székes- főváros magára vállalta tehát, hogy lakosságát figyelmeztesse erre Bárczy István dr. polgármester a következő hirdetményt tette közzé: E nehéz napokban, mikor előrelátással kell mindannyiuakuak a jövőre gondolnunk, a székesfőváros is kötelességének érzi, hogy ahol józanul lehet és szükséges, egész háztartásában takarékoskodjék. Ezért a tanács egyebek közt elhatározta, hogy utcáink és köztereink világi - tását korlátozza, természetesen csak amennyire i ez a közlekedés és közrend biztonságával meg- j fér. Ez nemcsak azért történt, hogy készletein- ; két minél továbbra biziosiísuk, hanem azért <s, i hogy a székesfőváros példát mutasson lakossá- j gának a helyes takarékosságra. Felhasználom az alkalmat, hogy e takarékosságra komolyan int- j sem polgártársaimat. Nem csupán a világításnak j magánosok háztartásában is kiváualos rnegszo- I látására, de általában mindenfajta fogyasztásunk- | bau józan mértékletességre és kivált okos be- | oszlására Fogyasszunk elsősorban olyasmiket, : amiket hiába tennénk el, meri megromlanának. Viszont az eitehetőkből rakjunk el mindent, ami ma felesleges vagy ami nélkül is meg lehet lenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy szükséges és hasznos beszerzések riadt elhalasztásával megakasszuk az ipar és kereskedelem vérkeringését s siettessük az amúgy is fenyegető munkanélküliséget. Nincs okunk félni s nem kell megijednünk, de komolyan kel! vennünk a komoly időket, Budapest, 1914 augusztus hó 24 én. Bárczy polgármester. Ez a felhívás lényegében mindenekelőtt az asszonyokhoz fordul Ok azok, kik hazájuknak rengeteg nagy szolgálatot tehetnek anélkül, hogy családjukat észrevehető nélkülözéseknek tennék ki. A takarékoskodás nem annyira a készkiadások csökkentésé-' célozza (ámbár ez is feltétlenül szükséges), mint inkább a rendelkezésünkre álló nyersanyag jobb kihasználását. Nehezen érthető, de mégis úgy van, hogy ma több a pénz, mint a nyerstermék. A háború gondolható legszerencsésebb kimenetele sem változtat azon a tényen, hogy háboruközben a2 országközi árucsere meg van kötve, hogy a meglevő élelmiszer mennyisége megszámlálható, hogy mindazok a milliók, akik eddigeic termellek, jelenleg már csak fogyasztanak és pedig, kétszeres erőkifejtésük folytán kétszerannyit. Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy élei - miszerünk kevés legyen drága hadseregünk részére. Mivel ennek semmiképen sem szabad sorra kerülnie, mégis annyit vesznek a hombárokból, hogy még a a polgárság éhsége is csil- lapiííassék. A hombár, mint mondtuk, jói meg telt, de nem végtelen nagy! Az tehát, aki érti, hogy hogyan kei! a saját, vagy emberlársa egészségének kockáztatása nélkül, ennek az anyag- készletnek (nemcsak az élelmiszert értjük) egy részét érintetlenül hagyni, amennyiben azt, amit tényleg felhasznál, hasznothajtólag értékesítheti, a/ az államnak és a társadalomnak legalább is oly szolgálatot lesz, mintha ennek at érintetlenül hagyott résznek értékét készpénzben adta vohia oda. Ne pazaroljatok, még ha telik is pénzetekből ! Ne gyüjtsétek garmadára az élelmiszert; az éléskamrában őrzött nagy zsák liszt, a sok szén a pinezében hiányzik a forgalomból s megdrágítja az árakat. Ez a vagyonosok előítélete, mely a jelen súlyos időben a közre való lekin- telíeí nem egészen tisztességes eljárás. A bőséges készlet másrészt pazarlásra is csábi!. Ilyen módon az illető, mivel a bábom nemcsak néhány hétig fog tartani, önmaga is segií előidézni azt az állapotot, melyet annakidején ő maga fog a legnehezebben elviselhetni. Csak azt fogyasszátok el, ami feltétlenül kell! Éljelek egyszerűen Az eddigi három helyett Hartwig nemcsak ésszel, de a rubelekkel is dolgozott, abban a koldus országban, hol egyidő ben a királyok és királyi herczegek a mi királyunk zsebéből fedezték kiadásaikat. Ebben az országban a közelebbi időben a muszka lett az ur, igazi ur, korlátlan ur és a magyar kutya Hariwig és Györgye dolgoztak, Sándor trónörökös pedig az orosz követségi palotában igen jól találta magát a Hiriwig báró- kisasszonynyal és mind sűrűbben tette látogatásait, úgy, hogy csaknem mindennapos lett Hartwigék házánál. A Karagyorgvevicsek könnyüvére léha emberek. A két szerb herczeg is, Petár királynak fiai, a tanulás idejét Párisban leginkább a fél- világi francia hölgyek társaságában töltötték, úgy hogy e hires herezegek sem erkölcsben, sem tudományban nem azok a kiválóságok, mint ami nőknek lenni kell eme egy uralkodó család tagjainak, akire Isten kegyelméből (Szerbiában ugyan Peíár nem Isten kegyelméből, hanem orgyilkosok kegyelméből lett király) a királyi korona jjvar s népek sorsának intézése van kezébe le téve. Hogy Szerbiában minő rósz és erkölcstelen kezekbe volt a szerb nép sorsa letéve, mutatják a most dúló háborúk és a szerbeknek ama végzete, mely a háború lezajlása után rájuk neheze- zedik azzal, hogy függetlenségüket elveszítik, de azt is, hogy valaha népnek, nemzetnek neveztessenek. A sokat hivő, a nagyszerb országról álmodozó szerb dinasíia vakon haladt a Harwig és Györgye által megállapított utón. Hartwigot azonban elérte végzete. Mikor belgrádi kövesünk Giessl tudomására adta, hogy a mi királyunk megizente a szerbeknek a háborúi, szörnyet hűit. Hartwig baronasst is ugyanekkor csalódás érte. Ugyanis Sándor trónörökös, aki a kisasszonyt a szerb királynéi koronával kecseg’etíe, egy szerelmi kalandjának lelt erkö’csi halottja. Sándor udvarolt egy szeib kapitány menyasszonyának s ezt a kapitány megtudta, éktelen haragra lobbanva nyi t uiczán kutyakorbacscsal verte végig Sándort, aki csak nehezen tudott menekülni a megvadult embertől, a kapitánytól. Ki a rendkívül felháborító botrányos eset eljutott az akkor már sötét gyászban álló Har wig kisasszonyhoz, akinek nemes szivét az előbb sebzetté meg atyjának tragikus halála, de jövendőbelijének eme fői háborító cselekedete mérgezett gyiiokkőnt hatóit finom idegzetére. Szegény leány, ő mindent elvesztett; atyát és igéretheli szs-rb királynői koronát, melyet kilátásba helyezett neki a leányáért mindenre kí'sz atya s esküvel ígérte a szerbak könnyelmű trónörököse, Sándor. A végzet azonban másképpen döntött, meg- semmisült minden vágy, óhaj és remény, a nagy- szerbía csillaga, melyet Hariwig álma ragyogtatok, lelünt, mint bolygó Csillag, semmivé vált,., a szerelmi vágy, á léha könnyelmű trónörökös viselkedése miatt botrányba fulladf, a kegyes óhaj és biztató remény, mely koronát ígért a kellemes pászíorórákérf, elszáguldott a csatamezükre, hol a szerb királyi és királynői koronák összetörve, összezúzva ártatlan vérek tengerében fü- rödve porban, szennyesen, piszokban hevernek méltóan ahhoz, aki viselte, de ahhoz is aki annak egykori örökösre leendett volna 1 Oláh László. AZOK, akik a sebesültek részére ág’yfölszerelést kajla-adók vállalni, vagy a vöröskereszt-egyesület részére adakozni óhajtanak, szíveskedjenek Kovács Oyula könyvkereskedő üzletéSBBBKBBBBBSU9BBBB böH kitett ÍV@ket aláíml. BBSBsäffiEHHEffiBBEBH
