Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1914-09-03 / 36. szám

1914. szeptember 3. NAGYBÁNYA 5 kel! leunie, állandósítani kell a segélyadást is. Nagyon jól tudjuk, hogy a mai nyomasztó vi­szonyok között egyszerre százakat csak igen kevesen nyújthatnak a nemes czélra ; de meg­oldhatjuk a kérdést úgy, hogy mindenki állan­dósítja a segélynyújtást s tehetségéhez képest mindenki bizonyos heti vagy havi járulékot ajánl föl arra az időre, amig a háború tart. A hivatalnokok ajánlják föl fizetésűiknek 2'’/o át, amint azt a főgimnázium tanári kara vagy a íőerdőhivatal tisztikara s segédszemélyzete teszi; j a kereskedők, iparosok s más alkalmazottak | tegyenek ugyanígy s akkor hisszük, hogy a czél el lesz érve és sem a segélyezettek, sem pedig a segélyző-bizottság nem fog nehéz helyzetbe kerülni Véreink az orosz harcztereken a leg- j nagyobb háborút vívják, minőt még a világtör­ténelem sem ismer. Hősökként küzdenek mi- í érettünk ; a legnagyobb megpróbáltatásokat vi­selik el. életüket áldozzák föl, hogy mi továbbra is békében élhessünk a magyar haza ezredéves határai közölt. Valóban, aki ily viszonyok között is sajnálná filléreit, hogy az értünk küzdők csa­ládjai nyomort ne szenvedjenek, az méltán meg érdemli, hogy neve nyilvánosan kipellengérez- íessék! Csendes a falu, elvitték katonának a fér fiák javát s az otthonmaradtak szorongó aggo­dalommal várják a hareztérről érkező híreket. | Ezt a hangulatot irja meg Benedek Elek egy j szép, meleghangú versben a Jó Pajtás-ban s ez. a vers a mai háború költészetének egyik legna- j gyobb terméke. Sebők Zsigmond és Benedek Elek ; képes gyermeklapja, augusztus 30-iki új száma egyébként is rendkívül érdekes tartalommal jelen! ! meg. Szemere György irt bele elbeszélést, Fővé nyessv János verset, Sebők Zzigmond folytatja regényét, E’ek nagyapó apró történeteket mond e), Gyula bácsi az áüalkert érdekességeiből mond el egyet-mást, Tamássy szép képet rajzolt, Sebők Zsigmond még egy kis történetet is mond el, egy czikk a nagy háborúról szól, Zsiga bácsi kedves mókát mond el. Zsoldos László uj regényének folytatása, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egé­szítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; előfizetési ára negyed­évre 2 korona 50 filllér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám 20 fillér. E'őfizeté- seket elfogad és mulatványszámokat kü'd a »Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem utcza 4. Teljes ellátást nyer polgári leány­iskolái növendék úri családnál. Thököly Imre-ut 35. Adomány a Vörös-kereszt kórháznak. Misz lótfaluból vesszük a hirt, hogy olt a mi Vörös- kereszt kórházunk érdekében Szegedi] Kálmánná úrnő lelkesen buzgólkodik. Sok férfi fehérneműt gyűjtött össze s azokat kijavítva, kitakarítva be- szállitíatta a polgári leányiskolában levő kór­házba. A gyűjtést folytalja, mi pedig szives fá­radozását hálásan nyugtázzuk. Értesítés. Méiy tisztelettel hozom a mélyen tisztelt közönség szives tudomá­sára, hogy szobafestészeti mintakollek­cióm az idén is a legújabb és legmoder­nebb különleges mintákból van össze­állítva, mely biztosítja azt, hogy a mélyen tisztelt közönség legfokozottabb igényei­nek is a legnagyobb megelégedésre meg­felelhetek. Áraim a legszolidabbak. Lelki- ismeretes pontos munka. Kérve szives pártfogásukat, kiváló tisztelettel vagyok Khun H. szobafestő Szombat-utcza 10. Elveszett kulcs Egy Wertheim-szekrény kulcsa elveszett. A megtaláló szíveskedjék a rendőrségnek átadni. Egy kis tévedés. Lapunk legutóbbi számá­ban mozgalmat indítottunk arra, hogy a segilő- bizottság tegyen lépéseket a központnál az irány­ban, hogy a nagybányai bevonultak családtag­jainak segélyezésére a nagybányai bizottság is elfogadhasson ékszereket s helyettük emlékül a központ által kibocsátott vasgyürüt adhassa, melynek előállilási árát a nagybányai segitő-bi zotísáe szívesen megtérül'. E czélra, vagyis a nagybányai segélyre szorultak javára ajánlotta fel szerkesztőnk jegyürüjét. Ez ajánlatot egyik laptársunk egy másik gyüjlőiven nyugtázza. Ez tévedés Szerkesztőnk kizárólag a nagybányai segélyezésre tette ajánlatát, mert ámbár az or­szágos mozgalomnak hasonló nemes czéija van, de az az meggyőződése, hogy mindenekelőtt a helyi szükségletet kell fedezni s csak azután adakozhatunk az országos mozgalom czéljaira is. E. meggyőződésében csak megerősíti az a körül­mény, hogy bár hetek múltak el s a szükséges lépéseket mindjárt a kezdet, kezdetén megtették, az országos mozgalom gyűjtéséből még egy fillér sem került váró unkba. A polgári iskolában a javító vizsgá­latokat 10-én, a felvételi vizsgálatokat 11-én tartják, 12-én és 14-én a helybeliek, 15-én a vidékiek iratkoznak be. Sok hűhó — semmiért. Tegnapelőtt dél­előtt a szatmári vasuii vonalon megállítottak három üresen Mármarossziget félő haladó sebe­sült szállító vonatot. A teljesen jelentéktelen intézkedés, amelynek kapcsán a háborús hírek hiénái ijesztő híreket (erjesztettek Nagybányán is, azért történt, mert a vonalon pár órai vo­nattorlódás állolt be. A megállapított vonatok még a kora délutáni órákban tovább mentek északra. A polgári és katonai forgalom emiatt egy pillanatra sem állott meg. Halálozás. Kruzsniczky József nyug bá- nyamüintéző 62 éves korában rövid szenvedés után elhunyt Ma helyezték örök nyugalomra. Tessék nacscsága. Auguszta főherczeg asz- szony, a mi József főherczegünk felesége nap­nap után várja a sebesült-szállító vonatokat s ha a sebesülteket a kocsikból hordágyra kivi­szik, avagy önerejükből elhagyják a vasúti ko­csit, rendesen egy kis pihenőre lérnek az állo­máson e czélra berendezett helyiségekben. A fenséges asszony sorba látogatja a betegeket s mindeniket megkínálja étellel-itallal, czigareltá- val s egyben érdeklődik a beteg állapota iránt. A pihenőhelyen megszólítod egy káplárt. — Hogy érzi magát? kérdezé a fenséges asszony, nincs-e valami kívánsága? — Kezét csókolom, meglehetősen érzem magamat, csak a lábaim rosszak, az ellenség kartácsa szakgatta meg lábaimat, azért talán meggy óg^ ulok. — Meggyógyul fiam, de addig is megkíná­lom egy csésze teával, fogadja el és czigarellát is adok. — Köszönöm, mond a káplár s ezzel sap­kája felé nyúlt. A főherczegnő figyelmeztette, hogy nem szabad mozdulnia s egyben kezébe juttatta a sapkát, amely mellé egy csokorban három szái rózsa és három szál búzavirág volt tűzve. Ezt a kis bokrétát, mig a hareztérről Pestre ment, leánykezek tűzték a hős sapkája mellé. A kis csokrot kivette sapkája mellől, megnézte azt, ránézett a fenséges asszonyra s mintha bágyadt pillantásával kérte volna, fogadja tőle el a kis csokrot. — Tessék nacscsága, szavakkal a csokrot átadta a fenséges asszonynak, ki kedves mosoly kísérőiében fogadta azt el. Aztán megmondták a káplárnak, hogy ki­vel beszélt és kit nacscságozott meg, zavarba nem jött a káplár ur, mert azzal úgy vélte — amint igaz is — hogy a fenséges asszonyt nem sértette meg, hogy nacscságának és nem fensé­gesnek szólította. Nem tehet róla, mert nem tudta kivel beszélt. Tábori postán nem lehet táviratozni. Illeté­kes helyről értessenek bennünket, hogy a hadra- kelt sereghez, az erődített helyek hadi védőrsé- j géhez és a hajóhadhoz tartozó egyének részére a tábori postahivatalok utján táviratok nem küld­hetők. Ennélfogva például: »X Y. hadnagy, tábori posta 67. vagy déli hadseregnél« és hasonlóan címzett, de rendeltetési helylyel el nem látott táviratokat nem lehet küldeni. A vöröskereszt kórház részére újabban ágyfelszerelést adtak : Morágyi Istvánná, Maresch Béláné, özv Novak Ferenczné, Bocsa Pálné, i TanhoffVr dr.-né, Ember Elek (2 ágyra) Berksz Leóné (2 ágyra), Malenszky Károlyné, Csüdör Lajosné, Krecsán D-né, Kaizer Anlalné, Csi- ! gayné úrnő, Kunay Edéné, Szincsán Lászlóné, Vass Gyuláné dr-né, Német Béláné, Bori Zsig- mondné. Fehérneuiüeket és különféle ápolási I és felszerelési tárgyakat ajándékozták újabban: í Teleki Jánosné grófné, Vásárhelyi Gnuláné, í Szlracsanyek Ferenczné, Hanzulovits Kristófné, Zoltán László, Neubauer Leóné (Fernezely), Boromisza Tiborné, Gőbel Imréné, Várady Jó zsefné, Syntenisz Raymuudné, Nagy Györgyné, I Fülep Imréné, özv. Delhűnyi Zsigmondné, Blaska Erzsébet. Boda Gyula, Lábasné. Szalmazsákokat adlak: Heiibrun ezég, Ruzorán József, ifj. Mol­nár Sándor, Horváth Ferenc?, Frenkel Dezső, Z-linger Lajos. Zsákokat adtak: Steiufeld Béla 30 drb, F’ogyasztázi szövetkezet, Harácsek Vil­mos 10. Radó 2 drb, Hoffmann Árpád zsák- szövet. Heller Anlal férfi szabó 25 drb kórházi czinvat köpeny ingyenes varrását vállalta. Buday Etelka 3 drb czinvat köpenyt egyéb fehér- nemüek melleit. Mindannyioknak hálés köszö­netét mondunk, megjegyezvén, hogy ágyra és és párnákra szükség már nincs. Kórházi kö­penyke való czinvatot (4 korona 4 fillér), fehér- nemüeket, törlőruhákat, zsebkendőket, ápolási czikkekel még mindig szívesen fogadunk. A V. K. E. helybeli fiókjának hölgybizottsága. Hazug hírek. Teremtő Isten, hálás elme­rülünk a hazugságok tengerében, amiket néme­lyek, sajnos, sokszor úri emberek is, a szenzá- czió kedvéért terjesztenek. Nem gondolják meg, hogy az ily hazug hírek terjesztésével a leg­rosszabb szolgálatot teszik a hazának. Ha valaki egy sebesülttel beszél s kivesz belőle valamik az a pár szó, amit hallott, valóságos hazug­tengerré árad, mire a nagy közönségen átvágja magát. Mindenki tesz hozzá valamit a saját fan­táziájából. Nem lesz érdekleien, ha ily viszonyok között szóról szóra ide iktatjuk egy porosz ka­tonai hetilap egyik közleményét, melyet a po­rosz férfiakhoz és asszonyokhoz intézett. Ez a figyelmeztetés, mely nagyon el kell nálunk is, igy hangzik: Német férfiak és asszonyok vigyázzatok a nyelvetekre! Szeretell hazánk e fontos órái­ban intézzük ezt a kérelmet minden német­hez. Bárki legyen is, aki csapatszállitásokat lát, aki hadbavonuló katonákkal akár csak a pályaudvaron frissítők és élelmiszerek, sziva­rok kiosztásánál találkozik, vagy ilyenekről hall, háromszoros lakatot tegyen a szájára. Mi németek nem vagyunk fecsegők és ko­moly időkben cselekszünk. Aki ma minden­kivel szemben, de különösen ha az külföldi lehet, becsukja a száját; aki látszótag túlzott híreket nem terjeszt tovább, az nagy szolgá­latot tesz hazájának. És a hazának szolgálni ugyebár mindannyian akarunk? Azért néme­tek : tartsátok csukva a szátokat I Mennyivel tartozik a muszka a francziák- nak? Mindennek, ami van a földiekén, a pénz a mozgató ereje; ha a francziáknak pénze nem volna s ha a szerbeket, valamint az oroszokat nem pénzelték volna és nem pénzelnék, nem lenne most ez a rettenetes, mindent veszede­lembe sodró háború. Ha tehát a franciák tönkre mennek és Vilmos megtanítja őket tisztességre, az oroszok tehetetlenné válnak, mert nem lesz pénzük, pénz nélkül pedig háborút folytatni nem lehet. A muszkák, kik a franciáknak kerek tizenhét miliiárddal, számokban kifejezve 17.000.000.000- dal iartoznak, a franciáknak leveretésük után nem fizetik meg tartozásukat, mert nekünk kell, hogy fizessenek, igy Franciaország elveszti a tizenhét milliárdját, de ez még nem elég, hiszen Vilmosnak is kell vagy 25 milliárd hadisarcz és igy tehát a jobb sósra érdemes franciák nemcsak elzüllöttek, de a koldus tarisznyát is nyakukba vehetik. Kaszinó a szabadban. Hol lenne ez a ka­szinó másutt, mint a libamezőn. Bár a vihar a libamező százados harsát ki is döntötte, maradt még pár hársfa, akáczfa és fűzfa, melynek lombjai sátort képeznek a kaszinó suhancz, si- beder tagjainak. De nem is kívánkoznak nagyon elbújni ezek a suhanezok, hanem a libamezőn kél-három csoportban hol ülve, hol állva hét­köznapok délutánján, vasárnap meg egész na­pon ülik a blattot. Ha ütik a blattot, saját pén­züket ülik, de a blattosok, illetve huszonegye­sek társasága, ha »fucscsol,« a járó kelők óriási megbolránkozlatására iszonytató káromkodásba tör ki. Fel kell oszlatni ez alapszabálynélküli kaszinókat és a lézengő suhanczokkal ulczát kell seprelni! Hogy ne káromkodjanak és hogy ne kártyázzanak. Negyven kozákot vágtam le. »Negyven kozákot vágtam le« igy mond a lembergi kór­házban sebesülten fekvő honvéd huszár »kérem ezt a fejlapomra felírni«. — A hős huszár ké­rését a kórház gondnoksága örömmel teljesítette. Ha igy harcolnak huszáraink és bakáink, akkor még irmagul sem marad egyetlen egy muszka sem ezen a világon, de ne is maradjon1 Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY,

Next

/
Thumbnails
Contents