Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-10-22 / 43. szám
4 NAGYBÁNYA 1914 október 22 Gaüczia földje, nem először látja a magyar katonát, jól ismeri a magyar zászlót. Ezen ország történek lapjaira kiíörülheiel- len betűkkel van felírva a mi magyar királyaink egy díszes sorának: Jeruzsálem! Endrének, Nagy Lajosnak és leányának, a Jagellóknak neve. A magyar uralkodott valamikor ezen a földön. És ez a magyar uralom nem volt ellenszenves az itteni lakosság előtt, sőt alapjává lelt annak a barátságnak, mely később az önálló Lengyelországot is testvéri kötelékkel fűzte a magyar nemzeihez. Mindkét nép kimondhatatlan szabadság- szeretete képezte a barátság és testvériség alapját. Majd jöttek a borzalmas századok Mi száz sebből vérezve tengettük- életűnket. Lengyel- ország egészen elbukott. Szabadsága szabadsággá fajult s a XVIII. század végén megszűnt önálló állam lenni Hatalmas szomszédai között föloszlatott. Ekkor Mária Therezia dicső királynénk fölelevenitette azokat az ősi kapcsokat, melyek a magyar királyokat Halicz és Lodomeriához fűzték. A magyar szent korona jogczimén követelte vissza az elbukott Lengyelország délkeleti részét: Galicziát. Vissza is kapta Ez a része a régi Lengyelországnak járt a legjobban Mig az Oroszországhoz csatolt rész a legirtózatosabb elnyomás alatt fengődölt, addig a mi Galicziánk nemzeti jellege meghagyatott s a lengyel lakosság politikai és emberi jogainak teljes élvezetében szépen boldogult, fejlődött, erősödött. Ezen lengyel területen állunk mi most, a XX század jelen világtörténelmi jelentőségű pillanataiban. Talpaink alatt az őseink véré/el áztatott föld. Szivünkben elszánt akarat, hogy ezen földet minden ellenség ellen megvédelmezzük Mindnyájan érezzük, hogy Magyarország ka j pújában állunk. Ezen exponált heiyen hazáik földjét, családi tűzhelyünket, agg szüleinket, fiatal feleségünket, kis gyermekeinket, jövőnk reménységét védelmezzük. Ha mi itt helyt ! nem állunk, akkor az orosz előtt szabad az ' ut Magyarországba. Itt állunk azzal az elszántsággal és bátor- ; sággal amit a helyzet komolysága követel És Przemylsben megjelenik az első magyar lap, hogy hirt adjon nekünk mind rról, ami bennünket érdekel. Fogadjátok szívesen ezt a lapot és úgy j viseljétek magatokat, hogy ennek a lapnak min den száma magyar dicsőségről adhasson bírt. ügy viseljétek magasokat, hogy ha majd a mi magyar zászlóinkat Fújja a szél fújja Hazafelé fújja, akkor elvisszük magunkkal ezeket a lapokat, mint a mi hűséges magyar szivünk katonai erényeinek beszédes tanujelét. Szíjgyártó czikkek szállítása A kereskedelmi rn. kir miniszter szíjgyártó czikkek szá iiiá sára ajánlattételre hívja fel a kamara kerületé ben levő szíjgyártókat. Felhívja a debreczeni kereskedelmi és iparkamara a kerületében levő szíjgyártókat, hogy az egyes ipartestületi székhelyeken az ipartestük! által összehívandó és a szíjgyártó czikkek szállítása tárgyában tartandó értekezleten okvetlen jelenjenek meg. Az oján- laíok az ipartestület utján október 24 ig jutía tandók el az illetékes minisztériumhoz. Nyiivános köszönet. Mindazok, akik édes atyánk végtisztességtételén megjelenni szívesek voltak, akik bánatunkat részvétükkel enyhítették, i fogadják ezúton is hálás köszönetünket. Nagy- ; bánya, 1914 okt 16 án. Néh M. Gyirászin Já nos családja. r Étvágy és gyomorjavitó ssa a miaztmogyorósi hb gyógyforrás víz Óvszer fertőző betegségek ellen okt. 5. Kovács Kruppa András bányamunkásnak ; r. k. »András János«; oki. 8. Pintye Gergely kocsisnak g, k. »Regina«; okt. 6. Korkálcsuk György bányamunkásnak g k. »Aranka«; okt 9. Lupse Flóra erdőmunkásnak g k. »Mária«; okt. 10 Ajtai Nagy János mészáros iparosnak halvaszületett fiú; okt. 10 Nyerják János bányamunkásnak r. k. »János» nevű gyermeke. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY Hősi halál. Dem jen Endre polgári iskolai tanár, Károly Imre nyug. telekkönyvvezető veje, a Kárpátok alján folyó harczoknál hősi halált halt. Papiros mint óvszer a hideg és nedvesség ellen. Az 1870—71-iki német-franczia háború egyik veteránja, aki a lapokban sokat olvasott arról, hogy a franczia és orosz fronton harezoló katonák mily sokat szenvednek a tarlós esőzés okozta nedvességtől és a hirtelen beállott hidegtől, levelet irt a Frankfurter Zeitungnak, melyben a papirgöngyölet melegtartó és nedvességtől óvó tulajdonságára hivatkozva, a következőket írja: »Régi, de — sajuos — csak kevéssé ismert és használt óvszerül szoigál a hideg és nedvesség ellen a közönséges papiros Én magam is, aki az 1870—71 iki téli hadjáratban résziveüem, használtam ezt és mondhatom, a mellemen és hátamon'az ing fölött alkalmazott papirboritással meg tudtam magamat óvni a hideg és nedvesség káros következményeitől és egyáltalán a meghűléstől, úgy, hogy alig szenvedtem valamit, mert ,a papirfakaró a nedves ruhának és a hidegnek a testre való kedvezőt len hatását eredményesen gátolta meg. Fázós és hideg lábakat is ajánlató1; a harisnya vagy kapeza fölött papírba göngyölni, igv a láb melegen marad s arról sem hűl meg az ember. Mivel papiros és újság vagy csomagoló papírhulladék mégis csak akad mindenütt, remélem, hogy ez irányú tapasztalatom közlésével jó szolgálatot teszek harezoló baj társai óinak.« A német agg- harezos e kipróbált szerét melegen ajánljuk ami katonáink figyelmébe is. A gyümölcs gyógyító hatása. A szőlő, különösen a kék, nagyon tápláló .és vériisztiló, ezt követi jó hálás tekintetében a reggel éhgyomorra evett, nem túlérett őszi baraczk Naponkint reggel éhgyomorra együnk egy narancsot, mely hosszabb használat után kigyógyit az étvágytalanságból. Főtt alma a kis gyermekeknek jó. A paradicsom leve kitűnő a bél és májbsjoknái. A görögdinnye lázas állapotban és vesebajban A ciii'om leve egy csésze forró kávéban pompás szer fejfájás ellen. Cukorba főtt földi szeder jó csillapító szer köhögés ellen. Görvélvkor ellen nagyon dicsérik a kökényből főit és hidegen ivót teái; a fagydaganotokat a beteg lestbőrre kent fri s szaraócza oszlatja el. A kolera. Fölkeresünk a következő sorok közlésére. Felhívás a! közönséghez I A nagy megpróbáltatások eme papjaiban suivos kötelesség hárul mindanuviunkra. Mindenkinek helyén kell lennie józan fővel, büior elhatározással, hogy kötelességeinknek megfelelhessünk. A kolera elleni küzdelemből is ki keil vennie a maga részét a város minden polgárának. Mindenekelőtt vigyáznia kell mindenkinek nemcsak a város, hanem a saját otthona, sőt szomszédjának otthona tisztaságára is. Kulvizet, az árkok vizét használni senkinek sem szabad, meri az nagy veszedelmeket rejthet magában. — A gyanús betegeket azonnal be kell jelenteni s orvosi segi ségei kel! igénybe venni. Akik betegeiket eltitkolják, a fölfedezett betegeket múlhatatlanul a járványkórházba fogják szállítani, míg a bejelentett s szabályszerűen kezelt belegek otthon is ápolhatok. A betegek szigorú elkülönítésére nagy gondot k< II fordítani s a betegek senki által sem látogathatók. Nagy gond fordítandó arra is, hogy a betegek ürüléke azonnal raésztejjel hríőileniiessék. Mésztej a városházán, a rendőrőrmesítruél kapható Étkezés előtt kezét megmosni senki el ne mulassza t Ha mindnyájan összefogunk a baj leküzdésére s az óvőrendszabályokat betartjuk, könnyen elejét vehetjük minden bajnak Nagybánya, 1914 okt 20 A Város Tanácsa Polgár mester. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál legutóbb a következő bejegyzések léteitek: Szülei lek: Okt. 3. Gorzó Demeter bérkocsissegédnek g. k. »D meter« ; NAGYBANYA SZ. KIB. R. T. VAROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. _________________iw --------------------52 02-1914. sz. Hirdetmény. Az Országos Hadsegélyző Bizottság Ruházati Abizottsága f. hó 8-án gróf Serényi Béla elnöklete alatt tartott ülésében behatóan foglalkozott a harctéren küzdő katonáknak meleg ruhával való fölszerelése kérdésével és ennek eredményeként közli a közönséggel, hogy hivatalos utón nyert tudomást arról, hogy a hadvezetőség a hadbavonult katonákat meleg ruhaneművel a lehető legteljesebben ellátta. Hiány van azonban hósapkákban és ér- melegitőkben, miért is felkéri az albizottság a közönséget, hogy ezt a két meleg ruhaneműt a legnagyobb számban készítse és legkésőbb november hó 15-ig a Hadsegélyző Hivatalnak (IV. Váczi-utca 38) közvetlen küldje be. Egyben figyelmezteti az albizottság a közönséget, hogy mindazok a tárgyak, melyeket nem a Hadsegélyző Hivatalba szolgáltatnak be, hanem közvetlen a harctérre küldenek, gyakran technikai akadályok folytán nem érkeznek a- helyükre, miért is felkérjük a közönséget, hogy a közvetlen küldést a lehetőségig mellőzze. Nagybánya, 1914 október 16. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. Nagybánya sz. kir. r t város randőrkapitányí hivatalától. 3291 -1914. kp sz. Felhívás. Felhívom a hadbavomilíak családtagjait, akik itt államsegély végett jelentkeztek, hogy segélyezési könyvecskéjüket minden hónap 1-én és 16-án ide küldjék be és minden hónap 4. és 19-én a segély kifizetése czéijáből ilt személye- ! sen jelenjenek meg. Nagybánya, 1914 október 21. Smaregla Mihály rendőrkapitány. Nagybánya sz kir r t város reudffrkapitányl hivatalától i 3995—1914. kp. sz. Hirdetmény. A kolera elleni védekezés czéljából figyelmeztetem a közönséget, hogy az udvarokat tisztán tartsák. Minden lakó, de különösen a nyil- ; vános helyek és középületek árnyékszékei naponta mésztejjet fertőtlenitendők, ügyeljenek arra is, hogy az utczára trágyáié ki ne folyjon, meri mindezek házról-házra járva, naponkint ! ellenőrizve lesznek s a mulasztókat, tekintettel, hogy ez évben is már erre többször figyelmeztetve lettek — szigorúan büntetni fogom. Végül minden hasmenés és hányással járó betegséget ide ugyancsak szigorú büntetés terhe alatt azonnal bejelenteni tartoznak. Nagybánya, 1914. október 16. Smareg;la Mihály s k. rendőrkapitány. 1914-1911 sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező »Széchenyi« ligeti vendéglő, pince és jégverem 1915. évi január hó 1 tő! 1917. évi deczember hó 31-ig terjedő három évi időtartamra, az 1914. év október hő 30-án d, e. 10 órakor a
