Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1914-10-15 / 42. szám
2 NAGYBÁNYA 1914 október 15 necsak az erkölcsiekkel, de az anyagiakkal is feltétlenül takarékoskodjunk. A riadalom, az ijedelem, a rémület, a nagyfokú izgalmak közepette repült felénk a lengyel büszke Sas, merész röptével elűzte a fekete kétségbeesés károgó holló madarait városunk felől s aztán a magyar Turul is megcsattogtatta félelmetes kattogással szárnyait s üldözőbe vették a karvalyokat, amelyek megrettenve a levegő félelmetes királyaitól, futva, eszeveszetten menekülnek sötét, bűzös odúikba vissza. Mert a leng}rel Sas és a magyar Turul a szabadság istennőjének vértezett palástját hordozzák szárnyaikon a hazáért és a királyért! oiáh László. Szaladj te is, pajtás! Október 14. Talán mert nagyon beleringatluk magunkat abba a hiedelembe, hogy a Kárpátok égbe nyúló bérczein és szűk szorosain át semmilyen ellenség be nem törhet, azért volt olyan általános páni ijedelem arra a hírre, hogy az oroszok betörtek szép hazánk földjére Ilyen nagy ijedelemkor lehet látni, hogy a tömegnek milyen nagyon kevés kell, hogy minden belátását elveszítse. Van egy bolondos kis gyermekmese, amin jóízűen elnevetnek a mesehallgató apróságok, nem is sejtve, hogy milyen hatalmas bölcsességet nevetnek ki akkor. Azt a bölcsességet, melynek világos látásával fel tudta fedezni a mesemondó primitiv ember azt az általános tömeg- lélektani törvényt, amit illusztrált ez alkalommal is vagy három vármegye népe. A mese szerint tyuk anyó az udvaron kapargált, mikor csak valahonnan egy kis kődarab pottyant a fejére. No hiszen jó helyre esett! Tyuk anyónak máskor se igen állt be a szája, most meg volt is rá oka, hogy kiáltsa' El is kiáltotta magát esze nélkül: »Égszakadás, földindulás, a fejemen egy koppanás; szaladj te is pajtás!« Ezzel neki is indult az eszeveszett futásnak — Hova szalad tyuk anyó ?—kérdi tőle a kakas. »Égszakadás, föld indulás, a fejemen egy koppanás; szaladj te is pajtás« Ez volt rá a válasz. De meg is volt a hatása, Futott a kakas esze nélkül. Most már ketten voltak. Mikor a mezőn legelő ló megkérdezte őket, hogy hová futnak, már kórusban zengték rá a mondókát. És futott a ló is Később felkerekedett a tehén is, kutya is, róka is, őz is, szóval az egész álattársaság. Tán még most is futnának, ha bele nem estek volna egy nagy verembe. Ilyen eszeveszett futást rendezett most egyes vidékek, városok népe. Még mondóka is akadt hozzá: »Mindenki menekül, hát akkorán sem maradok otthon.« Ezzel okolta meg a legtöbb a futását. Valóban sajnálatos gyöngeség- nek kell tartanunk, hogy az orosz betörés hírére akadtak kishilüek, kik még Budapestről is elutaztak. Hisz ez az a föld, hol élned halnod kell. Ilyen hamar elveszítjük az önerőnk iránti bizalmat ? Azt hisszük, hogy a mi katonai erőnk nem képes bennünket megvédeni ? A fejlemények fényesen ráczáfoltak a kis- lelküek ijedelmére. Az uzsoki szorosban kőrül- betül tízezer oroszt földeltek el magyar földbe. Egyébüt is folyton fogy a betörők száma. Egyes helyeken megvolt a közvetlen veszély, de távolabbi vidékek lakosságának bíznia kellett volna a védő magyar csapatok erejében és a hadvezetőség bölcsességében annyira, hogy mende mondákon, kis hitii emberek rémületén el ne induljanak. Ez azoknak jó leczke volt. A Vöröskereszt díszjelvénye. Október 14. Őfelsége a király a vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére díszjelvényt, illetve diszérmet adományozott. Főikérettünk, hogy a díszjelvény és diszérem alapításáról s elnyeréséről szóló alapszabályokat ismertessük, hogy a mai megpróbállak ok között minél számosabban törekedjenek a díszjelvény elnyerésére, mely bizonyára e nehéz idők elmúltával egyike lesz a legszebb emlékeknek s beszédes bizonyítéka annak, hogy a díszjelvény viselője a nagy napokban buzgón teljesítette a kötelességeit. Alapszabályok a vöröskereszt díszjelvényekről : Ő császári és apostoli királyi Felsége az emberiségre oly áldásos Genfi Konvenció létrejöttének ötvenedik évfordulója napján a legkegyesebben díszjelvényt méltózlatott alapítani a monarchiában működő Vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére. E díszjelvényt illetőleg a következő alap szabályok érvényesek: 1. §. A Vöröskereszt körül szerzett érdemek elismerésére szánt diszjelvénynck három fokozata van. E díszjelvényhez további kitüntetés- j képp még diszérem is csatlakozik, mely »Diszérem a Vöröskereszt körül szerzett érdemekért« nevei visel s két fokozattal bir. A díszjelvény fokozatai a következők : 1. A Vöröskereszt érdemcsillaga. 2 A ■Vöröskereszt I oszt díszjelvénye. 3 A Vöröskereszt II. oszt díszjelvénye. A díszjelvényhez csatlakozó diszérem fokozatai a következők: 1. A Vöröskereszt disz-érme. A Vöröskereszt bronz-diszérme. 2 §. A díszjelvény legfőbb tulajdonosa Ő cs. és apostoli királyi Felsége. 3. §. A díszjelvény adományozható mindazoknak, akik a monarchiában működő Vörös- kereszt önkéntes segélyszolgálfalásának a terén békében vagy háborúban érdemeket szereztek maguknak. Hábornban szerzett érdemek elismeréséül a díszjelvény hadi ékítménnyel is adományozható. 4 § A díszjelvény első és második fokozatát ő cs. és apostoli királyi Felsége a Vörös- kereszt védnökhelyetlesének előterjesztésére adományozza; a díszjelvény harmadik fokának valamint a diszéremnek ó cs. és apostoli királyi Felsége nevében való adományozására a védnökhelyettes van felhatalmazva. A védnökhelyettes a legalázatosabb előterjesztés, illetve adományozás előtt meghallgatja a kilünteten- dőkre nézve illetékes állami hatóságok véleményét. 5 § Az érdemcsillag zománczozott ezüstkereszt, melynek szárai közt, a találkozás alkotta négy sarokból sugárzó ezüst kévék törnek elő. A kereszten, melynek külső szárszélei kifelé hajlanak, fehér alapon hasonló alakú kisebb vöröskereszt látható. A kereszt fehér és kerek középpajzsában a genfi kereszt mintájára zo- mánezos vöröskereszt ékeskedik A középpajzs alsó szélén »Patriae ac Humanitati« felírás olvasható. A kereszt szárai hátul, mint elől: a hátlap középpajzsán fehér alapon az »1864 — 1914« évszámok fényeskednek. Az érdemcsillag antwerpeni uj erődítéseken kívül még száz és száz jelenségből is konstatálni lehet. De maradjunk csak meg az antwerpeni erődöknél! II. Lipót erődítési tervéhez képest eddigre kész az uj Noyan-erőd, a régi tizenkét kilométer helyett immár harminc kilométernyi körzettel s az uj erődgyürü hetven kilométernyi kiterjedéssel. Az uj erődítési müvek mind 15—18 kilométernyi távolságra épültek a várostól. A sok régi s részben már elpusztult erődök közűi kevés a használható s mindmáig talán csak a Den- dermonde (Termonde) és a Diest nevű erődöket tartották jó karban. A Dendermonde-erőd nyilvánvalóan azt a ezéit szolgálja, hogy az Antwerpen fölötti első hidat mindkét partról biztosítsa és hogy a többi erődítési művekkel kapcsolatosan szélesebb hátteret biztosítsanak a Nethe— Rupel—Schelde folyók mentén küzdő seregeknek. Mindez erődítések ellenére — amelyek különben tagadhatatlanul lényegesen hozzájárultak a tartós ostrom sikerültéhez — Antwerpennek természetes fekvésében rejlik nemcsak előnye, de hátránya is. A Schelde folyó forko’ata tudniillik, tehát a tengerhez vezető ut, holland területen van, ezt az utat pedig két év előtt Hollandia elzárta a biissingeni erődök révén. Akkoriban heves tollharcz folyt erről a kérdésről a belga, franczia és angol sajtóban s e vita során kétségbe vonták Hollandiának azt a jogát, hogy megerősíthesse Blissingent. Maga Hollandia édes keveset törődött ezzel az illetéktelen tilta- kosással és minden protestáció ellenére is nyugodtan kiépítette a biissingeni erődöt. És igazában csak most látjuk, mennyire hazabeszélt annak idején Anglia, amikor mindenképen be szerette volna szüntetni az erődítési munkálatokat. Amennyiben most ugyanis Anglia hajóhadával Antwerpen segítségére akart volna sietni, előbb át kellene törnie a biissingeni erődön s ezzel megsértené Hollandia semlegességét. Antwerpennek általában jelentős múltja van az erődítések terén Már 1510-ben tervbe vette az akkori antwerpeni városi tanács, hogy a város körül elhúzódó védelmi árkokat és sánezo- kat modernebbül kiépítik és Dürer Albertet, aki kiváló szaktekintély volt az erődítések terén és aki éppen Antwerpenben időzött az időtájt, akarták megbízni a restauráciős munkálatok vezetésével. 1568-ban a spanyolok erősítették meg a várost, amennyiben Antwerpen déli részén citadellái építettek. Ebből a citadellából ágyuzták a hollandiak is 1830-b. n Antwerpent. Azután lerombolták ezt a citadellát is. Egészen uj alapokra szerette volna fektetni az antwerpeni müveket I Napoleon akinek tudvalévőén a nagy Schelde-csatorna is köszönheti létét. Napoleon Antwerpent akarta Anglia elleni hadműveleteinek főtámpontjává tenni s e célból sáncokkal és előretolt erődökkel szándékozott körülvenni Tervét félszázaddal később Briaimout tábornok, akinek erődítései állták túlnyomó rész - ben a szemeink előtt legutóbb lefolyt heves vias- kodásban is a negyvenkettes mozsarak gyilkos lüzét mindaddig, amig kénytelen-kelletlen behódoltak a német vitézség és a fejlett teknika ellenállhatatlan ostromának. Belgium tehát ezzel kidőlt az Anglia ravasz vezetésével működött bazárdjátékos hatalmak sorából. Mindenét feltette erre a háborúra és mindenét elvesztette. És Anglia tovább keveri a kártyát: »Semmi egyéb sem történt, uraim — mondja —, csak egy játékost kidobtak a kártyaszobából. Tovább játszunk . . « Csak az a kérdés, ki követi őt iegeisöbb a sorban ? I . . . A BIKSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu —_———— uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat.--------------------Ár j egyzéket kívánatra küld 1 BIKSZÁDI MIM IMIM. V V ■■ Kapható mindenhol. ■■
