Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-26 / 9. szám
1914. február 26 NAGYBÁNYA 3 osztás dicsér valakit, akit a közönség nem lát : a társulat vezetőjét. Szerdán Rostand világhírű drámáját, a Sasfiókot játszották. Bár közönségünk ismeri az előző évekből a darabot, mégis táblás házat láttunk Bizonyára ebben sok érdeme van Zöldi Vilmának, kinek művészete iránt mindenki a legnagyobb elismeréssel van. A szegény reich stadti herczeg szomorú tragédiáját oly szubtilis művészettel tolmácsolta, hogy alig merjük még mondani is, a többieket alig vettük észre mellette, hacsak a bántó ellentét nem kényszerilett arra. Mellette Rónai Flambauját említjük; derék, ha nem is tökéletes alakítás Rogoz Metternichje is megjárta; a legszebb részt, a hires tükörjelenetet azonban teljesen elrontotta. Nem elkiabálni kellett volna azt, hanem suttogva, szinte szuggesztiv erővel elmondani s akkor a várható óriási hatás nem is maradt volna el. Csütörtökön a Postásfiu és húga ez. vígjáték volt soron. Ismerős ez a darab is a közönség előtt, ennek tulajdonítható, hogy valamivel kevesebben voltak mintazelőző estéken. Rosszul tették pedig Stoll igazán elemében volt, oly kedves, felejthetetlen estét szerzett az olt- lévőknek, hogy tán még most is kaczagnak, ha visszagondolnak. Stoll minden szerepében, még a kicsiben is, kimutatja .rutinos színészi tehetségét, anélkül azonban, hogy boldogult elődei példáját követve, a kakasülőnek játszanék. Ép ez a tartózkodás teszi egyéniségét vonzóvá s ha azt állítjuk, hogy a társulatnak oszlopos tagja, nem azon az alapon mondjuk, mert a komikus mindig a közönség kedvencze szokott lenni, hanem mert a finom bb, a jellemekből fakadó komikummal dolgozik. Komoly szerepben is tud talpraesett alakítást adni, emlékezzünk csak vissza a Sa' fiókban az öreg Ferencz császárra. Partnere Ladányi Mariska szintén rászolgált az elismerésre. A többi szereplők közül kiemeljük Lajthagl (Csipkés), Rónait (Pitykéje kissé elrajzolt, de zseniális alakitás) és Feketét (Szalánczi). Pénteken duplán csalódtunk. A Zöldfrakk-oi mutatták be és zöld szinlapon hirdették. Azt hittük, hogy a remény színének ez a kétszeres találkozása valami bájos franczia apróságot jósol. Pedig dehogy. Ez alatt a zöld frakk alatt telivér franczia disznóság lappangott s estére még a zöld szinlap is elpirult. Igaz ugyan, hogy a Flers és Cavaillet társasezég nem olyan névnek örvend, amelytől valami istenes dolgot lehetne várni. De azt gondoltuk, hogy amint pillanatnyi, erkölcsi macskanyöszörükben megírták a bájos és fehér Primerose kisasszony-1, talán ez is olyan lesz. Az ember fajfentartási ösztönéből származó hibáit oly természetes leplezet- lenséggel viszik a színpadra, ahogyan a legintimebb családi körben sem tör elő az emberi állatból Egy érdekessége azonban van a darab nak: maró szatíra a franczia akadémia ellen. Az előadásról sem mondhatunk sok jót. Franczia darabnak úgy kell szaladni, mint a bécsi expressnek, nem pedig mint a felsőbányái vi- czinálisnak. Még Zöldi Vilma játéka is színtelen volt, olyan benyomást tett, mintha beteg lett volna. Talán még Lajthay alakítása volt legelfogadhatóbb. Közönség ismét szép számmal nézte végig ez előadást. Szombaton a Mozikirály ez. operett került bemutatóra. Azt hitte volna az ember, hogy attól a díszes társasságtól, amely ezt a darabot közös akarattal elkövette, valami nagy szerű dolog kerül ki. Pedig épen nem Bernauer, Schauzer, Harsänyi, Szirmay, Kollo és Bred- schneider vállvetve igyekeztek valamit csinálni s nem sikerüli Pedig a téma nem lett volna rossz. Színpadi fogások tömkeleke az egész, melyben elvész a darabnak igazán jobb sorsra érdemes magva A zenéje még megjárná, ügyes számokat nagyszerű paródiák váltják fel, de viszont a hangszerelése nagyon színtelen. Az előadás jó volt A czimszerepb'en Lenkey brillírozott, Antal Erzsi sikereinek számát újra szaporította. Stoll kitűnő kabinet alakítást mutatott (Náczi) A többiek is teljesen beilleszkedtek a keretbe Az előadást zsúfolt ház nézte végig. Vasárnap délután zónában a Peleskei nótárius ment, este pedig megismételték a Mozi- király-t, szintén szufolt ház előtt. Hétfőn Sztrájkol a gólya ez. bohózat került bemutatóra. No erre a darabra már igazán nem lehet mondani, hogy kétértelműségek vannak benne. Aperte megmondanak benne mindent. Ennél vaskosabb disznóságot csak egyet láttunk még, a Csodagyereket. Valóban csodálkozik az ember azon, hogy ha a színházban a nők ilyent megnéznek, miért dobják ki az embert a társaságból, ha ilyesmit például elbeszélne. Az előadás pompás volt. Az összes szereplők kitettek magukért. Első sorban a távozni szándékozó primadonnát, Antal Erzsit említjük. Gyopár Lenke szerepében tudásának legjavát mutatta be, sőt azonfelül is, szinte azt a látszatot keltette mesés játékával, hogy a közönséggel jobban akarja éreztetni az ő távozásával támadó űrt. Partnere Lajthay ilyen kitűnő még egy este sem volt, sőt a rendezés ügyes munkájáért is dicséret illeti. Rónai (Tatár) és Homokai (Máli) méltóan sorakoznak melléjük . rutinos játékukkal, Róna Stefi Zsuzsija is elismerést érdemel. Stoll tanárja mesés alakitás. Az előadást ismét telt ház nézte végig De kérjük az igazgatót, hogy máskor az ilyen darabot ne fehér, hanem piros szinlapon hirdesse, ehhez hozzá vagyunk már szokva. Színházi műsor: Csütörtökön: Vig özvegy, Küry Klára felléptével. * Pénteken: Lili, Küry Klára felléptével. Szombaton délután 3 órakor: Ördögűző huszártiszt. (Ifjúsági előadás.) Szombaton este: Czigányprimás (Radó Nelly uj primadonna felléptével). Vasárnap délután: Méltóságos csizmadia. » este: Bor. (Gárdonyi darabja, itt először.) Hétfőn : Csitri. (Vígjáték, újdonság) Kedden: Tavasz. (Operett.) HÍREK. Február 25. Személyi hir. Ferenczy Károly festőművész pár napi tartózkodásra hazaérkezett. Kitüntető választás. A velenczei nemzetközi kiállítás magyar zsűrijébe, mint fővárosi tudósítónk Írja, Iványi Grünvald Béla festőművészt is beválasztották. Doktoravatás. Radó Vilmost, Radó Dezső kereskedő fiát a budapesti tudományegyetemen az orvostudományok doktorává avatták. Eljegyzések. Ürmösi Jenő, a kolozsvári siketnéma intézet tanítója eljegyezte Székely Árpád állami iskolai igazgató leányát: Erzsikét. — Ggalay Gyula helybeli kereskedő eljegyezte özv. Káisz Györgyné leányát: Emmát. Díszes esküvő. Bakolczy Borbély Sámuel szászvárosi m. kir állami erdőgondnok a napokban tartotta esküvőjét néh. Nagy János, városunk felejthetetlen t orvosának unokájával. Sziklay Alfonz nyug. bányatanácsos, nagyági bányaigazgató kedves lányával: Mariczival. Az esküvőn mint tanuk dr. Pogrányi Nagy Géza, Kassa város t. főorvosa és dr Bakolczi Borbély László, a budapesti szemészeti klinika segéd- tanára szerepeltek. A fiatal párt díszes nászmenet kisérte az esküvőre, mely után a szászvárosi kaszinóban fényes lakoma volt, melyen úgyszólván jelen volt Szászváros egész intelli- gencziája. A fiatal pár az esküvőt követő napon pár heti tartózkodásra Nizzába utazott. Esküvő. Mihálcsek Lajos fiatal, jónevü lakatosmester tegnap esküdött örök hűséget Debreczeni Mariskának. Az esküvőn mint tanuk Égly Mihály főjegyző és Kosztróber György szerepeltek. Küry Klára Nagybányán. Dr. Márffy színigazgató méltányolni akarván azt az általános felkarolást, melyben a közönség színtársulatát részesiti, elhatározta, hogy a színházi szezon alatt több neves művésznőt és művészt fog felkérni vendégszereplésre. A vendégszereplők sorát Küry Klára nyitja meg, kinek neve elválaszthatatlanul össze van forrva operett-irodalmunkkal s akinek nevéhez a legszebb sikerek fűződnek. Küry Klára szerdán délután érkezik meg városunkba s csütörtök este a Vig özvegyben, pénteken este pedig Lili ben fog vendég szerepelni. Nincs kétség benne, hogy a közönség e két estén zsúfolásig meg fogja tölteni a színházat s méltó ünneplésben fogja részesíteni a művésznőt Színházunk legközelebbi vendégszereplője Márkus Emilia lesz. Csók István Azon alkalomból, hogy Csók István kiállítása oly osztatlan tetszésben részesült a fővárosban, helyénvalónak találjuk, hogy vázlatos vonásokban közöljük a művész életrajzi adatait. Tesszük ezt annyival is inkább, mert kevés művész van, kit bensőségesebb szálak fűznének Nagybányához mint épen Csók Istvánt. Született 1865 febr. 13-án Régi patriarchális molnárfamiliából származott Csák István, aki ma már nemcsak a nagybányai, hanem az egész magyar művészetnek is ragyogóan kimagasló egyénisége. Fejérmegyében, Pusztaegeresen született, ott kezdett elemit tanulni, de már ekkor is kalandvágyó, izgatott vérü fiú volt és a középiskolákon is nehezen eviczkélt át, minden vágya, ambicziója a festés felé hajtotta. Középiskolai tanulmányai elvégzése után a minta- rajziskolába került, ahol szigorú rajzkullurába kellett szorítania szenvedélyes temperamentumát. Gregus, Lotz Károly és Székely Bertalan voltak első mesterei, alóluk került 1886-ban Münchenbe Löfftzhöz, aki a fiatal, szerteszét nézdegélő emberre sokáig nagy hatással volt, szélesebb vonaluságot követelő temperamentumát lekötve. Nagy hatás alá került a művészgyerek Párisban is rővidebb időre, ahol Bou- guereau, Robert-Fleury voltak a tanárai. Ekkor már kezdett felébredni benne a jövendő con- positeur fantáziája s nagy tervek foglalkoztatták. Amikor 1896 ban Nagybánya föllépése ejtette izgalomba nemcsak a magyar, hanem a számottevő nyugati művészéletet is, ő is sietve csatlakozott a mozgalomhoz és testtel, lélekkel nagybányainak érezte magát. Ez a csatlakozása részben erőt adott a nagybányai tömörülésnek, részben pedig az ő vágyait is kielégítette, mert a nagybányaiak és mozgalmuk által remélte végre elérni azt a pozicziót, amire nagy tudása és nagy külföldi sikerei alapján méltán igényt tarthatott. Ezt, a nagybányai mozgalomhoz való ragaszkodását későbben sem tagadta meg, mert 1912 nyarán, amikor a jubiláris kiállításra küldötte be képeit — közöttük a »Feleségem arcz- képét« is, — a kiállítás egyik szervezőjének igy irt: ». . . Igen örülök, hogy a kiállítás anyagának bővítéséhez hozzájárulhatok s büszke vagyok rá, hogy nem feledték el, hogy ma is szívvel lélekkel nagybányai vagyok!« Ez idén huszonöt éve, hogy Csók István először kiállított. Ezt a Műcsarnok a héten megnyílt jubiláris kiállítással ünnepli meg. Első föllépését szakadatlan siker követte s az egész művelt Európa elhalmozta elösmerésével. Résztvett az első nagybányai föllépésen is, (1897) amikor Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Hollósg Simon, Thorma János, Réti István, Horthy Béla, Aíyilassy Sándor, Kubinyi és Faragó József reprezentálták elsőKapható mindenhol. Árj egyzéket kívánatra küld természetes árványviz gyóg'ybatása hurutos bántalmaknál páratlan; a leg- :::: utóbbi termésű savanyú uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. :::: a BlBSZáDl tPSlIlirll ifflilisiji. ■■ Kapható mindenhol. ■■
