Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-16 / 16. szám

1914. április 16 NAGYBÁNYA 3 áldoz. Hasztalanul keresnénk a költségvetésben például egy olyan tételt, amelynek rendeltetése az volna, hogy a kisebb kereskedők hitelforrá­sait támogassa, vagy amelynek révén, a keres­kedők ezrei könnyű és olcsó hitelhez jutnának. Pedig az állam minden egyéb téren gondosko­dik a kisemberek hiteléről. Az Országos Központ Hitelszövetkezet és az altruista bank nagy mérvű állami hozzájárulással és segítséggel teljesiti a kisgazdák anyagi támogatásának fontos misszió­ját. Sőt az iparfejlesztési céloki a szánt 8 millió koronában az állam a kisipar iránt érzett jó­indulatát is megmutatja és habár ez az összeg korántsem elegendő ahhoz, hogy az ugyancsak hiányzó kisipari hitel helyes megszervezését le­hetővé tegye, de legalább nyoma annak, hogy az állam e probléma fontosságát és állami esz­közökkel való megoldásának szükségességét fel­ismerte. De hol találunk a költségvetésben akár­csak egy krajcárt is arra, hogy egész kereske­delmünk legégetőbb kérdése: a kereskedelmi hitel ügye végre az államhatalom gondoskodá­sával dűlőre vitessék? Miért nem fordít a keres­kedelmi minisztérium bármilyen szerény össze­get is egy olyan hitelintézmény támogatására, amely a kereskedői hitel ápolását tűzi ki céljául ? Elismerjük, hogy a kisgazdáknak letelepítése és földhöz juttatása fontos szociális és állami érdek, de viszont megköveteljük, hogy az állam is­merje fel végre a kereskedő osztály megmen­tésének nagy fontosságát és különösen a keres­kedői hitel megteremtésében és szervezésében rejlő nagy közgazdasági és szociális jelentőségét. Amidőn a költségvetésből látnunk kell, hogy a kormánynak legkisebb gondja a kereske­delmet érintő ez a nagy kéidés: egészen vi á- gossá lesz, amit annyiszor hangoztatunk és ismé­telünk, hogy kereskedelmünk nagy érdekeinek kiküzdésében teljesen magára van hagyatva és hogy a kereskedői hitel megoldásában sem vár­hat külső segítséget. HÍREK. Április 15. Személyi hírek. Baráti Ede közigazgatási biró a húsvéti ünnepeket városunkban töltötte. — Harácsek László miniszteri tanácsos a húsvéti ünnepeket itthon töltötte. — Baráti Lajos szerkesztő a húsvéti ünnepek alkalmából városunkban időzött. — Özv. Bittsánszky Edéné min. tanácsosné pár heti tartózkodásra Budapestre uta­zott. — Dénes Sándor a Szamos szerkesztője, pár napig városunkban időzött. Eljegyzések. Jégh Győző fogyasztási adóhi­vatali tisztviselő, J6gh János polgártársunk fia eljegyezte Huszti Melegh Adoifné kedves leányát: Zsuzsikát. •— Jeszenszky Sándor, a fernezelyi fogyasztási szövetkezet vezetője eljegyezte Dobró Irmát. Laitner Elek jubileuma. A magyar erdészeti testület, mint fővárosi tudósítónk jelenti, nagy­ban készül Laitner Elek min. tanácsos»félszáza- dos szolgálati jubileumának megünneplésére. A jubiláris ünnepség alkalmából érdekesnek tart­juk megemlíteni, hogy Laitner Elek szolgálatát a m kir. kincstárnál kezdte 1863 körül, de 1869. év február 3 tói 1871. év április 5-ig Nagybánya szolgálatában is állott mint erdésZmérnök-taná- csos. Midőn 1871-ben ismét kincstári szolgálatba lépett, a városi közgyűlés a legmelegebb hangú elbocsátó levelet adta ki részére. Halálozás. Mély gyász érte Kahle Frigyes fernezelyi m. kir. kohómérnököt. Egyetlen kis leánykája : Annuska a napokban 9 éves ko­rában elhunyt. Nagy részvét mellett temették. — Özv. Kerekes Mihályné szül. Donogány Margit a napokban Budapesten, életének 84-ik évében elhunyt. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: Özv. Baltai Jánosné szül. Kerekes Lila, Kerekes István, mint a megboldogult gyermekei, Kerekes Istvánné szül. Guzman Alma mint menye, Kerekes Almica mint unokája, özv. Dono­gány Gergelyné, özv. dr. Donogány Ja- kabné mint sógornői a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy felejthetetlen jó édesanyjuk, ille­tőleg anyósa, nagyanyja, sógornőjük és rokonuk özv. Kerekes Mihályné szül, Donogány Margit folyó hó 8-án hajnali 3 órakor, életének 84 ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult hült tete­mét folyó hó 10 én, pénteken délután 3 órakor fogják Budapesten az uj szent János-kórház halottaskápolnájában a róm. kath. egyház szer­tartása szerint beszentelni és Kolozsvárra szál­lítva, ott a vasúti pályaudvaron folyó hó 11-én, szombaton délelőtt 10 órakor újólagos beszentelés után a köztemetőben örök nyuga­lomra helyezni. Az enges^elő szentmiseáldozat az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 16-án, csü­törtökön délelőtt 9 órakor fog a józsefvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak be- mutattatni. Budapest, 1914 évi április hó 8-án. Áldás és béke poraira! Husvét A húsvéti ünnepeknek a legszebb tavaszi idő kedvezett. A hűvös időt meleg, verő­fényes napok váltották föl s a föltámadás ün­nepén egyszerre virágba szökkentek a hegyek. Az ünnepek alkalmával ünnepi színbe öltöz­tek az utczák is. Állandóan nagy tömeg lepte el a sétatereket s a hívők a templomokat tö­megesen keresték föl. Husvét első napján a r. kath. templomban nagyban fokozta az áhítatot Jancsovits Jolán, Erdődy Sibi és Kapás Gyula szép szóló énekei, kiket dr. Homola Gyula kisért hegedűn nagy virtuozitással. A ref. templomban Soltész Elemér ref. lelkész prédikált nagy hall­gatóság előtt, mig a luth templomban Révész János lelkész mondta az ünnepi beszédet. Jól eső érzéssel konstatáljuk, hogy a békesség ünne­pét nem zavarta meg a legcsekély incidens sem. Ibolya estély. Husvét másodnapján a nagy­bányai jótékony nőegyesület az István-szálió ét­termében ibolya estélyt rendezett, mely alkalom­mal a buzgó rendezőség, akiknek az élén Sloll Gáborné elnök állott, a termet s az asztalokat igen ízlésesen diszitelték föl a tavasz első virá­gaival. Az ibolya-estnek nem nagy közönsége volt, de akik jelen voltak, sokáig kedvesen fog­nak visszaemlékezni ez intim, családias jellegű mulatságra. A vármegye tiszteletbeli tisztviselői. Úgy értesülünk, hogy a belügyminiszter további in­tézkedésig a tiszteletbeli vármegyei czimek ado­mányozását, mely főispáni jogkör, felfüggesztette. Nem érdekesség nélküli leközölnünk Szatmár- vármegye jelenlegi tisztviselőinek neveit, akik majd valamikor elmondhatják, hogy a régi jó idők emberei közé tartoztak . . . Tiszteletbeli fő­jegyzők: Mangu Béla. Kerekes Zsigmond, Farkas Jenő, Égly Mihály. Tiszteletbeli főszolgabírók : i Neupauer János, Isaák Elemér, Kállay Szabolcs, Jékey István, Szombalhy Ödön, Nemestóthi Szabó i István, Galgóczy István. Tiszteletbeli szolgabirák:• Barth István, Dienes Sándor, Kóródi Katona János, dr. Jakó Endre, Bónis Gábor, dr. Streicher ! Andor. Tiszteletbeli főügyészek: Baudisz Jenő, i dr. Jármy Béla, Stoll Béla, dr. Miskolczy Sándor, dr. Velzák Ede, dr. Vass Gyula. Tiszteletbeli al- ügyészek: dr. Uray Endre Géza, dr. Vetzák Sán­dor. Tiszteletbeli árvaszéki ülnök: dr. Gyene Pál. Tiszteletbeli aljegyzők: Tóth József, Sikolya Bálint, Schusterich Béla, dr. Mangu Gyula, Tiszteletbeli főorvosok: dr. Kölcsey Ferencz, dr. Herczinger Ferencz, dr Lachéta Brúnó, dr. Czukor Lajos, dr. Sternberg Géza, dr. Olsavszky Viktor, dr. Kápolnay Kálmán. Pénzpiacz. A nemzetközi piaczokon a hét folyamán nem igen történt változás. Csupán Berlinben mutatkozik az eddiginél is nagyobb pénzbőség, mig nálunk az osztrák-kölcsön ki­bocsátása révén előállott nagyobb pénzkereslet a kamattételeket némileg megdrágította. Az Osztrák magyar bank ultimókimutatása szerint az adóköteles bankjegyforgalom 89.01 millióra rúg, szemben 126 53 millió adómentes tartalék­kal az előző héten. Megjegyzendő, hogy a múlt év hasonló időszakában az adóköteles bankjegy­lyuka a mélységes, megfejthetetlen múmia-biro­dalomnak, mely még most, az ásatók rablásvágya mellett is népes. Lefelé haladva a homokdombon, hamarosan meglátjuk őt, a Sphinxet, amely félig halom, félig fekvő állat és hátat fordít nekünk, mint egy óriás kutya, amely a holdat akarná megugatni. Feje mint egy árnykép emelkedik a világosság felé, amelyre rámeredni látszik és fejdiszének csücskei olyanok, mint valami lefittyent fülek. És amint mindinkább közeledünk, lassanként láthatóvá válik profilja, amely pisze orrú. akár a halál, de habár még távol vagyunk tőle és csakis oldalról látjuk, máris kifejésteljes, máris gúnyos tekintetű, kiugró állával és titokzatos mosolyával. És amikor végre ott állunk az óriás arcz előtt, — szemtől-szembe vele, de mégis anélkül, hogy pillantásunk az övével találkozzék, a mely nagyon is magasan jár a miénk felett, — közvetlenül érezzük va­rázsát mindannak a titkos gondolatnak, a mit az emberek a múltban e megcsonkított arczképbe halmoztak össze és benne meg tudták örökíteni. Világos nappal valóban nincs is többé az ő nagy SphiDxjük Az időtől, a képrombolók kezé­től igy megrongálva, igy kimarjulva, mélyebbre sülyedve, megkisebbedve olyan, mint azok a múmiák, a melyeket már csaknem összeaszva, szétmálva találnak a szarkofágokban és a me­lyeknek már nincs is emberi arczuk. De mint minden túlvilági szellem, ő is újra éled éjszaka a hold varázsa alatt. Kortársainak vájjon kit ábrázolt? Talán Ámenemet királyt? Vagy a Napistent ? Nem tud­juk biztosan. Az összes hieroglifák közül a leg- megfejthetetlenebb maradt. A titokzatos egyip tömi gondolkozók mindent félelmet gerjesztő is­tenalakkal szimbolizáltak az avatatlan népnek, meglehet hát, hogy miután annyit elmélkedtek rajta és annyit kutatták az élet és halál megtalálha- latlan problémáját a templomok homályában : egyszerűen csak össze akarták foglalni e zárt ajkak mosolyával legmélyebb emberi okoskodá­saink hasztalanságát. Mondják, hogy valaha meg­lepő szépségű volt a Sphinx, a mikor még díszít­mények és festmények harmonizáltak arczon és tették élénkké, és amikor még teljes fönségében trónolt egy hosszú kőlapokkal kirakott szabad téren. De fölségesebb látvány volt-e abban az időben, mint ezen az éjszakán, végső pusztálásá- ban ? Csaknem eltemetve a libyai sivatag homok­jában, a melyből talapzata már nem magaslik ki, ez órában mint jelenség emelkedik föl, amelyet mintha semmiféle szilárd anyag sem tartana a levegőben. * Éjfél elmúlt. Kis csapatokban tűnnek el az éjszaka turistái, hogy visszatérjenek a közeli hotelbe, amelynek zenekara még bizonyára most is kegyetlenül lármázik tovább. Némelyek közü­lök, szivarral a szájukban, fennhangon beszélve távoznak, mások — mégis meghatva — csak suttognak, mint ahogyan templomban, ösztönsze- rüleg teszik. A beduin vezetők, a kik még az imént mint valami fekete éjjeli lepkék látszottak körülcsapongni az óriás szörnyarczot, szintén el CSAK 2 NAPI ■■■■ VILÁGVÁLLALAT I ELŐSZÖR EURÓPÁBAN! CSAK 2 NAP! BÄRNUM és BAILEY CIRKUSZ ■■ KÖNYÖT BROTHERS AMERIKAI CIRKUSZA am legkitűnőbb csillagaiból álló társulatával csak 2 napig! nagy díszelőadás !! Európa legszebb, legnagyobb és legkitűnőbb cirkusza. Nagybánya város és környékének becses tudomására adom, hogy egész vállalatommal e hó 20-áll külön vonattal érkezem és már április 20-án és 21-én este 8 óra- | ^ ____________ _______________ ________ kor a Zrínyi Ilona-téren ■ ■ El őadásokat 2 napon át fogok tartani, melyek minden eddig bemutatott mutatványokat felül fognak múlni. — Hétfőn, április 20-án délután 4 órakor nagy diszfelvonuiás a főbb utczákon; este 8 órakor nagy díszelőadás. Kedden, április 21-én délután 4 órakor és este 8 érakor nagy díszelőadások Naponta délelőtt 10 órától 12 óráig nyilvános próba 20 f belépti-dij mellett Vállalatom nem tévesztendő össze hasonló utazó cirkuszokkal. Mutatványaim eddig még egyetlen cirkuszban sem kerültek bemutatásra. ]65||2t 8lBÍ8 VálMÖIl 28 8IÍI8Z8S 128120 Í8SS8I 10 Ólátöl 22 I. SZálllll ÉOCSjltál. Bővebbet a falragaszok. .................... Lovak, tevék, elefántok I —-— ......................—___________Bővebbet a falragaszok.

Next

/
Thumbnails
Contents