Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-04-02 / 14. szám
1914. április 2. NAGYBÁNYA 3 repét nem sikerült megállapítanunk, mert a hang nem onnan, hanem a vászonról, azaz a vászon háta mögül (legalább is ezt kell feltételezni) hallatszik, hiszen az összekötő vezetékek is oda »szólnak«. A közönség csaknem megtölti a széksoro kát és a páholyokat. Szól a zongora. A nézőtéren szokatlan zsibongás hallható a közönség soraiban; mindenki mohó kíváncsisággal várja az előadás kezdetét. Elsötétül a nézőtér, elhallgat a zongora, elhallgat a zaj. A fehér vásznon megjelenik az Edison kinetofon czime; majd szobát mutat a kép, benne különféle hangszerek és hangadó eszközök. Bejön frakkban egy erős arczkifejezésü franczia színész. A nézőtéren teljes csend A megszólalás pillanatát várja mindenki. A színész mélyen meghajtja magát s az egész nézőteret betöltő harsány hangon megszólal: »Madames et Messieurs...«; és beszél franczia nyelven Edison kinetofonjáról (la cinétophone), elmondja, mikor és hogyan találta fel Edison. Azután dokumentálja, »mi mindent tud« a kinetofon: Megfuj kis sípol, nagy sípot, harmonikát, trombitát, kürtöt ; vasrudakat kongat meg. majd egy lányért csap a földhöz Mindezek a különféle, zenei és nem zenei hangok híven, tisztán hallatszanak a beszélő vászonról. Ezután bejön egy művésznő, hegedül, mig egy ur zongorázik. Végül két hatalmas orosz agárt hoznak be. A kutyák ugatása is hűen hallatszik. Rövid szünet ulán következik a második szám : Nótás kovácsok. Amerikai kovácsmühely- ben énekelnek s nagy kalapácsokkal patkót vernek az ének ütemeire. Érdekes a hang, mikor a sok kalapács egyszerre leüt az üllőkre Aztán a postás levelet hoz. Szerelmes levelet mindegyik kovácsnak. Most még nagyobb kedvvel folytatják a nótázást. Végül beszalad egy szép kis lány, tejet hoz s velük énekel, sőt még dobot is akaszt a nyakába, azzal kisérve a kovácsok vidám nótáit. Harmadik szám egy pár részlet Carmen-bő\ egy varieté-szinpadon Énekli egy jó kövér és inkább komikus hatású művésznő. Egy amerikai farmer ezüsllakodalmi ünnepsége a negyedik szám A farmer jóbará- tai zeneszóval feíköszönfik őf, majd bevonulnak a farmer lakásába. A nyitott ablakon át látszik bent a jókedvű társaság s hallatszik ki tompán, mint távolról jövő hang az éneklésük, mig kint, az ablak alatt, a zenészek játsznak. A következő szám e Cornevillei harangok az a jelenete, mikor a kísérletet játszó Gáspár apót megcsípi a cornevillei márki. Gáspár apót kitűnő angol színész személyesíti. A szereplők egy szép melódiát énekelnek s mikor elvonulnak a színfalak mögött, hűen hallatszik a lassankint el-elhaió ének. Mintha csak színpadon látná az ember! Annyira teljes az illúzió, hogy elfelejtettük, hogy nem színházban, hanem moziban vagyunk... A hatodik szám varieté előadások. A háttérben egy terrasz formájú magaslaton elhelyezett zenekar nyitja meg az előadást. A színpad két oldaláu kis mutatótáblákon látszik : 1 Ouver- lura de Lohengrin. Majd a táblák felírását két láthatatlan kéz kicseréli s belép egy amerikai néger komikus, azután egy furcsa, zilofonhangu hangszeren játszik négy művész egymás mellett, gömbösvégü verőkkel. Azután egy ismert szobornak (t. i. Amerikában ismert) öltözve hoznak be egy artistát márványlalapzaton, aki ott fa- czipőkben dzsiggel. A sajátságos hangú kopogást híven adja vissza a beszélő vászon. Majd az amerikai szabadságharczosok zenekara mutatkozik be, végül pedig négy tánczosnő lejti az amerikai cake-waik táncot. Legérdekesebb talán az utolsó szám, a Pajkos diákok Diákszobát mutat a film. Belép 5 6 komikus színész, mint diákok s mindegyik előad valamit társai mulattatására. Persze megtapsolják mindegyiket, ami szintén jól hallható. Egyik zongorázik, másik hegedül, a harmadik trombitál, a negyedik szaval, egy pedig érdekes formájú fütyülőszerszámon játszik. Végül mind- egyik egy-egy lapos szivarskatulyát vesz a kezébe, kinyitják mint a könyvet s ájtatos arcczal énekelnek belőle, persze nem templomi énekeket. Majd egyszere becsapják a dobozokat. Ez az egyik legérdekesebb jelenet A kinetofon a dobozfedél ülődéséuek a hangját is visszaadja. Mondanunk se kell, hogy beszéd mind- í egyik számban van elég, de természetesen angol meg franczia. Csak egy kis türelem kell. mert nemsokára majd magyarul fog hozzánk szólani a mozi Majd meghalljuk! Akkor nem lesznek I a filmek nemzetköziek; magyar poduktumokat lógnak bemutatni a magyar mozgószinházak. * Az előadás után mindenütt azt lehet hallani : ! »Hogy tetszik?« »Hisz’ ez nagyszerű!« »Remek j találmány!« Így szól róla a közönség. Nem is bánta meg senki, aki megnézte. Vannak azonban egyesek, akiket az ily dolgok nem érdekelnek, de unalomból megnézik Ézek nyilatkoznak aztáu ilyenformán: »Nem éri meg a koronát.« »Elég j jó.« Az ilyen vélemények után nem lehet el- i indulni Mindig az szokott legjobban tetszeni, amit illetéktelenek lebirálnak. * Nagybányán talán nem lesz aktuális éppen ez a kis ludósilás; de elkerül majd oda is a kinetofon s igy azt hiszem, nem végeztem haszontalan munkát. Bálint László. Orvos-bankett. — Saját tudósítónktól. — Szombaton este városunk illusztris orvosi kara karöltve a gyógyszerészekkel, kitünően sikerült egészségügyi bankettet rendezett az Edison kinetofonja Kolozsváron. — A beszélő mozgókép és konkurrensei. — Láttuk tehát mi is a valódi beszélő filmet s már előre ide írhatjuk az általános véleményt: »Valami nagyszerű!« Elérkeztünk a huszadik század legnagyobb csodájához : beszél énekel, muzsikál, kopog, csattan s talán — czuppan is a mozikép. Az öreg Edison ennél csodálatosabbat aligha produkált. Mert csoda ez, ha eltekintünk a technikai kivitelétől. Emez pedig olyan Kolumbusz tojása-féle. Könnyű azt mondani, hogy nem volt nagy dolog1 — Ha nem nagy dolog, miért nem tetszett megcsinálni? Köztudomású, amit őfelsége a kiiály mondott a kinetofonról, mikor előtte bemutatták: »Hiszen ez maga az élet . . .« Ha királyunk megengedte magának azt a luxust, hogy igy nyilatkozott a kinetofonról, mi is megjegyezhetjük, hogy — nem sok hiányzik az élet illúziójához. Hogy mi az a »nem sok«? A színes, a természetes szintt film és a plasztikus mozgókép, e mellett az összes gépek zajtalanitása. Mindegyikkel próbálkoznak s viszik a tökéletesedés felé. De egyelőre elégedjünk meg a mozgás mellett a hangokkal Hamarább meglesz talán a többi is, mint várnók. * Az Edison Kinetofon Vállalat magyarországi igazgatósága tudvalevőleg nemrég indította országos körútra a beszélő filmeket, természetesen a géppel együtt Kolozsváron a múlt hetekben volt az Edison kinetofon bemutatója, naponkint öt előadásban, az Egyetem Mozgóban. A másik két Mozgó is mutatott, illetve fog bemutatni beszélő mozit, de csak silány utánzatokat, közönséges grammofonnal összekötött gyenge tartalmú — és hangú képeket. Az Uránia a Kinophon Limited (London) czérnahangu beszélő képeivel csapta be jóelőre a közönséget, hangzatos reklámokat bocsátva ki; s mire az Edison kinetofon ide ért, már a Színkör-mozgó is hirdette a bemutatandó Gaumont féle beszélő mozit »rendes helyárakkal«. Persze ez is gyenge utánzat, de a közönség nagyrésze ezt nem tudja, neki az itt idézőjelbe tett két szó a fő, mert bizony Edison kinetofonja drága dolog úgy, hogy az amúgy sem olcsó helyárakat háromszorosukra kellett emelni. Ilyenkor aztán nem sokat használ a szép plakát, Edison arczképe, az »Óvás« a lapokban és a hirdetésoszlopokon slb. Szóval a konkurrenczia sokat rontott Edison kinetofon- jának jó hírnevén, nem csoda tehát, ha nem volt nagy tülekedés a jegyekért. Az első bemulató-nap egyik előadását néztük meg Az Egyetem-mozgó nézőterén feltűnően sok vezeték húzódik végig, a gépháztól a színpadig. Ezek a fény és a hang időbeli pre- cziz összevágásának fontos tényezői. A gépházból egy töicsérben végződő cső nyúlik ki. Szemiképen sem birt megtalálni, a mit a hivatalból haza hozott. Na hiszen szép dolog lesz, ha az elveszett 1 Birike, Sárika is kimentek az atyjoknak se- gitni, mig a mama ijedten kergeti be őket: — Öltözni, egymásután! Mindjárt elkésnek. Csak hamar, hamar! Egyszeriben itt lesznek a vendégek. De mikor az ember legjobban siet, akkor esik a legtöbb baja. Semmit sem találnak a helyén. A czipőhuzó nincs sehol. Kétségbeesetten keresik. Nincs, nincs. A nélkül pedig hiába minden próbálkozás, nem bírnak boldogulni A szakácsné is bejött segíteni a szobalánynak s azalatt kint a konyhában korommá ég a vajas pogácsa, amit az utolsó perczben kellett sütni, hogy friss meleg maradjon; de egyesült erővel sem bírják fölhúzni a kisasszonyok lábára a czipőket Nem marad más hátra mint elszaladni a boltba egy czipőhuzóért, amit már régen megtehettek volna, ha az embernek a szorultság per- czében eszébe jutna, hogy mit is kellene tenni. Nagynehezen elkészülnek s kimerültén, fáradtan bevánszorognak végre a Kádár ur szobájából rögtönzött szalonba, hol már akkor néhány úri család ül ajkbigyesztve s magában mérgelődve, hogy micsoda illetlenség az, vendégeket hívni s aztáu nem fogadni őket, hanem itt hagyni, hogy várakozzanak, mig ő nagyságaik kegyeskednek felöltözni. Igaz ugyan, hogy itt lett volna Kádár ur, de az olyan szórakozott, hogy azt sem tudja, mit beszél s csak azon az iratcsomón jár az esze, ami elveszett s amiért csúnyául orrot fog kapni a minisztériumtól, talán még fegyelmi vizsgálatot is. Hová is tehették azok a szerencsétlen asszonyok azt az iratcsomót ? A vendégek szörnyen megbotránkoznak a Kádár ur savanyu ábrázatán Ha nem látják szívesen a vendéget, hát ne tessék bíni. A háziasszony s leányainak megjelenése és minden nyájaskodása sem oszlathatta el azt az első kedvezőtlen benyomást. Ö «szecsókolóznak ugyan és szorongatják az egymás kezét, de holnap s az egész következő héten minden háznál arról fognak beszélni Nágy Láposon, milyen neveletlenül viselték magukat Kádárék. Mindenkinek lesz rá valami gáncsoló szava s mindenki meg fog egyezni abban, hogy szörnyen nevetségesek voltak nagy fitogtatásukkal, az új bársony bútorral. S az a két leány! Ugyan kérem, látták azt a két leányt? Milyen maskarák voltak és milyen fonnyadtak, mint két aszalt körte, sárgák, színtelenek és olyan lomhán mozdultak, semmi élénkség bennük. Bezzeg milyen más volt Bogyó Katicza. Csupa tűz, csupa elevenség, szinte sugárzott. Még az uj aljárásbiró is megkérdezte: — Ki az a szép leány ? Bemutatta magát, tánczölt vele s Kádárék- nak keservesen kellett tapasztalni, hogy nagyon is sokat forgolódik körülte. Kádárné haragos pillantásokat lövelt reá. Hát ezért hitták meg? Ezért kellett ezt az estélyt adniok? Ezért fáradni, kínlódni, költekezni? — Biri 1 — int a leányának. ■■ Kapható mindenhol. ■■ Árj egyzéket kívánatra küld természetes árványviz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a leg- :::: utóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. :::: ■■ Kapható mindenhol. ■■
