Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-14 / 20. szám

4 Akkor mondta az egyik: — Te úgy nevetsz Jolán, olyan érdekes, kolorisztikus a kaczagásod. Elbámultam. Kolorisztikus képeket már láttam. Koloratur énekesnő ösmerőseim is van­nak. De — de kolorisztikus kaczagás? Talán a megunt trillázó kaczagás uj neve ez ? Vagy a hasított szoknyákkal, leszaladó decolte taggal, a psichoanalitikus flörtökkel, uj kaczajok, uj vidám­ságok, uj nevek és uj képzetek születtek? Meglátszik, hogy ritkán járok az emberek közé. És igy — talán már régóta használatos név — az újdonság ingerével hatott reám. Mert azt tudom, hogy ez az uj név — nem a képző­művészetnek köszöni a létét. Amint népszerű lesz valami, megszűnik más lenni annál, ami s a nevét úgy átveszi a tömeg, amint átveszi a reklámozott tömegczikkekét is. De — a képző­művészetek műszavait sohasem lehet úgy be­vinni a tömegbe, hogy valeürös lélekről, tónusos hajról, emberi kontrasztról és — és kolorisztikus kaczagásról lehessen beszélni. Mit is akarnak hát azzal a kaczagással? Miért bántanak vele ? Én úgy se tudok nevetni. Elvitte tőlem a bánat, elvitte a lemondás és el egy szép, tiszta lélek. Vagy talán — a léleknek is van koloritja s ebből a sok, sziporkázó színből valamelyik nekem is visszahozza a — nevetést ? —ön. HÍREK. Május 13. Személyi hírek. Dr. Lakatos Ottó, a minoriták rendfőnöke városunkban időzik. — Leitner Emil tör­vényszéki biró, központi vizsgálóbiró dr. Bomby Zoltán kir. ügyész kíséretében hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Jakab Zoltán festőművész Budapestről ál­landó tartózkodásra városunkba érkezett. — Kovács Jenő József sport-bajnok külföldi tanulmányútra utazott. — Dr. Wüngél Jenő, az Országos Tanszermúzeum igaz­gatója városunkban időzött. Eljegyzés. Papp József fiatal törekvő fűszer- kereskedő e hó 9-én tartotta eljegyzését Weszely János városi fürészmester kedves leányával: Albinkával. Esküvő. Marosán János f. hó 10-én tartotta esküvőjét Folticska Gizellával. Egyházfejedelmi látogatás. Hossza Vazul dr. Szamosujvár püspöke legközelebb városunkat hivatalosan meglátogatja. Az egyházfejedelmet, kit a káptalan több tagja elkísér ez uljára, vá­rosunkban ünnepélyesen fogják fogadni A fő­pásztor junius 6 án, a g. kath. pünkösdjének szombatján érkezik Nagybányára s az ünnepet itt tölti. Pünkösd után meglátogatja dr. Boromisza Tibor szatmári püspököt, nemkülönben Csaba Adorján főispánt is. Robellyné Thaisz Fanny kitüntetése. Emlí­tettük, hogy őfelsége a király Robellyné Thaisz Fannyt, a nagybányai nőegyesület örökös tisz­teletbeli elnökét a közjótékonyság terén szerzett elévülhetetlen érdemeiért a koronás arany ér­demkereszttel tüntette ki. Robellyné Thaisz Fanny e hét végén érkezik városunkba s a nőegyesület ezt az alkalmat ragadja meg, hogy a legfelsőbb kitüntetést a nőegyesület ünnepi közgyűlésének keretében átadják Az ünnepélyes közgyűlést a városház tanácstermében f. hó 21-én, áldozócsütörtökön déli 12 órakor tartják meg, melyen Stoll Gáborné elnök lávolléte miatt Waigandi Anna alelnök fog elnökölni. A közgyűlés megnyitása után küldöttségileg kérik föl Csaba Adorjánt Szatmárvármegye főispánját, nemkülönben az ünnepeltet a közgyűlésen való megjelenésre. Az ünnepi beszédet Szőke Béla plébános, a nőegyesület titkára tartja, melynek befejeztével Csaba Adorján főispán átnyújtja a királyi kitüntetést A közgyűlés után társas ebéd lesz az István-szálló nagytermében. Egy teríték ára 5 korona Akik a társas ebéden részt akar­nak venni, folyó hó 20-nak déli 12 órájáig je­lentkezzenek Hoffmann Árpád üzletében, mert a határidőn túl jelentkezéseket többé el nem fogadnak. Választás. L. Bay Lajos országgyűlési kép viselőt, a városi takarékpénztár igazgatóját a szatmár-nagybányai vasút végrehajtó bizottsá­gába néh. Rosenberg Gyula helyére egyhangú­lag beválasztották. A nagybányai festőiskola. A Nagybányai Festők Társasága az érdeklődők tudomására hozza, hogy ez évben is kérelmezi a kedvez­ményes vasúti jegyeket az oda készülő művé­szek és a festőiskola látogatói részére tartóz­kodási helyüktől Nagybányáig és vissza, ha ez iránt az iskola vezetőségénél jelentkeznek. Az állam által szubvenczionált iskolába bárki be­léphet minden előzetes vizsga vagy bizonyít­vány nélkül. Tandíj nincsen, csupán modell- pénzt fizet a belépő, havonkint 5 koronát. Az iskola egész éven át nyitva van; szünet nincs. Aktmodell áll naponta reggel 7 — 12-ig, délután 2—5-ig. Télen 9—2-ig és 5—8-ig. Az iskola vezetői és tulajdonosai: Ferenczy Károly, Réti István és Thorma János. Lakások bérelhetők különösen a veresvizi bányatelepen a liget mellett. A város közepén pedig, öt pereznyire a ligettől, két nagy szálló áll az érkezők ren­delkezésére. A mull évben 104 művész és is­kolalátogató volt Nagybányán. _____________NAGYBÁNYA___________ 19 14. május 14. A plébánia templom fölszentelése. A plebá- nia-templom restaurálási munkálatai már any- nyira előhaladtak, hogy a napokban be is feje­zik. A templomot f. hó 21 én, áldozócsütörtökön reggel 9 órakor fogják ünnepélyesen fölszen­telni. Ugyanakkor lesz a gyermekeknek első áldozása is. Művészek naptára. Gőth Móricz, 1874. Fel­sőfaluban született (Szatmármegyében). Alig végezte be jogi tanulmányait, a művészi pályára lépett és Hollósához ment, Münchenbe. 1896 ban vele jött először Nagybányára is és a Holiósy iskolával több évet töltött itt. Igen sokat utazott, ami művészi fejlődésének erős lenditője volt, igy járt a Bretagneban, Párisban, Belgiumban és Hollandiában A király és az állam több festményt vásárolt tőle; állami, fővárosi, a 4000 koronás jubileumi dij és a 4200 koronás nagy Andrássy dij nyertese. A Szalonban 1911-ben gyűjteményes kiállítást rendezett, amely alka­lommal ezüst érmet nyert. Ebéd dr. Lakatos Ottó tiszteletére. Zárkövy Bonifácz, a nagybányai minorita-ház főnöke ma délben dr. Lakatos Ottó rendfőnök tiszteletére fényes ebédet adott, melyre hivatalosak voltak: L. Berks Leó, Csiidör Lajos, Dergáts Sándor, dr. Erdődy Ignácz, Égig Mihály, dr. Herczinger Ferencz, dr. Kádár Antal, Neubauei Ferencz, Pap Endre, Pásztor István, Stoll Béla, Szent- miklősy József, Szőke Béla, dr. Stoll Tibor. Az ebéd folyamán, mely mindvégig a szívélyes vendégszeretet jegyében zajlott le, dr. Lakatos Ottó meleg szavakban köszönte meg a nagy­bányaiaknak rokonszenves üdvözletét s jókíván­ságait, melylyel az elmúlt évben, pappá szen- teltetésének negyedszázados évfordulóján el­halmozták s örömmel tesz vallomást arról, hogy valahányszor Nagybányára jő, az ünnepnap őreá nézve s úgy érzi magát, mintha haza jönne. A rendkívül meleg tónusu beszédre Stoll Béla válaszolt nagy hatással, a rendfőnököt éltetve. Az ebéd a késő délutáni órákig húzódott el. Halálozás. Fleischer Mihályné szül Nagy Róza f. hó 12 én, életének 47 ik évében el­hunyt. A boldogultat holnap, csütörtökön délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alantirottak úgy a magunk, valamint az összes rokonság nevében is bánatos szívvel tudatjuk szeretett jó anyánk, nagyanyánk, anyós és rokon Fleischer Mihályné Nagy Róza életének 47-ik, házas­ságának 25 ik évében hosszas és kínos szen­vedés után folyó évi május hó 12 én délután 2 órakor visszaadta jó lelkét Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 14 én mozdulatokkal. A kapu, amely e vastag falak kö­zött nyílik, alacsony és félig viz alatt áll és szinte már feketén sötét mélységbe visz. A szentélybe evezünk. És mihelyt bárkánk áthaladt a szent küszöbön, az evezősök elhallgatnak énekükkel és n.eglepetésszerüleg azt az uj kiáltást hallatják, amelyre a turisták kedvéért tanították be őket: Hip 1 hip! hip! hurrái .. . ó ! Milyen durva, eset­len profanizálása ez az angolszavu ujjongás ennek a pillanatnak, amikor ide behatolunk : a szivünk összeszorul ettől a haszon-vadászó vandalizmus­tól! .. . Egyébként most már ők is észrevették, hogy rossz helyen alkalmazzák a kiáltásukat, és nem kezdik újra; talán nubiai leikük mélyén hálásak is azért, hogy csöndet parancsoltunk. Sötétség honol a templomban, bár a nyílt ég reánk néz és a fagyos szél kegyetlenül befúj. Még borzongunk az átható nedvességtől, — ettől az importált nedvességtől, amely ösmeretlen volt ebben az országban, mielőtt még ei nem árasz tolták. A templomnak tető nélkül való részén vagyunk, a hol valaha az ájtatoskodók térdepel­tek. A visszhangozó gránitfalak megkettőzik az evezőcsapások zaját ebben a körülzárt vízben, — és olyan leverő érzés itt e falak között csol- nakázni, a hol az emberek évszázadokon á föld- reborultak és homlokukkal érintették a köveze­tei... Az éjszaka ránk borult, túlontúl későn ér­keztünk, a bárkát szorosan a falak mellé kell kormányozni, hogy fölismerjük és szemügyre ve- hessük a hieroglifákat és a merev isten-alakokat, a melyek élesen, mintegy metszőlűvel vésettek a falba. Négy esztendő alatt, amióta a templom víz­ben áll, a falak alsó része már felvette a szomorú, feketés szint, a melyet Venezia ősi palotáin ve­hetünk észre. Megállunk. Csönd. Sötét van és hideg van. Az evezők nem csapkodnak többé, a szél süvöl- tése hallható, és a viz morajló csobbanása, a mint az oszlopoknak és mély reliefeknek ütődik — és aztán hirtelen egy tompán hangzó zuhanás, amelyet a viz hosszas örvénylésének zaja követ: valami nagy darab faragott kő zuhanhatott alá, hogy a viz színe alatt növelje azt a fekete káoszt, ame­lyet a már eltűnt kőtömbök és az elmerült temp­lom, a régi kopltemplom és az ó-keresztény idők­ből való város alkotnak, — mindaz, ami a világ csodáinak egyike volt. Semmit sem látunk már, valami védett helyre akarunk jutni, ahol a hold fölkeltét bevár­hatjuk. A tető nélkül való előcsarnok mélyében egy ajtó nyílik, amelykői a fekete éjszaka ásít elő: ez a legbensőbb szentély, nehéz gránit-te­tejével, a templom legmagasabban fekvő és egyet­len olyan része, amelyet a viz még nem ért el; ott tehát földet érhet lábunk. Hangosan csattan lépéseink zaja a széles, üresen csengő kőlapokon, és felriasztja a baglyokat, mélységes sötétség; a szél és a nyirkosság szinte megfagyaszt bennün­ket. Még három óránk van, mielőtt a hold fői­kéi’; itt várakozni addig, egyértelmű volna a halállal; inkább törjünk vissza Selal-ba és keres­sünk menedéket valamely lebujbán. * Egy korcsma a borzasztó falucskában, vil­lám világítással. Abszint-szag a sivatagnak ebben a csárdájában. Egy füstölgő szenes serpenyő mellett melengetjük magunkat. Sebtiben csinálták a kon- zerves dobozok czinkjéböl, wisky-ládák maradvá­nyaiból és a falak díszéül a maltai eredetű gazda európai szennylapokból kivágott képeket ragasz­tott mindenfelé. Mialatt itt várakoztunk, szünet nélkül arabok és nubiaiak lépnek be és inni kér­nek s a mi alkoholunkat adják el nekik teli üveg­számra : munkások az uj gyárból, azelőtt egész­séges szabad levegőn, napsütésben élő embe­rek, de most az arezuk sápadt a szénpor alatt, a szemük gyenge, boldogtalan és gonosz kife­jezése * Szerencsére a hold fölkelte nem késik soká és mink megint bárkánkba szállva, lassan eve­zünk a szomorú szírt felé, a mely most Philae. A szél elült az éjszakával, a mint ez itt téli időn rendszerint megtörténik, és a tó felszíne kisimul. A homályos fakó égbolt kékes-feketére vált, vég­telenül széles és ragyogó a miriád egyiptomi csil­lagtól. Kelet felé élénk világosság növekszik és a telihold végül főikéi, nem vérvörösen, mint a mi égövünk alatt, de rögtönösen ragyogóan, fényko- szorutól övezve, a mit az örökösen szállingózó sivalaghomok idéz elé. Az evezősök nubiai énekétől elringatva, a mint másodszor közeledünk az alapzatnélküli ki­oszkhoz, már a hold mint hatalmas fénykorong áll az égen és mindent megvilágít szelíd ragyo­gásával; bárkánk jövés-menésében hol eltűnik, hol feltűnik ez a nagy aranyos ezüstös korong a

Next

/
Thumbnails
Contents