Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-02-19 / 8. szám

4 NAGYBÁNYA 1914 február 19. múzeumot, mely numismatikai értékben meg­becsülhetlek lévén a világ minden pénzneméből egy-egy szép példány kettős üveg alatt gondosan őrizve a sok tolvaj arabstól Ebéd után fogadás volt a hajón, miként Máltában és sok szép tunisi asszony jött fel fá- tyolozottan férjeikkel a nagy hajót megbámulni de a felajánlott ételt, italt és édességet meg sem kóstolták. Annál inkább az igen tisztelt férjurak, különösen az alkoholnak, cognac, bor, champagninak estek neki s fogyasztották bőven, nejeik helyett is. Pont 5 órakor indultunk s harmadnap reggel 6 órakor utunk végczéljához Algírba érkeztünk. Erről közelebb bővebben Írok. Színház. Megkezdte dr. Márffy társulata az idei szezont s ha az első három estéből következ­tethetünk, a közönség meleg pártolására lehet kilátása. A társulat nívójáról Ítéletet mondani még korai lenne, hisz csak két darabot láttunk, aztán a színészek, még a nem énekeseket sem véve ki, az utazás alatt meglehetősen meghűl­tek, mert mind többé-kevésbé be vannak re­kedve. Természetesen ez nagyban akadályozta, hogy olyan előadást produkáljanak, amilyent a jó hírek után várhattunk. Közönségünknek is van egy kis hibája, amelyen kis jóakarattal segíthetnénk. Végtére is az ember társas lény, bizonyos társadalmi sza­bályok rendelkeznek velünk. Ilyen például, hogy másoknak lehetőleg kevés kellemetlenséget okoz­zunk, amennyire már tőlünk telhetik. Az elő­adások kezdetén mindig oly padcsapkodás, lépés­zaj, szaladgálás, hangos beszélgetés folyik a néző­téren, hogy jó két-három jelenetből alig lehet érteni valamit. Vasárnap az operett-személyzet bemutat­kozójául Zerkovitz Katonadolog ez. operettjét mutatták be. A szövegírók. Méreg és Béldg minden színpadi trükköt, minden eddigi szín­darabban előforduló hatásos dolgot átvettek ebbe a bosszantóan gyenge darabba. A Darwinizmus­tól kezdve a tangóig, a bukfenczezéstől a régi népszindarabok megoldásánál használt félpénz históriájáig benne van minden, természetesen obiigát a trikószerep és a női kar felvonulása. Sok-sok a reminiszczenczia, minden jelenetét jóformán régi ismerőse gyanánt üdvözli az em­ber. Azt azonban el kell ismerni, hogy mulat­tató. A zenéje ? Zerkovitz kitűnő kuplészerző, ebben pedig komolyabb muzsikára törekedett s hiába, ő nem tud mélyre hatolni. Hangszerelése is tuczatmunka S mégis tetszik Hja, ez a társas- ezég ismeri ám mesésen a közönség Ízlését A szereplők közül egyedül Márffynén (Nakinak) nem látszott az indiszpoziczió, hatalmas s amel­lett kellemes hangja teljes tisztaságban csillogott. Stoll Béla (Fucsufu) rendkívül ügyes — s ezt adjuk legnagyobb dicséretére — túlzás nélküli alakítást nyújtott. A kél huszártiszt valósággal kompromittálta a magyar hadsereget, a magyar tiszt még a színpadon is snajdig szokott lenni. Énekükről nem szóluuk. hisz be voltak rekedve. Antal Erzsi (Pimpimparé) temperamentumos já­téka szintén tetszést aratott. A rendezés is meg­látszott — ehez igazán nem vagyunk szokva — azonban csak a II. felvonásban. A zenekartól bizonyára több próba után sokkal összevágóbb játékot hallunk. A karmester állva dirigál. He­lyén volna, ha filharmonikus hangversenyt ve­zényelne. Bizonyára ezt azért tette, mert még sem a zenekart, sem színpadunk beosztását nem ismerte eléggé Hétfőn szintén táblás ház előtt ismételték meg a Kalonadolgot. Ez este is meglehetős in- j diszpoziczióval küzdöttek a szereplők A rekedt- j ségüket nem sikerült kikurálni. Szegények, azt j hiszik, hogy sikerül. Nem ismerik még a mi j színpadunk szellős voltát. Ez ugyan nem volna hiba nyáron, de télen 10 fokos hidegben ! Hisz ; még a most egészségesek is berekednek egy hét alatt. Azért ajánljuk, hogy a színfalak mögött ott legyen a nagykendő. Kedden a drámai személyzet bemutat­kozójául Földes Imre vigjátékát, a Hallót ját­szották. Ez a darab is remekül »össze van szerkesztve«. Alakjai, jelenetei rettenetesen ha­sonlítanak a meglehetősen ismert darabok­hoz. Molnár Testőrje, Herczeg Dolovai nábob leánya nagy hatással lehettek rá Egy asszony megszeretteti magát telefonon keresztül s felcsap igazi alakjában vefélytársul önmagának, hogy meggyőződjék imádottja igaz szerelméről. Ez van a Testőrben is, csakhogy ott férfi vállal­kozik erre. Ki ne ismerne a Halló Szelistyei főhadnagyában Tarján Gidára, vagy Bremer Decskóban Pilis Marólhra, ki már azóta ter­mészetesen kadétből hadnagygyá avanzsált. Sőt ha helyünk volna apróbb részletekig kimutat­hatnék egyéb jelenetekben is a hatásokat. A darab mégis hatásos, az lenne, csuda, ha ilyen kiasz szikus ! példák nyomán még az sem volna Zöldi Vilma művészete, mióta nem láttuk, megizmo sodott. Gabi szerepében a féltékeny és mégis hódítani vágyó asszony lelkivilágának rajzát finom nüanszirozással játszotta meg, s rászol­gált a közönség osztatlan s kifejezésre is jut­tatott elismerésére. Lajthay Károly szelistyei szerepében szintén igen jó alakítást adott, nem különben Rogoz (Decskó). Az ügyes ensemblet Stoll pompás kutyamosója egészítette ki. Kérjük azonban Zöldi Vilmát, hogy beszéljen hango­sabban, mert sokszor még az első sorban sem érijük a szavát, különösen mikor suttogva beszél. Belátjuk, hogy különös ez a kérelem, mert hogy lehet akkor hanggal az érzelmek egész skáláját kifejezni, ha folyton emelkedett hangon beszél a szinész, — de bele kell egyeznie, mert ezt a mi színházunk speciális akusztikája követeli. HÍREK. Február 18. Személyi hirek. Dr. Mázy Engelbert, kassai tan­kerületi főigazgató főgimnáziumunk látogatása végett városunkban időzött. — Dr. Zoltán László külföldi útjá­ról hazaérkezett. Áthelyezés. A földmivelésügyi miniszter Sxeőts Béla s. erdőmérnököt Nagybányáról Tőkésre helyezte át. Előléptetés. Őfelsége a király Leitner Emil szatmári vizsgálóbírót, városunk szülöttét a VII. fiz. osztályba léptette elő. Királyi kitüntetés. Őfelsége a király Lasz- ner Gusztáv rendőrfőtanácsosnak, nyugalomba vonulása alkalmából a magyar nemességet »fel­sőbányái« előnévvel adományozni kegyeskedett. Uj erdőtanácsos. Őfelsége a király Mike Imre nagybányai főerdőmérnöknek az erdőtaná­csosi czimet és jelleget adományozta. Schmidt Sándor kitüntetése. Schmidt Sán­dor, dorogi bányafelügyelőt érdemeinek elisme­réséül az Esztergomi-szászvári kőszénbánya r.-t. központi vezetősége bányaigazgatóvá nevezte ki. A kitüntetés széles körben keltett megelégedést, a tiszttársak pedig lelkes ünnepeltetésben része­sítették a derék kollegát és érdemes szakférfiút. Az üdvözlőkhöz mi is őszinte szívvel csatlakozunk. Eljegyzés. Teller Ferencz bikszádi fürdő­igazgató bájos leányát: Ilonkát eljegyezte Kiss Károly Debreczenből. A r. kath. egyház batyubálja. Azok, akik ; az idei sovány farsang fénypontjának remélték a szombaton lezajlott kath. batyubált, semmiben sem csalatkoztak. Már a kora délelőtti órákban ott szorgoskodtak a háziasszonyok a színház­teremben, hogy az asztalokat kellőképp elren­dezhessék ; azok a kiváncsiak pedig — akik délután benéztek a készülő bálterembe, a hosz- szú, teméntelen fehér asztalsorból következtet helték, hogy a r. kath egyház hatalmas tábora és ennek a tábornak idegen vallásu tisztviselői teljes számban fognak felvonulni, hogy vigságos örömökben melegedjenek össze a szivek. Stoll Gáborné, Waigandt Anna, Hoffman Árpádné, Gellért Béláné, Szőke Béla egész nap talpon voltak és igazán önzetlen fáradhatatlansággal szorgoskodtak a legaprólékosabb részletekre is kiterjedő figyelemmel, hogy semmiben hiba ne essék. Nem is esett. Már jóval nyolez óra előtt J gyülekezett a közönség. Az István portáléja ! előtt felgyújtották a ritkán szikrázó és igy is ! ünnepi fényt árasztó ivlámpákat s a fogatok, ; szánok hosszú sora szállította a szebbnél szebb toilettes hölgyközönséget. Pontban nyolez órakor megszólalt Dala Jancsi nyirettyűje alatt a húr, betódult a fiatalság s a fellángoló villanykörték fényében fellángoltak a szemek, a csodaszép, színessé, meleggé és otthonossá varázsolt bál­terem előtt Tizenöt asztalnál terítettek, de még ez is kevésnek bizonyult, úgy, hogy két rövi- debb asztalt kellett beállítani, amiket a vacsora után — hogy tánezhely legyen — szét is szed | tek. Az egyes asztalok háziasszonyai — amint tudósítónknak összeírni sikerült, — a követ­kezők voltak: Stoll Gáborné, Govrik Ödönné, dr. Vas Gyuláné, Hoffmann Árpádné, Waigandt Anna, Ajtai Nagy Gáborné, Égly Jánosné, Jan- csovits Józsefné, Ketney Mihályné, Iiupás Mi- hályné, Virág Istvánná, Schrőtter Lajosné, Jánky Béláné, Neusli Jánosné, Repka Jánosné, Kunay Edéné, Spinetti Sándorné, Rákóczy Istvánná, Kovács Béláné stb Jóleső meglepetés volt az is, hogy a kereskedő és iparososztály is nagyobb számban jelent meg, de megjelentek a bányászok is, hogy emeljék a tömegét annak a gárdának, amely a róm. kath egyház zászlaja alatt van. Nagyon helyes ujitás volt, hogy az egyes házi­asszonyok a szobaleányaikat is magukkal hozták, akik gyakorlott gyorsasággal álltak a kiszolgáló kisasszonyok, hölgyek segítségére. Amit magya­ros konyha teremteni képes, mind felvonult s ugyan ki tudta volna visszautasítani a bájos kinálgatásokat. Tiz óra felé rázendített Dula Jani egy hires, pattogós csárdásra s még hord­ták a lakoma utolsó édességeit, a dobogó körül már javában áldozlak Terpsikore istennőnek. Éjfél után. fél egykor hirtelen zsongás támadt a teremben. A páholyban ülők kihajoltak, a parketten levők nagy kört alakítottak s egy lenge, karcsú, kékruhás leányka: Rád Ruben táneztanár leánya lejtett elő és Marosfg Lajos, a Népopera tagjával a sokat vert, reklámozott és ép ezért divatos, izgató tangót mutatták be Sok tangót volt már alkalmunk látni — köztük »valódit« és kevésbbé valódit is, — de be kell vallanunk, hogy meghajoltunk ez előtt a tangó élőit, mert ebben csak finom attitűdök, fordu­latok és figurák voltak, ment minden erotíku- sabb tendencziától és azért meg is érdemelték azt a tapsorkánt, a melyben részük volt. Ötször kellett megismételniük. Ezután a kedves betét után ismét megeredt a táncz s folyt kivilágos kivirradtig, sőt még azon túl is A felejthetetlen báliest nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is szokatlanul fényesen sikerült. Nagybányai művészek kiállítása Becsben. A »Művészház« magyar művészek képeiből kiállí­tást rendez a jövő héten Bécsben. amely kiál­lításon a nagybányai művészek legjelesebbjei képviselik Nagybányát. Budapesten is kiállítot­ták egy heti tartamra. Csók István, Glatz Oszkár, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Mikola András, Bornemissza Géza és N Ggenes Gitta képei már ezen a fővárosi kiállításon is nagy feltűnést kel­tettek. Bécsi sikereikről annak idején be fogunk számolni a Nagybánya olvasóinak is. A nagybányai római kath esperesi kerület­nek gyásza van. Magyarszögyényi Szögyény Lajos, Alsófernezely plébánosa hosszú, kinos szenvedés után f. hó 14-én, életének 61, áldozó papságának 37. évében elhunyt. A boldogultat városunkban is igen jól ismerték és szerelték, hisz fiatalabb éveiben mintegy 11—12 évet töltött itt mint segédlelkész s élénk részt vett társa­dalmi életünkben is. Alsófernezelyen 24 évet töltött mint plébános s e hosszú idő alatt hívei­nek jóságos atyja volt Nagy érdeme van abban, hogy az uj templom felépült; a Kálvária kápolna szintén az ő alkotása. Az ő buzgólkodásának köszönhető az is, hogy az uj templom uj orgo­nához juthatott. A humanizmus terén pedig iga­zán apostoli működést fejlett ki. A boldogultat a templomban helyezték ravatalra s gyászmise után onnan helyezték örök nyugalomra. A te­metési szertartást Pály Ede esperes végezte a kerületi papság segédkezése mellett s ugyan ő búcsúztatta el a halottat szép beszéddel. A te­metésen ott volt az egész község s a boldogult koporsóját elhalmozták szebbnél-szebb koszorúk­kal. A kerületi papság külön gyászjelentésben tudatta vesztességét. Közgyűlési meghivó. A Nagybányai Ke­reskedő és Keresk. Ifjak Köre a kör helyiségé­ben, február 22 én, délután 2*/2 órakor évi ren­des közgyűlést tart, melyre az egylet alapító, rendes és pártoló tagjait tisztelettel meghívja az elnökség Tárgyai: 1. Évi jelentés. 2 Pénz­tári és könyvtári jelentés. 3 Költségelő­irányzat jóváhagyása. 4. Indítványok tárgya­lása, melyek 14 nappal a gyűlés előtt beadat­tak. (Alapszabály 24. ez.) 5. Az alapszabá­lyok 9. ezekének módositás-i. 6. Tisztujitás. (Kivonat az alapszabályokból: 10 sz. Szavazási joggal csak azon tag bir, ki dijakkal hátralékban nincs. Szavazat csak személyesen gyakorolható. I Szögyény Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents