Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-06 / 10. szám
2 NAGYBÁNYA 1913. március 6. zetlen. Nem a termelő teszi zsebre a nagy nyereséget, hanem az drágítja az élelmi- czikket, hogy több kézen megy keresztül, mig a iog}rasztókhoz jut, mert a termelő nem jöhet a városba nagyobb mennyiségű áruval, mivel nincs hol elraktározza. A városnak tehát polgársága érdekében olyan intézményekről kell gondoskodni, melyek az élelmiszerek árainak nagyobb kilendüléseit megakadályozzák, mert ezek nemcsak az állandó fizetésű s a munkáslakosság háztartásának egyensúlyát billentik fel, hanem a kereskedők és iparosokét is, akik a város legfőbb fenntartói. Ha eredményesen akarunk a drágasággal megküzdeni, akkor állandó és ideiglenes intézményekkel kell kísérletet tenni. Állandók: 1. Községi kenyérgyár, melynek üdvös hatása — a budapesti tapasztalatok után — vitán felül áll s melvre nézve a •j bizottság már nyilatkozott. 2. Községi husszék. 3. Községi élelmiszer-közvetítés és megfelelő raktárhelyiségekről való gondoskodás, mely végleg a vásárcsarnokokkal kapcsolatban lesz megoldható. 4. Községi tüzelőraktár. 5. A tejközpont termeljen csecsemőtejet. 6. A város létesítsen népkonyhát, nemkülönben gyermekkonyhát. 7. A város létesítsen egy szocziál- politikai ügyosztályt, melynek feladatává tenné mindezeknek a kérdéseknek tanulmányozását. Ez egyelőre valamely arra alkalmas tisztviselőnek adott megbízás alapján is eszközölhető. 8. A város tegye mérlegelés tárgyává, hogy nem volna-e czélszerü városi tejgazdaságot, konyhakertészetet berendezni. 9. A város földjét csak kertészeti művelésre adja ki. 10. A város vásárcsarnokot építsen állandó raktárakkal és állandó eladási helyekkel. — Tehát szerdán délután lesz a Mozart- hangverseny, ne feledkezzék meg róla ifjú barátom ! Greenup egyenesen a zenés kávéházba sietett, hogy kikérje az elbocsáttatását. — Ma egyedül mulassunk, gondolta magában és tanult, gyakorolt a fuvoláján. Este tiz órakor mégis elment hazulról, de csak azért, hogy lerázza magáról álmos fáradságát. — Ez a fuvola istenien fenséges! kiáltotta másnap reggel lelkesülten és tovább gyakorolt. A próbán megcsodálták játékbeli készségét és kifejezésteli játékét. — Hihetetlen, hogy mekkora művész ez a kis fiú, mondta az első hegedűs. A próba nagy sikert jelentett részére és száz korona előleggel sietett egykori kollégáihoz, hogy velük együtt ünnepelje az uj dicsőséget. A fuvolát az Íróasztalán hagyta. Lefekvés előtt újra kezébe vette és mégint úgy tűnt neki, mintha mozogna kezében. Tehát mégis volt benne élet ?! Greenup reszketett, de végre, ki tudja, kissé sokat idogáltak ma este. Óvatosan újra elővette a fuvolát; az asztalon feküdt. — De hiszen el van görbü've, itt a közepén tisztán látható a behajlás! Hiába fáradozott, hogy betegye a tartójába. — Ittas vagyok ? kérdezte magától bor- zongva. A feje izott, különben jéghidegnek érezte a testét. Ruhástól vetette magát az ágyba, bámulta a czipőit, végű! elfujta a gyertyát és aludni készült. Egy óra hosszat feküdt igy és mereven nézett az asztalra, amikor hirtelenül zöldes fény Átmenetileg. 1. Minden évben az időszakhoz képest szerezzen be a város élelmiszereket és más czikkekei De ne elégedjék meg a beszerzéssel, hanem oktassa ki a népet annak elkészítésére. 2. Addig, mig az élelmiszerstatisztika elkészül, a városok szerezzék be a szomszéd városokból az árakra vonatkozó adatokat. 3. Az élelmiszer ellátását kisegítő minden vállalattal lépjen a város összeköttetésbe. 4. Amig az állam meg nem teszi, a város szervezzen kertészeti tanfolymokat. Ezeket az intézményeket a város megvalósíthatja az állam nélkül is. A moziról. Márczius 5. ügy halljuk, hogy a belügyminisztériumban szabályrendelet készül a mozikról, vagy — teljes néven: a mozgófényképcsarnokokról Nem ismerjük a rendelet vezető gondolatait, nem tudjuk, ki tudja-e majd elégíteni a közerkölcsi- ségnek immár nagyon is redukált igényeit, de látatlanban is örömmel üdvözöljük, mert egynéhány korlátot és tilalomfát bizonyára állít majd a mozi-üzletnek szabad vadászterületén. A mozi kulturjelentőségét nem lehet elvitatni vagy leértékelni. Fürgeségben nem tudja megközelíteni a sajtót, de nyújt olyan valamit, amivel a sajtót meg is haladja: a közvetlennek látszó szemléltetést. Végre is az ember legeredetibb művelődési érzéke a látás. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a nagy hódítás a mozi szempontjából nem kívánatos. A mozi ugyanis a lelkiismeretlen üzletté való fejlődés nyomait mutalja és pedig két irányban. Az egyik — és ez a fő — a filmgyárosok kou- kurreucziája. Az Itala, a Pathe, a Gaumont s a többi világczégek milliókat áldoztak arra, hogy minél szenzácziósabb, minél érdekfeszitőbb felvételekkel egymást a piaczról leszorítsák. Alig tízéves ez a hajsza, de máris megdöbbenfőméretű Először tájképeket adtak, vagy tanulságos néprajzi, technikai felvételeket. Rövid idő múlva bevonult az izgató elem a filmgyárakba. Összeütközéseket, tűzvészeket produkáltak; majd megjelenítették szerencsés üzleti érzékkel a pár évvel ezelőtt sok százezer példányban közkézen forgott detektív- és rémregényeket. Nick Carter, Scherlock Holmes, Zigomár nagyobb hírnévre lobogott fel előtte. Látta mint egyenesedik fel a fuvola és a sötétségben foszforeszkáló fényt sugároz ki magából. Elhagyta biborszinü ágyát, úgy világított, mint egy szentjános bogár és úgy ugrott fel a levegőbe, mint egy vipera. Greenup eltakarta a szemeit és nyöszörögő aludt el. Amikor felébredt, a reggeli nap sütött a szemébe, már nem is emlékezett az elmúlt estére. Kiugrott az ágyból. — Ruhában vagyok, dörmögte csodálkozva. Ekkor jutottak eszébe az éjjeli látományok és a fuvolára tekintett. — Ez egyszer kissé sok volt a jóból, mondá nevetve. A fuvola benn feküdt a tartójában, egészen egyenes volt és a behajlásnak semmi jelé sem volt rajta. — Persze, hogy nincsen behajlitva, mondta jókedvűen Greenup. — Nem iszom többé, határozta el magát. Különben mi lesz majd a hangversenyeimmel?! A hangversenyen való bemutatkozásról a kritika a leghizelgőbb módon számolt be. De ez a csütörtöki lapban jelent meg, ezt pedig Greenup már nem olvashatta. Száz koronával zsebében, a jó pajtásoktól körülvéve a vendéglőben, Greenup nem birt el- lenállani a kisértésnek. — Nem én remekeltem, minden dicséret a fuvolát illeti meg, mondta tréfásan barátainak. A fuvola éjjel két óráig a megszokott helyén pihent, akkor Greenup oda ment hozzá, gyengéden nézegette és azután lezárta a fedelet. Á fuvola moz* tettek szert, mint akármelyik tudós vagy hadvezér. Most már annyira vagyunk, hogy egész drámák kerülnek a mozi-filmre és elsőrangú ! művészek állnak ki a felvevő gép lencséje elé. A film-gyártás nagy konkurrencziája természetesen mindig több izgató, selejtes, erkölcstelen elemet vont be sokkal brutálisabban és sokkal aljasabban, mint a színpadokon lehetséges, mert ott az immorale és antimorale inkább szavakban jelenik meg, mint ágálásban és a függönynek mégis csak kell némi szerepet juttatni; a felvevő gép előtt pedig a színész egyetlen eszköze a mimika, többet kell adnia akczióban és kevesebbet sejtetésben, hogy megértést találjon. Mindezek daczára azt keli mondanunk, hogy rémülettel gondolunk azokra az időkre, amikor majd nálunk is film gyár létesül, mert ahogyan legsülyedtebb sajtónk és leg virágzóbb pornográfiánk nekünk van, ép úgy a legerkölcstelenebb filmek is majd nálunk készülnek és a magyar ipar pártolása czimén terjesztési elsőbbséget fognak követelni. A mozi'tulajdonosok természetesen arra törekszenek, hogy minél nagyobb közönséget kössenek le vásznaik számára. Ezt a szándékot az üzleti érzék sugallja és irányítja, hamar megtalálja tehát a kizsákmányolási alapot a műveletlen nagytömegeknek a rémes és a brutálisan izgató elem iránt való ro- konszenvében, ahol majdnem korlátlanul fejti ki romboló hatásait. A magyar fővárosban talán minden utczasarkon mozi van. (Állítólag minden hétszáz lélekre esik egy!) Tisztelet az érdemes kivételeknek, mert ilyenek is vannak; sok moziban orczapirulás és felháborodás nélkül nem lehet végignézni az előadásokat. A ledér főhőst, az ügyes tolvajt, Zigomárt, a ravasz banditát, a majdnem ruhá lan utczaleányt hangos tetszés és röhej üdvözli a vásznon való megjelenésekor, ellenben ökölbe szorulnak a kezek, amikor a főhős már-már rendőrkézre kerül és a megkönnyebbülés sóhajtása hallatszik, ha a rendőr legyilkolása árán ismét meg- menekszik. Egy alkalommal a franczia banditák, Bonnot és társai üldözése volt műsoron. Mikor a sorkatonaság reodes tüzelés alá vette a házat, amelybe bemenekültek s végül bombával robbantotta — mindez persze a vásznon! — igy szólt mellettünk egy munkáskülsejü ember: »Mégis csak szép haláluk volt! Bátor legények voltak U A budapesti rendőrfőkapitány legutóbb rendeletet adott ki a mozik szellőztetéséről. Hát igaz. Tényleg szellőztetni kellene a mozikat, de nemcsak az ablakok kötelező nyitogatásával, hanem a műsorok és filmek előzetes erkölcsrendészeti czenzurájával. A törvényhatósági joggal felruházott városok máris mozognak, hogy a mozi-ügyet saját kezelésbe vegyék. Nagyon helyesen. Ugyanilyen módon kellene a kisebb városokban és falvakban is eljárni, mert igy a dulatlanul és nyugodtan feküdt a helyén, mintha nem tudna megbántani senkit. Egyszerre azután nőni látszott és a fedél felnyílt, mint akkor éjjel. Greenupot elfogta a düh, káromkodott, ütötte, hajtitgatta a hangszert. Sikitó tremoló hangzott fel belőle, de Greenup nem engedett. Az ő dühössége átszármazott a fuvolára is. Tekerődzött a kezeiben, aztán ráugrott, érezte a bőrén, egy meleg, ruganyos, kigyószerü erős zsineg fogta át a nyakát. Zizegés következett, utána egy nehéz sóhaj, végre diadalmas szisszenés — a fuvolás hörögve dűlt le szegényes ágyára . . . — Öngyilkosság, mondta másnap reggel a rendőrorvos. Természetes, hogy felkötötte magát a ficzkó. De ki vághatta le onnan ? És hol lehet onnan a zsineg? — Nincsen itt még egy darabja sem, — felelt reá a biztos? — Kell, hogy legyen valahol, mskacskodott a rendőrorvos. Keresse kérem miudenütt alaposan. — Nem találok semmit, mondta keresés után a biztos. De az orvos nem is hallgatott reá. A halott nyakához illesztette a fuvolát. — Furcsa, dörmögte. Ugyanazok a lyukak a bőrön, a billentyűknél sötétebbek a benyomások. Úgy ejtette le kezéből a fuvolát, mintha az megmarta volna a kezét. A fuvola a párnára esett és szelíden, nyugodtan feküdt az elhunyt Greenup mellett.
