Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-09 / 15. szám

1914, április 9. NAGYBÁNYA 7 gel 7-kor kezdődnek. 9-kor nagymise, délután 5-kor feltámadás a minoritáknál, 6-kor a ple- bánia-templomban. Husvét vasárnap 6-kor hús­véti ételek szentelése, 8 kor csendes mise, Va 10-kor prédikál Szőke Béla, 10-kor ünnepélyes nagymise. A nagymisén Erdödy Sibi, Jancsovits Jolánka és Kupás Gyula Iiomola László dr. hegedü- kisérete mellett egyházi énekeket (szóló) adnak elő. D u. 3-kor vecsernye. Husvét hétfőn 8-kor csendes mise, V2 10-kor szent beszéd, 10-kor nagymise, délután 3 kor vecsernye. Husvét kedden 8-kor a temető-kápolna felszentelése. Indulás a Szent István kápolnából. — A ref. templomban Nagypénteken d, e. Szutor J., dé­lután Soltész Elemér prédikál. Husvét első napján d. e. Soltész E. (urvacsoraosztás), délután Szutor J. Másodnapján délelőtt, délután Szutor J. Ugyanakkor Soltész lelkész Erdőszán úr­vacsorát oszt. — Az ág. h evang. templomban Nagycsütörtökön este 6 órakor predikáczió Nagypénteken délelőtt 10 órakor, husvét első, másodnapján délelőtt 10 órakor predikáczió. Első ünnepen 11 órakor urvacsoraosztás. Bimbóhullás. Megrendítő csapás érte Bernát Dezső téglagyárost. Gyönyörű, rajongásig sze­retett fiacskája, az öt éves Sándorba pár napi szenvedés után elhunyt. A csapás annál bor­zasztóbb, mivel oly váratlanul sújtotta porba a szerencsétlen szülőket, kik iránt általános a részvét. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye rendes tavaszi közgyűlését április hó 17. és 18. napjain tartja meg váro­sunkban. Halálozás. Özv. PodlóczSándorné szül Riha Jozefa f. hó 5 én, életének 67. évében Szegeden, hová gyógykezelés végett ment, elhunyt. A boldogultat hazaszállították Nagybányára s ma, kedden délután itt helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra a r. kath temetőben levő családi sírboltba. — Mély gyász érte Rácz Pál felsőbányái tanítót, lapunk munkatársát. Három hónapos kis fia: Bandika váratlanul elhunyt. Szemlészi vizsga. Varga József nagybányai pénzügyi fővigyázó a szemlészi vizsgát Nagy­károlyban kitűnő sikerrel letette. Ibolyaestély. Mint már jeleztük, a nagy­bányai nőegyesület husvét másodnapján az István szálló éttermében ibolya-estélyt rendez. Az ibolya-estély egészen családias jellegű s arra külön meghívókat nem bocsátanak ki. — Belépti-dij 1 korona. Kezdete fél kilencz órakor. Teleszky pénzügyminiszter és a bányászat. Dr. Teleszky János pénzügyminiszter az állami költségvetési előirányzat benyújtása alkalmával a fémbányászat jövőjéről szerfölött szomorú képet tárt föl, mely megdöbbentőleg hatott az összes bányavidékekre. Kiváló munkatársunk­nak, ki bányászati ügyekben szaktekintély, bír­juk Ígéretét, hogy már legközelebb foglalkozni fog azon mizériákkal s rendszerrel, mely virágzó bányászatunkat oda juttatta, hogy csakugyan csak kétségbeesett hangon lehet szólanunk a bányászat jövőjéről, amint az a pénzügyminisz­ter szavaiból is kiérzett. Halálos szerencsétlenség. Az utóbbi hó­napokban, főleg a kincstári erdőségekben nagy­ban garázdálkodtak a fatolvajok. Igen sok pa­nasz érkezett ellenük s oly vakmerőséggel űz­ték a lopást, hogy a legerélyesebben kellett ellenök föllépni. Az elmúlt héten is jelentették SzőtslBéla kir. erdőmérnöknek, hogy a sándor- falusi kincstári erdőben czigányok garázdálkod­nak. Szőts erdőmérnök maga mellé véve a sándorfalusi erdőőrt, azonnal a tolvajok üldö­zésére indult. A czigányok annyira mentek vakmerőségükben, hogy a kincstári erdőben a kincstár fájából faszenet égettek. Midőn Szőts erdőmérnököt s az erdőőrt meglátták, vad fu­tásnak eredtek. Szőts erdőmérnök s az erdő- véd azonban üldözőbe vették őket s ekkor történt, hogy futás közben Szőts erdőmérnök elesett, fegyvere elsült s az apró hatos srét oly szerencsétlenül találta mintegy 15—20 lépés­nyi távolból Rézműves Ilié 19 éves czigányle- gényt, hogy szörnyet halt. Szőts erdőmérnök a I véletlen szerencsétlenséget maga jelentette be j a nagybányai kir. járásbíróságnál, mely gon- | datianságból okozott emberölés miatt indította meg az eljárást Szőts Béla erdőmérnök ellen. A rokonszenves fiatal mérnök szerencsétlen j esete általános részvétet kelt. Uj lap Erdődön. Erdődön Erdőd és Vidéke czimen uj hetilap alakult. Szerkesztője dr. Nagy Sándor ügyvéd, főmunkatársai. Kóródi Katona János tb. szolgabiró és Ghirke Vilmos járási számvevő. Az orosz czár megvett egy magyar bányát. A Kap e czim alatt a következő szenzácziót rö­píti világgá, amelyen bizonyára Pokol Elek bánya- tulajdonos fog legjobban nevetni. A fantasztikus czikk, mely az orosz propaganda széles perspek­tíváját nyitja meg, igy hangzik: A guruló rubel, melyről annyi titokzatos legenda került a nép szájára Beregben, a bukovinai s a mármarosi havasokban, most a határszéli vármegyékből egyre beljebb merészkedik. A hetven perczentnyire magyar megyében, Szatmárban csendült meg most a vakmerő muszka tallér s akik a körülménye­ket ismerik, úgy mondják, hogy egészen sikeresen. Az egyik részen egy eladósodott magyar bánya­tulajdonos áll, aki kétségbeesetten keresi a vevőt, a másik oldalon maga az orosz czár áll, a ha­talmas atyuska, aki kapva-kap a kínálaton, hogy egy szép darab magyar földet a hatalmába ka­parintson. A cár megbízottai hetek óta tárgyal­nak Nagybányán a borpaíaki Pokol-bánya meg­vétele iránt. A tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy rövidesen már a szerződést is megkötik. A borpataki bányának nem mindennapi a története. Tulajdonosa Pokol Elek, aki valaha szegény taní­tó volt, amerikai stílusban szedte meg magát a kincses aranybányából. Délutánonkint, amikor hazatért a kis oláh iskolából, nekiállott a hegy­nek, ahol a feleségével kapott kis háza s telke feküdt, és szorgalmasan csákányozta az ércet. Tekenővel hóna alatt kopácsolt a fáradhatatlan verkes s csakugyan nem kis szerencsével. Gazdag ércre bukkant s a kincstár nehéz pénzekkel vál­totta be a szegény román tanító aranyban gaz­dag érczeit. Pokol egyre több munkással dolgoz­tatott, mig a borpataki bánya végre egyike lett a legjobban megművelt aranybányáknak. Utóbbi időkben leromlott a kincses bánya, Pokolnak is rosszul kezdett menni, veje, Tatár János dr., szinérváraljai ügyvéd százezreibe került. A té­kozló vő váltót is hamisiíott apósa nevére s ki­szökött Amerikába. Pokol nem bírta pénzzel vál­lalatát, Iassan-lassan egészen beszüntette az üze­met. Közben jobbra balra tárgyalt a bánya el­adása iránt. A kincstárral is szóba állott s Lukács László pénzügy miniszter még két milliót kínált a borpataki telepért. A kormány ajánlatát nem fogadta el a bányatulajdonos és Teleszky János már csak háromszázezer koronát akart adni a bányáért. Pokol megbízta Lukacsiu László pópát, hogy keressen vevőt s a hírhedt agitátor be is utazta Belgiumot, Francziaországot, de eredmény­telenül. Most úgy látszik, akadt vevő, aki nem lesz olyan skrupulus. Az orosz czárnak igazán nem sokat jelent, hogy a bánya most nem a leg­jövedelmezőbb, a fő, hogy egy kis orosz kolóniát lehessen létesíteni a magyar bányavidéken. Egyéb­ként is szövevényes tervek vannak a levegőben: hogyan akarják az oroszok az elhanyagolt bányát újra fölvirágoztatni. Uj vasutat akarnak létesíteni Szatmár és Mármaros megyék között, olyképen, hogy átfúrják a Vihorlát-Gutin hegylánczot. A Kárpátoknak ez a hegyláncolata ugyanis még rengeteg kincset rejt méhében. Szatmár n egye középső részétől Lajosbánya, Borpatak, Nagybánya, Kisbánya, Felsőbánya nyugoti és keleti bányája telve vannak a művelés alatt levő feltárásokban arany- és ezüsttellérekkel. Az a teliér, mely Felsőbánya felsőrészén a Gutin alatt a Sujoruál megszakad, több kilométeren keresztül folytatódik keleti irányban Kapnikbánya felé. Itt azzal a szá­mítással tervezik az alagutat, hogy igy feltárják a Sujornál megszakadt telléreket és meglelik az összeköttetést a Felsőbánya-Kapnikbánya arany- és ezüsttelléreivel. E műveletek körül román, de főleg beregmegyei rusznyákokat fognak foglalkoz­tatni. Az alagút megnyitását a munka kezdése után öt évre tervezik. E munka egyúttal állan­dóságot fog biztosítani a rutén munkásoknak s hogy a gazdasági helyzetükön is javítsanak, a mármarosi hegyek védettebb oldalain munkástele­peket és jóléti intézményeket fognak létesíteni, a telepek fensikjain pedig gör. kel. templomokat építeni. Ha a Kapnikbánya és Felsőbánya között tervezett alagúttal megindított feltárások ered­ménnyel járnak, az esetben a rutén és román munkások letelepítésének kérdése is fokozatosan fejleszthető lesz. Hogy mi igaz a levegőben kó- valygó tervekből, még most nem lehet kétségte­lenül megállapítani. Mindenesetre jellemző, meny­nyire foglalkoztatja ez északi megyéket az uj orosz áramlat. Az orosz czár bányavételéről pedig mint befejezett dologról beszélnek Nagybányán. — Eddig a fantasztikus híradás, mely nem egyéb fantazmagoiánál. Leányszöktetós Nagybánya felé. A Szamos írja : Két nappal ezelőtt Budapestről, a Pod- maniczky-utcza 47. számú házból eltűnt egy K. Margit nevű 21 éves árva leány, aki nagynén- jénél nevelkedett. Az eltűnés után Szatmárról levél érkezett, amelyben az eltűnt leány nagy­nénje bocsánatát kéri, hogy bucsuzatlanul tá­vozott és tudatja, hogy megszökött egy festő­művésszel, akit nagyon szeret. A megrémült nagynéni értesítette a szatmári csendőrséget, egyúttal megbízott egy budapesti magánkutató irodát is, hogy nyomozzák ki, hol tartózkodik a leány ? A szatmári csendőrség a leérkezett magándetektívekkel együtt megállapította, hogy a megszökött szerelmesek automobilon jöttek Szatmárra és néhány órai tártózkodás után Nagybánya felé vették útjukat. A festőművész ugyanis rövid idővel ezelőtt a nagybányai mü- vészkolónia tagja volt s valószínűleg ott akar megtelepedni a leánnyal. — Eddig a híradás, melyet csak azzal egészíthetünk ki, hogy Nagy­bányán sem a rendőri hatóság, sem pedig festő- művészi körökben senki sem tud a regényes leányszöktetésről. A villamos színház holnap, csütörtökön este 8 órakor a következő gyönyörű műsorral tart előadást: 1. Az Aven folyó Bretagneban (Fran cziaország). 2. Napoleon, történelmi dráma 3 felvonásban. 3. Zsuzsi elektromos nő, komikus kép. 4 Bandika fazekat foltoz, komikus kép. 5. Titokzatos táviródrót, komikus kép. — A Napo­leon czimü történelmi dráma kitűnő és érde­kesebbnél érdekesebb jeleneteivel egyike a leg­szebb drámáknak, azért ajánljuk a m. t. közön­ség becses figyelmébe. Értesítés. Mély tisztelettel hozom a mélyen tisztelt közönség szives tudomá­sára, hogy szobafestészeti mintakollek­cióm az idén is a legújabb és legmoder­nebb különleges mintákból van össze­állítva, mely biztosítja azt, hogy a mélyen tisztelt közönség legfokozottabb igényei­nek is a legnagyobb megelégedésre meg­felelhetek. Áraim a legszolidabbak. Lelki- ismeretes pontos munka. Kérve szives pártfogásukat, kiváló tisztelettel vagyok Kuhn H. szobafestő, Szombat-utcza 10. Gyilkolt a pálinka. Laczfalu községben tra­gikus szerencsétlenséget okozott a pálinka. Ha­lotti toron pálinkát adtak egy kis fiúnak, aki természetesen berúgott és italos állapotban be­lezuhant a falumenti folyóba. A falu egész népe a halotti toron dorbézolt és igy senki sem vette észre a kis fiú eltűnését, akit csak másnap találták meg holtan — a megduzzadt patakban. A felháborító eset részletei a követ­kezők : Terice Gábor 14 éves laczfalusi iskolás- fiu csütörtök délután iskolába akart menni. Útközben betért Csokotyisán Györgyék házá­hoz, ahol halotti tor volt. Terice pálinkát kért és valaki adott neki két pohárral. Aztán tovább indult a gyerek. A mérges ital természetesen megártott a gyermeknek, a feje kóválygott, támolyogni kezdett. A többi fiú látta is, hogy Terice az iskola felé botorkál, szóltak is hozzá, de a szerencsétlen gyermek csak motyogva válaszolt nekik. Előre siettek, hogy az óráról le ne késsenek, Terice pedig lemaradt. Az is­kolában már nem jelent meg, az utczán nem is látták többé. A kisfiú holttestét tegnapelőtt kivetette a falu mellett haladó patak. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál legutóbb a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Márc. 23. Kas­sai József kovács-segédnek »László«; márc. 28 Juhász Gusztáv lakatos segédnek »Jolán«; márc. 25 Józsa Pál bányamunkásnak »László« ; márc. 27. Kerekes Dömötör bányamunkásnak »Hona« ; márc. 24. Sztáronszki László erdő­munkásnak »Valéria«; márc. 29. Csontos György bányamunkásnak »György«; márc 31. Hideg Lajos asztalos segédnek »József« ; márc. 30. Maris Antal lakatos segédnek »József« ; márc. 31. Gyirászin László bányamunkásnak halva született fiú; ápr. 2. Máriás András kincstári szertári őrnek »György« nevű gyermeke. = Elhaltak: Márc. 30. Szmetán Mihály ny. m.

Next

/
Thumbnails
Contents