Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1914-11-12 / 46. szám

2JZII. évfolyam. 1914. november laó 12. V ■ie-ils szám. NAGYBÁNYA •H. \ «;í f TF« 1 *-« 14 ElölizetAsi árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében Is. A haza kér fiaitól. November 11. (é. m) Elérkezett a történelmi pil­lanata annak is, hogy azok is kimutat­hassák az idők fenséges zordonságához mért lelki nagyságukat, akik a megvédett otthon melegéből figyelik a világren- ditő harczoknak egymásra torlódó ese­ményeit. Most mutathatjuk meg mi is, az itthon maradottak, hogy minden vagyo­núnkkal rendelkezésre állunk akkor, ami­dőn a megtámadott, szorongatott haza fordul fiaihoz, hogy továbbra is ereje legyen megvédeni minket, a mi ottho­nunkat. De a haza nem is ajándékot kér tő­lünk. Csupán kölcsönt kér a nemzétlöl, mely után oly busás kamatot fizet, hogy semmiféle más tőkeelhelyezés nem hoz oly magas jövedelmet, mintha 6 száza­lékkal kamatozó uj hadikölcsönbe fektet­jük pénzünket. Ekkora kamatot áfiamkdicsőn után még sohasem fizettek! 5 hadiczélokra kell a pénz, tehát e hadikölcsön jegyzése mindenkire nézve hazafias kötelesség. E kölcsön jegyzése elől nem von­hatja ki magát senki, sem a milliomos, sem a fertályos gazda, mert mikor az ország területi épségének megvédéséről, a nemzet szabadságának és létének biz­tosításáról van szó, a hazaárulással egyen­rangú tény volna az, ha valaki véka alá rejtené a pénzét s oda nem adná a haza kérő szavára, főleg ha nem is ajándéko­zásról, hanem a legbusásabban kamatozó tőkeelhelyezésról van szó. Németország is a német nemzet fiaihoz fordult had.kölcsönért. S a német nemzet lángoló hazafiassága oly tüntető­leg nyilatkozott meg, h gv pár nap alatt öt és fél milliárdol irt alá, úgy, hogy a további jegyzést már el sem fogadták! Vájjon mi nem szeretnők úgy hazán­kat, mint a németek? Vájjon mi nem őrködnénk olv féltő gonddal a harcz- téren küzdő fiaink és testvéreink sorsa fölött, mint a németek őrködnek az ö véreik fölött ? Mert ez a hadikölcsön a mi kato­náinknak kell; az ő lehető legjobb ellá­tásukra, hogy képesek legyenek megbir­kózni az idők viszontagságaival; hadi ! anyagokra, hogy mindennel a legtökéle­tesebben legyenek fölszerelve. Mindéhez nagyon, nagyon sok millió kell, mely milliókat nem vonhatjuk el ; az állam rendes szükségleteitől, tehát j rendkívüli utón: nemzeti kölcsön utján kell fedezni. i Most van alkalma bebizonyítani a magyar nemzetnek nemcsak hazafiságát, hanem közgazdasági erejét is. Most van alkalmunk megmutatni ellenségeinknek, hogy a haza védelmében a nemzet minden tagja egy! Hogy dicső hadseregünk amily hősi elszántsággal állja meg helyét a harezmezókön, úgy az itt­hon maradottak is a maga teljes egészé­ben érzik kötelességedet, ha a haza szól hozzájok. A nemzeti becsület követeli, hogy e nemzeti kölcsönnek minél fényesebb eredménye legyen, hogy hadd lássa a világ, hogy minő anyagi erők állnak rendelkezésre, ha a haza megvédéséről van szó! Nincs kétség benne, hogy e kölcsön jegyzése elől nem fog elzárkózni senki s a végleges eredmény méltó lesz a nem­zet jóhiréhez, mindenkor törhetlen lán­goló hazaszeretetéhez! A nemzeti kölcsön ügyét a legtelje­sebb mértékben föl kell karolnia váro­sunknak is! Részt kell ven.ité abhan társadal­munk minden osztálvtályának s hogy e kölcsönben a kis emberek is részt ve- 1 hessenek, a kormány gondoskodott akkor, amikor a legkisebb kötvény névértékét 50 koronában állapította meg. Hogy e kölcsön jegyzése elől társa­dalmunk bármely számottevő tagja is kitérjen, arra valóban mentséget aligha lehetne találni, legkevésbbé azt, hogy nincs pénz! Mert hogy van pénz, az fényesen kiviláglott a nagy menekülés alkalmával, mikor hozzávetőleges számítás szerint rövid pár nap alatt több mint 150—200 ezer korona csúszott ki a menekülők j zsebéből. Ha ugyan ezzel még kis sum- j mát nem mondottunk! Mi bízunk a város hazafias közönsé- , gében, hogy fölismerve e történelmi idők jelentőségét, a hadi kölcsön jegyzése körül teljesíteni fogja kötelességét! Hiszen gondoljuk meg, hogy a nem­zeti kölcsön a nemzeti védelem ügyét szolgálja, mely ha bármi bűnös közöny j miatt ietörnék: az ellenség majd nem kér, | hanem majd erőszakkal harácsolja el min- j denünket. De erről még beszélni se jó. Az uj hadikölcsönt a következőkben ismertetjük: Az uj magyar hadikölcsön 6 százalékkal kamatozó adómentes járadékkölcsön lesz. A kölcsön kibocsátás összegét a nyilvános aláírás eredménye szerint fo.ják megállapítani, tehát a jegyzéseket teljes egészükben figyelembe fog­ják venni. Ha a jegyzett összeget az aláírás idején teljes egészében befizetik, a jegyzési ár minden 100 korona után 97 50 koronája folyó kamatokat azonban nem kell megtéríteni és igv ha például november 22—23 án történik a befizetés, ekkor a folyó kamatnyereség a 6 százalékos kamatozás mellett 38 fillér, vagyis a kölcsön 100 koronája csak 9712 koronába kerül, ami 618 százalékos kamatozásnak fe­lel meg. Az őt éven át zárolt kötvények visszafize­tése 1919. november elsején követelhető, vagyis ezen a napon 1920. november 1-én névértéken való visszafizetésre felmondható. Minden 1(L korona, amelyet ekkor visszafizetnek, ma 971 koronába kerül. Itt tehát 6 év alatt további 2-88 százalék érlékdifferenczia keletkezik, amely évi 0 49 százalék kamatot jelent, úgy hogy e zárolt papíroknak évi hozadéka ilyképen 6 66 százalékra rúg. Gondoskodás történt, hogy a moratórium alá eső betétek a kölcsön czéljaira mobilizálhatók legyenek, valamint hogy az Osztrák-Magyar Bank és a hadikölcsönpénzlár, a nemzeti kölcsön jegyzése végett lombardiro- zandó értékpapírokra és magára a nemzeti kölcsön kötvényeire is kedvezményes kamatláb mellett adjanak előleget. Ha azt az esetet vesszük, hogy valaki a megszerzett kötvényeket rögtön lombardirozza. a jövedelmezőség a következőkép alakul: 100 korona névértékű kötvény 9712 koronába ke­rül: ez évi 6 koronát jövedelmez. A kötvényre 75 százalék, azaz 75 korona lombardkölcsőnt adnak, vagyis a kölcsönvevő 5l/a százalék ka­mat mellett, vagyis egy évre 4 13 koro-ia ka­matot fizet. Vagyis a nemzeti kölcsön jegyzője kiadott 97 12 koronát; visszakap kölcsönképen 75 koronát, tényleg befektetett tehát 22 korona és 12 fillért, amely összeg évente 1 korona 87 fillért (6 413) tehát 8VS százalékot jövedelmez. Ez természetesen nem jelenti még azt. hogy 22 koronával már jegyezni is lehet 100 korona ára kötvényt. Ebhez tudniillik 97 ko­rona és 12 fdlér kell Vegyük most már, hogy valakinek 10.000 korona belélje évi 450 koro­nát h zott. Most jegyez a tulajdonos 10.000 korona n é. 6 százalékos járadékkölcsön!; ez 9712 koronába kerül. Lombardirozza a papíro­kat ; visszakap 7500 koronát, ténvleg kiadott a papírra 2212 koronát, ami évi 187 koronát jö­vedelmez Készpénzben marad neki 7500-}-288 =7788 koronája, amelyet legalább 41/i száza­lékkal kamatoztat; ez évi 350 korona, vagyis a 10 000 korona most már összesen 350-{-187 =537 koronái, illetve a régi 45 százalék he­lyett 537 százalékot jövedelmez És ennél a számításnál azt vettük tekintetbe, hogy a betét 45 százalék kamatot hoz, ami pedig épenséggel álla ánosuak nem mondható. Látjuk tehát, hogy az uj kölcsön jegyzése mellett a rendelkezésre álló tőkék jövedelmező­sége fokozható, úgy hogy az állam, a bank, a betevő is megtalálja a számítását. A hazafias szempont mellett mindenkinek érdeke tehát, hogy a nemzeti kölcsönben részt vegyen és minél többet jegyezzen. Hazafias kötelességet teljesít, de egyszersmind az eddiginél nagyobb jövedelmet is biztosit magának. Minden tehet­ségünkkel, minden erőnkkel elő kell segíte­nünk a nemzed kölcsön sikerét. A nemzet nem fogja megtagadui önmagát és a kölcsön nagy sikere fokmérője lesz a nemzet vagyoni és er­kölcsi erejének! Az uj nemzeti kölcsönről a kormány hi- hatalosan a kővetkező et közli: A 6 százalékos kölcsön nyilvános aláírás u'ján, kizárólag a magyar szent korona országai és Bosznia és Herczegovina területén kerül alá­írásra. A pénzügyminiszter tehát közvetlenül fordul a közönséghez, amint ez a német biro­dalomban is történt és a kölcsönkibocsátás ösz- szege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapiüatni.

Next

/
Thumbnails
Contents