Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1913-09-11 / 37. szám

1913. szeptember 11. NAGYBÁNYA 3 A nagybányai Pithia, Látogatás a budfalusi zsidóasszonynál. — Jövőbe tekintés egy koronáért. — Akik előbb az ima könyvtől, aztán a kártyától kérnek vigaszt. Szeptember 10. (Saját tudósítónktól) Budapesten a Rózsa­domb mögött, egy csöndes külsejű, de belül annál forgalmasabb rendes óbudai házba a szellemi és művészi élet előkelőségei járnak gyógyfüveket vásárolni. Hegedűs Gyula, Molnár Ferenc, Varsányi Irén és a színész, iró világ sok más kitűnősége: ha beteg lesz, orvos he­lyett ahoz az öreg sváb asszonyhoz fordulnak, aki az ártatlan gyógyfüárulás ürügye alatt a kuruzslás jól jövedelmező mesterségét űzi. Tá­bornokok, főpapok és más vezéralakok hintói állanak meg a kapuja előtt és a hatóság tehe felien, mert nem tudják rábizonyitni a kuruzs- lást. Ázon csodálkozhatunk, ha ma a XX. század szociálisan fejlődött egészségügyében, amikor az orvosi tudomány gyöngéd kézzel gyógyítani képes a legtitkosabb, legfájóbb lelkisebet is — azon csodálkozhatunk, hogy a társadalmi élet vezéralakjai közül számosán még ma is babo­nás félelem áldozatai De miért csodálkozzunk azon, ha itt, ebben a kisvárosban előkelő höl­gyek, akik névvel itt meg nem nevezhetők, kö­zépkori babonasággal rendszeresen jövendöltet- nek maguknak? Mosolyognánk rajta, ha nem láttuk volna saját szemünkkel beosonni azokat egy bizonyos kapun, akikről természettudomá­nyos műveltséget, felvilágosodoít világszemlélést tudtunk és tételeztünk föl Mi ez? Ez a társa­dalmi élet korcs maradványa? Betegség, amit ki kell pusztítani? Vagy csak rendszeresíteni kell, mint a dohányzást, italt, játékot és sze­relmi életet? A budfalusi zsidóasszony népszerű nevét mindenki ösmerl Nagybányán. Különösen a leá­nyok és asszonyok, akik ha ideáljaik hűtlensé­gétől félnek, megcsalástól, betegségtől vagy sze­relmi mámoruk következményeitől, — ha ter­vek megvalósítása előtt állnak, hozzá sietnek és a harminchatlapu bibliától k 'rnek tanácsot. A j budfalusi zsidóasszony rák utcai házának súlyos, | barna kapuján sok piruló nőt láttunk már lopva i beosonni, akik dehogy sejtették volna, hogy a j kiváncsi riporter indiskrét szeme nyomon kö i veti őket! A budfalusi zsidóasszony nevét any- j nyit hallottuk emlegetni a festőnék nevével | kapcsolatosan is, hogy a kíváncsiságtól hajtva: j hátha valami uj, érdekes módját a jövendő­mondásnak fedezhetjük föl, mi is átléptünk azon a rubikonon, melyen túl az ösmeretlen opálos titkokkal tele holnapok nyílnak (?) meg babonás, gyerekes lelkű szép asszonyszemek előtt. Rák-utcza. Apró czigányrajkók, nehány zenész és parasztasszony jön szembe Miniha soha se jártunk volna erre, egy fiatal asszonyt megszólítunk, megkérdünk, igazítson útba a jósnő irányában. Elcsodálkozik egy csöppet és rámu tat egy házra: ott lakik kérem, az udvarban. És a tudatlanság örömével megy tovább: no lám, már uriruhás, tanult emberek kérezkednek a »mi jósnőnkhöz!« A piszkos udvaron át a harmadik ajtó. Két vékony viaszgyertya vet pislákoló fényt a kis szobába ahol semmi sem hasonlít a fővá­rosi »jósdák« vagy a vidéki tehetősebb jósnők raffmáltan felcziczomázolt otthonához. Hiányzik az obiigát halálfej is; egy Krisztus-kép a falon, kényelmes bőrdivány az ülésünk, magasra ve tett ágy mellett bölcső áll. Rendes, tiszta, ge­rendás szoba, csak az üveges ajtót takarja el diskréten sürü függöny. Betopog rajta a magas, erőstermetü jósnő, aki agg kora daczára telje­sen ép láíóérzékü s kitűnő financziális géninek is látszik Valami furcsa, orosz-, zsidó-, német­keverék a nyelve, nehéz megérteni ezt a dia lekíust annak, aki nincsen hozzászokva s nehéz visszatartani a nevetést egynémely kiszólását hallva. A nevünket nem tudja megmondani. Sem azt a nyomorult foglalkozást, amely hozzávitl minket. Tehát már ebben is alatta áll a vidéki vásárokon exczelláló jövendőmondónőknek. — Herzele diches, mondja Nagyon sok szerelemtől kövér a szivecskéje. És belekezd egy sablonos, kopott kaptafára szabott mesébe. Az utazások, czélok üres találgatása tölti ki programmjáf, melyek mögött egy csöpp értelem sincs, csak gyakorlott variálása mindenkire al­kalmazható együgyű meséknek. Hát ez az a hires budfalusi zsidóasszony? Aki »tudománya« révén fogva tart sok ideges, babonás lelket, akik hisznek a kártya hazug szavában, a tenyér vo­nalainak beszédében. Akik lopva, férjeik háta- mögött osonnak hozzá, megtakarított pénzüket viszik hozzá, hogy az imakönyv és himzőráma mellől »hirt hallani a holnapból« a Rák utczába siessenek. Milyen szép pendant ez a fejlett mü vészetkultura és fejlődő társadalmi élet mellett Egy kissé eltűnődünk azon a szomorú valósá­gon, hogy mig az ország többi vidékein egyre több urileány lép keres», praktikus pályára — itt, Nagybányán, hol nyaranta nem egy érett­ségizett bölcs is megjelen, a zene és piktura — csak dilettáns módon történő kultiválása tölti el a nők nagyrészének idejét. így érthető, ha a jósnőhöz sietnek, lesve a megváltó férfiú köze­ledését. És ez a szomorú. (ella.) HÍREK. Szeptember 10. Személyi hírek. Csuka Béláné, a világhírű gor­donkaművész édes anyja családjával nyári tartózkodá­j sáról városunkból elutazott. — Báró Codas József máv. íőellenőr városunkból elutazottt. — Oláh Ödön m. kir. csendőrezredes a csendőrség megvizsgálása végett vá­rosunkban időzött. Dr. Czaich Gilbert áthelyezése. Bizonyára széles körökben kelt igaz sajnálatot, hogy dr. Cxaioh Gilbert, a nagybányai minorita-ház joviá­lis, rokonszenves főnöke távozik a mi körünk- bőll Dr. Cxaioh Gilbert egészségi okokból maga kérte áthelyezését s dr. Lakatos Ottó rendfőnök teljesítette is kérelmét és kolozsvári rendfőnök­nek helyezte át. Nagybányai házfőnök Z&rkövy Bonifácz, jelenleg szegedi házfőnök lesz, ki e hó közepe felé foglalja e! uj állását. Bányakapitánysági kinevezés. A m. kir. pénz­ügyminiszter Weisx Lajos iglói czimzetes bánya­kapitányt bányakapitánynyá nevezte ki. A ki­nevezés, mely régi jó ismerősünk kiváló érdemeit méltányolja, széles körökben kelt igaz örömöt. Esküvő. Sófalvy Zoltán búzái körjegyző j Felsőbányán a napokban tartotta esküvőjét Han ■ zulovits Ilonkával, néhai Hanxulovits József és ■ Riedl Etelka leányával. A polgári házasságkötésen a tanuk Hanxulovits Kristóf és dr. Zoltán László voltak. Az anyakönyvvezetőhöz a menyasszonyt és vőlegényt Hanxulovits Kristófné és Hegedűs Zoltán kisérték. A házasságot a menyasszony lakásán egyházilag Nagy Lajos ref. lelkész áldotta meg. Este családi körben díszes vacsora volt és j másnap reggel a fiatal pár elutazott uj otthonukba, Búzára. A kamara elnökének választása. Az újonnan alakított debreczeni kereskedelmi és iparkamara f hó 11-én tartandó közgyűlésén fogja megvá­lasztani elnökét és két alelnökét. Városunkból a választó közgyűlésre Kupás Mihály és Steinfeld Béla kamarai tanácsosok fognak elutazni. Nagyok és kicsinyek. Dr. Ajtai Nagy Gábor e czimü yezérczikkében egy helyütt azt Írja, hogy »a városházán azonban jobban vigyázza* I nak a hivatalos aktákra, mint az ügyben érdek- ! télén harmadik személy kereseti viszonyainak javítására, mert az iparhatóság irataihoz csak a I város főjegyzőjének van köze, de nem egyszer- j smind a »Nagybánya« szerkesztőjének is.« Éz- ! zel szemben csak azt jegyzem meg, hogy ez j iratok hivatalos titkot épen nem képeznek, hi- i szén dr Ajtai Nagy Gábor mint ügyvéd is na­gyon jól tudja, hogy az Ítélet (véghatározat) ! részletes indokolással úgy panaszosnak, mint I panaszloünak Írásban kiadatik. Ha a felek az í ily ítéletet a nyilvánosság előtt is fölhasználják, I az az ő dolguk, melyre én ingerencziát nem I gyakorolhatok. Égly Mihály főjegyző. A beiratások eredménye. Az állami polgári leányiskola I. osztályába 56. a II. osztályba 52, a III. osztályba 39, a IV. osztályba 38, a kézi­munka tanfolyamba 18, a kereskedelmibe 22 ta­nuló iratkozott be. A tanulók száma 10-zel több, — El ám, ha repülni tud De a miénk most nem tud. — A »miénk«, mondja kend? — Az hát, ha akarjuk. — Én, biz’ isten akarnám. — Akkor csak fogadjon szót. Siessen. — No, de mégis . . . — Ejnye! Nem hallott még ilyet? . . . Igaz! sokáig városi ember vót kend. Bent dol­gozott, mielőtt megkapta a jussát, oszt’ paraszt lett. Hát értse meg, — ólmos eső esikl Attól a túzok szárnya összeragad, a tolla egymáshoz fagy; nem bir fölszállani. Beterelhetjük az egész falkát kendhez, minthogy sövénye van. Sarkadi lelkesen toppantott. — No, ezt megpróbáljuk ! Derék ember kend, hogy nekem is szólt. — Iszen egymagám mire mennék? Két ol­dalt keli azt keríteni. — Igaz. — Oszt’ mondom, hogy itt a kerített hely is jobb . . . — Az is igaz . . . Menjünk! . . . A két szomszéd elindul. Neki a pusztának. Ámbár köd van, mégis látni annyit, hogy tájé­kozódni tudnak ... A zsidó repcéje nincs va­lami messze. A kanyaró ér segít nekik, hogy annak a medrében haladván, kevesebb lássék belőlök. Rimőczi most megáll. — Látja-e már, szomszéd? Ahun yannak a’, vagy egy tucatan. A vezérjök nyaka: mint a cövek. — Látom, szomszéd. A többi mint egy-egy kupac, úgy sötét!ik egyhelyt. No, most?! — Úgy gondoltam, hogy én megyek balra, kend megy jobbra; jó nagyot kerü'ünk; s ami­kor a repcetábla túlsó oldalán leszünk, befelé fordulunk, neki a túzokoknak. — Azok majd elindulnak, ha föl nem rö pülhetnek. — Éppen úgy lesz. Aztán mink tereljük. — Ahová nekünk tetszik. — Ejnye, de fene fürge esze van kendnek. Elválnak s kiki halad a maga utján. Sokáig csetlenek-botlanak a nehéz járású szántás rögein s végre nagy kanyarodóval nekifordulnak a repce sarkának. Akkor is csak a régi rendes csetléssel- botlással közelednek. A túzok-vezér nézi, figyeli őket egy darabig, de nem nagyon bizalmatlanul. Ilyen subás pa­rasztot eleget lát. Nincs attól mit tartani. De hogy mindegyre erébb húzódnak, — s mi több, — ketten is vannak, mégsem nagyon szereti a túlságos barátkozást. Előre lép egypárt, azután két-három lendülettel nekiiramodik és szárnyra akar kelni. Hanem hát — nem lehet! Igaza volt a ta­nyásparasztnak. Az ólmos eső rárakodott az erős, széles evezőtoliakra s egymáshoz tapasztotta va­lamennyit, még mozdítani se bírja a szárnya könyökét a hatalmas nagy madár. A többi ugyan- ily soron van. Amikor a vezér elindul és gyalo­golni kezd, ők is lemondanak a szárnyalásról s infanteristákká züllenek: gyalogolnak. Eleinte csak lassan, méltósággal; de amint a két ember jobbról is, balról is egyre közeledik és szorongatja őket, rajtok is jelentkezik valami izgatottság. Megpróbálkoznak még egy párszor a BIKSZÁD GYÓGYFÜRDŐ Szeptemberben utó évad! Meleg ásványvíz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegvíz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 307o engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fiirdöigazgalóság.

Next

/
Thumbnails
Contents