Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-28 / 22. szám

4

Csaba Adorján föiíűzíe a koronás arany érdem- keresztet Robelly Thaisz Fanny, az ünnepelt diszelnöknek mellére.

Az ünnepségről, amelyen diszes és előkelő közönség töltötte meg zsúfolásig a városháza tanácstermét, részletes tudósításunk a következő:

Tizenkét óra után pár perccel nyitotta meg Waigandt Anna alelnök, áll. polgári leányiskolái igazgató az elnök távollétében a diszközgyü'ést lelkes hangú beszéddel. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Lakos Imrénét és dr. Kádár An talnét kérte fel, a közgyűlés egyhangú felkérése folytán Neubauer Hermin, dr. Makray Mihálvné, özv. Spinetti Sándorné és Jancsovits Józsefné Hoffmann Árpádné alelnök vezetésével meghívták az ünnepeltet és a főispánt a gyűlésre. Riadó taps és diszes csokor fogadta a főispán karján belépő diszelnököt.

Ezután Waigandt Anna elnök lendületes szavakkal üdvözölte a főispánt, mint a legmagasabb királyi akarat végrehajtóját, továbbá az ünnepeltet. Az éljenzéssel fogadott meleghangú üdvözlő beszéd után Szőke Béla h. plébános, a Jót. Nőegyesület titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva a diszelnöknek a Nöegyesület vezetésében, továbbá a jótékonyság terén félszázadon át szerzett érdemeit.

Utána Csaba Adorján tartalmas szép beszéd kíséretében fölfűzte az ünnepeltre a koronás arany érdemkeresztet. Ezt az ünnepi aktust a jelenlevők állva és perczekig éljenezve és tapsolva fogadták.

Az ünnepelt mély meghatottsággal mondott köszönetét az ünnepségért a következő szavakkal:

A legmagasabb helyről jött, koronás arany érdemkereszttel lett kitüntetésem alkalmából, nem mulaszthatom el itt, e helyen is, előzetesen, őfelségének, kegyelmes királyunknak magas kegyeiért hódolatteljes hálámat nyilvánítani.

A számos jelenlevő látása jól esik szivemnek, magam is átérezem a régibb szívélyes barátságot, melyet a jövőben is fentartani a legnagyobb óhajom ieend.

Hálás köszönetemet nyilvánítom Nagybánya város hatóságának, olyképen méltóságos Csaba Adorján főispán urnák, kik csekély személyemet, — a közügyek iránti kötelességem teljesítését, egyletünk vezetését, szorgalommal, szeretettel tanúsított működésemet méltányolva, — a magas kormány pártfogasába ajánlották.

Egyletünk előhaladásának eredményét több buzgó tagtársam szorgalma segítette elő, amiért az elismerést és köszönetét nem mulaszthatom el, — Hiszem és remélem, hogy hazánk iránti kötelességüket fentartva, az igaz vallás eszményét, a felebaráti szeretet hűségét a jövő időkben is megőrzik: — segíteni az elhagyottakon és nyomorban sinlődőkön, — a jövő nemzedéket a kötelességtudó és munkás életre nevelni, hogy az a nemzet művelődéséhez, haladásához minél nagyobb méretben hozzájárulni képes legyen 1

Az éljenzéssel fogadott beszéd után Waigandt rövid, de lelkes hangú zárószóval zárta be a lélekemelő, szép ünnepséget:

A legmagasabb kitüntetés átnyujtása alkalmával valamennyiünk szive annak legkegyelmesebb adományozója, Felséges Urunk s Királyunk felé fordul s iránta érzett legmélyebb hálánk és hódolatunk azon hő óhajtásunkban nyer kifejezést, hogy a Mindenható Felséges Urunkat — úgy is, mint alattvalói erényeiuek, érdemeinek legfőbb biráját — még sokáig éltesse I A legmagasabb királyi kegy végrehajtásáért a Méltóságos Főispán Urnák u Jótékony Nőegyesület a maga részéről is hálás köszönetét mond. Diszelnökének pedig kívánja, hogy a legmagasabb elismerés szivét, lelkét örömmel, boldogsággal töltse ei s koronás érdemkeresztjét — minden egyéb kereszt nélkül — testi és lelki erőinek teljességében még sokáig élvezhesse! Ezek után a díszközgyűlést bezárom.

A díszközgyűlés után az István-száiló éttermében egybegyűltek az ünnepeltnek barátai, tisztelői és jó ismerősei diszebédre, amelyen Stoll Béla, a kaszinó elnöke üdvözölte a nap hősét meleghangú köszöntőjében.

Mindazokhoz, akik e szép napon jókivána- taikkal árasztották el az ünnepeltet, szerkesztőségünk is csatlakozik őszinte üdvözletével.

(n. b)

NAGYBÁNYA _____ 1914. május 28.

HÍ

REK.

Május 27.

Személyi hírek. Leitncr Emil törvényszélii biró hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Sziklay Emil m. kir. fő erdőfelügyelő pár napot városunkban töltött.

Orvosi kinevezés. Budapest h. főpolgár- meslere dr. Bernhardt Istvánt, Bernhardt Adolf kir. bírósági végrehajtó fiát a dunajobbparti kórházak segédorvosává nevezte ki.

Doktor-avatás, Fejes-Boldisár Ferencz ügy- i védjelöltet, Fejes Antal állami tanító fiát, a kolozsvári egyetemen a jogtudományok dokloiává i avatták.

Esküvő. Schröder Béla h. körjegyző f. hó j 23-án tartotta esküvőjét néh. Schvarcz Berialan ; és neje Égly Florentina leányával: Vilmával Az esküvőn mint tanuk Spüler Nándor máv. i ellenőr és Maár Lajos szerepeltek.

Templomszentelós. Az újonnan restaurált i plébánia-templomot áldozócsütörtökön délelőtt 9 órakor szentelte föl Szőke Béla h. plébános. Templomszentelés után, az ünnepi mise alatt volt az első áldozok ünnepélyes áldozása, mely megható látványt nyújtott Az első áidozókat Szőke Béla h plébános látta azután szives vendégszeretettel reggelire a plébánián.

Szabadliczeum. Kápolnai Paaer Viktor főmérnök és Nagy Endre főgimnáziumi tanár f hó 30-án, a bányászati osztálygy ülés alkalmával a főgimnázium fizikai termében szabadliczeumot tartanak az elektromosság legújabb vívmányairól. A kísérletekkel egybekötött igen érdekes előadásra ismételten fölhívjuk olvasóink figyel mét. Az előadás délután 6 órakor lesz, mely után a Kaszinóban a hányászeslély kezdődik.

Az idegen forgalom Talán sohasem voll érezhetőbb, hogy mennyire rászorulunk az idegen forgalomra, mint a jelenlegi válságos napokban. Pang minden, a kisipar, a kereskedelem, sehol semmi forgalom s a pénz hiánya nemcsak a vállalkozási kedv teljes letörésében, de a megélhetésben is rettenetesen érezhetővé vált. Számtalanszor megírtuk mi már azt, hogy a régi, bedugult kereseti források helyett uj kereseti forrásokról kell gondoskodnunk, hacsak azt nem akarjuk, hogy lassaukint teljes csődbe ne vesszen minden értékünk. Ilyen uj kereseti forrásul kínálkozik az idegen forgalom megteremtése s fokozása, amely uj kereseti forrás az összes társadalmi rétegekre nézve éreztetni fogja jótékony hatását. Hiszen Nagybányái ritka természeti kincsei és szépségei predesztinálják arra, hogy az idegeneknek a nyári hónapokban üdülő s kiránduló helye legyen De mit tett a város ezideig az irányban, hogy az idegen forgalmat meg is teremtse? Abszolúte semmit. Városunkat csupán nagyhírű festőiskolájáról ismerik, de arról, hogy minő meseszép vidéke van, bizony kevesen tudnak. A magunk régi álláspontjának igazolását látjuk abban a mozgalomban, mely most Farkas Jenő polgármester kezdeményezésére megindult az idegen forgalom megteremtésére. Ez ügyben iegutóbb két értekezletet is tartottak: a Kaszinóban s a Polgári Körben s mindkét helyen Farkas Jenő és dr. Kádár Antal ismertették a mozgalom czélját. A legelső lépés a taggyüjlés s midőn eiég jelentkező lesz, akkor fognak haiározní afölött, hogy Nagybánya és Felsőbánya a Kárpátegyesülelhez vagy pedig a Turistaegyesíileihez csatiakozzék-e? Az idegen forgalom megteremtésével lapunk mai számában Oláh László, máv. ellenőr is foglalkozik, ki jelenleg Debreczenben lakik, de nagybányai elszármazott, Éidekes czikkét olvasóink szives figyelméne ajánljuk. Mi a kérdést most már semmi körülmények között sem engedjük letűnni a napirendről.

Özv. Riszdorfer Jánosáé temetése Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk azon nagy csapásról, mely Révész János szerkesztő kollegánkat érte édes anyja, özv. Riszdorfer Jánosáé elhunytéval. A boldogultál Budapestről Nyíregyházára szállították, hol a családi sírboltban, férje s két gyermeke mellé helyezték örök nyugalomra. Nyíregyháza részlvevő szeretettel fogadta a halottat. A város megadta a hivatalos díszt néh. Riszdorfer János, egykori nyíregyházai jeles főjegyző feleségének, rendőröket, diszhajdu- kat, díszkocsikat rendelt ki a menethez, a tisztikar testületileg jelent meg, az állomástól a temetőig vonult, hullámzott a nép mindenütt s odakint a sírboltnál is nagy sokaság gyűlt össze a rokonság, a jóisrnerősök, előkelőségek soraiból. A temetőben Paulik János lelkész mondott szép beszédet és imát s az evang. tanítók maguk alakítottak négyes kart megható gyász zsolozsmákat énekelve. Áldás ulán bevitték a kriptába a koporsót, aztán befalazták s a feléje és körűié boruló dombot koszorúk özönével rakták tele; mert igen sok virágot, csokrot, koszorút küldtek mindenfelől a közszeretetben és tiszteiéiben állóit úri nő ravatalára, aki rendszerint a nyíregyházai Sóstón szokott nyaralni s igy szülővárosával az összeköttetést utolsó napjáig mindig fentarlotta. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Én meghalok, de az Isten ti veletek leszen 1. Móz. 48 21. Bánatos érzelmek közt, de Isten akaratán való megnyugvással tudatjuk, hogy édes jó Anyánk, néhai Riszdorfer János — Nyíregyháza város egykori főjegyzőjének — özvegye: Nádasi Terszfyánszky Ziza 78 éves korában, május hó 18-án délután 6 órakor, rövid szenvedés után meghalt Boldogultat kedves halottunkat május 2ü-án délután 4 órakor a Jósika-utcza 15 sz gyászháznál történő egyházi szertartás után, Nyíregyházára szállítjuk, ahol május 21-én, áldozó csütörtökön, délután 4 órakor kisérjük ki a vasút állomásról utolsó uijára s a »Morgó« temelőkerlben helyezzük örök nyugalomra, ág. h. ev. szertartás szerint, a családi sírboltba. Budapest, 1914. május hó 19-én. Riszdorfer Jó- ! zsefué Bónis Zseni. Révész Jánosné Szokol Irén menyei. Zempléni Árpád, Wagner Károly vejei. Riszdorfer József, Révész János. Riszdorfer Imre, Zempiéniné Riszdorfer Anna, Wagnerné Riszdorfer Erzsiké gyermekei. Riszdorfer Zseni, Riszdorfer József, Riszdorfer Mariska, Révész Zoltán, Révész Ilike, Révész Viola, Riszdorfer Imre unokái. Az igaznak emlékezete áldott I

Kirándulások. A Kossulh-ulczai állami elemi iskola növendékei hétfőn Zeiestyére ránduliak ki. tanítóik vezetése alatt, hol Rényi Árpád hires üveggyárát szemlélték meg a vezetőség szives kalauzolása mellett. A kirándulás minden tekintetben igen jól sikerült — A felsőbányai-u'czai állami elemi népiskola a multkorra tervezelt tanulmányi kirándulását a kedvezőtlen időre való tekintetlel elhalasztotta és kedden délután fél 2 órakor tartotta meg, amikor a fernezelyi völgybe vonultak ki az iskola növendékei. A természetszemlélet oktatása melleit volt ének, szavalat, sőt táncz is és a vidám sereg délután 6 óráig maradt kinn, a legvidámabb hangulatban.

Halálozás. Lesújtó gyász érte Rozsos István állami elemi iskolai igazgató-tanítót. Rajongásig szeretett hitvese szül. Marosán Mária f. hó 22-én, életének 39 ik évében hosszas szenvedés után elhunyt A boldogult halála általános részvétet keltett városszerte. Temetésén nagy számban gyűltek össze a család jóismerősei, tisztelői, hogy lerójják kegyeletük adóját. A család a következő gyászjelentést adta ki: Rozsos Ltván férje, Irén, István és Laczi gyermekei. özv. Buttyán Györgyné Marosán Róza testvére, özv. Rozsos Bertalanná anyósa, özv. Kozák Jánosné Rozsos Mária és Rozsos Anna sógornői, valamint az összes rokonok nevében szomorúan jelentjük, hogy a drága, szeretett hitves, pótolhatatlan édes anya, felejthetetlen testvér és sógornő Rozsos Istvánná Marosán Mária f hó 22-én, hajnali fél 4 órakor, életének 39 ik és boldog házasságának 20 ik évében hosszas de Krisztusban vetett erős bizodalom- mal átszenvedett betegség és a halotti szentségek felvétele után az Úrban jobblélre szen- derftlt. Kedves halottunkat f. hó 23-án, délután 5 órakor fogjuk a gör. kalh. vallás szertartásai szerint Felsőbányai-u'cza 60 számú gyászházból a róm kath. temetőben levő családi sírhelyre örök nyugalomra kísérni. Az engesztelő szent-misét pedig ugyanaznap reggel 9 órakor fogjuk jóságos lelkének üdvéért a gör. kath. templomban az Egek Urának bemutatíaini. Nagybánya, 1914 május 22 Nyugodjék békében és az őrök világosság fényeskedjék neki! — Gallé Ágoston, Gallé Antal polgártársunk szép