Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-06-04 / 23. szám
2TII. évfolyarri. lSl-3;. junius hó -4 NAG v.AJHU».A^.4LXrfUEX 3Ía«s »serén?xk»ooülI*m:x Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden liéten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Gzletében Is. A választójog. — Kinek lesz választójoga? — 5. Junius 3. A választójogi törvény uj intézkedései még korántsem mentek át az életbe s bizony sokan vannak, akik eltévednek annak labirinthusaiban. Megkíséreltük tehát a törvény főbb intézkedéseiből egy bő kivonatot készi- j teni, mely legalább a fontosabb kérdésekben kimerítő útbaigazítást ad. Országgyűlési képviselő választójoga van a férfinemhez tartozó minden magyar állampolgárnak, ha 1915. márczius 31-éig 30. életévét betöltötte (kivételt ké- j peznek azok, akik már 24 éves korukban választók), állandó lakhelye van (legalább 1 éve pl. Nagybányán lakik) és a választói joghoz megkívánt, különös j kellékek valamelyikének megfelel. Az állandó lakhely kelléke alól kivétetnek: 1. Az állami, vagy valamely törvényhatóság, község, közintézel, közalapítvány, állami, vagy községi üzem, nyilvános számadásra kötelezeti vállalat, ! vagy egylet tisztviselője; 2 bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazás- i ban levő lelkésze; vagy 3. nyilvános jellegű tanintézetnek tanára, vagy tanítója; 4. egyetemet, vagy más főiskolát : végzett,' ha állandó foglalkozása, vagy állása van; vagy az Országos Szinészegyesület tagja. Ezek bármiig rövid ideig laknak is valamely községben, választók lesznek. Aki írni olvasni híd és 30 éves férfi, magyar állampolgár, legalább egy év óta ugyanegv községben lakik anélkül, hogy legalább 6 elemi iskolája volna, ha 1. legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva; 2. vagy iparengedély, vagy iparigazolvány alapján .önállóan ipart, vagy kereskedést űz, illetve folytat, ha legalább egy segédmunkást állandóan alkalmaz, vagy, ha nem alkalmazna egy segédmunkást sem, akkor egy adónemből legalább 10, vagy több adónemből együttvéve legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva; 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzletben vagy vállalatban nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva, ha vagy iparostanonc volt és erről az iparhatóságtól bizonyítvány^ kopott, vagy, ha nem volna tanonczbizonyítványa, akkor az utolsó 5 éven beiül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább 3 éven át ugyanazon szakmában dolgozott; b) vagy aki az őstermelés körében vezető munkási, vagy felügyelői tennivalókat végez; c) vagy közszolgálatban vagy magánszolgálatban ugyannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább 5 év óta van állandóan alkalmazva; 4. aki valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában, mint segítő családtag működik; 5. aki katonai, vagy csendőri szolgálatban altiszti fokozatot ért el. Ezeknek az irni-olvasni tudóknak vizsgát kell tenniök. Aki irni-olvasni nem tud, magyar állampolgár és 30 éves férfi, legalább egy év óta ugyanegv községben lakik, csak akkor lehet választó, ha legalább 40 korona egyenes adóval van megróva. Az adóhátralék nem akadálya a választói jogosultságnak. Az adószámításnál a több községben kirótt egyenes állami adó összeadható. Egyenes állami adó alatt azt a föld-, ház-, kereset-, tőkekamat és járadék-, vagy bányaadót kell érteni, melylyel a választó a névjegyzék elkészítését megelőző évben volt megróva. A választó adójába be lesz tudva a közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes gyermekek föld és házadója is. Aki valamely középiskolái (főgimnázium, felsőkereskedelmi, főreáliskola, gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, közlekedési szakiskolák valamelyikét, vagy tanítóképzőt, katonai vagy hadapródiskolát, haditengerészeti akadémiát), annak legmagasabb osztályát sikerrel elvégezte, vagy olyan állása, vagy foglalkozása van, vagy volt, amelynek betöltéséhez a törvény értelmében ugyan e tanintézetek elvégzése szükséges, minden egyéb kellék nélkül már 24 éves korában választó. Az is választó, A „Nagybánya“ tárczája. A török nőkről. A török nők legtöbbje csak »tetszetős fehér személy«. Kevés tud olvasni és írni, azok sem olvasnak, sem nem írnak. Bámulatos teremtések ezek, akinek műveltsége a legfölszinesebb. A török férfiak azt tartják, hogy az asszony »hosszú haj, rövid ész« és nem szeretik, hogy a nők műveljék az elméjüket, mert helytelen volna, hogy az asszony bármiben is egyenlő, vagy tán fölényesebb legyen, mint a férfi. így a nő minthogy nem szerezhet ismereteket könyvekből, nem a férfiakkal való társalgásból sena, a legaaerőbb tudatlanságban marad. A kőt nem különélése hozza magával, hogy az egyiknél hiányzik bizonyos szeretetreméltóság, a másiknál bizonyos emelkedettség; a férfiak nyersekké válnak, a nők szószátyárokká lesznek. Minthogy a nők nem orognak egyebütt, csak egy kis női társaságban, szinte egész késő öregségükig megmarad náluk bizonyos gyerekesség gondolkodásban és modorban ; bohó kíváncsiság temérdek dolog iránt, bámulás mindenen, nagyba vevése minden ha- szontalanságnak, kicsinyes megszólás, a haragnak, fölindulásnak beléjük nevelődött szokása, minden ok nélküli kaczagás, óraszámra elmula- tozás gyerekes játékokkal, amikor kergetőznek szobáról-szobára és bonbonokat kapkodnak ki egymás szájából. Igaz — ezzel szemben, — hogy szinte a megforditottját lehet mondani róluk, mint a franczia nőkről: azt, hogy nyilt és leplezetlen természetűek, a kiknek mindjárt a leikébe lát az ember. Azok, amiknek látszanak: igaz személyek, a hogy Sévigné asszony mondotta, se nem maskarák, vagy karikatúrák, se nem majmok; Őszinte, egész asszonyok még a szomorúságukban is. És ha igaz, hogy ha valamelyikük mennyre földre esküdözik egy dolog mellett, az már elég, hogy senki se higyje el: ez éppen azt akarja jelenteni, hogy nincs elég fortélyuk arra, hogy tudjanak csalni. És nem csekély dicséretükre szolgál, hogy elmondhatjuk róluk: nincsenek köztük sem fontoskodó tudósnők, sem kellemetlen »kék haris- nyások«, akik csak a nyelvről és irályról fecsegnek, sem fellengős teremtések, akik kivül élnek a való világon. Ám az is igaz, hogy ebben a szükkörü, minden nemesebb szellemi felfrissüléstől megfosztott életben, amely soha ki nem elégíti az ifjúság és szépség ama ösztönszerü vágyát, hogy megbámulják és dicsőítsék, a lelkűk elfásul és mivel nincs meg bennük a nevelés fékező ereje, minden szélsőségre készek, ha valami nyers szenvedély ösztönzi őket. A tétlenség ápolja temérdek esztelen szeszéjüket, a mikhez makacsul, hévvel ragaszkodnak és miket ki akarnak elégíteni minden áron. E mellett a háremnek ebben az érzéki levegőjében, az itt született és nevelődött nőknek ebben a társaságában, távol a férfitól, aki fékezhetné őket, valami kifejezhetetlenül nyers beszédet szoknak meg. Nem ismerik a kifejezések árnyalatait, kimondják a dolgokat leplezetlenül, szeretik az elpiritó szavakat, a szemérmetlen tréfákat, a pórias kétértelműségeket. NeNYARALÓK FIGYELMÉBE. easaasasiáESKi A liget közvetlen közelében, Veresvizi-uí 14. szám alatt 2 külön bejáratú, de egybe is kapcsolható szép, világos szoba, konyhával, bútorozva vagy anélkül bérbe kiadó. ::: Villam- világitás bevezetve. Vízvezeték az udvaron. ::: Közeli szellőben három bútorozott szoba konyhával, fürdőszobával család részére kiadandó. ::: Felvilágosítással szolgál Égiy Mihály. ggg—B
